Van-e, és ha igen, mi az értelme macskáról, kutyáról, papagájról, kígyóról, disznóról és tehénről küldeni képeket a világűrbe? Igenis van, mégpedig az, hogy a NASA új kommunikációs technológiát, adatkapcsolatot tesztelt sikeresen vele.
A holnap, a ma és a tegnap multiágens rendszerei
A multiágens rendszerek építése évtizedek óta a mesterséges intelligencia kutatásfejlesztéseinek tárgya. Mi ez a technológia, és hogyan alkalmazzuk különféle gépi entitások kooperációját a generatív mesterséges intelligenciára?
Társalgási és generatív mesterséges intelligencia: a megfelelő megközelítés kiválasztása az üzleti siker érdekében
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
Mitől égnek ki a magyar fehérgallérosok?
Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.
Fognak egyszer a gépek emberi nyelven beszélni?
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.
Mennyire bízunk meg a mesterséges intelligenciában?
A ChatGPT-vel szemben egyesek ugyanazt a kezdeti izgalmat tapasztalták meg, mint amikor először böngészhettek az interneten. Az ígéretes jövő ellenére az OpenAI chatbotja hibákat és korlátokat is mutat, többek között azt, hogy nincs közvetlen hozzáférése az internethez (az alapváltozatnak), hogy valós időben frissíthesse válaszait. A ChatGPT azonban nem az egyetlen a maga területén; vannak olyan platformok, mint például a Perplexity AI, melyek felnőttek a kihíváshoz.
Az internet vége közelebb lehet, mint azt gondol(hat)nánk
Az internet évtizedek óta életünk szerves részét képezi. Forradalmasította a kommunikációnkat, az információhoz való hozzáférésünket és az üzleti tevékenységünket. A technológia rohamos fejlődésével most úgy tűnik, hogy csak tovább fog növekedni és kiterjeszteni a hatókörét. A világszéles hálózat vége azonban sokkal közelebb lehet, mint azt gondol(hat)nánk.
Kvantumalapú számítástechnika az MI árnyékában
A nyilvánosságban a kvantuminformatikáról és az AGI-ről alkotott képünket a hozzáférhető kutatások, a médianarratívák és az alakítja, amit a technológiai vállalatok nyilvánosságra hoznak.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
Elménk felszabadítása: úton a neurointernet felé
Az internet forradalmasította az emberi kapcsolatok, a kommunikáció és az információhoz való hozzáférés módjait. De mi lenne, ha a következő szintre emelnénk a csatlakoztathatóságot azzal, hogy az agyunkat közvetlenül összekapcsoljuk az internettel és akár így egymással? Lépjünk be a neurointernetbe, egy olyan javasolt jövőbeli hálózatba, mely közvetlenül az emberi agyhoz kapcsolódik.
A Fediverzum éve
Legtöbbünk számára a közösségi média mindennapos része az életünknek. Arra használjuk, hogy kapcsolatot teremtsünk barátainkkal, megosszuk élményeinket és macskaképeinket, és idegenekkel vitatkozzunk a Star Trek-ről. Ez az előnye. De a hátulütője elég szörnyű. A hagyományos közösségi médiaplatformok alig vagy egyáltalán nem adnak kontrollt saját adataink és képeink felett.
2024: a podcastok éve
A podcasting hosszú utat tett meg a kezdetek óta, és a mesterséges intelligencia térhódításával nem meglepő, hogy ez a technológia kezd jelentős hatást gyakorolni a podcast-tartalomkészítés módjára. A beszédből szövegbe történő átírástól kezdve az MI-alapú hangszerkesztő eszközökig az MI megváltoztatja a podcasterek játékát, és minden eddiginél könnyebbé teszi a minőségi tartalom létrehozását a korábbi idők töredéke alatt.