(Kiemelt kép: Unsplash)
A mesterséges intelligencia korunk egyik diszruptív és megosztó technológiája. Lehetősége van arra, hogy forradalmasítsa a különböző területeket és iparágakat, például az egészségügyet, az oktatást, a gyártást, a közlekedést és a szórakoztatást. Emellett fokozhatja az emberi képességeket, javíthatja az életszínvonalat és megoldhatja a globális kihívásokat. Az MI azonban jelentős kockázatokat és kihívásokat is felvet, például etikai dilemmákat, társadalmi hatásokat, biztonsági fenyegetéseket és geopolitikai következményeket. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre erősebbé és mindenütt „jelen lévővé” válik, elkerülhetetlenül alakítani fogja az emberiség és a világrend jövőjét.
Globális szuperhatalmak a mesterséges intelligencia világában
Az USA és Kína, a legjelentősebb globális szuperhatalmak az MI dominanciájáért versengenek, és ugyanazt a kirakós játékot próbálják különböző darabokból kirakni. Az USA és Kína megelőzi az EU-t a mesterséges intelligenciába történő beruházások terén viszont látványosan már. A mesterséges intelligencia dominanciája sokféle formát ölthet. Az USA uralja ma a félvezető-tervezési piacot, 85%-os globális részesedéssel. A számítási teljesítményt biztosító félvezetők alapvető fontosságúak a mesterséges intelligencia modellek képzésében és más rendszerek működtetésében. Az USA jelentős összegeket fektetett be a mesterséges intelligenciába, hogy globális szuperhatalmi szerepét ide is kiterjessze. Kína 2021-ben bejelentette, hogy 2030-ra világelső akar lenni a mesterséges intelligencia terén, és a forrásokat stratégiai alapon, a mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti stratégia alapján osztja el. Már most közelítenek a tudományos MI-kiadványok számához, és 2013 óta több MI-szabadalmi kérelmet nyújtott be, mint bármely más ország. Kína, a legnagyobb importőr és félvezetőpiac, viszont sajnos az amerikai chipektől függ. A mesterséges intelligencia hamarosan a gazdasági és katonai hatalom döntő összetevőjévé válik. A változó MI-fejlesztés bizonyos helyekre fog koncentrálódni, átformálva a geopolitikai tájképet. A mesterséges intelligencia uralmáért folytatott verseny viszont nem biztos, hogy egyértelmű „győztest” fog eredményezni. Az MI-dominanciájáért folytatott verseny azonban fantasztikus következményekkel jár az információkereső rendszerekre nézve.
Az EU szerepe
Az Európai Unió (EU) jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligencia területén. Íme néhány kritikus szempont az EU MI-val kapcsolatos megközelítésével kapcsolatban:
Kiválóság és bizalom: Az EU mesterséges intelligenciával kapcsolatos megközelítésének középpontjában a kiválóság és a bizalom áll, melynek célja a kutatás és az ipari kapacitás fellendítése a biztonság és az alapvető jogok biztosítása mellett.
Stratégiai keret: Az EU intézkedéseket javasolt a mesterséges intelligencia területén a kiválóság fokozására, valamint a technológia megbízhatóságát biztosító szabályokat. Ez a stratégiai keret az uniós értékeken alapul, és célja, hogy a polgárok bizalommal fogadják el a mesterséges intelligencián alapuló megoldásokat, miközben ösztönzi a vállalkozásokat azok fejlesztésére és alkalmazására.
A mesterséges intelligenciára vonatkozó jogi keret: Az EU új szabályokat javasol annak biztosítására, hogy az EU-ban használt mesterséges intelligencia rendszerek biztonságosak, átláthatóak, etikusak, elfogulatlanok és emberi ellenőrzés alatt állnak. Ez magában foglalja az MI-rendszerek kockázat szerinti kategorizálását és az uniós polgárokat fenyegetőnek tekintett rendszerek betiltását.
Beruházás a mesterséges intelligenciába: A Bizottság a Horizont Európa és a Digitális Európa programokon keresztül évente 1 milliárd eurót tervez befektetni a mesterséges intelligenciába. Célja, hogy további befektetéseket mozgósítson a magánszektorból és a tagállamoktól, hogy a digitális évtized során elérje az évi 20 milliárd eurós beruházási volument.
Globális szabványok: A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozással az EU arra törekszik, hogy a világ első jelentős hatalma legyen, amely törvényeket hoz a mesterséges intelligenciára vonatkozóan.
Az EU szerepe a mesterséges intelligencia területén a kiválóság előmozdítása, a bizalom biztosítása, valamint biztonságos és innovációbarát környezet megteremtése a mesterséges intelligencia felhasználói, fejlesztői és alkalmazói számára.
Az USA pozíciója
Az Egyesült Államok jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciában. Íme néhány kritikus szempont az Egyesült Államok mesterséges intelligenciához való hozzáállásával kapcsolatban:
Az MI-innováció: Az USA az MI-innováció élvonalába tartozik, a jólét növelésére és a társadalmi kihívások leküzdésére összpontosítva. Az USA uralja a félvezető-tervezési piacot, ami elengedhetetlen a mesterséges intelligencia modellek képzéséhez.
Kormányzati MI-felkészültség: Az USA kormánya készségesnek mutatkozott a mesterséges intelligencia bevezetésére, amit az is bizonyít, hogy a kongresszusi jegyzőkönyvekben hányszor említették a mesterséges intelligenciát.
Mesterséges intelligenciával kapcsolatos irányelvek: Az USA együttműködik a helyi és nemzetközi mesterséges intelligencia közösségekkel a megbízható mesterséges intelligenciát elősegítő keretek kialakításában. Az amerikai mesterséges intelligencia kezdeményezés a szövetségi kormány erőforrásait az MI innováció támogatására összpontosítja.
A mesterséges intelligencia és a külpolitika: A Külügyminisztérium előmozdítja a nemzetközi politikai környezetet, és olyan partnerségek kiépítésén dolgozik, amelyek előmozdítják az USA MI-technológiák terén meglévő képességeit, védik a nemzeti és gazdasági biztonságot, és ösztönzik az értékeket.
Beruházás a mesterséges intelligenciába: Az Egyesült Államok jelentős beruházásokat eszközölt a mesterséges intelligenciába, számos mesterséges intelligenciával kapcsolatos kezdeményezés kapcsolódik a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) mesterséges intelligenciapolitikai megfigyelőközpontjához.
Az USA szerepe a mesterséges intelligenciában az innováció előmozdítása, a bizalom biztosítása, valamint biztonságos és innovációbarát környezet megteremtése a mesterséges intelligencia felhasználói, fejlesztői és alkalmazói számára.
Az arab országok sem akarnak kimaradni
Az arab országok egyre inkább felismerik a mesterséges intelligencia jelentőségét, és lépéseket tesznek annak különböző ágazatokba való integrálása érdekében. Íme néhány kulcsfontosságú pont:
Közös MI-stratégia: Az arab országok vizsgálják egy egységes MI-stratégia kidolgozását, hogy az országok közötti szinergiákat kihasználva a fenntartható fejlődés érdekében fejlesszék és használják a mesterséges intelligenciát. Ez a stratégia lehetővé teszi az arab országok számára, hogy értékes MI-megoldásokat fejlesszenek ki, egységesítsék a régiót az MI területén, és közösen dolgozzanak az ENSZ fenntartható fejlődési céljain.
Kapacitásépítés: Az UNESCO több szinten is dolgozik a mesterséges intelligencia kapacitásépítésén, az oktatási programoktól kezdve az újságírók és bírák támogatásáig, hogy megerősítsék képességeiket. Digitális átalakulási kompetenciakeretet dolgoznak ki a köztisztviselők számára, és felkérik a régió országait, hogy működjenek együtt az UNESCO-val a köztisztviselők, bírák és parlamenti képviselők digitális kormányzással és digitális átalakulással kapcsolatos kapacitásainak megerősítése érdekében.
Kihívások: Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia rendszerek hozzáférhetőek és befogadóak legyenek, olyan mesterséges intelligencia eszközökre van szükség, melyek az anyanyelvi nyelveket és dialektusokat használják, és nem az angol nyelvre támaszkodnak a természetes nyelvi feldolgozáshoz (NLP). A mesterséges intelligenciával kapcsolatos nemzeti prioritások viszont lényegesen eltérhetnek a régión belül.
Szaúd-Arábia szerepe: Szaúd-Arábia az „MI-tudatosság” terén a második helyen áll a világranglistán a Stanford Egyetem USA’s Artificial Intelligence Index Report szerint. Ez tükrözi a szaúdi lakosság fogékonyságát az MI-eszközök és -szolgáltatások iránt, valamint az általános optimizmust ezzel az átalakító technológiával szemben. Szaúd-Arábia lassan vezető szerepet tölt be a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlett technológiák alkalmazásában[24].
Az Egyesült Arab Emírségek szerepe: Az Egyesült Arab Emírségek magasabb pontszámot ért el, mint az Egyesült Államok a kormányzati MI-stratégiát értékelő globális benchmarkban.
Ezek az erőfeszítések jelentős elkötelezettséget jelentenek az arab országok részéről a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázása és a globális fejlődéshez való hozzájárulás iránt. Ugyanakkor továbbra is vannak kihívások, különösen az arab nyelveket és dialektusokat hatékonyan feldolgozó mesterséges intelligencia-eszközök kifejlesztése terén.
Afrikát sem szabad leírni
Az afrikai országok jelentős szerepet játsz(hat)nak a globális mesterséges intelligenciában. Íme néhány kulcsfontosságú pont:
MI-stratégiák: Olyan országok, mint Egyiptom, Ruanda és Mauritius átfogó MI-stratégiákat tettek közzé. E stratégiák célja a helyi MI-kapacitások támogatása, a helyi gazdaságok és ökoszisztémák előnyben részesítésével.
MI-szervezetek: A hardverhez, adatokhoz és tehetségekhez való korlátozott hozzáféréssel kapcsolatos kihívások ellenére Afrikában több mint 2400 MI-szervezet működik különböző iparágakban, többek között az egészségügy, a wellness, a fitnesz, a mezőgazdaság, a jog, a képzés és a biztosítás területén.
MI-startupok: Afrikában az MI-startupok gyorsan növekvő ökoszisztémája van. Például az InstaDeepet, egy MI-fókuszú vállalati megoldásokkal foglalkozó vállalatot 682 millió dollárért felvásárolták, ami Afrika legjelentősebb technológiai felvásárlását jelenti.
MI az egészségügyben: A mesterséges intelligenciát az egészségügyi ágazatban is hasznosítják. Például az Intron Health, egy nigériai vállalat kifejlesztette Afrika első beszédből szövegbe átültető MI-csevegőeszközét, amely több mint 200 afrikai akcentust ért meg.
Mesterséges intelligencia az oktatásban: Számos afrikai egyetem kínál mesterséges intelligenciával kapcsolatos diplomát vagy szakirányt.
A mesterséges intelligencia elfogadása: A mesterséges intelligencia elfogadása Afrikában korlátozott, de egyre növekszik, és olyan országok, mint Dél-Afrika, Nigéria, Etiópia, Kenya, Zimbabwe, Togo, Líbia és Ghána aktívan alkalmazzák a mesterséges intelligenciát.
Ezek az erőfeszítések rávilágítanak Afrika elkötelezettségére a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségek kiaknázása és a globális fejlődéshez való hozzájárulás iránt. Ugyanakkor továbbra is vannak kihívások, különösen az afrikai nyelveket és dialektusokat hatékonyan feldolgozni képes mesterséges intelligencia-eszközök kifejlesztése terén.
A mesterséges intelligencia dominanciájáért folytatott verseny összetett és sokrétű. Magában foglalja a technológiai innovációt, a stratégiai beruházásokat, a politikai döntéseket és a geopolitikai megfontolásokat. Ahogy a verseny folytatódik, izgalmas lesz látni, hogyan alakítja világunk jövőjét.
Kína dominanciája
Kína az elmúlt években globális vezető szerepet töltött be a mesterséges intelligencia területén. A Stanford Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézetének jelentése szerint Kína 2020-ban az első helyen állt a világon a mesterséges intelligenciáról szóló folyóiratcikkek, szabadalmak, idézetek és konferencia-előadások számát tekintve. Kína az MI kockázati tőkefinanszírozás tekintetében is megelőzte az Egyesült Államokat, 2020-ban a globális összérték 44%-át tete már ki. Kína gyors felemelkedése a mesterséges intelligencia területén több tényezőnek tulajdonítható, például a következőknek:
Kormányzati támogatás: Kína nemzeti prioritássá és gazdasági és társadalmi fejlődésének stratégiai pillérévé tette a mesterséges intelligenciát. Kína 2017-ben kiadta az új generációs mesterséges intelligencia fejlesztési tervét, melyben felvázolta ambiciózus céljait, hogy 2030-ra világelső legyen a mesterséges intelligencia területén. A terv jelentős forrásokat és ösztönzőket is elkülönített a mesterséges intelligencia kutatására, innovációjára és alkalmazására különböző ágazatokban és területeken.
Adatbőség: Kína hatalmas, 1,4 milliárd fős népességgel rendelkezik, akik online tevékenységeik, digitális tranzakcióik és intelligens eszközeik révén hatalmas mennyiségű adatot generálnak. Az adatokat gyakran tekintik a mesterséges intelligencia „üzemanyagának”, mivel lehetővé teszik a mesterséges intelligencia rendszerek számára, hogy tanuljanak a mintákból és javítsák teljesítményüket. Kínában az adatvédelemre és az adatvédelemre vonatkozó szabályozás is kevésbé szigorú, mint sok más országban, ami előnyt jelent az adatok mesterséges intelligencia célú gyűjtése és felhasználása terén.
Tehetségforrás: Kína nagy és egyre növekvő tehetségforrással rendelkezik az MI-kutatók, mérnökök és vállalkozók terén. A Tsinghua Egyetem jelentése szerint Kínában már 2019-ben mintegy 1,9 millió MI-szakember dolgozott, ami a globális összlétszám 28%-át tette ki. Kína emellett több STEM (természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai) diplomást állít elő, mint bármely más ország a világon. Ráadásul sok kínai diák, aki külföldön tanul a legjobb egyetemeken és intézményekben, visszatér Kínába, hogy a mesterséges intelligencia területén folytassa karrierjét.
Piaci kereslet: Kína hatalmas és dinamikus piaccal rendelkezik a mesterséges intelligenciával kapcsolatos termékek és szolgáltatások terén. Az IDC jelentése szerint Kína mesterséges intelligenciára fordított kiadásai 2020-ban elérték a 12 milliárd dollárt, ami a globális összkiadások 17%-át teszi ki. Kína MI iránti piaci keresletét számos tényező mozgatja, például a nagy fogyasztói bázis, a gyorsan növekvő digitális gazdaság, az urbanizációs és iparosítási folyamatok, az öregedő népesség és az egészségügyi szükségletek, valamint a társadalmi kormányzási és biztonsági kihívások.
Kína többek között a következő területeken bizonyította vezető szerepét és innovációs képességét a mesterséges intelligencia területén:
Arcfelismerés: Kínát széles körben a világ vezetőjének tekintik az arcfelismerési technológia terén. Az arcfelismerést Kínában széles körben használják különböző célokra, például személyazonosság-ellenőrzésre, közbiztonságra, szociális hitelrendszerre, intelligens városirányításra, kiskereskedelmi marketingre, szórakoztatásra és oktatásra. A vezető kínai arcfelismerő vállalatok közé tartozik a SenseTime, a Megvii, a Yitu és a CloudWalk.
Természetes nyelvi feldolgozás: Kína jelentős előrelépést ért el a természetes nyelvfeldolgozás (NLP) terén, mely a mesterséges intelligenciának az emberi nyelvvel foglalkozó ága. Az NLP lehetővé teszi a mesterséges intelligencia rendszerek számára, hogy megértsék, generálják a természetes nyelvet, például a beszédet és a szöveget, és interakcióba lépjenek velük. Az NLP néhány alkalmazási területe a gépi fordítás, a hangalapú asszisztensek, a chatbotok, az érzelem-elemelemzés, a szöveg-összefoglalás és az információ kinyerése. A vezető kínai NLP-vállalatok közé tartozik az iFlytek, a Baidu, az Alibaba és a Tencent.
Számítógépes látás: Kína a számítógépes látás terén is kiemelkedő eredményeket ért el, mely a mesterséges intelligenciának a vizuális információkkal foglalkozó ága. A számítógépes látás lehetővé teszi a mesterséges intelligencia rendszerek számára, hogy érzékeljék, elemezzék és megértsék a képeket és videókat. A számítógépes látás alkalmazásai közé tartozik a tárgyak felismerése, az arcfelismerés, a jelenetek megértése, az orvosi képalkotás, az autonóm vezetés és a kiterjesztett valóság. A vezető kínai számítógépes látással foglalkozó vállalatok közé tartozik a SenseTime, a Megvii, a Yitu és a Hikvision.
Felhőalapú számítástechnika: Kína fejlesztette felhőalapú számítástechnikai képességeit is, amelyek infrastruktúrát és platformot biztosítanak a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és telepítéséhez. A felhőalapú számítástechnika lehetővé teszi a mesterséges intelligencia rendszerek számára, hogy az interneten keresztül nagyméretű számítási teljesítményhez, tárolási és adatforrásokhoz férjenek hozzá. A felhőalapú számítástechnika néhány alkalmazási területe a nagy adatelemzés, a gépi tanulás, a Dolgok Internete és a térbeli számítástechnika. A vezető kínai felhőalapú számítástechnikai vállalatok közé tartozik az Alibaba Cloud, a Tencent Cloud, a Baidu Cloud és a Huawei Cloud.
A kínai MI-fejlesztések kihívásai és kockázatai
Miközben Kína figyelemre méltó sikereket ért el az MI fejlesztése és alkalmazása terén, számos olyan kihívással és kockázattal is szembe kell néznie, melyek akadályozhatják a fejlődését, és veszélyeztethetik érdekeit és értékeit. E kihívások és kockázatok közül néhányat említhetünk:
Minőség és megbízhatóság: Kína mesterséges intelligencia-fejlesztését gyakran kritizálják a minőség és a megbízhatóság hiánya miatt. Számos kínai MI-termék és -szolgáltatás alacsony minőségű adatokon, algoritmusokon és szabványokon alapul, ami hibákat, torzításokat, sebezhetőségeket és hibákat eredményezhet. Például a kínai arcfelismerő rendszerekről kiderült, hogy pontatlanok, diszkriminatívak és feltörhetők. A kínai mesterséges intelligencia fejlesztéséből hiányoznak az átláthatósági és elszámoltathatósági mechanizmusok is, ami alááshatja a megbízhatóságot és a hitelességet.
Etika és emberi jogok: Kína mesterséges intelligencia fejlesztése etikai és emberi jogi vonatkozásai miatt is ellentmondásos. Kína számos mesterséges intelligencia-alkalmazását megfigyelés, cenzúra, társadalmi ellenőrzés és elnyomás céljára használják. Például Kína arcfelismerő rendszereit etnikai kisebbségek, másként gondolkodók, tüntetők és polgárok megfigyelésére és nyomon követésére használják. A kínai mesterséges intelligenciafejlesztés a magánélet, a beleegyezés, a méltóság, az autonómia és az igazságosság tekintetében is aggályokat vet fel.
Biztonság és stabilitás: Kína mesterséges intelligencia fejlesztése biztonsági és stabilitási kockázatokat is jelent saját maga és a világ számára. Kína számos mesterséges intelligencia-alkalmazását katonai, kiber- és űrkutatási célokra használja, ami fokozhatja a feszültségeket és konfliktusokat más országokkal. Például Kína katonai célú mesterséges intelligencia rendszerei növelhetik a véletlen vagy szándékos háború kockázatát, alááshatják a stratégiai stabilitást, és megkérdőjelezhetik a nemzetközi normákat. A kínai mesterséges intelligencia fejlesztését a rosszindulatú szereplők, például hackerek, terroristák és szélhámos államok is fenyegetik.
Innováció és verseny: Kína mesterséges intelligenciafejlesztése más országok részéről is innovációs és versenykihívásokkal szembesül. Kína számos mesterséges intelligencia-vívmánya inkább külföldi technológiák utánzásán, adaptálásán vagy megszerzésén alapul, mintsem eredeti innováción. Kína a magas szintű MI-szakértők tekintetében is tehetséghiánnyal küzd, különösen az olyan területeken, mint a matematika, a logika és a filozófia. Ezenfelül Kína más országokkal éles versenyben áll a piaci részesedés, a szabványok megalkotása és a befolyás alakítása terén.
Kína vs. Egyesült Államok
Kína mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégiája víziója, megközelítése és végrehajtása tekintetében eltér az USA és más országok stratégiájától. Néhány főbb különbség a következő:
Vízió: Kína elképzelése a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az, hogy 2030-ra világelső legyen a mesterséges intelligencia területén. Ezt a jövőképet nemzeti érdekei vezérlik, mint például a gazdasági növekedés, a társadalmi kormányzás, a nemzetbiztonság és a globális befolyás. Kína a mesterséges intelligenciára stratégiai eszközként tekint, mellyel elérheti céljait, hogy 2035-re modernizált szocialista országgá, 2050-re pedig nagyhatalommá váljon. Ezzel szemben az USA elképzelése a mesterséges intelligenciával kapcsolatban az, hogy biztosítsa vezető szerepét az innováció és az értékek terén a mesterséges intelligencia kialakulóban lévő korszakában. Ezt a jövőképet nemzeti értékei vezérlik, mint például a demokrácia , a szabadság , az emberi jogok , a jogállamiság, a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság.
Megközelítés: Kína a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megközelítése egy felülről lefelé irányuló, központosított és koordinált modell elfogadása. Ez a megközelítés magában foglalja a mesterséges intelligencia fejlesztésének és alkalmazásának erőteljes kormányzati irányítását, támogatását és szabályozását a különböző ágazatokban és területeken. Kína az állami tulajdonú vállalatokat, a nemzeti bajnokokat és a stratégiai partnerségeket is felhasználja a mesterséges intelligencia menetrendjének előmozdítására. Ezzel szemben az USA a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megközelítése az alulról felfelé irányuló, decentralizált és versenyképes modell elfogadása. Ez a megközelítés a piaci erőkre, a magánszektorra és a civil társadalomra támaszkodik a mesterséges intelligencia innovációjának és elfogadásának előmozdításában a különböző ágazatokban és területeken. Az USA a globális MI-térség alakítása érdekében szövetségeit, koalícióit és multilaterális kereteit is támogatja.
Végrehajtás: Kína a mesterséges intelligencia végrehajtásában gyors, pragmatikus és átfogó stratégiát követ. Ez a stratégia magában foglalja az MI-alkalmazások gyors kísérletezését, iterációját és skálázását különböző forgatókönyvek és kontextusok esetén. Kína az MI-t más feltörekvő technológiákkal, például az 5G-vel, a blokklánccal és a kvantumszámítással is integrálja, hogy szinergiákat és előnyöket teremtsen. Ezzel szemben az USA az MI megvalósítása során lassú, óvatos és szelektív stratégiát követ. Ez a stratégia magában foglalja az MI-alkalmazások gondos tesztelését, értékelését és szabályozását különböző forgatókönyvekben és kontextusokban. Az USA a kockázatok és kihívások csökkentése érdekében a mesterséges intelligenciát más szempontokkal is egyensúlyba hozza, mint például az etika, a magánélet védelme, a biztonság és az emberi jogok.
A jövőkép, a megközelítés és a végrehajtás közötti különbségek Kína és az USA eltérő politikai rendszereit, gazdasági modelljeit, társadalmi értékeit és kulturális normáit tükrözik. Ezek egyben lehetőségeket és kihívásokat is teremtenek a két ország közötti együttműködés és verseny számára a mesterséges intelligencia területén.
