Hiba lenne az MI-t olyan megoldásközpontú gondolkodásmóddal tervezni, mely régóta jellemzi a technológiai ipart. A megoldás központúság minden felhasználói igényt megoldandó problémának tekint és gyakran még a probléma megfelelő azonosítása előtt eladja a megoldásokat.
Emberközpontú megközelítések a jobb algoritmus-tervezéshez
Az algoritmusok gyakran a hideg, kemény matematikai formulák félelmetes gondolatait idézik fel sokak fejében. Ezt a megközelítést tanítják sok informatikai kurzuson és tankönyvben. Koncepcionálisan ez a megközelítés jól működik: keresésre, rendezésre, számításra, rendszerezésre.
Megfigyelhetőség, avagy megbízható adatfelismerés
Az adatok a modern üzleti élet szívét jelentik, hiszen a megalapozott döntések meghozatalához elengedhetetlen, hogy megbízható meglátásokkal rendelkezzünk. Az adat előállítók és az adatfogyasztók egyaránt nagymértékben támaszkodnak a megbízható és jó minőségű információkra. Az adatmegfigyelhetőség az adatok megértésének, mérésének és nyomon követésének képessége, ahogyan az adatok egy rendszeren keresztül áramlanak, annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak és megbízhatóak legyenek, és megfelelően tájékoztassák a döntéshozatalt.
Az adatarchitektúra üzleti jelentősége a digitális korban
Az adatarchitektúra döntő szerepet játszik a nyers adatok felhasználhatóvá és értékessé tételében. Jól megtervezett architektúra nélkül az adatok töredezetté, következetlenné és nehezen hozzáférhetővé válhatnak. Az adatarchitektúra egyértelmű struktúra, kapcsolatok és szabványok kialakításával biztosítja az adatok integritását és koherenciáját.
A Web3 demisztifikálása: olyan mint egy digitális demokrácia, ahol mindenkinek van szava
A Web3, egyszerűen fogalmazva, az internet következő generációja. Eltérést jelent attól a módtól, ahogyan az online világot megszoktuk. A hagyományos modellel ellentétben, ahol a központi hatóságok, például a technológiai óriások vagy a kormányok erősen kézben tartják a dolgok működését, a Web3 a decentralizációról szól. Ez azt jelenti, hogy a hatalom a felhasználók hálózatában oszlik meg, ami átláthatóbbá és ellenállóbbá teszi a döntéseket.
A kódolás jövője: ember kontra mesterséges intelligencia
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia jelentős előrelépést ért el a programozás területén. Az MI-vel működő eszközök ma már képesek olyan kódokat írni, melyek ugyanolyan jók vagy még jobbak, mint az emberek által írtak. Ez forradalmasíthatja a szoftverfejlesztés módját, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá téve azt.
Társalgási és generatív mesterséges intelligencia: a megfelelő megközelítés kiválasztása az üzleti siker érdekében
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
A konformitás gépezete, avagy hogyan formálja a közösségi média panoptikuma identitásunkat
A közösségi csatornáink egyáltalán nem hasonlítanak a tényleges életünkre. Tökéletesen szűrt fotók, szellemes anekdoták, politikai eszmefuttatások: ez az a műsor, amit akkor adunk elő, amikor tudjuk, hogy közönségünk van. De vajon a reflektorfény állandó ragyogása megváltoztatja a táncot? A közösségi média állandó megfigyelés alá helyezett minket, mint az állatokat az üvegkalitkában. És mint az éhes páviánok, akik aprólékosan ápolják egymást, úgy ápoljuk online személyiségünket, éberen figyelve minden hibára vagy sebezhető pillanatra.
A TikTok generáció megértése
Egy olyan korban, amikor az átlagos emberi figyelem rövidebb, mint egy aranyhalé, és mindössze nyolc másodpercig tart, a tartalomkészítés világa szeizmikus változáson ment keresztül. Az olyan platformok, mint a TikTok, nem csupán kihasználják ezt a trendet, hanem újradefiniálták a médiafogyasztás módjait is.
A közösségi hálózatok jövője
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
Adattudomány a mesterséges intelligencia korában
Az elmúlt hat hónapban több ezer alkalommal hallottuk ezt a kérdést: az adattudomány tényleg halott? Érdemes még mindig Pythont tanulni? Most, hogy van MI, még mindig szükség van az adattudományra? Vagy nyilvánítsuk halottá? Még mindig szükségünk van egyáltalán hús és vér adattudósokra?