A digitális nomád az, aki a technológiát kihasználva távolról dolgozik, miközben a világot járja. Egy laptop, egy megbízható internetkapcsolat és egy kis kalandvágy segítségével a digitális nomádok bárhol dolgozhatnak: a nyüzsgő városoktól a távoli hegyi falvakon át a trópusi szigetekig és egzotikus helyekig. Legyenek akár szabadúszók, távmunkások vagy vállalkozók, a digitális nomádok a rugalmasság, a függetlenség és a felfedezés iránti szenvedély hívei.
A digitális nomád életmód előnyei
A digitális nomád életmód számtalan előnyt kínál, többek között:
Szabadság és rugalmasság :Mondjunk búcsút a hagyományos 9-5 órás munkarendnek, és üdvözöljük azt az életstílust, mely lehetővé teszi, hogy akkor és ott dolgozzunk, amikor és ahol akarunk. Akár korán kelők vagyunk, akár éjszakai baglyok, rugalmasan alakíthatjuk a munkanapunkat a személyes preferenciáink és prioritásaink szerint.
Utazási lehetőségek: Ha a világ a játszóterünk, az utazási lehetőségek végtelenek lesznek. Az új kultúrák és konyhák felfedezésétől kezdve a lélegzetelállító tájakban és történelmi nevezetességekben való elmerülésig, a digitális nomádság lehetővé teszi, hogy a megélhetés mellett kielégítsük utazási vágyunkat.
Szakmai fejlődés: A digitális nomádként végzett munka alkalmazkodóképességet, találékonyságot és rugalmasságot igényel: mind olyan értékes készségek, melyek elősegíthetik szakmai fejlődésünket és evolúciónkat. A különböző időzónák és kulturális normák közötti navigálástól kezdve a távoli csapatok és projektek irányításáig a digitális nomád életmód kihívásai segíthetnek abban, hogy sokoldalúbb és multifunkcionális szakemberré váljunk.
Hogyan válhatunk digitális nomáddá?
Hogyan csatlakozhatunk a digitális nomádok soraihoz, és hogyan élhetjük meg a szabadság és a kalandok életét? Íme néhány lépés a kezdéshez:
Értékeljük a készségeinket: Határozzuk meg készségeinket, erősségeinket és szakterületeinket, melyekre a távmunkapiacon kereslet van. Akár író, tervező, programozó, marketinges vagy tanácsadó vagyunk, számtalan távmunka lehetőség áll rendelkezésre a legkülönbözőbb készségekre ma már.
Távmunka eszköztárunk összeállítása: Fektessünk be olyan alapvető eszközökbe és erőforrásokba, melyek lehetővé teszik, hogy bárhonnan hatékonyan és eredményesen dolgozhassunk. Ezek közé tartozhat egy megbízható laptop, nagy sebességű internetkapcsolat, projektmenedzsment szoftver és kommunikációs eszközök, például a Slack vagy a Zoom.
Távmunka-lehetőségek keresése: Fedezzük fel a távmunkát kínáló állásbörzéket, szabadúszó platformokat és hálózati közösségeket, hogy megtaláljuk a képességeinknek és érdeklődési körünknek megfelelő távmunka lehetőségeket. Az olyan webhelyek, mint a Remote.co, a We Work Remotely és a FlexJobs nagyszerű helyek a keresés megkezdéséhez.
Fogadjuk el a nomád életmódot: Ha már biztosítottuk a távmunka-lehetőségeket, itt az ideje, hogy elfogadjuk a nomád életmódot! Csomagoljunk, induljunk útnak, és merüljünk el az új élményekben, kultúrákban és kalandokban. Akár egyedül utazunk, akár hasonló gondolkodású nomádok csoportjával, a világ a miénk, hogy felfedezzük.
A digitális nomád életmód a szabadság, a rugalmasság és a kalandok egyedülálló keverékét kínálja, mely vonzó azoknak, akik szeretnének kiszakadni a hagyományos irodai élet kényszeréből. A technológia kihasználásával, a távmunka lehetőségeinek elfogadásával és a kalandvágy ápolásával Ön is csatlakozhat a helytől független szakemberek soraihoz, és egy izgalmakkal, felfedezésekkel és végtelen lehetőségekkel teli életet teremthet.
Miért érdemes inkább digitális szlomáddá válnunk?
Van egy új trend, mely sokkal kifizetődőbb azok számára, akik dolgozni és utazni szeretnének. Ismerjük meg a digitális slowmad (magyarítva szlomád) fogalmát. A „digitális szlomád” kifejezés a „digitális nomád” és a „lassú utazás” kombinációjából származik. A digitális szlomád inkább arra összpontosít, hogy felelősségteljes utazó legyen, és igyekszik korlátozni a környezetre gyakorolt hatását. Azzal, hogy hosszabb ideig marad egy helyen, több ideje lesz arra, hogy valóban felfedezze az úti célját, barátságot kössön a helyiekkel, és nem használja állandóan a környezetszennyező repülőgépeket. A digitális szlomádok általában jobban kötődnek a helyszínekhez, így nagyobb valószínűséggel akarják azt is megvédeni. Hiszen egy átlagos digitális nomád általában nem marad sehol két hónapnál tovább, és gyakran gyorsan repül országok, sőt kontinensek között. Ahogy azt el tudjuk képzelni, https://www.twoticketsanywhere.com/digital-nomad-statistics/
Digitális nomád vs. szlomád
Ahogy a digitális nomádság trendje növekszik, úgy nő az aggodalom a digitális nomádok környezetre gyakorolt hatása miatt. Mivel hajlamosak sok „idegen” pénzt hozni az amúgy is népszerű helyekre, ami viszont kiszorítja a helyieket az otthonukból, és nagy nyomást gyakorol a helyi infrastruktúrára (intő példa Maideira covid utáni ingatlan boom-ja, amit a digitális nomádoknak köszönhető elsősorban). És amilyen gyorsan megérkeznek, olyan gyorsan tovább is költöznek az új úti céljukra: repülésről repülésre. Hajlamosak a sietségre, és rövid idő alatt minél többet akarnak látni egy-egy adott helyből. Barátságot kötnek más távmunkásokkal, és egymást inspirálják arra, hogy új helyszínekre költözzenek. A Digitális Szlomád azonban időt szán arra, hogy egy időre valóban berendezkedjen. Személy szerint a legtöbben szeretnek legalább három hónapig maradni valahol, de még jobban akár hat hónapig is. Ez időt ad arra, hogy megismerjük a helyieket, és eltávolodjunk a zsúfolt, turista csapdás helyektől.
Úgy gondoljuk, hogy a digitális szlomád jobb, mint egyszeri nomád társa, mert ha hosszabb ideig maradunk valahol, jobban kezdünk úgy élni, mint egy helyi bennszülött. Ezáltal jobban megértjük a kultúrát és az emberek viselkedését. A helyiekkel való barátkozás azt is lehetővé teszi, hogy segítsünk nekik, ahol szükséges. Elvégre nekünk valószínűleg sokkal nagyobb fizetésünk van, mint nekik, mégis ugyanazokat a kényelmi szolgáltatásokat használjuk. Íme öt ok, amiért érdemes a digitális szlomád életmódot választanunk 2024-ben.
A lassú utazás jobb a környezetünknek is
Ha utazunk, valószínűleg tudjuk, hogy a repülés nagyon környezetszennyező cselekedet a környezetünkre nézve. De digitális szlomádként és hat hónapig egy helyen maradva elméletileg évente csak egy-két repülésre lenne szükségünk, hogy eljussunk a következő úti célunkhoz. Emellett a „slow nomading” a helyszín számára is előnyös, hiszen a digitális szlomádok gyakran keresnek egyedi és kevésbé zsúfolt úti célokat. Azzal, hogy olyan helyeket választunk, ahol nem a kitaposott ösvényeken szállunk meg, segíthetünk népszerűsíteni és felélénkíteni a kevésbé ismert úti célokat, és hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb turisztikai modellhez.
A szlomád életmód és az emberi lélek
Nehéz rutint kialakítani, ha csak egy hónapig tartózkodunk valahol. Ettől rohanónak és túlterheltnek érezhetjük magunkat, és gyakran csak felszínes barátságok alakulnak ki. Ha azonban digitális szlomáddá válunk, több időnk lesz arra, hogy visszanyerjük az egészséges rutinokat, mint például a főzés, a testedzés és a tudatosság gyakorlása. Ha van időnk felfedezni a helyünk környékét, az több lelki táplálékot is ad, mivel valóban mélyen belemerülünk abba, milyen érzés ott teljes munkaidőben élni. Több időnk van arra, hogy valódi barátokat szerezzünk és megismerjük egymást a távoli munkahelyen túl is.
A helyi közösségek támogatása
Digitális szlomádként hosszabb ideig maradunk egy helyen, ami stabilabb és kiszámíthatóbb bevételi forrást biztosíthat a helyi vállalkozások számára is. Az utazók gyakran csak olyan helyekre mennek, ahol jó az időjárás, és elkerülik a holtszezonokat. Emiatt a helyeknek csak egy szezonra kell támaszkodniuk a bevételek tekintetében. Ha hosszabb ideig maradunk egy helyen szlomádként, továbbra is támogatjuk az ottani helyi vállalkozásokat, és kibővül a fő turisztikai szezon is. Ez előnyös a helyi közösségek számára, mivel gyakran azok csak a turizmusra támaszkodnak.
Egy digitális szlomád kötődik egy országhoz
Egy digitális szlomád nagyobb valószínűséggel alkalmazza a fenntartható gyakorlatokat, mert hosszabb ideig marad. Természetes módon kötődünk egy országhoz, ha ott építjük fel az életünket. Befektetünk az úti cél jólétébe, és valószínűleg szükségét érezzük, hogy segítsünk a természetvédelmi erőfeszítésekben, a hulladékcsökkentésben és más környezetbarát kezdeményezésekben. Ha az ember ennyire szereti az életét valahol, természetes, hogy azt is meg akarja védeni.
Több időnk marad
A távmunkásság egyik nagy előnye, hogy rengeteg emberrel találkozunk. De amikor mindenki gyorsan továbbutazik, ezeket a barátokat is könnyen elveszítjük. Nehéz tartani a kapcsolatot, ha kontinensek választanak el egymástól. Emellett utazóként nem valószínű, hogy sok helyivel találkozunk, és általában utazótársakkal és távmunkásokkal lógunk együtt. A digitális szlomád azonban azzal az előnnyel jár, hogy áthidalja a szakadékot az utazók és a helyiek között. Még mindig hozzáférhetünk az összes digitális nomád találkozóhoz, de több időnk van arra is, hogy megtanuljunk egy nyelvet, és megismerjük, hogyan élnek a helyiek.
A digitális szlomádizmus jólétet teremt
A digitális szlomádoknak (mint minden távmunkásnak) megbízható internetre van szükségük, és azt szeretnék, hogy szabadon dolgozhassanak aranyos kávézókban. Tehát amikor a külföldiek hosszabb ideig maradnak valahol, az szolgáltatásokat is hoz egy helynek. Sok szlomád saját fenntartható vállalkozást épít, vagy olyan projekteket indít, melyek az egész közösség javát szolgálják. És minél több digitális szlomád marad egy helyen, annál nagyobb jólétet vonz.
Hogyan váljunk digitális szlomáddá?
Szeretne digitális szlomáddá válni? Íme néhány tipp, amivel elindulhat:
Válasszuk meg bölcsen az úti céljait: Kutassunk és válasszunk olyan úti célokat, melyek összhangban vannak az érdeklődési körünkkel, a munkakövetelményeinkkel és az értékrendünkkel. Keressünk olyan helyeket, ahol a modern kényelem és az autentikus kulturális élmények egyensúlyban vannak. Vegyük figyelembe az olyan tényezőket, mint a megélhetési költségek, az internetkapcsolat, a biztonság és a helyi tevékenységek. Az olyan népszerű digitális nomád helyszínek, mint Mexikó, Portugália, Bali és Thaiföld egyre telítettebbek. Próbáljunk meg felfedezni más, kevésbé „túlnomádosodott” országokat, például Albániát, Bulgáriát, Tajvant vagy El Salvadort, ahol a digitális nomádság egyre népszerűbb, de még nem teljesen elterjedt.
Tervezzünk hosszabb tartózkodást: Ahelyett, hogy gyorsan ugrálnánk egyik helyről a másikra, törekedjünk hosszabb tartózkodásra az egyes helyszíneken. Ez lehetővé teszi, hogy beilleszkedünk, kialakítsuk a rutinunkat, és valóban elmerüljünk a helyi kultúrában. Fontoljuk meg, hogy három hónapig vagy tovább maradjunk, hogy mélyebb szinten megtapasztalhassuk az adott úti célunkat. Vannak olyan platformok, melyek támogatják a középtávú tartózkodásokat, mint például a Flatio. Itt szobát vagy lakást bérelhetünk (gyakran egy helyitől), hogy hosszabb időre kibérelhetjük azt. A Flatio remek módja annak, hogy elmerüljünk a helyi kultúrában, és egy kis pénzt tegyünk a helyi bérlők zsebébe.
Építsünk ki egy fenntartható rutint: Hozzunk létre egy kiegyensúlyozott napi rutint, mely integrálja a munkát, a szabadidőt és a felfedezést. Szánjunk koncentrált munkaórákat, miközben időt szakítunk a környezet felfedezésére is, a helyiekkel való kapcsolatfelvételre és az értelmes tevékenységekben való részvételre. Ez a rutin segít fenntartani a termelékenységet és a jó közérzetet.
Kapcsolódjunk a helyi közösségekhez: Törekedjünk arra, hogy kapcsolatot teremtsünk a helyiekkel és más utazókkal. Vegyünk részt helyi rendezvényeken, workshopokon és találkozókon, hogy kapcsolatokat építsünk és megismerjük a kultúrát. A közösséggel való kapcsolattartás javítja az élményeinket, és lehetőséget biztosít a kulturális cserére. A tevékenységek megtervezésének jó módja a GetYourGuide vagy a MeetUp platformok használata. Ezek a világ minden tájáról kínálnak tevékenységeket, melyeket gyakran helyiek szerveznek. A Facebookon található csoportok is nagyon hasznosak lehetnek a közösséggel való kapcsolatfelvételhez.
A tudatos utazás előtérbe helyezése: Gyakoroljuk a felelős és fenntartható utazási szokásokat. Minimalizáljuk a hulladékot, csökkentsük az energiafogyasztást, és támogassuk a helyi vállalkozásokat. Törekedjünk arra, hogy megismerjük az adott terület környezeti és társadalmi problémáit, és keressünk módot arra, hogy pozitívan járuljunk hozzá a közösséghez.
Egy olyan világban, melyet a gyors utazás és a digitális összeköttetés vezérel, a digitális szlomádok felemelkedése üdítő perspektívát kínál azoknak, akik gazdagabb, felelősségteljesebb életmódot keresnek. A hosszabb tartózkodás és a hiteles kapcsolatok kialakításának elfogadásával úgy fedezhetjük fel a világot, hogy a vándorlási vágyunka és a bolygót is tápláljuk. Az előnyök bőségesek: a szénlábnyom csökkentésétől kezdve a kulturális cserék, a tartalmas barátságok és a helyi gazdaságok támogatásáig. Ez egy felhívás az utazás újradefiniálására, az utazás élvezetére és a pozitív változások ösztönzésére, bárhová is visz a laptopunk.
A nomád szabadság sötét oldala
Itt az ideje levenni a rózsaszínű szemüveget a digitális nomád életet illetően. Bátorkodunk bepillantani a digitális nomádság mélységeibe. Sokan, akik nekivágnak, hogy digitális nomádként „száguldozzanak” a világ körül, eleinte abban a hitben élnek, hogy maguk mögött hagyják a szürke hétköznapokat, és belevetik magukat egy „szivárványokkal és egyszarvúakkal” teli világba. Ezzel gyakran elfelejtjük, hogy mindig magunkkal visszük saját magunkat, valamint jellemvonásainkat, mentális és fizikai gyengeségeinket, félelmeinket és aggodalmainkat. A helyváltoztatás lehetővé teszi, hogy egy időre elfelejtsük ezeket a problémákat, de bumerángként visszajönnek, és aztán még keményebben csapnak le ránk.
Rutinok a rutinokon kívül
A problémák maradnak, de az otthon kialakított, eddig működő rutinjaink hirtelen eltűnnek. Útközben nehéz ezeket kialakítani, és sokan kiesnek a ritmusból nélkülük, terméketlenné válnak, és elengedik magukat. Fáradságos és hosszú időbe telik megtanulni, hogyan kell rutinokat kialakítani, amikor gyakran váltogatjuk a helyszínt. Sokan szeretnének kiszakadni a megszokott rutinokból, és ezért találják olyan lenyűgözőnek a helytől független életet. A rutinok gyorsan unalmassá válhatnak számukra. Mindig ki kell törnünk belőlük. De az igazság az, hogy: bármilyen őrültségnek is hangzik, a struktúra hiányán belül elengedhetetlen a rutinok kialakítása. Ha nem a hely tekintetében, akkor az idő tekintetében. Ha nem is az egész napot illetően, de legalább a reggeleket és az estéket illetően. Szinte fáj ezt kimondanunk, de a rutinok elengedhetetlenek a digitális nomádok számára, akik sikeres vállalkozást akarnak építeni vagy működtetni.
De ez nem áll meg itt. Mivel a pénz nem jön magától, az aggodalmak akkor kezdődnek, amikor az anyagi hátterünk már majdnem elfogyott. Ezek a pénzzel kapcsolatos aggodalmak nem tűnnek el egyszerűen, még akkor sem, ha elérjük azt a jövedelmi szintet, amit az utolsó munkahelyünkön is elértünk. Önálló vállalkozóként elengedhetetlen, hogy hosszú távon lényegesen többet keressünk. Megtakarítani kell az öregkorra, újra befektetni a vállalkozásba, fizetni a szabadúszókat, adót fizetni és így tovább. Mindez a pénzkezelés aggodalomra ad okot. Az önfoglalkoztatók többsége nem engedi el ezeket az egzisztenciális aggodalmakat, mert a megítélés a jövedelem növekedésével változik. Elvégre mikor van valaki „biztonságban”? Meg kell tanulni, együtt kell élni ezekkel az aggodalmakkal, de nem kell az ágyba vinni őket.
A személyes szabadság hátrányai
És itt van a helytől független életmód árnyoldala. Nemcsak üzleti, hanem személyes szinten is. Lehet, hogy egyénenként kicsit másképp néz ki, de abszolút felismerhető minden nomád számára. Abszolút senki sem él „funky szivárványvilágban”, de mindenki szereti magát annak mutatni a külvilág felé. Ez az ember természetéből fakad, és még inkább a bloggerek természetéből (ez az egyik oka a Facebook sikerének). Vannak digitális nomádok, akik úgy dolgoznak és utaznak, hogy az ember azt kérdezi, mikor jön az első szívrohamuk. Vannak nomádok, akik még évek múltán sem tudják kezelni az egzisztenciális félelmeiket, plusz rendszeresen rosszul alszanak. Ismerünk olyan nomádokat, akik teljesen elvesztették a belső békéjüket, és úgy tűnik, mintha speed-en lennének folyamatosan. Nomádok, akik nem bírták a nagy fokú szabadságot, és alkoholisták lettek, vagy egyéb szereket nyeltek naponta. Nomádokat, akiknek a társadalmi kapcsolatai a Facebookra és a Tinderre korlátozódnak, és akik úgy fogyasztják a rezidenciájukat, mint a McDonalds-menü anélkül, hogy foglalkoznának az őket körülvevő emberekkel.
Igaz, ezek mind szélsőséges példák. De valósak. Világszerte megfigyelhetők. A kávézókban, a bárokban és a közösségi munkás terekben. Elhajtott emberek, bizonytalanok, nincstelenek, kitelepítettek. De természetesen vannak boldog emberek is, magabiztosak, önmagukkal megbékélő egyének. Minden képviselteti magát. Pontosan úgy, ahogy a való életben is van! Mint minden döntés, a helytől független életmód melletti döntés is egy kompromisszum. Sok-sok pozitívuma van. De a nagy fokú szabadsághoz nagy fokú önfelelősség is szükséges.
Nézzünk magunkba
Ha magunkra nézünk, látjuk a legtöbb digitális nomád sok hullámvölgyön ment keresztül. Egzisztenciális félelmek, nyugtalanság, belső nyugtalanság, barátságok elvesztése… Sok mindenen mentünk keresztül a fent leírtakból. Mindig azzal a reménnyel és lendülettel, hogy egy nap mindezt magunk mögött hagyhatjuk. Nem gyakran, de időnként még mindig eluralkodik rajtunk néhány ilyen dolog. Nem csak a digitális nomádok, hanem más önfoglalkoztatók és vállalkozók is ismerik ezeket az aggodalmakat és problémákat. Ezek egészen tipikus problémák ebben a csoportban. A helyfüggetlenség sem javít rajtuk. Néhány problémát még fel is erősít talán. Az elején mindig ott van a félelem, hogy nem jön be elég pénz. Az ember a laptop előtt gürizik. Dolgozik 12 vagy 13 órát, nem tud aludni. Végül egy kicsit jobban folyik a dolog. De a kezdeti nehézségek mélyen rejlenek. Az ember továbbra is keményen dolgozik, nem enged magának szünetet. Egyszer csak azt mondja a test: Állj! Az ember hallgat a testére, de a következő végletbe esik. Alig dolgozik tovább. Az ember mégiscsak kedvet kap az állandó utazáshoz…
Egy idő után a megtakarítás minimális, és az ember újra a kezdeteknél áll. Ezúttal még keményebben dolgozik, de annyira hozzászokott az utazáshoz, hogy most már 14 órát dolgozik és minden harmadik héten váltogatja a helyét. A stressz szintje 100 százalék. Egy nap belelendül anyagilag, bőséges összegek jönnek be. Végre lehet egy szép összeget megtakarítani is. Úgy tűnik, minden simán megy minden. Ha csak az ember nem szokott volna hozzá a nyugtalansághoz és a magas munkaszinthez, visszaváltana egy fokozatot, de ez nem történik meg. Hiszen a rossz idők még mindig ott ragadnak az ember fejében. Esténként könyvet kell olvasni, futni menni, vagy a barátokkal az erkélyen ülni, miközben triviális dolgokról beszélgetünk és nevetünk? Nem könnyű rászánni magunkat, hogy végre megtegyük ezeket a dolgokat. A laptop olyan közel van, és annyi mindent kell(ene) csinálni rajta. Az ember rájön, hogy itt az ideje újra többet élni. Hogy nyugalomra térjünk. Hogy megnyomja a szünetet. De hogyan lehet ezt úgy elérni, hogy ne essünk a másik végletbe?
Az embernek eszébe jut az óceán illata, a biciklitúrák és az unalom érzése. Az unalom mégsem volt olyan rossz. És a vasárnap délutánok is, a tévé előtt összebújva hűsölni és hollywoodi filmeket nézni: volt benne valami.
Igen, nem tágította az intellektust, és nem skálázta az üzletet, de pihentető volt. Kényelmes érzés volt. Időoptimalizálás és időgazdálkodás. Hatékonyság. Pomodoro technika. Bűntudat az időpocsékolás miatt. Nem minden digitális nomád trimmelt teljes hatékonyságra, de a trend jelen van a színen, és óvatosan kell élvezni. A középutat megtalálni e szélsőségek között nem is olyan könnyű. A középutat. Mi az a közép? Hol van a mi egészséges pontunk ebben a jólétben? Hová tudunk végre megérkezni? Gyerünk lefelé! Vegyünk fel egy stabil ritmust.
Otthon, haza, kötelékek és társai. Digitális nomádként egyik helyről a másikra költözünk, és élvezzük a szabadságot, hogy bármikor elindulhatunk, amikor csak viszket a lábunk. Bár rendkívül kevesek számára jelent ez a koncepció állandó megoldást. Kevés nomád célozza meg hosszú távon a remetekarriert, ők általában egyszerűen csak kalandvágyóak. Egyetlen napon csak egy helyen ragadni szinte elképzelhetetlennek tűnik. Az ember mégis vágyik a fix referenciapontokra. Aki a digitális nomád életmódot tartósan „túl messzire” viszi, mint például az „örök utazó”, és nem sikerül visszapattannia, az az élet második felében óhatatlanul „remetévé” válik. Ez a mi elméletünk. A remeték olyan emberek, akik gondolatvilágukkal vagy életmódjukkal (önszántukból) magányosan, akár földrajzilag, akár társadalmilag, akár mentálisan megalapozzák magukat. Remetévé válni tudatos döntés lehet, és minden földi jót kívánunk annak, aki ezt az utat választja.
Más a helyzet 20 vagy 30 évesen. Az állandó utazó élete nem jelenti azt, hogy a társadalmi kapcsolatok tekintetében le kell mindent faragni. De amikor a viharos és stresszes időszak véget ér, az ember vágyik a valódi kapcsolatokra. Család. Nem számít, hogy milyen formában. Lehet képeskönyvi család, szivárványcsalád vagy nomád család. Mindazonáltal a helytől független életmód nem jelenti azt, hogy az embernek feltétlenül vissza kell térnie a két szobás lakásába valahol Magyarországon, kibérelnie egy albérletet és el kell utasítania korábbi életét, mint csak „egy fázist”. Ettől a fekete-fehér gondolkodástól hányingerünk van. Miért nem keressük itt is a középutat? Bárhol is van ez a személyes középút. Még mi sem találtuk meg ezt a közepet, de érezzük, ahogy az elmúlt évek során egyre jobban közelítünk ehhez a középhez. Ez a tudat megnyugtat. A szabadság, hogy magunk dönthessük el, mikor és hol vetjük le a horgonyt.
Végül is és különösen egy nomádra a következő érvényes: Ha valaki teljesen szabad a lakóhelyválasztásban, akkor választhatja meg az otthonát. Akár több otthona is lehet, vagy azt inkább emberekhez, mint földrajzi helyekhez kötheti. Az emberek csordaállatok. Egy (vagy több) otthonnal is lehet utazni. Végül is a helyfüggetlenség tiszta fej kérdése, és semmi köze ahhoz, hogy sok-sok dobozt helyezünk el valahol a pincékben, vagy ahhoz, hogy van-e vagy nincs bérleti szerződésünk, vagy Magyarországon vagyunk bejelentve, vagy hogy van-e valamilyen hitelkártyánk. Itt csak rólunk van szó, és azokról a dolgokról, melyek segítenek nekünk abban, hogy a vágyainknak megfelelően alakítsuk ki az életünket.
(Kiemelt kép: Unsplash+)
