Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
Megfigyelhetőség, avagy megbízható adatfelismerés
Az adatok a modern üzleti élet szívét jelentik, hiszen a megalapozott döntések meghozatalához elengedhetetlen, hogy megbízható meglátásokkal rendelkezzünk. Az adat előállítók és az adatfogyasztók egyaránt nagymértékben támaszkodnak a megbízható és jó minőségű információkra. Az adatmegfigyelhetőség az adatok megértésének, mérésének és nyomon követésének képessége, ahogyan az adatok egy rendszeren keresztül áramlanak, annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak és megbízhatóak legyenek, és megfelelően tájékoztassák a döntéshozatalt.
A mesterséges intelligencia és az emberi kreativitás paradoxona
A mesterséges intelligencia viharszerűen meghódította a világot, és hatása az élet minden területén érezhető. Forradalmasítja a munkánkat, a tanulásunkat és a körülöttünk lévő világgal való interakcióinkat. Azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy ahogy az MI egyre fejlettebbé és mindenütt jelenlévővé válik, bizonyos szempontból korlátozhatja az emberi kritikai gondolkodást és kreativitást.
Társalgási és generatív mesterséges intelligencia: a megfelelő megközelítés kiválasztása az üzleti siker érdekében
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
A TikTok generáció megértése
Egy olyan korban, amikor az átlagos emberi figyelem rövidebb, mint egy aranyhalé, és mindössze nyolc másodpercig tart, a tartalomkészítés világa szeizmikus változáson ment keresztül. Az olyan platformok, mint a TikTok, nem csupán kihasználják ezt a trendet, hanem újradefiniálták a médiafogyasztás módjait is.
A közösségi hálózatok jövője
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
Mitől égnek ki a magyar fehérgallérosok?
Magyarország első országos reprezentatív produktivitás kutatása egyebek közt arra keresett választ, hogy a hazai fehérgalléros dolgozók napi munkavégzését milyen olyan tényezők hátráltatják, amelyek akár kiégéshez is vezethetnek.
A mesterséges intelligencia veszélyes lehet a tudomány fejlődésére
A tudományos kutatás dinamikus birodalmában a mesterséges intelligencia a páratlan innováció forrásaként jelent meg. Olyan eszközöket biztosít, melyek megvilágítják az utat korábban feltérképezetlen tudományos területekre. Az MI-val kapcsolatos technológiák fejlődése „értékes eszközökből” a tudományos kutatás különböző területein nélkülözhetetlen „alkotóelemekké” tette őket.
Az adatkezelés problémája egy tudásalapú gazdaságban
Az évek során az adatkezelés sokat veszített fényéből, mivel nem tudott látványos üzleti hatást felmutatni. De mi is pontosan az adatkezelés? Túllépett-e az adatminőségen és az adathozzáférésen? Hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia megoldások megjelenéséhez?
Hogyan falja fel az MI a szoftverek után a világot?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.