(Kiemelt kép: Unsplash+)
Amióta a Microsoft több mint egy évvel ezelőtt bemutatta a ChatGPT által támogatott új Bing keresőfelületet, a technológiai óriások és a startupok között „fegyverkezési verseny” indult a keresési élmény újragondolására a fejlett generatív MI-képességek integrálásával. Az OpenAI-val való mély partnerségének köszönhetően a Microsoft Bing már korán a Google keresési dominanciájának legfőbb kihívója lett, ami arra kényszerítette a Google-t, hogy felzárkózzon, felgyorsítsa a Search Generative Experience (SGE) bevezetését, és nemrégiben a Bard MI-jét is Gemini névre újrakeresztelte (és márkázva), hogy egységesítse hasonszőrű termékeit. Néhány hónappal a verseny kezdete után azonban világossá vált, hogy a ChatGPT által működtetett Bing nem tudta csökkenteni a Google piaci részesedését a keresésben.
Az elmúlt hónapokban azonban egy újonnan érkezett, lelkes újonc is beszállt a versenybe. Az Arc Search alkalmazás, melyet az alternatív webböngésző, az Arc mögött is álló The Browser Company készített, bemutatta a „Browse for Me” nevű új funkcióját, mely egy innovatív megközelítéssel mutatja be a keresési eredményeket: az Arc Search kiemelkedő funkciója a Google kék linkekből álló oldalai vagy a legújabb MI-chatbotok által visszaadott általános, forrás nélküli összefoglaló helyett a keresési élményt egyszerűsíti azáltal, hogy automatikusan összegyűjti és összefoglalja a releváns információkat legalább hat különböző weboldalról, majd az eredményeket egy egyedi weblap formájában mutatja be, melynek tetején a legfontosabb tudnivalók szerepelnek.
Ez az MI-alapú keresőszolgáltatás, mely már most elérhető az Arc Search iOS alkalmazásán keresztül, jelentős lépést jelent a keresőmotoros „élmény” újradefiniálása felé. A meglévő eszközökhöz képest intuitívabb megoldásként pozicionált MI-vezérelt webes keresésekhez egyedülálló felhasználói élményt nyújt azáltal, hogy a webes tartalmakat tömör, könnyen emészthető összefoglalókká szintetizálja a keresett információkról. A The Verge szerint a funkciót működtető MI-modellek az OpenAI és más MI-vállalatok keverékéből származnak. A bevezetés időzítését figyelembe véve azonban feltételezhető, hogy az Arc és a következőkben részletesebben bemutatandó Perplexity AI, egy MI-alapú keresőmotor közelmúltbeli integrációja is szerepet játszott ebben.
Az információkeresés és feltárás forradalmasítása
A Perplexity 2022-ben született az OpenAI és a Meta látnoki elméinek köszönhetően, és a mesterséges intelligencia fokozatos fejlődésének eredménye. A platform innovatív megközelítést és a digitális keresési igények mély megértését tükrözi, ötvözve a fejlett technikai készségeket a stratégiai, jövőorientált jövőképpel. A Perplexity küldetése az információhoz való hozzáférés demokratizálása az MI segítségével. Azzal emelkedik ki az olyan rendszerek közül, mint a Gemini, a GPT-4, a Bard és a Microsoft Copilot, hogy a részletes, megbízható forrásalapú válaszokra és a keresési élmény fokozására összpontosít. Célja, hogy ne csak a megszerzett információk minőségét javítsa, hanem azt is, hogy a felhasználók hogyan lépnek kapcsolatba velük, mélyebb, vonzóbb és kielégítőbb keresési élményt kínálva.
A Perplexity AI-t számos olyan funkció különbözteti meg, melyek mind a felhasználói élmény, mind az információk pontosságának fokozását szolgálják. Íme egy pillantás a kiemelkedő funkcióira:
MI-vezérelt lekérdezés-elemzés: A keresőmotor természetes nyelvi feldolgozást és gépi tanulást alkalmaz a lekérdezések elemzéséhez.
Intuitív felhasználói felület: Egyszerű felületet kínál, mely leegyszerűsíti a lekérdezések bevitelét és felgyorsítja a válaszok lekérdezését.
Sokoldalú webes keresés: Átfésüli az egész internetet, és általános kérdésekre a weboldalak széles köréből ad válaszokat.
Szakértelem a tudományos kutatásban: Hozzáférést biztosít a tudományos cikkekhez, tudományos adatokat szolgáltat a részletes kutatáshoz.
Kontextusérzékeny keresés: A kontextus értelmezésével pontos eredményeket kínál összetett vagy nem egyértelmű kérdések esetén.
Kreatív tartalomgenerálás: Segít a részletes tartalom kialakításában, természetes nyelvi feldolgozást és gépi tanulást alkalmazva.
Chrome-bővítmény: Javítja a böngészést a weboldalak összegzésével és az eszköztáron alapuló közvetlen lekérdezések lehetővé tételével.
Különböző feladatok támogatása: Képes segítséget nyújtani különböző tevékenységekhez, beleértve a kutatást, az írást és a befektetési elemzéseket is.
Mobilalkalmazás: Elérhető iOS és Android rendszerekre is, hangalapú keresést és többnyelvű támogatást is kínál.
Emberhez hasonló szöveg előállítása: Képes emberi íráshoz hasonló szöveget generálni összefoglalók, jelentések vagy cikkek számára.
Egyediség a mesterséges intelligencia területén
A Perplexity éles ellentétben áll a hagyományos keresőmotorokkal, mivel egyedi megközelítése a felhasználói szándék és a kontextus mély megértésén alapul, és fejlett mesterséges intelligenciát alkalmaz a keresési élmény újradefiniálására. Az innováció középpontjában az áll, hogy nagy nyelvi modellek és természetes nyelvi feldolgozás segítségével képes értelmezni a lekérdezések kontextusát és reagálni is azokra. Ez a mesterséges intelligencia által vezérelt „kontextuális megértés” lehetővé teszi, hogy pontosabb, árnyaltabb és relevánsabb keresési eredményeket adjon, különösen az összetett vagy speciális kérdések esetében.
Ha például a „fenntartható energia piaci trendjei” kifejezésre keresünk, a platform különböző forrásokból merít, hogy a linkek helyett átfogó választ adjon. Emellett az összes ilyen forrásra mutató linkeket, valamint képeket és videókat is tartalmazni fogja. A felhasználók ezután interakcióba léphetnek a keresőmotorral: további kérdéseket tehetnek fel, követhetik a forrásokat és így tovább. Emellett a Perplexity többnyelvű képességei jelentős előrelépést jelentenek. Fejlett NLP-technikái lehetővé teszik az eredmények jobb megértését és átadását számos nyelven, így a globális közönségnek is megfelel, és növeli a nem angol nyelvű keresések pontosságát. Ezeken az úttörő funkciókon túl a Perplexity számos olyan kulcsfontosságú funkciót tartalmaz, amelyek még inkább megkülönböztetik a többitől:
Valós idejű információkeresés: Képes a naprakész információk lekérdezésére, így biztosítva, hogy a felhasználók a legfrissebb adatokhoz férjenek hozzá. A mai gyors tempójú digitális környezetben az információk időszerűsége ugyanolyan fontos, mint a pontosságuk, így ez a funkció különösen értékes az aktuális meglátásokra és adatokra igényt tartó felhasználók számára.
Átlátható forráshivatkozás: Az egyik sarokköve a bizalom és az átláthatóság megteremtése. Nyíltan idézi az információk forrásait, hitelessé téve ezzel a keresési eredményeket, és lehetővé téve a felhasználók számára, hogy mélyebben elmerüljenek az eredeti tartalomban az átfogóbb megértés érdekében. Ez az átláthatóság jelentős előrelépés a megbízható és ellenőrizhető online keresések biztosításában.
Felhasználóbarát felület: Az alapul szolgáló technológia összetettsége ellenére a Perplexity intuitív és felhasználóbarát felülettel büszkélkedhet. Ez a tervezési filozófia a platformot könnyen navigálhatóvá és elérhetővé teszi a felhasználók széles köre számára, a technikában jártas személyektől a hétköznapi internetezőkig.
A Perplexity és más MI-modellek
A Perplexity és a Gemini, a GPT-4 és a Microsoft Copilot összehasonlítása jelentős különbségeket mutat. A Perplexity a társalgási MI-alapú keresésben jeleskedik, naprakész válaszokat és ellenőrzött forrásokat kínál, míg a többi modell inkább „generalista” megközelítést alkalmaz. A Perplexity legfontosabb különlegessége abban rejlik, hogy képes valós idejű kontextuális információkat és megbízható forrásokat nyújtani, ami a modern online kutatás alapvető szempontja. Forradalmi kutatási eszközként a Perplexity AI érdekes alternatívát kínál a hagyományos keresőmotorokkal és az olyan nyelvi modellező eszközökkel szemben, mint a ChatGPT-4 és a Claude. Az alábbiakban részletesen áttekintjük a Perplexity képességeit és a versenytársakkal összehasonlítva a felhasználók, különösen a tudósok és diákok számára potenciális vonzerejét.
Egyedi használati jellemzők
Beszélgető felület és kontextuális tudatosság: A Perplexity-t a társalgási felület és a kontextuális megértés különbözteti meg. Ez a funkció lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy természetesebben és intuitívabban lépjenek kapcsolatba az eszközzel, megkönnyítve a keresések finomítását és a pontosabb eredmények elérését. Ez jelentős előrelépés a hagyományos keresőmotorokhoz képest, amelyeknél gyakran több linket kell átfutni a kívánt információ megtalálásához.
Hivatkozások és a hitelesség: A Perplexity egyik figyelemre méltó jellemzője, hogy a tudományos kutatásokhoz hasonló, idézetekkel alátámasztott válaszokat ad. Ez a megközelítés nem csak az eszköz hitelességét növeli, hanem a nyelvi modellekkel gyakran összefüggésbe hozható félinformációk gyakori problémáját is kezeli. A felhasználók nagy fokú pontosságra és megbízhatóságra számíthatnak a kapott válaszokban.
Perplexity Pro haladó felhasználóknak: A Pro verzió számos fejlett funkciót kínál, például korlátlan számú Copilot-lekérdezést és a különböző fájlformátumok feltöltésének és vizsgálatának lehetőségét. Ez különösen hasznos a kiterjedt kutatási és adatelemzési képességeket igénylő szakemberek számára. Az olyan MI-modellek, mint a GPT-4 és a Claude 2.1 integrálása a Perplexity Pro-ba rugalmasságot és számos lehetőséget biztosít a felhasználók számára, a különböző preferenciák és követelmények kielégítésére.
Felhasználói preferencia és átmenet: Míg a ChatGPT-4 és a Claude különösen erős a kreatív produkció és a beszélgetés terén, a Perplexity pontosságra és idézésekre való összpontosítása több olyan felhasználót vonzhat, akik az adatok megbízhatóságát helyezik előtérbe, például akadémikusokat és kutatókat. Ez a felhasználói preferenciák eltolódásához vezethet, különösen azok körében, akiknek megbízható forrásokra van szükségük a munkájukhoz.
Az elvárások teljesítése: A Perplexity-höz forduló felhasználók a hagyományos keresőmotor megbízhatóságának és a nyelvi modell sebességének zökkenőmentes ötvözését várják. A platformot úgy tervezték, hogy megfeleljen ezeknek az elvárásoknak, gyors, pontos és forrással alátámasztott válaszokat adjon, ami különösen értékes tudományos és akadémiai kontextusban.
Hatékonyság az akadémiai és hallgatói közösségek számára: A tudományos és hallgatói közösségek számára felbecsülhetetlen értékű a Perplexity azon képessége, hogy idézetekkel alátámasztott válaszokat ad. Ez a funkció segítséget nyújt a kutatás, a tudományos írás és a tanulmányok során, ahol az információk ellenőrzése és a pontos adatok megszerzése kulcsfontosságú. Az eszköz fókuszált keresési képességei, amelyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a lekérdezéseiket meghatározott területek, például tudományos dolgozatok szerint szervezzék, tovább növelik az eszköz hasznosságát az oktatási környezetben.
Összehasonlítás a Claude-dal: A Claude bizonyos szempontból előnyöket kínálhat, például a természetesnek tűnő válaszok és a fájlfeltöltés terén, de a Perplexity pontosságra és tömör válaszokra helyezett hangsúlya vonzóbb lehet azon felhasználók számára, akik az információ megbízhatóságát a társalgási képességekkel szemben előnyben részesítik.
Összességében a Perplexity robusztus, megbízható és felhasználóbarát eszközként tűnik fel, amely különösen hasznos a tudományos közösség és azok számára, akiknek pontos és jól megalapozott információkra van szükségük. Egyedülálló funkciói, valamint az idézetekbe és a pontosságba vetett bizalom az online keresés és az információkeresés területén potenciális változást eredményezhetnek. Bár a ChatGPT-4 és a Claude rendelkezik saját érdemeivel, a Perplexity adatmegbízhatóságot és pontosságot célzó megközelítése egyre nagyobb előnyt élvezhet a felhasználók körében.
Korlátok és kihívások
Mint minden eszköznek, a Perplexity-nek is megvannak a maga korlátai és kihívásai. Íme a legfontosabbak:
Korlátozott funkciók a ChatGPT-hez képest: Bár hatékony, a Perplexity (egyelőre) nem kínál olyan széles körű funkciókat, mint a ChatGPT. A fejlettebb funkciókat kereső felhasználók a Perplexity-t kissé hiányosnak találhatják az összehasonlításban.
Ténybeli hibák és potenciális elfogultság: A felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a Perplexity, más MI-eszközökhöz hasonlóan, néha téves információkat adhat, vagy válaszaiban elfogultságot mutathat. Ez bizonyos fokú szkepticizmust és független ellenőrzést tesz szükségessé (vagy harmadik féltől származó eszközöket).
Tényellenőrzés szükségessége: Annak ellenére, hogy a Perplexity képes a válaszaihoz forrásokat megjelölni, a felhasználóknak továbbra is ajánlott saját tényellenőrzést végezniük. Az eszköz időnként elavult forrásokat használhat, vagy általánosító válaszokat adhat, így a felhasználóknak mindenképpen maguknak kell hitelesíteniük az információkat. Egyszerűen fogalmazva, a Perplexity, mint sok más mesterséges intelligencia-alapú nyelvi eszköz, bizonyos területeken erős, de vannak még javítanivalói, különösen az új témák kezelése, a kreatív írás vagy a dolgok teljes jelentésének megértése terén.
Egy életképes üzleti modell keresése
Az új MI-keresők kiváltják viszont a felhasználók zsigeri reakcióit, egyben jelzik ez a „nóvum” meglehetősen aláássa a mai ismert internet jövőjét. A digitális médiagazdaság ugyanis eddig mindig a keresésre támaszkodott, mint a legfontosabb vezérfonalára. Ahogy Pranav Dixit tömören fogalmazott az Engadgetnek írt cikkében: Évtizedek óta a weboldalak hirdetéseket szolgáltatnak, és a látogatókat az előfizetés fizetése felé terelik. A forgalom pénzzé tétele az egyik legfontosabb módja annak, hogy a legtöbb webes alkotó továbbra is megélhetést biztosítson. Ha csökkentjük annak szükségességét, hogy az emberek meglátogassák a tényleges weboldalakat, akkor az alkotók nem kapnak fizetést a munkájukért, és ez elriasztja őket attól, hogy egyáltalán bármit is publikáljanak. Ha az olyan újonnan megjelenő mesterséges intelligencia keresési lehetőségek, mint az Arc Search „Browse for Me” funkciója és a Perplexity mesterséges intelligencia keresése népszerűvé válna az emberek számára az online információk eléréséhez, ahol az MI elvégzi helyettünk a böngészést és egy könnyen emészthető válaszoldalon felajánlja az összes szükséges információt, elképzelhető, hogy a legtöbb ember már nem fog a forrásoldalakra kattintani. A forgalom csökkenésével a digitális kiadók bevételei is csökkennek, és ez a már amúgy is vergődő digitális kiadói iparág halálos spirálját jelenti. Még a The Browser Company vezérigazgatója, Josh Miller is elismeri, hogy a generatív mesterséges intelligencia bomlasztó hatással lehet a web gazdasági modelljére, de elismeri, hogy bizonytalan, hogyan lehetne kompenzálni az eredeti tartalomkészítőket.
Ebben az összefüggésben könnyen érthető, hogy sok digitális kiadó miért pánikol most az MI-keresés miatt. Néhány online média viszont visszavágott, köztük a New York Times, mely tavaly beperelte az OpenAI-t és a Microsoftot szerzői jogok megsértése miatt. Néhányan azonban mégis megállapodást kötnek az MI-vállalatokkal, hogy feltárják a lehetséges tartalmi partnerségeket, hogy tartalmaikat borsos licencdíj ellenében betáplálják a különböző MI-modellekbe. Tavaly júliusban például az Associated Press összefogott az OpenAI-val, hogy megvizsgálják a generatív mesterséges intelligencia felhasználását a hírekben. Eközben az Apple állítólag tárgyalásokat folytatott néhány nagy hírkiadóval, például a Condé Nasttal, az NBC News-szal és az IAC-vel arról, hogy licenceljék az archívumaikat, és az információkat felhasználják a generatív MI-modelljük képzéséhez.
Az igazsághoz tartozik, hogy a keresőmotorok már a generatív MI megjelenése előtt is egyre inkább a felhasználó lekérdezési szándékához igazított válaszokat adtak vissza, és megváltoztatták a SEO-taktikák hatását az átkattintások elérésére. Még 2020-ban is a mobilon végzett Google-keresések kétharmada kattintás nélkül végződött. Ha valami, akkor a felhasználói viselkedés már akkor is eltolódott a kattintásról a platformon belüli élmények felé. Ezen a szemszögből nézve az MI-alapú keresőmotorok új hulláma egyszerűen egy meglévő trend felgyorsítása. Valakinek mégis el kell végeznie a kutatást, meg kell írnia a friss híreket és új tartalmat kell létrehoznia, különben az MI-alapú keresőmotornak nem lenne miből táplálkoznia. Enélkül nem maradna más, mint az MI által generált tartalom, és az mesterséges intelligencia hamarosan elkezdené felfalni a saját farkát, és elavult vagy hallucinált tartalmakat kezdene „ismételgetni”, ami katasztrofális következményekkel járna. Ez nem úgy hangzik, mint egy olyan MI keresési élmény, melyet bármelyik mai lelkes felhasználó szeretne.
Ezért ahhoz, hogy az ilyen típusú mesterséges intelligenciaalapú keresés fennmaradjon és növekedjen, új paradigmát kell kialakítani az újságírók és más tartalomkészítők kompenzálására, hogy új tartalom jöjjön létre a kiadókkal vagy anélkül, hogy a kiadók közvetítőként működnének. Végső soron az MI által generált válaszok csak annyira pontosak, amennyire a források, melyeken az MI modelleket betanították. Elméletileg elképzelhető egy olyan jövő, ahol az olyan mesterséges intelligencia keresőmotorok, mint az Arc vagy a Perplexity előfizetési díjat kérnek a felhasználóktól a szolgáltatásaik használatáért, és az előfizetésekből származó bevételek egy részét arra fordítják, hogy kompenzálják azokat az embereket, akik a legújabb tartalmakat létrehozták, melyek a „friss” mesterséges intelligenciamodellek képzésébe kerültek. Ha valóban ez a keresés jövője, akkor a márkahirdetők helye sokkal bizonytalanabbá válik. Azzal, hogy az MI keresőmotorok összegzett tartalmat szolgáltatnak, a kiadók oldalain való közvetlen elköteleződés lehetőségei csökkenhetnek. Válaszul a márkáknak valószínűleg innovatív stratégiákat kell majd felfedezniük, például az MI platformokkal való integrációt, vagy olyan meggyőzőbb, MI-barát tartalmak kifejlesztését, melyeket ezek a motorok előnyben részesítenek. A márkahirdetők szerencséjére ez a hipotetikus forgatókönyv még közel sem válik valóra. Egyrészt, bár a Perplexitynek 10 millió havi aktív felhasználója van, ami egy fiatal startup cégtől lenyűgöző szám, ez semmi a Google kereső több milliárd felhasználójához képest. A Perplexitynek nincs jövedelmező üzleti modellje sem. Jelenleg nincsenek hirdetések, és kevesebb mint 100.000 ember fizet a prémium verzióra, ami messze nem elég ahhoz, hogy elegendő bevételt generáljon az online újságírás jövőjének finanszírozásához.
Visszatérve egy pillanatra az Arc Search „Browse for Me” funkciójára: az egyes keresésekhez egy új, áttekinthető információkat tartalmazó weboldal létrehozásának zsenialitása abban rejlik, hogy ezek a találati oldalak tökéletes eszközként szolgálhatnak egy márka üzenetének vagy célzott ajánlatának, esetleg egy-két banner-hirdetésnek a közvetítésére. Amikor például megkértük az Arc-ot, hogy keresse meg nekünk, hogy milyen termékeket vásároljunk az álmatlanság kezelésére, az Arc Search gyorsan létrehozott egy oldalt, mely tele volt népszerű alvássegítő termékekkel.
Ha az Ön márkája történetesen az alváshoz kapcsolódó terméket árul, akkor ez lenne az a fajta keresési eredmény, ahol az Ön márkája megjelenhet és meg is kellene jelennie, lehetőleg egy megvásárolható linkkel. Mindezek mellett, mivel az ilyen típusú, platformon belüli, súrlódásmentes keresési élményeket nem arra tervezték, hogy átkattintásra ösztönözzenek, a közvetlen válaszreakcióra épülő hirdetések nem is biztos, hogy olyan jól működ(né)nek. Félreértés ne essék, ahhoz, hogy ez az új keresési élmény általánossá váljon, az egész digitális médiaipar működésének és a tartalom pénzzé tételének szeizmikus változására lenne szükség. Amíg ez nem történik meg, a mesterséges intelligencia alapú keresés egy szép termék marad, mely életképes üzleti modellt keres.
A mesterséges intelligencia bizalmi szakadéka
A mesterséges intelligencia alapú keresés másik nyilvánvaló, de döntő fontosságú akadálya az, hogy a felhasználók mennyire bízhatnak meg a mesterséges intelligencia alapú keresőmotorok által felajánlott keresési eredményekben és összefoglalókban. Jelenleg a legtöbb mesterséges intelligenciával működő „válaszgép2 nem túl jó abban, hogy hivatkozzon a forrásaira. Az újabb mesterséges intelligencia alapú keresési tapasztalatok, mint a Perplexity vagy az Arc Search gondosabban kezelik a forrásmegjelöléseket, de ez még mindig nem biztos, hogy elég ahhoz, hogy eloszlassák egyes felhasználók aggodalmait. És még a gondosan idézett források esetén is felmerülhet a felhasználókban a kérdés, hogy az egyes források mennyire megbízhatóak, vagy egyes esetekben mennyire lehetnek politikailag elfogultak. Ezek az árnyalatok elkerülhetetlenül »bizalmi szakadékot« hoznak létre a mesterséges intelligencia és a felhasználók között, ami megnehezíti a számukra, hogy értékeljék a nekik bemutatott információk pontosságát és hitelességét.
Az Arc Search alkalmazást tesztelve, mulatságos volt látni, hogy a beépített Perplexity keresőmotor értelmetlen eredményeket adott vissza egy egyszerű „ki az első ázsiai színészi Oscar-díjas?” keresési kérdésre, azt állítva, hogy Michelle Yeoh még nem nyert Oscar-díjat, míg az Arc saját modelljei, melyek a „Search for Me” funkciót működtetik, a helyes választ adták vissza, de Yeoh Oscar-díjas fotóit mégis kiemelten szerepeltették, mint egy rossz félrevezetést. Nyilvánvaló, hogy az MI-keresésnek még hosszú utat kell megtennie ahhoz, hogy elnyerje a fogyasztók teljes bizalmát.
Ennek ellenére a Z generáció lesz az a nemzedék, amelyik a legnagyobb valószínűséggel felszámolja ezt a „bizalmi szakadékot”, és elfogadja az MI-keresést. Egyrészt, mivel a Z generáció digitális bennszülöttként természeténél fogva bizalmatlan az online információkkal szemben, és jobban fel van szerelve a téves információk felismerésére, mint az idősebb és analóg világban született nemzedék. Az Axios a College Reaction közvélemény-kutató cég felmérésére hivatkozva arról számol be, hogy a Z generációs diákok 69%-a mondta azt, hogy valamennyire vagy nagyon könnyen meg tudja különböztetni a valódi híreket a félretájékoztatástól. Emellett a tanulmányok szerint a fiatalabb felnőttek sokkal kisebb valószínűséggel osztanak meg félretájékoztatást az interneten, mint az idősebbek, annak ellenére, vagy talán éppen azért, mert egyre inkább a közösségi médiát használják elsődleges eszközként az új információk, termékek és szolgáltatások keresésére és felfedezésére.
Másrészt a Z generáció a generatív mesterséges intelligencia korai bevezetését is elősegíti, különösen az oktatás és a karrierlehetőségek összefüggésében. Ellentétben egyes munkavállalókkal, akik esetleg aggódnak a generatív mesterséges intelligencia munkájukra gyakorolt hatása miatt, sok főiskolai hallgató és frissdiplomás úgy tekint ezekre a technológiákra, mint olyan eszközökre, melyekkel versenyelőnyre tehetnek szert karrierjük során. Ez a gyakran „mesterséges intelligencia bennszülöttként” emlegetett csoport aktívan keres mesterséges intelligencia kurzusokat, és azt tervezi, hogy ezeket a készségeket beépíti jövőbeli munkakörébe.
Mindezek alapján az MI iránti bizalomhiány áthidalása alapvető fontosságú a keresés jövője szempontjából. Az OpenAI nemrégiben bevezette a ChatGPT új memóriafunkcióját, mely személyre szabottabb válaszokat ad a korábbi beszélgetésekben megosztott információk alapján, ez azonban megnyitja az ajtót a lehetséges adatvédelmi problémák előtt is, melyek tovább növelhetik a bizalmi szakadékot. A mesterséges intelligencia megbíhatóságának megszüntetéséhez összehangolt erőfeszítésekre van szükség a fejlesztőitől, a politikai döntéshozóktól és a digitális médiaipar szélesebb körétől.
A márkák számára ez azt jelenti, hogy egy olyan összetett környezetben kell eligazodniuk, ahol az átláthatóság és a hitelesség már nem csupán értéket képvisel, hanem a márkastratégia kritikus elemeivé váltak. Egy olyan korszakban, amikor a mesterséges intelligencia által vezérelt keresőmotorok és chatrobotok egyre nagyobb teret hódítanak, kiemelkedő fontosságú annak biztosítása, hogy a reklámtartalmak ne csak láthatóak legyenek, hanem a fogyasztók is megbízzanak bennük. A márkamarketingeseknek alkalmazkodniuk kell azáltal, hogy az MI-t olyan módon használják ki, mely növeli tartalmaik hitelességét és relevanciáját. Ehhez szorosan figyelemmel kell kísérniük az MI-fejlesztéseket, hogy megértsék, ezek a technológiák hogyan kurátorkodnak és mutatják be az információkat, biztosítva, hogy üzeneteik megfeleljenek a platformok pontosságra és átláthatóságra vonatkozó szabványainak.
