Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post
Hirdetés

HR-technológia

Régi félelem, hogy a számítástechnika fejlődésével az emberek elvesztik a munkájukat. És bár valóban egyre gyakoribb a mesterséges intelligencia használata, ez a veszély nem fenyeget. 2025-re sok minden megvalósult a negyedszázaddal ezelőtt jósoltakból, az idei ígéretek szerint pedig az idei átalakuló év lesz a vállalkozások és az alkalmazottak számára.
Az idei év egyik legdivatosabb kifejezése a mesterséges intelligencia. A cégek egyre-másra fedezik fel, hogy lehet a folyamataikat optimalizálni az MI-eszközök segítségével. Felmérések mutatják, hogy a HR-osztályok is egyre gyakrabban nyúlnak a lehetőséghez, mivel az adatelemzés, a gépi tanulás és az automatizálás időt takaríthat meg a HR-menedzserek számára, így megkönnyíti a munkát.
Valószínűleg nem gondolnánk, de egy hétköznapi email küldés is hozzájárul a környezeti terheléshez. Bár látszólag "láthatatlan", az emailek továbbítása, tárolása és a mögöttük lévő infrastruktúra üzemeltetése valós energiafogyasztással és szén-dioxid-kibocsátással jár. Mennyire is környezetterhelő egy email, és mit tehetünk annak érdekében, hogy digitális életmódunk fenntarthatóbb legyen?
A magyar munkavállalók a globális átlagnál ritkábban használják a mesterséges intelligenciát munkahelyi vagy magáncélokra. A leggyakrabban tények felkutatásában, fordításban és készségfejlesztésben támaszkodnak ezen a technológián alapuló szoftverekre, de az ezekkel kapcsolatos ismereteik elmaradnak a nemzetközi átlagtól – derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a Stepstone Group, valamint a The Network és magyar partnere, a Profession.hu közös kutatásából.
Az átlagnál mélyebb informatikai alaptudás, ami proaktív önálló munkavégzéssel társul? Ezt kínálja a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) BPROF üzemmérnök-informatikus képzése, ami olyan magasan képzett, jó affinitású fiatalokat ad a munkaerőpiacnak, akik felvértezve a modern technológiák és a legfrissebb ipari trendek ismeretével, az interdiszciplináris problémákra is megoldást találnak.
Felgyorsult egyre gyakoribb probléma a kiégés. Pszichológusok régóta tudják, hogy a túlzott kütyühasználat például elősegíti. A mostani kutatások viszont a lassan minden munkahelyi folyamatba bekerülő mesterséges intelligencia kapcsán mondják ugyanezt.
Egy friss kutatás szerint az online eszközök használatának instabil, és kevéssé magabiztos ismerete pénzben mérhető károkat okoz az érintett emberek számára.
Egy új kutatás szerint az unalom ellen bevetett telefonnyomkodás a lehető legrosszabb, amit tehet az agyaddal.
Jelentős változásokat eredményezett a mesterséges intelligencia-alapú chatbotok bevezetése a főként fizetési megoldásáról ismert Klarna csoportnál. A svéd fintechnél már eddig is több százzal csökkent a munkahelyek száma, mert az ügyfelek kapcsolatfelvételeit MI segítségével kezelik, de a Klarna "csupán" annyit tesz, hogy a távozók helyére nem vesz fel új embert.
Egy nemrégiben készült felmérés szerint a 18-34 évesek negyede soha nem veszi fel a telefont. Most az is megkutatták, hogy a jelenség mögött mi áll.
Alig van túl a vállalati szektor az agilis átálláson, az egyre szélesebb körben alkalmazott forradalmi technológiai megoldások máris újabb szemléletváltást sürgetnek.
A mesterséges intelligencia (MI) munkaerőpiacra és gazdasági növekedésre gyakorolt lehetséges hatásai körül még sok bizonytalan tényező van. Bár az MI-kutatás egyre növekvő innovációja növekvő termelékenység és új munkahelyek létrehozásának ígéretét hordozza magában, néhány szakértő aggodalommal vizslatja a lehetséges munkahelyvesztés és a növekvő egyenlőtlenségek miatt kialakult helyzetet. Lessünk meg pár példát a nagyvilágból.

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!