Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
Hogyan gondolkod(j)unk a vállalati információk mesterséges intelligenciával történő felhasználásáról?
Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
Megfigyelhetőség, avagy megbízható adatfelismerés
Az adatok a modern üzleti élet szívét jelentik, hiszen a megalapozott döntések meghozatalához elengedhetetlen, hogy megbízható meglátásokkal rendelkezzünk. Az adat előállítók és az adatfogyasztók egyaránt nagymértékben támaszkodnak a megbízható és jó minőségű információkra. Az adatmegfigyelhetőség az adatok megértésének, mérésének és nyomon követésének képessége, ahogyan az adatok egy rendszeren keresztül áramlanak, annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak és megbízhatóak legyenek, és megfelelően tájékoztassák a döntéshozatalt.
A közösségi hálózatok jövője
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
A mesterséges intelligencia veszélyes lehet a tudomány fejlődésére
A tudományos kutatás dinamikus birodalmában a mesterséges intelligencia a páratlan innováció forrásaként jelent meg. Olyan eszközöket biztosít, melyek megvilágítják az utat korábban feltérképezetlen tudományos területekre. Az MI-val kapcsolatos technológiák fejlődése „értékes eszközökből” a tudományos kutatás különböző területein nélkülözhetetlen „alkotóelemekké” tette őket.
Hogyan alakítják át a nagy cselekvési modellek az iparágakat és javítják az ember-gép együttműködést?
A Large Action Model (LAM) egy kifinomult rendszer, melyet elsőként a Rabbit kutatócsoport fejlesztett ki, és melynek célja, hogy forradalmasítsa a számítógépek és a mesterséges intelligencia rendszerek megértését és az emberi cselekvések végrehajtását a számítógépes alkalmazásokban.
Érthető mesterséges intelligencia dolgozik azon, hogy az emberek megbízzanak bennük
A magyarázható mesterséges intelligencia újjászülető területe az innováció és az etika metszéspontjában helyezkedik el, és arra törekszik, hogy demisztifikálja az MI összetett döntéshozatali folyamatait. Az MMI feltárása kiemeli annak központi szerepét a bizalomépítésben és az átláthatóság fokozásában, ezáltal elősegítve az emberek és a gépek közötti szimbiózis kialakulását.
Az emberi tanulás megértése lendítheti előre az MI-fejlesztést is
Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?
Hogyan váljunk digitális nomáddá?
A mai távmunka korszakában egyre többen választják a digitális nomád életmódot, és cserélik az íróasztalukat homokos tengerpartokra, a sarki irodákat pedig hangulatos kávézókra. De mit is jelent pontosan digitális nomádnak lenni, és hogyan csatlakozhatunk a helytől független ICT-szakemberek soraihoz?
A mesterséges intelligencia poétikája
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
Jövőnk újraértelmezése szükséges az MI felgyorsult fejlődése mellett
A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.
Fognak egyszer a gépek emberi nyelven beszélni?
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.