Az algoritmusok gyakran a hideg, kemény matematikai formulák félelmetes gondolatait idézik fel sokak fejében. Ezt a megközelítést tanítják sok informatikai kurzuson és tankönyvben. Koncepcionálisan ez a megközelítés jól működik: keresésre, rendezésre, számításra, rendszerezésre.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
A fenomenális technológiai változások korában a társadalom lemarad
A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Az emberi tanulás megértése lendítheti előre az MI-fejlesztést is
Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?
A mesterséges intelligencia poétikája
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
Fognak egyszer a gépek emberi nyelven beszélni?
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.
A mesterséges intelligenciában is minden a kontextusról szól
A Google zászlóshajónak számító generatív mesterséges intelligencia, a Gemini legutóbb frissített változata kolosszális terjedelmű inputtal képes dolgozni, de a létrehozott tartalom egyes esetekben igencsak megkérdőjelezhető, megmosolyogtató. A techóriás dolgozik a hibák korrigálásán.
Tudásgráfok, avagy az adatkezelés újradefiniálása a modern vállalkozások számára
A jelenlegi adatkezelési környezetben a vállalkozásoknak változatos és szétszórt adatokkal kell foglalkozniuk, elképzelhetetlen mennyiségben. A silózott adatok és tartalmak e komplexitása között értékes üzleti meglátások és lehetőségek vesznek el.
Mennyire bízunk meg a mesterséges intelligenciában?
A ChatGPT-vel szemben egyesek ugyanazt a kezdeti izgalmat tapasztalták meg, mint amikor először böngészhettek az interneten. Az ígéretes jövő ellenére az OpenAI chatbotja hibákat és korlátokat is mutat, többek között azt, hogy nincs közvetlen hozzáférése az internethez (az alapváltozatnak), hogy valós időben frissíthesse válaszait. A ChatGPT azonban nem az egyetlen a maga területén; vannak olyan platformok, mint például a Perplexity AI, melyek felnőttek a kihíváshoz.
Immanuel Kant és a Nagy Nyelvi Modellek
A nagy méretű nyelvi modellek (LLM) fejlődése figyelemre méltó folyékonyságot és képességeket mutatott már különböző területeken. A legtöbb prompt-technika azonban még mindig nem rendelkezik formális ismeretelméleti alapokkal a modell felépítéséhez, inkább csak az intuícióra támaszkodik.
A katasztrofális felejtés misztériuma
A memória létünk és identitásunk szempontjából alapvető fontosságú. A tanulás célja, hogy az agyban tárolt ismeretek szükség esetén gyorsan vagy intuitív módon előhívhatók legyenek. Ez mindenre vonatkozik, amit a mindennapi életben teszünk: készségekre, szokásokra, érvelésre, társadalmi interakciókra és döntéshozatalra is. Bár születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, azt kívánjuk, bárcsak gyorsabban tanulnánk és többre emlékeznénk.