Az adatarchitektúra döntő szerepet játszik a nyers adatok felhasználhatóvá és értékessé tételében. Jól megtervezett architektúra nélkül az adatok töredezetté, következetlenné és nehezen hozzáférhetővé válhatnak. Az adatarchitektúra egyértelmű struktúra, kapcsolatok és szabványok kialakításával biztosítja az adatok integritását és koherenciáját.
A kis nyelvi modellek felemelkedése
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia képességeinek robbanásszerű fejlődését láthattuk, melynek nagy részét a nagy nyelvi modellek (LLM) fejlődése okozta. Az olyan modellek, mint a GPT-3 megmutatták, hogy képesek emberhez hasonló szövegek generálására, kérdések megválaszolására, dokumentumok összegzésére és még sok másra. Miközben azonban az LLM-ek képességei lenyűgözőek, hatalmas méretük a hatékonyság, a költségek és a testreszabhatóság hátrányaihoz vezet. Ez megnyitotta az utat a modellek egy új osztálya, az úgynevezett kis nyelvi modellek (SLM) előtt.
A Web3 demisztifikálása: olyan mint egy digitális demokrácia, ahol mindenkinek van szava
A Web3, egyszerűen fogalmazva, az internet következő generációja. Eltérést jelent attól a módtól, ahogyan az online világot megszoktuk. A hagyományos modellel ellentétben, ahol a központi hatóságok, például a technológiai óriások vagy a kormányok erősen kézben tartják a dolgok működését, a Web3 a decentralizációról szól. Ez azt jelenti, hogy a hatalom a felhasználók hálózatában oszlik meg, ami átláthatóbbá és ellenállóbbá teszi a döntéseket.
Kísérletezzünk egy szimulált világban, mielőtt átvennénk az irányítást a valóság felett
A DeepMind bemutatott egy új modellt, mely képes videojátékokat játszani is. Egyrészt nem ez az első alkalom, hogy a céget érdekli a videojátékok interakciója (sőt, talán ez lenne már a védjegyük). De miért jelent érdekes előrelépést ez a modell? Miben más? Miért izgatja az iparági szakembereket a virtuális világok sorsa?
A konformitás gépezete, avagy hogyan formálja a közösségi média panoptikuma identitásunkat
A közösségi csatornáink egyáltalán nem hasonlítanak a tényleges életünkre. Tökéletesen szűrt fotók, szellemes anekdoták, politikai eszmefuttatások: ez az a műsor, amit akkor adunk elő, amikor tudjuk, hogy közönségünk van. De vajon a reflektorfény állandó ragyogása megváltoztatja a táncot? A közösségi média állandó megfigyelés alá helyezett minket, mint az állatokat az üvegkalitkában. És mint az éhes páviánok, akik aprólékosan ápolják egymást, úgy ápoljuk online személyiségünket, éberen figyelve minden hibára vagy sebezhető pillanatra.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
A mesterséges intelligencia hatása a munka jövőjére
A mesterséges intelligencia és az automatizálás térhódítása forradalmasítja a munkavégzést a különböző ágazatokban. A korábban kézzel végzett feladatokat ma már robotizálják, ami a hatékonyság és a termelékenység növekedéséhez vezet. Az MI-val működő rendszerek képesek adatokat elemezni, előrejelzéseket készíteni, és akár összetett feladatokat is elvégezhetnek, átalakítva ezzel olyan iparágakat, mint a gyártás, az egészségügy, a pénzügy és a közlekedés.
Adattudomány a mesterséges intelligencia korában
Az elmúlt hat hónapban több ezer alkalommal hallottuk ezt a kérdést: az adattudomány tényleg halott? Érdemes még mindig Pythont tanulni? Most, hogy van MI, még mindig szükség van az adattudományra? Vagy nyilvánítsuk halottá? Még mindig szükségünk van egyáltalán hús és vér adattudósokra?
A mesterséges intelligencia veszélyes lehet a tudomány fejlődésére
A tudományos kutatás dinamikus birodalmában a mesterséges intelligencia a páratlan innováció forrásaként jelent meg. Olyan eszközöket biztosít, melyek megvilágítják az utat korábban feltérképezetlen tudományos területekre. Az MI-val kapcsolatos technológiák fejlődése „értékes eszközökből” a tudományos kutatás különböző területein nélkülözhetetlen „alkotóelemekké” tette őket.
Hogyan alakítják át a nagy cselekvési modellek az iparágakat és javítják az ember-gép együttműködést?
A Large Action Model (LAM) egy kifinomult rendszer, melyet elsőként a Rabbit kutatócsoport fejlesztett ki, és melynek célja, hogy forradalmasítsa a számítógépek és a mesterséges intelligencia rendszerek megértését és az emberi cselekvések végrehajtását a számítógépes alkalmazásokban.
Az adatkezelés problémája egy tudásalapú gazdaságban
Az évek során az adatkezelés sokat veszített fényéből, mivel nem tudott látványos üzleti hatást felmutatni. De mi is pontosan az adatkezelés? Túllépett-e az adatminőségen és az adathozzáférésen? Hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia megoldások megjelenéséhez?