Jelenleg az egyhuzamban megtett leghosszabb űrutazás rekordja 437 nap, de az űrben rekedt két NASA asztronautája miatt újra felmerült a kérdés.
Alkottak egy gépet, amely képes levegőből vizet előállítani
A prototípus sikeresen nyert ki vizet a száraz levegőből – a felfedezés hatalmas előrelépést jelent, mivel az ivóvízhiány egyre nagyobb globális problémává válik.
Adattudomány a mesterséges intelligencia korában
Az elmúlt hat hónapban több ezer alkalommal hallottuk ezt a kérdést: az adattudomány tényleg halott? Érdemes még mindig Pythont tanulni? Most, hogy van MI, még mindig szükség van az adattudományra? Vagy nyilvánítsuk halottá? Még mindig szükségünk van egyáltalán hús és vér adattudósokra?
A mesterséges intelligencia veszélyes lehet a tudomány fejlődésére
A tudományos kutatás dinamikus birodalmában a mesterséges intelligencia a páratlan innováció forrásaként jelent meg. Olyan eszközöket biztosít, melyek megvilágítják az utat korábban feltérképezetlen tudományos területekre. Az MI-val kapcsolatos technológiák fejlődése „értékes eszközökből” a tudományos kutatás különböző területein nélkülözhetetlen „alkotóelemekké” tette őket.
Érthető mesterséges intelligencia dolgozik azon, hogy az emberek megbízzanak bennük
A magyarázható mesterséges intelligencia újjászülető területe az innováció és az etika metszéspontjában helyezkedik el, és arra törekszik, hogy demisztifikálja az MI összetett döntéshozatali folyamatait. Az MMI feltárása kiemeli annak központi szerepét a bizalomépítésben és az átláthatóság fokozásában, ezáltal elősegítve az emberek és a gépek közötti szimbiózis kialakulását.
Mennyire bízunk meg a mesterséges intelligenciában?
A ChatGPT-vel szemben egyesek ugyanazt a kezdeti izgalmat tapasztalták meg, mint amikor először böngészhettek az interneten. Az ígéretes jövő ellenére az OpenAI chatbotja hibákat és korlátokat is mutat, többek között azt, hogy nincs közvetlen hozzáférése az internethez (az alapváltozatnak), hogy valós időben frissíthesse válaszait. A ChatGPT azonban nem az egyetlen a maga területén; vannak olyan platformok, mint például a Perplexity AI, melyek felnőttek a kihíváshoz.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
A mesterséges intelligencia új forradalma
Amikor egy olyan meghatározó személyiség, mint Sam Altman, vezetői vitába keveredik egy befolyásos vállalatnál, mint az OpenAI, az azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia ipar mélyreható kérdésekkel küzd, miközben a technológia fejlődése soha nem látott ütemben gyorsul. Altman gyors eltávolítása és napokon belüli visszahelyezése a vezérigazgatói posztra olyan zűrzavart váltott ki, mely aláhúzta a következő generációs mesterséges intelligencia megfelelő felügyelettel történő irányításának alapvető összetettségét.
Fragmentalitás és mesterséges általános intelligencia
A memórián alapuló intelligencia, amely „csak úgy folyik”, nem idegen az emberiségtől. Formális matematikai képzésünk során arra tanítottak minket, hogy aláássuk a logikán és az érvelésen túllépő intelligenciaformákat. A ChatGPT az emberi képességeket felülmúló, példátlan mértékű memorizálás erejének élő illusztrációja. A fragmentalitás világát a kiegészítő intelligencia új birodalmának megbecsülésére készteti.
Mesterséges Szép Új Világ
Az elmúlt évtizedben figyelemre méltó előrelépés történt a mesterséges intelligencia, a robotika és az automatizálási szoftverek terén. Önvezető autók már tucatnyi városban navigálnak az utcákon. Az üzletek ma már automatizált pénztárakat és készletgazdálkodást alkalmaznak. A gyártástól a jogi kutatáson át az egészségügyi diagnosztikáig egyre inkább gépek végzik a folyamatokat.
A hibrid elme diadala
Az emberi agyak és a mesterséges intelligencia gépi elméjének összeolvadása felgyorsult. Az agy-számítógép interfészek, a neurális implantátumok és más technológiák egyre inkább összekapcsolják a biológiai megismerést a mesterséges intelligenciákkal. Bár ez az átmenet reményeket és félelmeket egyaránt is kivált, az ember-gép konvergencia inkább erősítheti, mint leigázhatja az emberiséget.
Az MI megváltoztatja az intelligencia jelentését
A mesterséges intelligencia hosszú utat tett meg az 1950-es évekbeli kezdete óta. Az évek során a mesterséges intelligencia a tudományos kutatás témájából olyan valós, általunk nap mint nap használt alkalmazásokba került, mint például az arcfelismerés, a nyelvi fordítók és az olyan virtuális asszisztensek, mint a Siri és Alexa.