Ki gondolná, hogy részben a hajtogatás művészetén, a japán origamin alapulhat a jövő gyors és hulladékmentes gyártása? Innovatív nyomtatótechnológiát, a 4D-nyomtatást használják hozzá.
A The Guardian izgalmas interjút készített az utóbbi tizenöt év és a jelen mesterségesintelligencia-kutatásának egyik meghatározó szereplőjével, aki a fizikai környezetükkel interakciókat folytató robotokban és a nagy nyelvmodellekre épülő alkalmazásokban látja a legnagyobb potenciált.
Az OpenAI a generatív mesterséges intelligencia forradalmának élharcosa. Most ismét nagyot újított, mert frissítéseivel, termékei kibővített funkcióival, nóvumaival szélesebb körben teszi elérhetővé a technológiát, a fejlesztőknek gyorsabban és olcsóbban kínál új alkalmazásépítési lehetőségeket. Alighanem ez a jövő útja.
A mesterséges intelligencia használata komoly viták tárgya, mert egyes esetekben akár személyek megélhetését veszélyeztetheti. Ettől féltek a hónapokig sztrájkoló amerikai forgatókönyvírók és színészek is. Most viszont sikerült a stúdiókkal megegyezniük.
A Londonhoz közeli Bletchley Parkban többek között az Egyesült Államok, az EU, Kína és természetesen az Egyesült Királyság részvételével nemzetközi MI-biztonsági csúcsot tartottak, és mint ilyenkor lenni szokott, alá is írtak egy nyilatkozatot a kockázatok csökkentéséről, illetve a folytatásról.
Személyek alkoholszintjét pusztán a hangjuk alapján kimutató, teljesen egyedi algoritmust fejlesztettek ausztrál kutatók. Okostelefonos alkalmazásokban, változatos helyszíneken, például kocsmákban, sport és kulturális rendezvényeken alkalmazhatják.
Az agy-számítógép interfészek a legígéretesebb infokommunikációs technológiák közé tartoznak. Az egyre több szenzorral felszerelt, egyre kisebb eszközök komoly szerepet játszhatnak a közeljövő egészségügyében, érzékszervi működésükben sérült, azt elveszítő személyeknek adhatják vissza például a beszéd vagy a hallás képességét.
Terjed az a gyakorlat, hogy mesterségesintelligencia-modell gyakoroltatásához egy másik modellt használnak. A szintetikus adatok nem mindig szerencsések, egyes esetekben, például feliratokkal dolgozó képgenerátoroknál viszont nagyon hasznosak.
Egyre komolyabb probléma a mesterségesintelligencia-modellek átláthatatlansága. Hiába terjednek a nyílt forrású megoldások, a kereskedelmi célú MI-k nehezen tekinthetők át. Különösen a gyakorlást és a gyakorlóadatokat fedi „jótékony” homály.
Harvardi kutatók furcsa projektet kiviteleztek. Gépi tanulással és a fizika tudományát használva, 3D nyomtatónak tanítottak meg, hogyan alkosson képeket, esetleg édességet a második világháború utáni évek leghíresebb amerikai festője, Jackson Pollock stílusában.
A 3D nyomtatás fontos szerepet játszik a jövő űrkutatásában. Ezért fontos pontosan ismerni, hogy hogyan működik a súlytalanságban, milyen anyagot célszerű használni, mennyire működik az ultraibolya sugárzással szemben.
Kína és az Európai Unió után, hosszas előkészítést, hónapokig tartó egyeztetéseket követően, az Egyesült Államok is lépett a mesterséges intelligencia szabályozásában. Biden elnök rendelete a biztonságra, az adatvédelemre, a polgári jogokra, a versenyképességre és a globális vezetőszerepre fókuszál.
Ki gondolná, hogy részben a hajtogatás művészetén, a japán origamin alapulhat a jövő gyors és hulladékmentes gyártása? Innovatív nyomtatótechnológiát, a 4D-nyomtatást használják hozzá.
A The Guardian izgalmas interjút készített az utóbbi tizenöt év és a jelen mesterségesintelligencia-kutatásának egyik meghatározó szereplőjével, aki a fizikai környezetükkel interakciókat folytató robotokban és a nagy nyelvmodellekre épülő alkalmazásokban látja a legnagyobb potenciált.
Az OpenAI a generatív mesterséges intelligencia forradalmának élharcosa. Most ismét nagyot újított, mert frissítéseivel, termékei kibővített funkcióival, nóvumaival szélesebb körben teszi elérhetővé a technológiát, a fejlesztőknek gyorsabban és olcsóbban kínál új alkalmazásépítési lehetőségeket. Alighanem ez a jövő útja.
A mesterséges intelligencia használata komoly viták tárgya, mert egyes esetekben akár személyek megélhetését veszélyeztetheti. Ettől féltek a hónapokig sztrájkoló amerikai forgatókönyvírók és színészek is. Most viszont sikerült a stúdiókkal megegyezniük.
A Londonhoz közeli Bletchley Parkban többek között az Egyesült Államok, az EU, Kína és természetesen az Egyesült Királyság részvételével nemzetközi MI-biztonsági csúcsot tartottak, és mint ilyenkor lenni szokott, alá is írtak egy nyilatkozatot a kockázatok csökkentéséről, illetve a folytatásról.
Személyek alkoholszintjét pusztán a hangjuk alapján kimutató, teljesen egyedi algoritmust fejlesztettek ausztrál kutatók. Okostelefonos alkalmazásokban, változatos helyszíneken, például kocsmákban, sport és kulturális rendezvényeken alkalmazhatják.
Az agy-számítógép interfészek a legígéretesebb infokommunikációs technológiák közé tartoznak. Az egyre több szenzorral felszerelt, egyre kisebb eszközök komoly szerepet játszhatnak a közeljövő egészségügyében, érzékszervi működésükben sérült, azt elveszítő személyeknek adhatják vissza például a beszéd vagy a hallás képességét.
Terjed az a gyakorlat, hogy mesterségesintelligencia-modell gyakoroltatásához egy másik modellt használnak. A szintetikus adatok nem mindig szerencsések, egyes esetekben, például feliratokkal dolgozó képgenerátoroknál viszont nagyon hasznosak.
Egyre komolyabb probléma a mesterségesintelligencia-modellek átláthatatlansága. Hiába terjednek a nyílt forrású megoldások, a kereskedelmi célú MI-k nehezen tekinthetők át. Különösen a gyakorlást és a gyakorlóadatokat fedi „jótékony” homály.
Harvardi kutatók furcsa projektet kiviteleztek. Gépi tanulással és a fizika tudományát használva, 3D nyomtatónak tanítottak meg, hogyan alkosson képeket, esetleg édességet a második világháború utáni évek leghíresebb amerikai festője, Jackson Pollock stílusában.
A 3D nyomtatás fontos szerepet játszik a jövő űrkutatásában. Ezért fontos pontosan ismerni, hogy hogyan működik a súlytalanságban, milyen anyagot célszerű használni, mennyire működik az ultraibolya sugárzással szemben.
Kína és az Európai Unió után, hosszas előkészítést, hónapokig tartó egyeztetéseket követően, az Egyesült Államok is lépett a mesterséges intelligencia szabályozásában. Biden elnök rendelete a biztonságra, az adatvédelemre, a polgári jogokra, a versenyképességre és a globális vezetőszerepre fókuszál.
© ICT Global magazin 2023 | Minden jog fenntartva!
