Változott a munkavállalók és a munkaadók hozzáállása az otthoni munkavégzéshez az utóbbi időszakban a Profession.hu állásportál felmérése szerint.
Az agilitás halott?
A projektmenedzsment és a szoftverfejlesztés dinamikus világában gyakran vitatják az agilis módszer jelentőségét. Egyesek azt állítják, hogy az agilitás „halott”, gyakran arra a merevségre hivatkozva, mellyel egyes szervezetek a Scrum útmutatókat követik. Ironikus módon a kihívás nem magában az agilis filozófiában rejlik, hanem annak értelmezésében és végrehajtásában.
Az adatarchitektúra üzleti jelentősége a digitális korban
Az adatarchitektúra döntő szerepet játszik a nyers adatok felhasználhatóvá és értékessé tételében. Jól megtervezett architektúra nélkül az adatok töredezetté, következetlenné és nehezen hozzáférhetővé válhatnak. Az adatarchitektúra egyértelmű struktúra, kapcsolatok és szabványok kialakításával biztosítja az adatok integritását és koherenciáját.
A kis nyelvi modellek felemelkedése
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia képességeinek robbanásszerű fejlődését láthattuk, melynek nagy részét a nagy nyelvi modellek (LLM) fejlődése okozta. Az olyan modellek, mint a GPT-3 megmutatták, hogy képesek emberhez hasonló szövegek generálására, kérdések megválaszolására, dokumentumok összegzésére és még sok másra. Miközben azonban az LLM-ek képességei lenyűgözőek, hatalmas méretük a hatékonyság, a költségek és a testreszabhatóság hátrányaihoz vezet. Ez megnyitotta az utat a modellek egy új osztálya, az úgynevezett kis nyelvi modellek (SLM) előtt.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
A mesterséges intelligencia hatása a munka jövőjére
A mesterséges intelligencia és az automatizálás térhódítása forradalmasítja a munkavégzést a különböző ágazatokban. A korábban kézzel végzett feladatokat ma már robotizálják, ami a hatékonyság és a termelékenység növekedéséhez vezet. Az MI-val működő rendszerek képesek adatokat elemezni, előrejelzéseket készíteni, és akár összetett feladatokat is elvégezhetnek, átalakítva ezzel olyan iparágakat, mint a gyártás, az egészségügy, a pénzügy és a közlekedés.
A mesterséges intelligencia veszélyes lehet a tudomány fejlődésére
A tudományos kutatás dinamikus birodalmában a mesterséges intelligencia a páratlan innováció forrásaként jelent meg. Olyan eszközöket biztosít, melyek megvilágítják az utat korábban feltérképezetlen tudományos területekre. Az MI-val kapcsolatos technológiák fejlődése „értékes eszközökből” a tudományos kutatás különböző területein nélkülözhetetlen „alkotóelemekké” tette őket.
Hogyan falja fel az MI a szoftverek után a világot?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A nagy nyelvi modellek múltja és jövője
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
Mi az MI által generált digitális művészet valójában?
A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a Gépi Elme művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban, és ódzkodnak attól, hogy beépítsék azt a szervezetükbe.
Átalakítja-e az MI a munka értékét és természetét?
Az ember és a technológia közötti, folyamatosan fejlődő táncban a mesterséges intelligencia nem egyszerű résztvevőként, hanem vezető koreográfusként lép már színpadra, és befolyásolja szakmai életünk igazi ritmusát. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek nem csak végrehajtják az utasításainkat, hanem kreatív kollégákká is válnak, és inkább fokozzák képességeinket, mintsem veszélyeztetik munkánkat.
A mesterséges intelligencia szép új világának rejtett fenyegetései
A technológiai fejlődéssel folyamatosan fejlődő világban a mesterséges intelligencia jövője áll a figyelem középpontjában, megragadva az elménket és felkeltve a kíváncsiságunkat. Olyan paradigmaváltás tanúi vagyunk, mely nemcsak az iparágakat változtatja meg, hanem társadalmunk szerkezetét is gyökeresen formálja.