Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post
Hirdetés

Fejvadászat

Az április 25-én megrendezésre kerülő, iskolás lányoknak szóló informatikai pályaorientációs nap kiemelkedő jelentőséggel bír, ugyanis a nők továbbra is alulreprezentáltak a férfiakkal szemben a szektorban. Női mérnökök, adatbányászok, MI-kutatók, innovátorok és vállalkozók interjúkkal és előadásokkal szeretnék felhívni a figyelmet a nők szerepére az információ- és kommunikációtechnológia terén. Az eseményhez online is lehet csatlakozni.
A digitális tér vált az üzlet elsőszámú helyszínévé, legyen szó belföldi vagy nemzetközi piacra lépésről és értékesítésről. Erős digitális jelenlét, jó keresési helyezés, és okosan felépített tartalom nélkül szinte lehetetlen kitűnni a tömegből. Ellenben jól SEO-zott weboldallal és tartalmakkal megnyílik az út a célközönségünk felé, függetlenül attól, hogy milyen vannak tőlünk.
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
A közösségi csatornáink egyáltalán nem hasonlítanak a tényleges életünkre. Tökéletesen szűrt fotók, szellemes anekdoták, politikai eszmefuttatások: ez az a műsor, amit akkor adunk elő, amikor tudjuk, hogy közönségünk van. De vajon a reflektorfény állandó ragyogása megváltoztatja a táncot? A közösségi média állandó megfigyelés alá helyezett minket, mint az állatokat az üvegkalitkában. És mint az éhes páviánok, akik aprólékosan ápolják egymást, úgy ápoljuk online személyiségünket, éberen figyelve minden hibára vagy sebezhető pillanatra.
Napjainkban, amikor a rövidített kiadások uralkodnak, a digitális világban a kompakt videós tartalmak meteorszerű felemelkedésének tanúi vagyunk. Az olyan platformok, mint a TikTok és az Instagram Reels modern kori propaganda felületekké váltak, ahol alkotók és márkák versengenek a digitális torta egy-egy kisebb vagy nagyobb szeletéért. Egy ember naponta átlagosan 90 méter mobilos tartalmat görget át. Ez a Szabadság-szobor magassága lenne, a fáklya nélkül.
Az alkalmazások kétharmadát hamarosan már low-code/no-code platformokon készítik, ezért még inkább átalakulhat a munkaerőigény a szotfverpiacon: kevesebb emberi fejlesztőre lesz szükség.
Egy olyan korban, amikor az átlagos emberi figyelem rövidebb, mint egy aranyhalé, és mindössze nyolc másodpercig tart, a tartalomkészítés világa szeizmikus változáson ment keresztül. Az olyan platformok, mint a TikTok, nem csupán kihasználják ezt a trendet, hanem újradefiniálták a médiafogyasztás módjait is.
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
A Z generáció kihívást jelent a munkahelyek és az iparágak számára is, hiszen ez az első olyan generáció, amely "technológiai anyanyelvi" környezetben nőtt fel.
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.
PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek