A DeepMind bemutatott egy új modellt, mely képes videojátékokat játszani is. Egyrészt nem ez az első alkalom, hogy a céget érdekli a videojátékok interakciója (sőt, talán ez lenne már a védjegyük). De miért jelent érdekes előrelépést ez a modell? Miben más? Miért izgatja az iparági szakembereket a virtuális világok sorsa?
Adattudomány a mesterséges intelligencia korában
Az elmúlt hat hónapban több ezer alkalommal hallottuk ezt a kérdést: az adattudomány tényleg halott? Érdemes még mindig Pythont tanulni? Most, hogy van MI, még mindig szükség van az adattudományra? Vagy nyilvánítsuk halottá? Még mindig szükségünk van egyáltalán hús és vér adattudósokra?
Hogyan váljunk digitális nomáddá?
A mai távmunka korszakában egyre többen választják a digitális nomád életmódot, és cserélik az íróasztalukat homokos tengerpartokra, a sarki irodákat pedig hangulatos kávézókra. De mit is jelent pontosan digitális nomádnak lenni, és hogyan csatlakozhatunk a helytől független ICT-szakemberek soraihoz?
Félmilliárdos magánprogram indul startupoknak
A Technocatalyst névre keresztelt, májusban induló piaci finanszírozású program célja, hogy a résztvevő innovációk olyan komplex, egyedi igényekre szabott megoldáscsomagot kapjanak, amely különböző startup életszakaszokban – főleg a prototípus fázisban – segíti a megragadt projekteket az előrelépésben, valamint hozzájárul a következő szintre lépéshez.
Proveniencia, avagy a digitális hitelesség kérdése az MI térhódítása mellett
Ahogy a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt tartalom elárasztja digitális világunkat, a valódi és a mesterséges közötti határvonal elmosódik, ami aggodalmakat vet fel a hitelességgel, a bizalommal és az információk integritásával kapcsolatban.
Mi történt a blokklánccal?
A blokklánc technológia már több mint egy évtizede létezik, de csak mostanában kapott széles körű figyelmet. 2017-ben a hype elért mindenkit, sokan azt jósolták, hogy forradalmasítani fogja az életünket. A figyelem azonban azóta alábbhagyott, és egyesek már azon tűnődnek, hogy a technológiai nóvum vajon halott-e.
Milyen buborék lesz az MI?
Legyen szó akár tulipánról, gyarmatosító projektekről vagy kriptopénzről, egy újszerű feltevés és a jövőbeli hozam ígérete eleve mindig csak kis tömeget vonz. Amint a hír elterjed, és a spekulánsok a magabiztos marketing és a kimaradástól való félelem által ösztönözve azonnal rákapaszkodnak a tömeg már elkezd zsibongani. A technológiai szektorban gyökerező buborékok esetében a megelőlegezett érték feltételezésének lehet is belső értéke.
Jövő Prompt Mérnökök nélkül?
A generatív mesterséges intelligencia körüli felhajtásban van egy szikár, de gyakran figyelmen kívül hagyott hős: a prompt mérnök. Ő a bábjátékos a függöny mögött, ő mozgatja a szálakat, és teszi az MI-t nem csak működőképessé, hanem kivételessé. De mi van akkor, ha a prompt engineering bimbózó területét maga a mesterséges intelligencia helyettesítheti hamarosan?
Miért váltanak sokan adatmérnökre az adatszakértőből
Az adatmodellezésben minden az adatokkal kezdődik. Az egész munka 50-60%-a az adatigény megértését és az ETL-t (Extract, Transform, Load) foglalja magában, ami megköveteli az adatok megszerzését, tisztává és modellbe való bevitelre előkészítését. Az ML-modell csak annyira lehet jó, amennyire a beletáplált adatok.
A közösségi média halott?
Az általános mítosz mellett, miszerint a közösségi média „haldoklik”, rengeteg téves információ is kering az egyes közösségi platformok népszerűségéről (vagy annak hiányáról). A félretájékoztatás egy része megalapozatlan feltételezésekből és a tények hiányos ellenőrzéséből ered.
Fenntartható jövő: Hogyan segítheti a mesterséges intelligencia a fejlődést?
A mesterséges intelligencia fejlődése a közelmúlt emberi történelmének egyik legfontosabb eseménye. Hogy mi lesz a végeredménye, az még nem derült ki. Egy olyan pillanatban, amikor sokan inkább fenyegetőnek, mint hasznosnak látják látványos térhódítását, a kutatók és innovátorok világszerte egyre növekvő koalíciója igyekszik meggyőződni arról, hogy ennek épp az ellenkezője lehet a helyzet.
Helyettesítheti a mesterséges intelligencia a programozásban az emberi szakértelmet?
Amikor a mesterséges intelligencia szoftverfejlesztésre gyakorolt hatásáról beszélünk, az érvelés gyakran a kódolásra és annak a kreatív problémamegoldástól való függésére irányul, mely olyan képesség, amit csak a legjobb emberi elmék tudnak nyújtani. Rendben, egyelőre maradjunk ennél a feltevésnél, de a szoftverépítés sokkal több, mint kódolás.