Mikor találkozott utoljára rövid formátumú videóval a közösségi médiában a kedves olvasó? Valószínűleg pont azelőtt, hogy ezt a cikket megnyitotta volna a böngészőjében, igaz? Egy olyan világban, ahol az idő drága és a figyelem egyre csökken, a tartalom egy új formája gyorsan a középpontba került: ez pedig a rövid formátumú információ.
Képzeljük el ezt: egy olyan világ, ahol az információ sűrítve van, a történetek másodpercek alatt elmesélhetők, és a szórakozás egy pillanatba is belefér. Üdvözöljük a „falatnyi tartalmak” korszakában, melyek rekordidő alatt lebilincselnek, oktatnak és szórakoztatnak. A rövid formátumú videók 15 másodperc és 3 perc között mozognak, attól függően, hogy milyen platformra kerülnek fel. A hosszú formátumú videókkal ellentétben, melyek jellemzően 5-10 percesek, a rövid formátumú videók interaktív, szórakoztató és (ami a legfontosabb) könnyen emészthető tartalmakat mutatnak be.
További cikkeink a témában:
Rövid időtartamuknak köszönhetően e videók tartalma a nézők figyelmének megragadására összpontosít, ami nagyszerű eszközzé teszi őket reklámozásra, marketingre, és arra, hogy a fogyasztók elköteleződjenek egy-egy márka iránt. Tökéletesek egy olyan világban, ahol az emberek állandóan mozgásban vannak, és a figyelem egyre rövidebbé is vált. A videotartalom kétségkívül az egyik legbefolyásosabb és legjobban növekvő médium a digitális térben jelenleg. Filmkritikáktól kezdve, egyedi vacsora recepteken át, a Zara legújabb ruhakölteményének felpróbálásáig, vagy egy teljesen idegen ember életének egy napjáig, nem kell messzire menni, hogy megtaláljuk a bennünket érdeklő változatát. Ezek a rövid formátumú videók rohamléptekkel veszik be a közösségi médiát, különösen a TikTok és az Instagram Reels térhódításával.
Hogyan váltak sikeressé a rövid formátumú tartalmak?
Pszichológiai szempontból Nia Williams, az Edinburgh-i Egyetem oktatója és kutatója, aki a gyermekek és serdülők mentális egészségére szakosodott, így magyarázza ezt:
„A TikTok-videók rövidek és egyszerűek, fenntartják a figyelmet egyikről a másik pillanatra, viszont egyben függőséget is okoznak, amikor a bennük látott dolgok jó érzéseket keltenek bennünk, ami a dopamin felszabadulását eredményezi az agyban, és így egyre többet és többet akarunk majd így belőlük fogyasztani”.
A rövid formák népszerűsége a Vine bevezetése után kezdődött, ez egy olyan közösségi médiaplatform volt, ahol a felhasználók 6 másodperces, loopolt videókat tettek közzé, nem véletlen, hogy a 2013-as év egyik leggyorsabban növekvő közösségi médiaplatformjává vált. Nem sokkal később elkezdtek megjelenni a népszerű, „vinerként” ismert tartalomkészítők, akik pénzzé tették tartalmaikat. A versenytársak számának növekedése miatt, mellyel a Vine nem tudott lépést tartani, az alkalmazás 2017-ben hivatalosan is leállt.
A TikTok ugyanazt a megközelítést alkalmazza, mint a Vine, a rövid formátumú tartalmakat részesíti előnyben, és az első néhány évben ugyanolyan sikerre talált, és összesen több mint kétmilliárd letöltést ért el. Az alkalmazásban a felhasználók választhatnak a „For You” (Neked) mód, mely egy algoritmus alapján mutatja a videókat, és a „Following” (Követés) között, ahol az általuk követett személyek videóit tekinthetik meg. Jelenleg a TikTok történetesen az egyik leghíresebb platformja a rövid formátumú tartalmaknak, szinte függőséget okozva a fiatalabb generáció számára. Egy 2021-es tanulmányban a kutatók megállapították, hogy
a fiatalok a közösségi médiaplatformokhoz fordulnak, hogy enyhítsék az „környezetük miatt érzékelt stresszt”.
Az elemzés szerint bár ezek az alkalmazások pillanatnyilag valóban enyhítik is a szorongást, probléma viszont akkor merül fel, ha az egyének túl sokáig maradnak bennük, kialakítva a tanulmányban vázolt „rövid formátumú videóalkalmazások függőségének” nevezett jelenséget.
A TikTok addiktív jellege nem újdonság, de a tartalomra épülő algoritmus és a TikTok „Neked szóló oldala”-ának létrehozása az, ami megkülönbözteti a versenytársaktól. A rövid formátumú videóalkalmazások a véletlenszerű megerősítés néven ismert elven működnek, ahol még ha az éppen nézett videó nem is szórakoztató, a hit, hogy a következő talán az lesz majd esetleg, folyamatos görgetésre késztet.
A szerencsejátékokhoz hasonlóan a következő „nyeremény” vagy szórakoztató videó várása függőséget okoz.
Ezúttal azonban a rövid formátumú tartalmak térnyerése a közösségi médiában nem lassult le. Ehelyett más közösségi platformok is ráugrottak a trendre. Leginkább sikeresen az Instagram vezette be a „Reels-t avagy FilmTekercseket” 2020-ban. Azóta a Reels az Instagram algoritmusának szerves részévé vált. Az ezt használó fiókok elsőbbséget élveznek a felhasználók feedjeiben, és a TikTok befolyásától elkülönülve önálló entitássá is váltak.
Influenszer marketing és tartalom
Jelenleg a rövid formátumú videók hirdetési bevételei várhatóan meghaladják a 10 milliárd eurót, így ez egy izgalmas terület, ahol különböző monetizációs lehetőségek állnak rendelkezésre a cégeknek. Az egyik ilyen opció a márkaszerződések vagy szponzorációk a videókon. Emellett a platformspecifikus pénzkereseti lehetőségek, például a YouTube Shorts (ugyanez a rövid videós klón-megoldás), bónuszokat és hirdetési bevételeket biztosítanak az alkotóknak a Shorts megtekintéséből.
A TikTok is rendelkezik Creator Funddal, így fontos, hogy minden lehetőséget meg kell vizsgálnunk, amikor stratégiát készítünk a videóalkotások pénzzé tételére. Az ügyfelek 74%-a szívesebben néz meg egy termékről vagy szolgáltatásról szóló rövid formátumú videót ugyanis manapság. A statisztikák a rövid formátumú videók jelentőségét mutatják, és érdemes komolyan is már venni őket. Mivel a felhasználók a rövid formátumú videókat részesítik előnyben, ezért fontos, hogy ezt a formátumot marketingeszközként is vegyük figyelembe. Ezek a videók tömörek és lényegre törőek, lehetővé téve a fogyasztók számára a gyors információgyűjtést. Emellett a szórakoztató értékük egy másik ok, amiért az ügyfeleink szeretik őket, így hatékony eszközei a célközönséggel való kapcsolatteremtésünknek.
Az összes közösségi médiastratégia közül a rövid formátumú videóknak van a legnagyobb megtérülése (ROI). A Google algoritmusa többek között azt is figyelembe veszi, hogy a felhasználók mennyi időt töltenek a webhelyeken. Mivel a rövid formátumú videók úgy vannak kialakítva, hogy a nézőjük figyelmét lekössék, és a weboldalon való görgetésben tartsák őket, előnyösek lehetnek a keresőmotor-optimalizálás (SEO) szempontjából is.
A rövidebb figyelem kora
Az UTSC pszichológiaprofesszora, Steve Joordens szerint a figyelmi időnk, nem változott generációról generációra. Ami az újabb nemzedéknél gyökeresen más, az az, hogy ők egy „ultra-elvont” világban nevelkedtek. Joordens szerint a közösségi médiáról és a figyelemről szóló diskurzusban fontos (lenne), a társadalmi kapcsolat. A stressz egészséges módon való kezelésével kapcsolatos kutatásai kimutatták, hogy az oxitocin, vagy közismert nevén a szeretet- vagy bizalomhormon akkor szabadul fel, amikor másokkal szemben kiszolgáltatottak vagyunk. Az olyan cselekedetek, mint a nevetés, a mosolygás, a tánc és az éneklés másokkal nemcsak a kortizol nevű stresszhormon felszabadulását állíthatják meg, hanem olyan jó hormonokat is felszabadíthatnak, mint az oxitocin.
Összességében eltérő vélemények és hiedelmek léteznek a rövid tartalmak hatását illetően a figyelmi időnkre és általában a jólétünkre vonatkozóan, de az átfogó probléma úgy tűnik, hogy az időnkkel való szándékos bánásmód gondolata lehet.
Fontos, hogy átvegyük az irányítást a közösségi médiahasználatunk felett, és tudatosan döntsünk arról, hogyan akarunk foglalkozni vele. Ahelyett, hogy egy napra megtagadnánk magunktól a közösségi médiát, fontoljuk meg, hogy inkább azt válasszuk, hogy minőségi időt töltünk a körülöttünk lévő emberekkel. Legyünk racionálisak abban, hogy hogyan használjuk fel az időnket.
Azt mondják, hogy a Z generáció figyelmi ideje körülbelül 8 másodperc, ami néhány másodperccel kevesebb, mint az ezredfordulósoké, akik nagyjából 12 másodpercig tudnak koncentrálni valamire. Ennek ismeretében tényleg nem meglepő, hogy a rövid formátumú videók népszerűsége az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt, különösen akkor, ha ezek a generációk általában élen járnak a közösségi médiafogyasztás és a trendek terén.
A rövidebb figyelemfelkeltéssel együtt jár néhány hátrány is. Az egyik legnagyobb probléma ma az, hogy nehezebben lehet a közönség teljes figyelmét is bármivel megragadni. Hiszen ha valakinek rövid a figyelmi ideje, nem biztos, hogy leül egy egész filmet vagy tévéműsort majd végignézni. Ez a hosszú formátumú tartalmak alacsonyabb nézettségéhez vezethet. Emellett a rövid formátumú tartalomban nagyobb a félretájékoztatás lehetősége is. A rövidségre való törekvés miatt ezek a „megkurtított” tartalmak nem mindig adnak elég helyet a pontos és ellenőrzött információknak. Ez teret enged a téves információk, pletykák és hiányos tények gyors terjedésének. Megfelelő kontextus vagy források nélkül a félrevezető tartalmak könnyen megoszthatók és továbbterjedhetnek, ami félreértésekhez vagy akár károkozáshoz is vezethet.
Ráadásul a rövid tartalmak készítőinek nehézséget okozhat az összetett gondolatok közvetítése. Egyes fogalmak egyszerűen nem közvetíthetők hatékonyan rövid formában. A bonyolult tudományos elméletek, mélyreható elemzések vagy átfogó érvek hosszabb tartalmi formát igényelhetnek a megfelelő magyarázathoz és megértéshez. A rövidség korlátai akadályozhatják az összetett gondolatok közlését, és túlzott leegyszerűsítést eredményezhetnek. A rövidebb figyelemfelkeltés másik hátránya, hogy az emberek könnyebben „elterelődhetnek”. Ez megnehezítheti számukra, hogy egy feladatra koncentráljanak, ami a termelékenység csökkenéséhez vezethet. Alacsonyabb minőségű munkához is vezethet, mivel kevesebb lehetőség van a munka felülvizsgálatára és finomítására.
A TikTok forradalmának titka
Meglepő tény, de már a nyolcéves gyerekek is rendszeresen két videót néznek egyszerre, hogy kielégítsék szórakozási igényeiket: derült ki az Ofcom közösségi médiaszokásokat vizsgáló tanulmányából, mely szerint a „split-screening” jelenség egyre terjed a gyermekek körében. A fiatalok gyakran két videót néznek egymás mellett, melyek valamilyen módon kapcsolódtak egymáshoz vagy kiegészítették egymást. Néha azonban ezek a videók teljesen függetlenek voltak egymástól: a kutatók egy 10 éves gyermeket láttak, aki egyszerre nézett filmklipeket és véletlenszerű ASMR-stílusú videókat vagy metrószörfös játékokat. Bár a gyermek azt állította, hogy az osztott képernyőzés lehetővé tette számára, hogy egyszerre tanuljon és élvezze a filmet, mások az osztott képernyőzést a figyelem rövidülésével hozták összefüggésbe.
Blair Chapman, a USC kognitív tudományok szakán végzett szakember elmondása szerint egy olyan startupnál dolgozott, melyet az úgynevezett „iszaptartalmakat” tesztelését és az ezek által kiváltott elköteleződést vizsgálták (a kevésbé értékes, alacsony minőségű, vagy túlzsúfolt és irreleváns információkat tartalmazó tartalma, melyek nem adnak hozzáadott értéket a felhasználói élményhez, és nem segítenek a márka hitelességének növelésében vagy a célközönség elkötelezettségének fokozásában). Rámutatott, hogy a rövid formátum az oka annak, hogy az ezek az ellentmondásos tartalomkészítők, mint Andrew Tate és Sneako ilyen népszerűségre tettek szert. „Paraszociális ügynökségnek” is nevezte azokat az alkotókat, akik gyakran önsegítő tartalomként csomagolják a véleményüket, asszociációt hoznak létre a tanácsaik és a nézők által a kísérő videókban teljesített feladatok vagy videojáték-szintek által kiváltott teljesítési érzés között.
A Children’s Media Lives (Gyermekek médiaélete) elnevezésű kvalitatív jelentés egy 21 főből álló 8 és 17 év közötti gyermekkel folytatott folyamatos, éves interjúsorozaton alapuló kutatáson nyugszik. Ez a felmérés is megállapította, hogy a gyerekek vonzódnak a „drámai” rövid videókhoz, melyeket úgy terveztek, hogy megragadják a figyelmüket, de melyek megtekintése minimális erőfeszítést és összpontosítást igényel. Ezek a videók olyan témákat mutatnak be, mint a viták, konfliktusok, pletykák és kockázatos kihívások. Néhány jó példa erre a YouTube alkotóitól, MrBeast-től, Infinite-tól és Brent Riverától származik, mivel a jelentés szerint ezek gyakran tartalmaznak gyors vágásokat, hirtelen változó kameraállásokat, vibráló színeket, speciális effekteket, animációt és gyors beszédet. A drámai, hatású rövid tartalmak esetében néhány gyerek nem tudta megmondani, vagy nem érdekelte őket, hogy a videók valódiak voltak vagy hamisak-e.
A rövid formátumú tartalmak térhódítása forradalmasította az információfogyasztás és az információkkal való kapcsolattartás módját gyors tempójú digitális világunkban. A gyors figyelemfelkeltés és az információ falatnyi formátumban történő adagolása és „rafinált átadása” óriási népszerűségre és befolyásra tett szert.
A közösségi médiaplatformok, a mobileszközök és az „azonnali fogyasztás utáni vágyak kielégítése” iránti igény mind szerepet játszottak e trend kialakulásában.
Fontos azonban elismerni a rövid formátumú tartalmakkal járó hátrányokat is. A túlzott leegyszerűsítés lehetősége, a téves információk terjedése és az összetett gondolatok közvetítésének korlátai olyan kihívások, melyekkel foglalkozni kell. Ahhoz, hogy a rövid formátumú tartalmak birodalmában hatékonyan eligazodjunk, a tartalomkészítőknek és a fogyasztóknak kritikusan kell hozzáállniuk a műfajhoz. A tényellenőrzés, a megbízható források felkutatása, valamint a rövidség és a tartalom közötti egyensúlyra való törekvés alapvető fontosságú a fogyasztott és megosztott információk minőségének és pontosságának biztosításában.
Végső soron a rövid tartalmak térhódítása rávilágít az alkalmazkodóképesség fontosságára a folyamatosan változó digitális környezetben. Ahogy a figyelem egyre csökken és a technológia fejlődik, a tartalomkészítőknek folyamatosan újítaniuk kell, hogy a rövidség korlátain belül is értelmes és vonzó élményt nyújtsanak. A rövid tartalmak erejének felkarolásával és ugyanakkor a korlátok figyelembevételével kihasználhatjuk a bennük rejlő lehetőségeket, hogy tájékoztassuk, szórakoztassuk a közönséget, és kapcsolatot teremtsünk vele az „azonnali kielégülés” korában. A mesterséges intelligencia színre lépésével viszont az egész tartalomkészítés és a hozzá kapcsolódó marketing gépezet megváltozott. Nézzük meg mire kell 2024-ben figyelnie az iparág korifeusainak, ha nem akarnak lemaradni az évszázad legnagyobbnak ígérkező üzletéről.
Mesterséges intelligencia a tartalomkészítésben
Az olyan MI-eszközök, mint a ChatGPT, segíthetnek jobb tartalmakat létrehozni a közönségünk számára. Íme néhány mód, ahogyan a mesterséges intelligencia segíthet a tartalomkészítésben:
- Ötletek generálása: A tartalommarketing egyik legnagyobb kihívása, hogy friss és releváns ötletekkel álljon elő a közönsége számára. Az MI-eszközök segíthetnek ötleteket generálni a kulcsszavak, témák vagy kérdések alapján. Az MI-megoldások segítségével megtudhatjuk, hogy közönségünk mit keres, mik a fájdalmas pontjai, és milyen tartalmak érdeklik valójában egyáltalán őket. Az MI-val új nézőpontokat, perspektívákat és meglátásokat is felfedezhetünk a tartalmainkhoz.
- Vázlatok írása: A tartalom megírása fárasztó és időigényes folyamat lehet. Az MI-eszközök segíthetnek gyorsabban és könnyebben megírni a vázlatokat. A mesterséges intelligencia a mi általunk megadott adatok alapján generálhat szöveget, például egy főcímet, egy felsoroláspontot vagy egy-egy mondatot. Az MI-eszközök a mi adataink, például statisztikák, tények vagy idézetek alapján is alkothat szöveget, de különböző formátumú tartalmakat is írhatunk, például blogbejegyzéseket, közösségi médiabejegyzéseket, hírleveleket, céloldalakat és így tovább.
- A tartalom optimalizálása a SEO szempontjából: A SEO kulcsfontosságú tényező a tartalommarketingben. Segít magasabb helyezést elérni a keresőmotorokban, több szerves forgalmat generálni, és több potenciális ügyfelet is elérni. A mesterséges intelligencia eszközök így könnyedén segíthetnek a tartalom SEO-ra való optimalizálásában. Az MI-eszközökkel elemezhetjük a kulcsszavakat, a versenytársakat és a közönséget. Az MI-eszközökkel optimalizálhatjuk tartalmainkat az olvashatóság, a relevancia és az elkötelezettség szempontjából is. Az MI-val javíthatjuk a címét, meta leírását, fejléceit, alcímeit és törzsszövegét.
Nem titok ma már, a mesterséges intelligencia eszközök segítségével hatékonyabb és vonzóbb tartalmakat hozhatunk létre. Az MI-eszközök azonban nem tökéletesek. Nem képesek helyettesíteni az emberi kreativitást és eredetiséget. Nem képesek megérteni a tartalom árnyalatait, érzelmeit és kontextusát. Nem képesek garantálni a tartalom minőségét, pontosságát és etikáját. Ezért a mesterséges intelligencia eszközeit a tartalomkészítés kiegészítéseként, nem pedig helyettesítőjeként kell használnia. Alkalmaznunk kell az emberi ítélőképességét, intuíciót és szakértelmét az MI által generált tartalom felülvizsgálatához, szerkesztéséhez és javításához.
Perszonalizáció MI-val
Az olyan MI-eszközök, mint a ChatGPT, segíthetnek abban, hogy személyre szabjuk tartalmunkat a közönségünk számára. A perszonalizáció a tartalommarketing kulcsfontosságú eleme ma. Segít abban, hogy a megfelelő tartalmat a kívánt személynek, a megfelelő időben juttassa el. Támogatja a bizalmat, hűséget és kapcsolatot építeni a közönséggel. Segédkezik a konverziók növelésében, a megtartásában és az ajánlásokban. A személyre szabás azonban összetett és kihívást jelentő folyamat is egyben. Rengeteg adatot, elemzést, szegmentálást, testreszabást, tesztelést és optimalizálást igényel. Ebben segíthetnek az MI-eszközök. Ezek különböző módokon szolgálhatnak a tartalom személyre szabásában:
- A közönségének megértése: Az MI-eszközök segíthetnek a közönségére vonatkozó adatok gyűjtésében és elemzésében, például a demográfiai adatok, a viselkedés, az érdeklődési kör és az igények tekintetében is. A mesterséges intelligencia segítségével részletes és dinamikus személyiségképeket hozhatunk létre a közönségünkről. Ezekkel nyomon követhetjük és mérhetjük tartalmunk teljesítményét és visszajelzéseit is.
- A tartalom testreszabása: A mesterséges intelligencia eszközök támogathatnak abban, hogy tartalmunkat a közönségére szabjuk. Az MI-eszközök segítségével testre is szabhatjuk a tartalmat közönségünk „személyisége” és célja alapján. Arra is használhatjuk, hogy a közönség viselkedése, visszajelzései és kontextusa alapján igazítsuk mindig rugalmasan hozzájuk a megfelelően legyártott tartalmat. MI-eszközökkel személyre szabhatjuk ezt a különböző csatornák, eszközök és formátumok számára is könnyedén.
- Tartalmunk eljuttatása: Az MI-eszközök segíthetnek abban, hogy eljuttassuk tartalmunkat a közönségünkhöz. Automatizálhatjuk és ütemezhetjük a tartalomterjesztést is. A mesterséges intelligencia eszközeivel optimalizálhatjuk a tartalomkézbesítést a közönség helyzete, ideje és preferenciái alapján. Az MI-t utasíthatjuk arra is, hogy a közönség cselekvései, aktuális eseményei és ezek kiváltó okai alapján indítsa el tartalmainkat. Az MI-eszközök segíthetnek olyan tartalmakat létrehozni, melyek relevánsabbak, időszerűbbek és vonzóbbak a közönségünk számára. A mesterséges intelligencia azonban magában nem elegendő. Használnunk kell az emberi empátiát is, az együttérzést és etikát a tartalom személyre szabásához.
Mesterséges intelligencia és tartalomstratégia
Az olyan MI-eszközök, mint a ChatGPT, segíthetnek a tartalmi stratégiában és a döntéshozatalban. A tartalomstratégia a tartalom tervezésének, létrehozásának és kezelésének folyamata. Ez magában foglalja a célok, a célközönség és az üzenet meghatározását. A tartalomstratégia a tartalommarketing elengedhetetlen része. Segít olyan tartalmakat létrehozni, melyek következetesek, koherensek és meggyőzőek. A tartalomstratégia azonban nehéz és dinamikus folyamat is. Rengeteg kutatást, elemzést és értékelést igényel, és a folyamatosan fejlődő és változó piacon frissíteni és javítani kell mindig a tartalmi stratégiánkat. Ebben segíthetnek az MI-eszközök. Többféle módon is részt vehetnek a tartalmi stratégiában és a döntéshozatalban:
- Az adatok elemzése: Az MI-eszközök segíthetnek az adatok elemzésében a tartalmi stratégia megalapozása érdekében. Összegyűjthetjük és feldolgozhatjuk a különböző forrásokból származó információkat, például a webhelyéről, a közösségi médiából, az e-mailekből és az elemzésekből is. A mesterséges intelligencia eszközöket arra is használhatjuk, hogy az adatokat értelmes módon, például diagramok, grafikonok és más „műszerfalak” formájában kivonatoljuk és megjelenítsük.
- Az eredmények előrejelzése: Az MI-eszközök segíthetnek megjósolni a tartalmi stratégiájának eredményeit. Segítségükkel előre jelezhetjük és szimulálhatjuk tartalmaink közönségre gyakorolt hatását, például a viselkedésüket, az elkötelezettségüket és a várt konverziót. Az MI-eszközök bevetésével összehasonlíthatjuk és optimalizálhatjuk tartalmunk teljesítményét különböző csatornákon, formátumokban és forgatókönyvekben is.
- Döntések meghozatala: Az MI-eszközök segíthetnek a tartalmi stratégiájára vonatkozó döntések meghozatalában. Tartalmi ötleteket, témákat és főcímeket generálhatunk és értékelhetünk. A mesterséges intelligencia-eszközökkel ajánlásokat tehetünk és rangsorolhatjuk a tartalmi műveleteket, például a tartalom létrehozását, frissítését vagy törlését. Az MI-eszközök így segíthetnek az adatvezérelt, bizonyítékokon alapuló és célorientáltabb tartalom létrehozásában.
Kihívások és etikai megfontolások
A ChatGPT-hez hasonló MI-eszközök kihívásokat és etikai megfontolásokat vethetnek fel a tartalommarketinggel kapcsolatban. Íme néhány olyan kérdés, mellyel tisztában kell lenni és foglalkozni kell:
- Minőségellenőrzés: Az MI-eszközök képesek nyelvtanilag helyes, logikailag koherens és tényszerűen pontos tartalmakat generálni. De generálhatnak olyan tartalmat is, mely irreleváns, következetlen vagy pontatlan. Az MI-eszközök hibákat, tévedéseket vagy elfogultságokat követhetnek el, melyek befolyásolhatják a tartalom minőségét és hitelességét. Ezért a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat a közzététel előtt át kell nézni, szerkeszteni és mindig ellenőrizni is kell. Biztosítania kell, hogy a tartalmunk megfeleljen az előírásoknak, elvárásoknak és célkitűzéseknek.
- Eredetiség: Az MI-eszközök képesek olyan tartalmakat generálni, melyek egyediek, kreatívak és vonzóak. De olyan tartalmat is létrehozhatnak, mely plagizált, másolt vagy származékos. Másolhatnak, „remixelhetnek” vagy átfogalmazhatnak meglévő tartalmakat különböző forrásokból, például az internetről, könyvekből vagy más MI-megoldásokból. Ez olyan tartalmat eredményezhet, mely nem eredeti, hiteles vagy dominánsan megkülönböztető a versenytársainktól. Ezért a mesterséges intelligencia által generált tartalmakat megfelelően ellenőrizni, idézni és attribútumokkal ellátni is szükséges. Biztosítania kell, hogy tartalmunk tiszteletben tartsa az eredeti források szellemi tulajdonát, jogait és engedélyeit.
- Átláthatóság: A mesterséges intelligencia eszközök képesek természetes, emberhez hasonló és társalgási jellegű tartalmakat generálni. De létrehozhatnak olyan tartalmakat is, melyek megtévesztőek, félrevezetőek vagy manipulatívak. Az MI-eszközök képesek olyan tartalmakat létrehozni, melyek egy emberi szerző, márka vagy személyiség stílusát, hangnemét és hangját utánozzák. Ez olyan tartalmat eredményezhet, mely nem átlátható, őszinte vagy megbízható. Ezért nyilvánosságra kell hozni, meg kell jelölni és tájékoztatnia kell közönségünket az MI által generált tartalmakról. Biztosítania kell, hogy tartalmunk az iparágra, szakterületre és közönségre vonatkozó etikai elveket, irányelveket és szabályozásokat kövesse.
- Függőség: Az MI-eszközök hatékony, eredményes és skálázható tartalmat generálhatnak. De olyan tartalmakat is eredményezhetnek, melyek függőséget okoznak, és lustává tehetik az írókat. Az MI-eszközök olyan egyszerű, gyors és kényelmes tartalmat hozhatnak létre, hogy túlságosan is rájuk támaszkodunk előbb vagy utóbb. Biztosítsuk így, hogy a tartalmunk tükrözze az emberi ráfordítást, erőfeszítést és értéket. Az MI-megoldások segíthetnek leküzdeni a tartalommarketing néhány fontos mai kihívását és korlátait. De új kihívásokat és etikai dilemmákat is teremthetnek. Ne feledjük, hogy az MI-eszközöket felelősségteljesen, bölcsen és etikusan használjuk, és biztosítsuk, hogy tartalmunk a közönséget, a márkánkat és a célunkat szolgálja.
Az MI jövője a tartalommarketingben
A ChatGPT-hez hasonló MI-eszközök és megoldások megváltoztatják a tartalommarketinget. Új lehetőségeket és lehetőségeket nyitnak meg a tartalomkészítés, a személyre szabás és a stratégia terén. Emellett új kérdéseket és aggodalmakat is felvetnek a tartalom minőségével, eredetiségével és etikájával kapcsolatban.
A mesterséges intelligencia azonban nem jelenti a tartalommarketing végét. Inkább a tartalommarketing új korszakának kezdetét jelenti. Egy olyan korszakét, melyben az emberi kreativitás és az MI hatékonysága együttesen jobb tartalmakat hoz létre a közönség számára. Az MI jövője a tartalommarketingben nem az emberi tartalomkészítők helyettesítéséről szól. Hanem az emberi tartalomkészítők kiegészítéséről.
Arról van szó, hogy az MI-eszközökkel fokozzuk, kiegészítsük és megerősítsük az emberi készségeket, tehetségeket és képességeket. A ChatGPT-hez hasonló MI-eszközök forradalmasítják a tartalommarketinget. Segítségükkel gyorsabb, egyszerűbb és személyre szabottabb tartalmat hozhatunk létre közönségünk számára. Segíthetnek a tartalmi stratégiában és a döntéshozatalban is.
Az MI-eszközök integrálása a tartalommarketingbe azonban nem mentes a kihívásoktól és etikai megfontolásoktól. Biztosítanunk kell az MI által generált tartalmak minőségét, eredetiségét és átláthatóságát. Az emberi kreativitás és az mesterséges intelligencia hatékonysága között is egyensúlyt kell teremteni a tartalommarketingben. Az MI jövője így fényes és izgalmas lehet. Ez egy olyan jövő, ahol kihasználhatjuk az erejét az emberi tartalomkészítés, a személyre szabás és a stratégia fokozására is. De ez egy olyan jövő is egyben, ahol midig meg kell(ene) őriznünk az emberi jelleget, hangot és stílust a tartalommarketingben.
(Kiemelt kép: Unsplash+)
