Mivel a vállalkozások nem szoftvereket vagy csúcstechnológiás eszközöket akarnak, hanem megoldásokat a problémáikra, az ICT-szektornak is reagálnia kellett. A felhőalapú megoldások már évek óta velünk vannak, de egyre gyakrabban beszélünk arról, hogy szinte bármilyen technológiát igénybe vehetünk szolgáltatásként.
Beköszöntött az XaaS, vagyis az anything-as-a-service korszaka, a kérdés már csak az, hogy készen állunk-e a modellváltásra, vagy akár esetleg az élére is tudunk állni a folyamatnak?
Az adattárolás evolúciója – Adatközponttól a felhőig
Kongó Krisztián az adatok összegyűjtésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Úgy véli, ha olyan szolgáltatásokat akarunk nyújtani az intézményeknek, hogy folyamatosan elérhetőek legyenek az adatok, akkor olyan felhő infrastruktúrákat kell építenünk, ahol egyforma sebességi képességgel tudjuk elérni azokat.
Spaller Endre elmondta, a KIFÜ lesz az EU kiberbiztonsági központja Magyarországon – “teljesen up to date információkkal rendelkezünk”. Azt tanácsolja, hogy kezdjük el gyűjteni az adatokat, mert azok összekapcsolhatóvá válnak. „Hiszek abban, hogy kellenek olyan tudásközpontok, ahol ki tudjuk ezeket a technológiákat fejleszteni.”
Kormányzati adatok a felhőben – Utópia vagy megvalósítható jövőkép?
Vágujhelyi Ferenc – MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos: “Hiányzik 100 ezer nagyvállalati ügyfél Magyarországon. Robbanásszerű fejlődés várható a cloud és a mesterséges intelligencia területén, ezért nagyon fontos az adatvédelem. Az állam feladata a működésbiztonság fenntartása. Az ügyfelek maguknak választanak szolgáltatást, az állam magának választ ügyfelet.”
Vágujhelyi Ferenc megoldásai az állami szervek adatvagyonának védelmére:
- Tökéletes kriptokráfiai megoldást kell találnunk: a titkosított adatokon végzett elemzés eredményét ha visszafejtem, azt az adatot kapom, mintha nyílt adatokon végeztem volna el az elemzést
- Globális szolgáltatók lokális szolgáltatását kell letelepítenünk Magyarországra – amely a használt erőforrások mértékéig az állam fizikai és logikai felügyelete alatt működik.
Az állam még nincs felkészülve a felhőre, szükség lenne felhővel kapcsolatos edukációra. Elkerülhetetlen középtávon a felhő használata például az állampolgárok adatai számára.
Modellváltás a technológiában, modellváltás a gondolkodásban? – Utolérheti-e az állami szolgáltatások fejlődése a piac diktálta sebességet? Hogyan segíthet ebben a MI?
Dr. Pap Sándor-NHIT: Az államnak a transzformációt kell szolgálni. Látjuk az államot a maga teljes egészében és megtaláljuk a helyét az innovátor és a konzervatív hozzáálásnak is. Öt év múlva az innováció és az adatbiztonság is a helyén lesz.
Dr Sántha György–Magyary Zoltán Egyesület: A biztonságnak és az innovációnak megvan a maga helyes és ideje. A mesterséges intelligencia szolgáltatásokra is figyelni kell, hanem nem marad versenyben az állam.
Dr. Spaller Endre–KIFÜ: Az államnak sokféle arca kell legyen: a kutatáshoz közel kell legyen, bevállalja, hogy a ChatGPT néha hallucinál. Maga a technológiai kérdés az álllamnak szuveneritást ad. Kell egy vezetői réteg, ami hajlandó kockázatot vállalni, és egy média, ami támogatja – egy innovációs kultúra kell kialakuljon. A vezetők tudása és a szervezetek változnak.
Vágujhelyi Ferenc–MÁK és a NAV adatvagyonának optimalizálásáért felelős kormánybiztos: Olyan eszközöket fog a közszféra a piac kezébe adni, ami be fog robbanni – az online pénztárgépek is a piacra lett bízva
Vetési Iván–NISZ: mindenki innovál az állami szektorban is, csak az a kérdés, milyen sebességgel történik. Itt nincs lehetőség arra, h leteszteljük, az ügyfeleknek mi tetszik – meg kell várni, majd utánuk kell igazodni. Nem lehet bizonytalan válaszokat adni, hogy az állam által képviselt hitelesség az ügyfelek felé meg tudjon maradni.
Ha a közösségi szabályozások életbe lépnek, olyan modelleket kell létrehozni, ami nem csak laborkörnyezetben működik.
Jött a felhő és felszálltunk rá, vagy mégsem? – Felhő, adatközpont és infrastruktúra
Új üzleti lehetőségek a felhő alapú infrastruktúrában és az adatközpontokban, valamint az edge computingben! Hogyan alakítják át ezek a technológiák az üzleti világot és hogyan javíthatják a hatékonyságot és a versenyképességet. Legfrissebb trendek, szakértői előadások és a legújabb megoldások.
A felhő alapú megoldások és az üzleti versenyképesség – Hogyan járulnak hozzá a felhőalapú szolgáltatások a vállalkozások versenyképességéhez és agilitásához? Hogyan lehet a felhőplatformokat hatékonyan kihasználni a skálázhatóság, a költséghatékonyság és az innováció elősegítésére? Kiemelt hangsúlyt fektetünk a felhőalapú rendszerek kihívásaira és a szükségszerűségére, valamint a vállalkozásokat kiemelten érdeklő felhőalapú üzleti megoldásokra.
Berki Gergő, a TOPdesk képviselője szerint az innováció tekintetében legtöbbször a piac határozza meg, hogy milyen igényeket érdemes fejleszteni. A felhőbe történő átállás pedig lehetővé teszi számunkra, hogy gyorsabban reagáljunk, növeljük az innovációt és több információt szerezzünk az ügyfeleinktől. Gergő úgy véli, hogy a fejlesztéseket folyamatosan be kell vezetni, és nem szabad hirtelen döntéseket hozni egyik pillanatról a másikra.
Marton László, a Invitech képviselője szerint mára már eljutottunk abba az időszakba a felhő technológia történetében, amikor bizonyos vállalatok már költséghatékonyan migráltak a felhőbe, de most elérkezett az idő, hogy ezeknek a vállalatoknak a felhő
infrastruktúrájukat finomhangolniuk kell. Marton László kiemelte, hogy azok a vezetői döntések, amelyek a jól skálázható felhőmegoldásokat üzleti eszközként kezelik, jó irányba mutatnak. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia is egyre nagyobb szerepet játszik a felhő alapú megoldások terén, és ezeknek a technológiáknak a kombinálása izgalmas lehetőségeket hozhat a vállalatok számára.
Pocsai Zsolt, az OTP Bank képviselője szerint a költséghatékonyság és az innováció között látszólagos ellentmondás van. Azonban az innovatív termékek létrehozása sokkal gyorsabbá válik a felhőszolgáltatásokkal. Az új megközelítés az, hogy erősíteni kell a hibrid gondolkodásmódot, vagyis el kell dönteni, hogy mely elemeknek van helye a felhőben, és melyeknek nincs.
Somogyi Imre, az EXIM Hungary képviselője szerint minden innováció a fogyasztói igények alapján születik meg, és ehhez szükség van adatokra. A felhő jelentős mértékben hozzájárul ahhoz, hogy több forrásból gyűjthessünk össze sok információt. Az innováció alapja a megfelelő információ nélkül elképzelhetetlen. Emellett az innováció másik alapelve a gyorsaság, vagyis olyan szolgáltatást kell kialakítani, ami az ügyfelek számára könnyen érthető és azonnal használható.
Svébis András, a MOL Group képviselője szerint a felhőszolgáltatások eddig csak költségnövekedést eredményeztek. Az innovációban rejlik egy lehetőség, különösen akkor, ha gyors skálázásra van szükség, és számos felhőszolgáltatást kell létrehozni. Ezenkívül Svébis úgy véli, hogy a felhő már teljes mértékben biztonságos.
Felhőbe emeljük a HR-t
Az utóbbi években a digitális HR-szolgáltatások forradalmi változást hoztak a munkaerő-menedzsment területén. Bemutatjuk, milyen előnyöket kínálnak ezek a megoldások, és hogyan segítik a HR- és az IT-szakembereket a hatékonyabb és eredményesebb munkavégzésben, miként javíthatja a munkavállalói élményt, növeli a szervezet, a HR- és az IT működésének hatékonyságát. A privát SaaS szolgáltatások használata nemcsak az IT-infrastruktúra karbantartásában nyújtanak segítséget, hanem az adatok biztonságát és az üzleti folyamatok hatékonyságát is növelik.
Hopka László szerint a kérdés nem az, hogy okos dolog-e a felhőbe menni, hanem hogyan lehet okosan a felhőbe menni? A felhő alapú HR megoldások számos előnnyel járnak, például 91%-kal több munkavállaló használja, 88%-kal magasabb fokú adatbiztonságot ad, 82% költségmegtakarítás, 84%-kal jobb, mobilabb használhatóság, 89%-kal magasabb munkavállalói elköteleződés, 86% jobb felhasználói élmény, 86% hatékonyságnövelés és 89%-kal jobb HR-folyamatkontroll.
A sikeres felhőmigrációhoz szükséges tényezők közé tartoznak:
- Jó felhőstratégia kialakítása, amely megelőzi a hibákat
- Költségcsökkentés tervezés és kontroll által, hogy a felhőmigrációval járó kiadásokat hatékonyan kezeljük.
- A felhőmigráció üzleti transzformációjának megértése és megvalósítása.
- Az IT-biztonság és kockázatdiverzifikáció biztosítása, hogy az adatok és az üzleti folyamatok védettek legyenek a felhőben.
A publikus felhő biztonsága
A publikus felhőszolgáltatás öt lényegi ismérve: a szolgáltatás igény szerinti, akár önkiszolgáló módon való igénybevétele, általános hálózati elérés, megosztottan használt erőforrások, a változó kapacitás-igények gyors lekövetése, mért szolgáltatás (felhasználással arányos használati díj).
Szükséges a felhőben lévő IT platform konfiguráció mentésére, de hol legyen a mentett állomány? „e) a kockázatelemzés alapján kritikus funkcionalitás vagy rendszer esetén az Intézmény gondoskodik az adatmentések felhőszolgáltatótól független tárolásáról is; a függetlenül tárolt mentések rendszerességét a kockázatok és jogszabályi elvárások figyelembevételével határozza meg.”
Hopka László szerint a felhőszolgáltató igénybe vételével kapcsolatos beszerzéskor EIR-enként érdemes elkérni a szolgáltatást vizsgáló auditok dokumentációját. Akinek van, jellemzően a tanúsítványt publikálja az Interneten, de abból valójában semmit nem lehet megtudni, mert az értelmezésükhöz be kell szerezni a vizsgálati profilt, módszertant és az audit tervet is. Ezekből lehet látni a mit és milyen szinten tud nyújtani a szolgáltató ami áltában nem az a szint amit hirdet magáról!
Lehet-e felhőszolgáltatást használni és milyen célokra?
Oláh István előadásában elmondta, a felhőszolgáltatás használatára nincs jogszabályi megkötés az IBTV-n kívül, azonban néhány fontos megfontolandó szempont van:
- Az IT-tervezés kezdeti lépéseiben érdemes megfontolni a kivonási stratégiát, amely sokkal fontosabb lehet, mint elsőre gondolnánk, példaként Oroszország helyzetét említve.
- Szükséges a felhőben lévő IT platform konfigurációjának mentése, de fontos kérdés, hogy hol tároljuk ezeket a mentéseket. A kockázatelemzés és jogszabályi elvárások figyelembevételével döntünk arról, hogy a mentéseket függetlenül a felhőszolgáltatótól tároljuk-e.
- A BCP (Business Continuity Planning) és DRP (Disaster Recovery Planning) folyamatok átgondolása szükséges annak érdekében, hogy meghatározzuk, milyen “VAS” (Vital Assets and Services) használható, ha nincs saját infrastruktúránk.
- Felmerülhet a Multi-Cloud vagy Hibrid-Cloud lehetősége is, de fontos mérlegelni, hogy rendszereink alkalmasak-e erre, és milyen gazdasági modell vonatkozik rájuk.
- Az adatok körönkénti kockázatelemzése segíthet abban, hogy meghatározzuk, mit lehet és mit nem lehet a felhőben tárolni, vagy kizárólag egy felhőszolgáltatónál.
- A BSR (Business Support Requirements) elemek közül eddig a B és S került elő, részben a titkosítási eljárások terén. Fontos, hogy a kulcsok képzését ne a szolgáltató eszközein végezzük, mivel érdemes figyelni a maradványinformációkra is.
A felhő árnyoldala, avagy Shadow IT az XaaS korában
Milyen ismeretlen digitális lábnyoma van egy vállalatnak a felhőben? Hogyan szerezhetünk láthatóságot és kontrollt, amivel teljesíteni tudjuk az adatkezelési és egyéb megfelelőségi elvárásokat?
Húsvéti Zsolt elmondta, a Scrige-nél egy olyan szoftvert fejlesztenek, amely két fő komponensből áll: egy központi szerverből és egy böngésző-kiegészítőből. A központi szerver lehetővé teszi a szabályrendszerek és leltárak kezelését, míg a böngésző-kiegészítő a végpontvédelmet biztosítja a rendszerben. Azáltal, hogy az online szolgáltatásokat webes felületen érik el, a felhasználók magánszféráját nem sértik meg. A szoftver segítségével rögzítik az e-mail domain alapú bejelentkezéseket, és a szabályrendszerek kialakításának segítségével leltározni tudják az ilyen szolgáltatások használatát. Emellett a jelszavakat is rögzítik és ellenőrzik, és a rendszer egy felhő komponenst is tartalmaz, amely adatokkal egészíti ki a központi leltárt. A szoftver alapját az alkalmazáslista képezi, amely az információkat háromdimenziós leltárban gyűjti össze a központi szerveren.
Emberarcú automatizáció – HR-technológia a hatékonyabb emberi erőforrás felhasználásáért
Innovatív megoldások a felhő alapú rendszerekben, a vállalati adatok kezelésének biztonságos módjai, amelyek hatékonyabbá teszik a tehetséggondozást, a toborzást, az onboarding folyamatokat és a munkavállalói élményt.
Az emberi erőforrás szerepe a digitális átállásban
A HR-szakemberek és vállalkozók részvételével a következő kerekasztal beszélgetés a digitalizáció és az emberi erőforrás szinergiájára összpontosít. Hogyan járulnak hozzá az innovatív HR-folyamatok a vállalkozások digitális transzformációjához és munkavállalói elkötelezettségéhez? A beszélgetés célja felmérni, hogyan tudják a HR-szakemberek támogatni a dolgozók képzését, átképzését, fejlődését és változáshoz való alkalmazkodását.
Berta Péter-WHC: Országos szinten elsőként digitálisan kötünk szerződéseket évente 15 ezer munkavállalóval. Ennek eredményeként korábban hatalmas papír felhalmozódás keletkezett. A generatív mesterséges intelligencia területe olyan feladatokat végez el a HR mellett, amelyeket mostanáig nem kedveltünk.
Dr. Forstner Bertalan–BME VIK: Ha van elég adatunk, mi tudjuk az új irányt vezetni. Például, létrehoztam egy chatbotot, amelyhez hallgatóink fordulhatnak, ha szakmai gyakorlatot szeretnének elvégezni. Az MI nem veszi el a munkát, hanem új kreatív megoldásokat kínál, amelyek segítik a munkánkat és új lehetőségeket nyitnak.
Márton Katalin – Praktiker: Az MI alkalmazása nemcsak kötelező, hanem szükséges ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a fejlődéssel. Várjuk az időt, amikor a digitalizáció és MI eszközei révén csökkenthetjük a munkaerő számát. Azon dolgozunk, hogy olyan kreatív megoldásokat hozzunk létre a HR területén, amelyek elősegítik a társadalmi fenntarthatóságot.
Németh Szilvia-TimeTeam Hungary: ott kezdődik a digitalizáció, hogy nem kiszervezzük a munkát, hanem megpróbáljuk elkezdeni használni. Hiszek abban, hogy amilyen eszköz beépíthető a HR-be, éljünk vele, nyitott vagyok minden változást támogató eszközre.
Purkald Krisztina-HRKOPO: Ha egy új rendszert szeretnénk bevezetni, előnyös, ha a HR proaktív szerepet vállal, és nem terheli a dolgozókat az új rendszerhasználat megtanításával. Az energiát és költségeket érdemesebb más területekre fordítani. Nemcsak a kommunikáció, hanem az eszközhasználat is fontos szerepet játszik ebben a folyamatban. A vállalatok versenyképessége megmarad, ha tudatos eszközhasználatra ösztönzik dolgozóikat. A digitalizáció olyan eszköz, ami ösztönöz bennünket a fejlődésre és a fejlesztésre. Ha a szakma fejlődik, az MI nem váltja ki az embereket, hanem segít nekik a fejlődésben.
Mesterséges intelligencia a HR folyamatokban
Mítosz: A technológia leváltja az alkalmazottakat, ha jobban teljesít a jelenlegi feladatokban.
Valóság: Az MI eszközöket arra tervezték, hogy segítsék és fejlesszék az emberi képességeket, és képesek lehetnek a feladatok delegálására. A technológia inkább kiegészíti az alkalmazottak munkáját, mintsem hogy teljesen kiváltsa őket.
Mítosz: Az MI használatát a HR-vezetők aggodalmaik miatt visszatartják.
Valóság: Annak ellenére, hogy vannak adatvédelmi és etikai kérdések, az MI terjedése gyors. Ahogy a HR-vezetők jobban megismerik a technológia lehetőségeit, egyre jobban láthatják a felhasználási eseteket és előnyöket.
Mítosz: Az MI használhatóságát a sikerkritériumok alapján kell értékelni.
Valóság: Bár minden szervezetnek saját kritériumai vannak, néhány kulcsfontosságú terület van, amelyeket a HR-vezetőknek figyelembe kell venniük: irányítás, munkavállalói felkészültség, kockázatok és etika, szállítói környezet.
Elmondta, a HR vezetők elsődleges céljai a generatív mesterséges intelligencia terén: a hatékonyság növelése, munkavállalói élmény fokozása, költségcsökkentés, tanulás és fejlődés támogatása, pontosság növelése, gyorsabb döntéshozatal.
Digitalizáció és humán értékmentés, avagy a cég tudásvagyona az IT és HR-esek kezében van
A HR ereje és stratégiai szerepe – Több, mint múltbéli események visszahozatala
Dr. Schrankó Péter előadásában elmondta, a HR tevékenysége során alkalmazott szelektív gyűjtés és tudatos válogatás képes azonos mintázatokat és hatékony megoldásokat feltárni, legyenek azok közeli vagy távoli események. Ez a feladat nem csupán jószolgálat vagy a szervezeti soft skillek fejlesztése, hanem szerves része a szervezet működési struktúrájának. Az IT és az HR közötti előrelátó tervezés és dokumentáció elengedhetetlen a sikerhez, mivel a HR szorosan összefonódik a szervezet teljes szerkezetével és működésével.
Az AI támogató szerepe – tudástranszfer és professzionális döntéselőkészítés
A szervezeti szubkultúrák értékei a prompt engineering alapjaihoz kapcsolhatók, és olyan belső és külső folyamatokkal rendelkeznek, amelyek analógokat kínálnak. Ezek az értékek nem csupán precedens alapú döntéseket és cselekvéseket jelentenek, hanem lehetőséget teremtenek a tudásvesztés minimalizálására és tökéletes szimulációk végrehajtására. Ezen kívül jelentős kockázatcsökkentést is hoznak, miközben növelik a szervezeti értéknövekményt a humán és szervezeti tőke gyarapításával. Mindezek révén egyedi stratégiák és új lehetőségek nyílnak meg a versenyelőny eléréséhez.
Állj, vagy lő a hackerem – SOC, NOC vagy SIEM? Mivel védjük a vállalatok adatvagyonát?
A legújabb kiberbiztonsági stratégiák a kiberfenyegetésekkel szemben és az ezekre adott megoldások. Hogyan védhetjük adataitainka, detektálhatjuk és háríthatjuk el a kibertámadásokat, és tarthatjuk biztonságban vállalati adatainkat. A kibertámadások és azok kivédésésnek aktuális trendjei, a Security Operations Center (SOC), a Network Operations Center (NOC) és a Security Information and Event Management (SIEM) rendszerek hatékony felhasználásai.
Biztonság a digitalizált világban – Kihívások és megoldások
A kiberbiztonság fontossága a digitalizált világban. Melyek azok a kiberbiztonsági fenyegetéseket, amelyekkel a vállalkozásoknak szembe kell nézniük, és hogyan lehet hatékonyan védekezni ezek ellen. Bevált gyakorlatok a kiberbiztonsági stratégiák kidolgozására és végrehajtására, valamint a vállalkozások mentális és szervezeti kultúrájában a biztonság prioritásává tétele.
A vállalkozások mentális és szervezeti kultúrájában prioritás kell legyen a biztonság. A résztvevők megfigyelései és tanácsai.
Csinos Tamás–Clico: A biztonság logikai szükséglet.
Hopka László-NEXON: Ha tudjuk, hol szorul fejlesztése a keretrendszerünk, akkor fókuszáljunk az infrastrukturális védelemre a mentális védelem mellett.
Sándor Barnabás–MOL Group: A zsarolóvírusok megszaporodtak a kormányzati weboldalokon és mobileszközökön.
Schneck Zsolt–MasterIT: A végponti problémákkal foglalkozni kell.
Vaspöri Ferenc-4iG: Megsokszorozódott a támadások száma az orosz-ukrán háború óta.
Wieder Máté-Fujitsu Hungary: egy infrastrukturális gyártó feladata, hogy szavatoljuk a titkosítási eljárást, a technológiák használatában támogatnunk kell az ügyfeleinket.
Mire IS jó egy titkosító megoldás, avagy oldjuk meg okosba!
A Thales a világ egyik vezető adatbiztonsági gyártója több titkosítási megoldást is kínál ügyfeleinek, de mi történik, ha a mérnöki lelemény felülírja a termékfejlesztést, és kiderülnek a megoldások rejtett funkciói? Egy ilyen sztoriról szólt az előadás.
Szélessávon is biztonságosan
A Pro-M Professzionális Mobilszolgáltató Zrt. nem csak nevében, hanem struktúrájában is megújulva készül kiszolgálni az ügyfelei szélessávú szolgáltatások iránti igényét. Már a 2019-es középtávú fejlesztési stratégiánkban is kitűzött célunk volt ez, de a szakmai szándékunk és a képességünk csak idén egészült ki a lehetőséggel ehhez. Ennek a 3 feltételnek az egyidejű rendelkezésre állása jelenleg biztosítja azt, hogy a már megszokott, robosztus küldetéskritikus keskenysávú szolgáltatás változatlan nyújtása mellett megteremthessük a mindenoldalú feltételeit a biztonságos szélessávú EDR szolgáltatásoknak.
Vereckei Béla előadásában arra kereste a választ, hogy milyen kihívások állnak előttünk. Elmondta, a 346/2010. (XII.28.) kormányrendelet módosításra került, amely a készenléti szervezetek szélessávú EDR szolgáltatási igényeinek biztosítására a Pro-M Zrt-ét, azaz a jogszabálynak megfelelően immáron a Professzionális Mobilszolgáltató Zrt- ét jelöli ki szolgáltatóként, továbbá EDR-közreműködőként a Pro-M Professzionális Mobil Adatszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaságot nevezi meg. A jogszabály számos fontos módosítást tartalmaz, ezáltal erősödő szolgáltatói hatáskört is. Kifejtette, már a 2019-es középtávú fejlesztési stratégiájukban is kitűzött céljuk volt ez, de a szakmai szándékuk és a képességük csak idén egészült ki ehhez a lehetőséggel. “Ennek a három feltételnek az egyidejű rendelkezésre állása jelenleg biztosítja azt, hogy a már megszokott, robosztus küldetéskritikus keskenysávú szolgáltatás változatlan nyújtása mellett megteremthessük a mindenoldalú feltételeit a biztonságos szélessávú EDR szolgáltatásoknak.”
Adatvédelem a digitalizált hibrid környezetekben
Az adatvédelmi stratégia legjellemzőbb kihívásai Sebestyén Péter szerint:
Különbőző megoldások az SLA-k kezelésére (Mit? Miért?)
Snapshot az elsődleges tárolón – „User error”, véletlenszerű törlések
Tükrözés/Replikáció az elsődleges tárolón – Magas rendelkezésre állás (Disaster Protection)
Copy dedikált tárolón – Fizikai szeparáció, virusok elleni védelem
Backup tárolók replikációja – Költéghatékony Disaster Protection
Off-line Copy szalagos technológiával – A produktív infrastruktúrától „légréssel” elválasztva a zsarolóvírusokkal szemben
Az adatvédelmi mentés reális funkciói:
Az igények szintjével növekszik a technológiák összetett, párhuzamos alkalmazása
Az egyes technológiáknál jelentősen eltérhet a mentési és visszaállítási idő
Az elosztott lokációs hibrid és multi-cloud környezetek összetett kihívást jelentenek
Az adatvagyon értékei új értelmezést kaptak: Törvényszerű növekedés – Archiválás
Erőforrások – Ha már tárolod, használd is!
Komplexitás – Az összetett igények kiszolgálására elkerülhetetlen a technológiák összetett, vegyeshibrid alkalmazása
A Fujitsu adatvédelmi ajánlásai
Céleszközök (Data protection appliances ) – Tehermentesítsd a mentési infrastruktúrádat!
Software és applikáció integráció – Találj a mentési szoftveredhez, vagy eljárásaidhoz jól illeszthető megoldást!
Szalagos könyvtárak és Cloud storage – Használj megbízható és költséghatékony technológiákat függetlenül attól, amitket a hype diktál!
Az algoritmusok eledele az adat
Az adatok világában beszélünk a data lake-ek, a big data és az adatgazdaság legfrissebb fejleményeiről, a nagy adathalmazok kezeléséről, az adatbányászatról és az adatelemzési módszerekről, valamint az adatok üzleti értékének maximalizálásáról. Az adatvagyon kezelése és a MI kikerülhetetlen téma. Ennek kapcsán kérdezzük szakértőinket az adatok és az MI, valamint a felhő technológia biztonsági és felhasználási trendjeiről.
A biztonsági mentés kihívásai Ransomware idején
Kurucz Tamás és Horváth Richárd előadásában A SaaS (Szolgáltatás Alapú Szoftver) esetén a felelősségi feladatokat két fő területre osztotta
Szolgáltató felelőssége:
- Az alkalmazások üzemeltetése és karbantartása.
- A hardver és hálózati infrastruktúra működtetése.
- Az operációs rendszerrel kapcsolatos feladatok ellátása.
- A rendelkezésre állás biztosítása.
- Patch menedzsment, vagyis a szoftverek frissítése és sebezhetőségek kezelése.
Felhasználó felelőssége:
- Az adatok kezelése és védelme.
- Üzleti folytonosság biztosítása.
- Nyilvántartások vezetése.
- Az identitások és hozzáférések kezelése.
- Adatvédelem és megfelelőség biztosítása.
- Adatok visszaállításának tervezése és végrehajtása vészhelyzet esetén.
- Általános biztonsági óvintézkedések betartása.
Ez a felosztás segít abban, hogy világos legyen, melyik felek felelősek mely területekért, és hogyan kell együttműködniük a hatékony biztonsági mentés és adatvédelem érdekében, különösen a Ransomware fenyegetések elleni védekezés során.
Az AI alapú digitális adatvagyon valódi értéke és jövőképe a gazdaságban
Hortobágyi Ágoston szerint a jövő informatikájának nem az lesz a lényege, hogy milyen forráskódokat írunk, hanem az, hogy ki tud hiteles és ellenőrzött adatokat szolgáltatni a mesterséges intelligenciának!
Az adatvagyon jelenlegi és korábbi feldolgozása során a fókusz a digitalizálásra irányul. Fontos szempont a hiteles konverzió, ami lehetővé teszi a papírmentesítést, valamint a hiteles archívum és dokumentumkezelés kialakítását. Ágoston szerint a következő a lépések segítenek optimalizálni az adatkezelést és elősegítik a hatékonyabb munkafolyamatokat a digitális környezetben:
- Új folyamatok tervezése és bevezetése teljesen papírmentesen, azonosított személyekkel és hiteles információkkal.
- Mesterséges intelligencia adatbázisának kialakítása, amely lehetővé teszi a cég hiteles adataival való “beszélgetést”.
- Egyéni igényekre szabott mesterséges intelligencia stratégia kidolgozása és bevezetése.
- A jövőben keletkező adatok valós idejű frissítése és kezelése.
„Adat-nemzeti vagyon: az adatok geopolitikája”
Ha a hírekbe pillantunk, látjuk: egyre erőteljesebben rajzolódik át a világ. Az állami szereplők közötti konfliktusok és hatalmi mozgások – a geopolitika – terepe egyre inkább a kibervilág, ez a részben virtuális, másrészt azonban nagyon is valóságos tér. Az immár tömegesen termelődő adatok birtoklása, felhasználása központi kérdéssé válik; szövetségek formálódnak és bomlanak fel az új „nyersanyagkincs” birtoklásért. Kicsik és nagyok igyekeznek saját „adatérdekeiket” biztosítani mások rovására, a kereskedelempolitika, a nemzeti jogalkotás, a nemzetközi szabályozás – és ha kell a fegyverek eszközével is. Nemzeti jogszabályok és közigazgatások őrködnek az adatlokalizáció szigorú érvényesítésén, diplomáciai egyezkedések tárgya az adatokhoz való szabad hozzáférés, vagy annak korlátja. Naponta köszön vissza egy új fogalom is: „adat szuverenitás”. Mind világosabban látszik, hogy a térbeliség legfontosabb ismérvei, a korlátozottság, a határok éppen olyan fontos és természetes velejárói a hálózatos világnak, mint annak a másiknak, a valóságosnak.
Dr. Nyáry Gábor előadásának legfontosabb pontjait az adatok geopolitikájával kapcsolatban:
Polaritások: Dr. Nyáry Gábor az átrendeződő világ polaritásait elemezte, beleértve a bipoláris rendet a hidegháborús korszakban, az unipoláris pillanatot az USA jóindulatú hegemóniájával, és a multipoláris világrend kialakulását.
Kibertér: Kifejtette, hogy a kibertér ma már politikai területté vált, és különböző érdekek, értékek és normák határozzák meg.
Digitális hatalmi játszmák: Az USA és Kína közötti rivalizáció valódi természetét mutatták be, beleértve a kereskedelmi háborúkat és a geopolitikai rivalizációt. Továbbá India szerepét emelték ki a digitális gazdaságban.
Adat, a 21. század “aranya”: Hangsúlyozta az adat jelentőségét és növekedését, mint az új olajat, és rámutattak arra, hogy a digitális adattömeg gyorsan nő.
Big Data és MI: Kiemelte a big data és mesterséges intelligencia szerepét és fontosságát az új technológiákban.
Praktikum, az “adatérték”: A gazdaságban és a társadalomban az adatok fontos szerepet játszanak, mind gazdasági növekedés, mind a nemzetbiztonság szempontjából.
Dilemmák és mozgások: Olyan dilemmákat mutatott be, mint például az internet szabadsága vs. kiber szuverenitás, nyílt adatok vs. személyes adatvédelem, valamint globális adatkormányzás és az államok vs. a privát szektor szerepe.
Mozgások dilemmák nélkül: Az EU sikeresen szabályozza a digitális teret, és azt is hangsúlyozta, hogy a globális dél, például Kína és India aktívan részt vesz a kibertér és az adatok globális szabályozásáért folyó versenyben.
Az adatvagyon értéke és kezelése a digitális korban
Az adatok szerepe és jelentősége a digitális korban. Hogyan lehet az adatokat stratégiai eszközként felhasználni a döntéshozatalban, az ügyfélélmény javításában és az új üzleti lehetőségek felfedezésében? A kerekasztal beszélgetés alatt kiemelt figyelmet kaptak az adatvédelmi kérdések és az etikai szempontok az adatvagyon kezelése során.
