Grafikus alkalmazásokat fejlesztő ausztrál vállalat vezérigazgatója szembement napjaink egyik legmarkánsabb technológiai trendjével, és bejelentette: cége nem fog generatív mesterséges intelligenciát használni, termékeikbe nem terveznek MI-t integrálni.
Nem elég humoros a mesterséges intelligencia
Húsz amerikai humoristával végeztek többfordulós tesztet mesterséges intelligencia és humor kapcsolatáról. Kiderült, hogy az MI nem túl vicces, és nem generál eredeti vígjáték-alapanyagokat. Gyakorlóadatai és taníttatása túl szabályozottak ahhoz, hogy kreatív stand-up komédiássá váljon.
A mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás paradoxona
A mesterséges intelligencia viharszerűen meghódította a világot, és hatása az élet minden területén érezhető. Forradalmasítja a munkánkat, a tanulásunkat és a körülöttünk lévő világgal való interakcióinkat. Azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy ahogy az MI egyre fejlettebbé és mindenütt jelenlévővé válik, bizonyos szempontból korlátozhatja az emberi kritikai gondolkodást és kreativitást.
A kis nyelvi modellek felemelkedése
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia képességeinek robbanásszerű fejlődését láthattuk, melynek nagy részét a nagy nyelvi modellek (LLM) fejlődése okozta. Az olyan modellek, mint a GPT-3 megmutatták, hogy képesek emberhez hasonló szövegek generálására, kérdések megválaszolására, dokumentumok összegzésére és még sok másra. Miközben azonban az LLM-ek képességei lenyűgözőek, hatalmas méretük a hatékonyság, a költségek és a testreszabhatóság hátrányaihoz vezet. Ez megnyitotta az utat a modellek egy új osztálya, az úgynevezett kis nyelvi modellek (SLM) előtt.
A kódolás jövője: ember kontra mesterséges intelligencia
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia jelentős előrelépést ért el a programozás területén. Az MI-vel működő eszközök ma már képesek olyan kódokat írni, melyek ugyanolyan jók vagy még jobbak, mint az emberek által írtak. Ez forradalmasíthatja a szoftverfejlesztés módját, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá téve azt.
A konformitás gépezete, avagy hogyan formálja a közösségi média panoptikuma identitásunkat
A közösségi csatornáink egyáltalán nem hasonlítanak a tényleges életünkre. Tökéletesen szűrt fotók, szellemes anekdoták, politikai eszmefuttatások: ez az a műsor, amit akkor adunk elő, amikor tudjuk, hogy közönségünk van. De vajon a reflektorfény állandó ragyogása megváltoztatja a táncot? A közösségi média állandó megfigyelés alá helyezett minket, mint az állatokat az üvegkalitkában. És mint az éhes páviánok, akik aprólékosan ápolják egymást, úgy ápoljuk online személyiségünket, éberen figyelve minden hibára vagy sebezhető pillanatra.
A TikTok generáció megértése
Egy olyan korban, amikor az átlagos emberi figyelem rövidebb, mint egy aranyhalé, és mindössze nyolc másodpercig tart, a tartalomkészítés világa szeizmikus változáson ment keresztül. Az olyan platformok, mint a TikTok, nem csupán kihasználják ezt a trendet, hanem újradefiniálták a médiafogyasztás módjait is.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
A mesterséges intelligencia poétikája
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
Mi az MI által generált digitális művészet valójában?
A mesterséges intelligencia számos iparágat forradalmasított, és ez alól a művészeti világ sem kivétel. Az MI által generált digitális művészet egyre népszerűbb, és néhány alkotó és intézmény felkarolja ezt az új digitális formát. Mások azonban szkeptikusak a Gépi Elme művészeti világban betöltött szerepével kapcsolatban, és ódzkodnak attól, hogy beépítsék azt a szervezetükbe.
Átalakítja-e az MI a munka értékét és természetét?
Az ember és a technológia közötti, folyamatosan fejlődő táncban a mesterséges intelligencia nem egyszerű résztvevőként, hanem vezető koreográfusként lép már színpadra, és befolyásolja szakmai életünk igazi ritmusát. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek nem csak végrehajtják az utasításainkat, hanem kreatív kollégákká is válnak, és inkább fokozzák képességeinket, mintsem veszélyeztetik munkánkat.
Mennyire bízunk meg a mesterséges intelligenciában?
A ChatGPT-vel szemben egyesek ugyanazt a kezdeti izgalmat tapasztalták meg, mint amikor először böngészhettek az interneten. Az ígéretes jövő ellenére az OpenAI chatbotja hibákat és korlátokat is mutat, többek között azt, hogy nincs közvetlen hozzáférése az internethez (az alapváltozatnak), hogy valós időben frissíthesse válaszait. A ChatGPT azonban nem az egyetlen a maga területén; vannak olyan platformok, mint például a Perplexity AI, melyek felnőttek a kihíváshoz.