Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
A kis nyelvi modellek felemelkedése
Az elmúlt néhány évben a mesterséges intelligencia képességeinek robbanásszerű fejlődését láthattuk, melynek nagy részét a nagy nyelvi modellek (LLM) fejlődése okozta. Az olyan modellek, mint a GPT-3 megmutatták, hogy képesek emberhez hasonló szövegek generálására, kérdések megválaszolására, dokumentumok összegzésére és még sok másra. Miközben azonban az LLM-ek képességei lenyűgözőek, hatalmas méretük a hatékonyság, a költségek és a testreszabhatóság hátrányaihoz vezet. Ez megnyitotta az utat a modellek egy új osztálya, az úgynevezett kis nyelvi modellek (SLM) előtt.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
A mesterséges intelligencia veszélyes lehet a tudomány fejlődésére
A tudományos kutatás dinamikus birodalmában a mesterséges intelligencia a páratlan innováció forrásaként jelent meg. Olyan eszközöket biztosít, melyek megvilágítják az utat korábban feltérképezetlen tudományos területekre. Az MI-val kapcsolatos technológiák fejlődése „értékes eszközökből” a tudományos kutatás különböző területein nélkülözhetetlen „alkotóelemekké” tette őket.
Verseny a mesterséges intelligenciáért
A mesterséges intelligencia dominanciájáért folytatott versenyfutás egyre inkább begyűrűzik az algoritmusok és az automatizálás által meghatározott világban. A nemzetek, vállalatok és kutatóintézetek egyre több erőforrást fordítanak az emberhez hasonlatos és kifinomultabb MI-rendszerek fejlesztésére, és mindannyian az áhított előnyért küzdenek ebben a nagy téttel járó versenyben.
A CIO dilemmája: a kontroll délibábja a digitális transzformáció közepén
Ahogy egyre több vállalat alkalmazza a generatív mesterséges intelligenciát, különleges óvintézkedéseket kell tenniük annak érdekében, hogy folyamatosan megelőzzék, felderítsék, mérsékeljék és reagáljanak a kockázatokra. Az üzleti vezetők kettős kihívással néznek szembe: a generatív MI előnyeinek kihasználása, ugyanakkor a károk megelőzése.
Hogyan indítsunk sikeres MI-startupot
Napjaink gyorsan változó technológiai világában a mesterséges intelligencia jelentős változást hozott. 2024-ben az MI-vállalkozások lehetőségei minden eddiginél csábítóbbnak tűn(het)nek. Az ígéretekkel együtt azonban komoly akadályok is járnak. A sikeres mesterséges intelligenciával foglalkozó cégek indításának stratégiai lépéseit érdemes így megvizsgálni, kezdve az MI-ökoszisztéma megértésétől az etikai kérdésekig.
Digitális marketing trendek 2024
A digitális marketing gyorsan fejlődik, és a technológia központi szerepet játszik benne. A mesterséges intelligencia, a gépi tanulás és az adatelemzés fejlődése átalakítja a marketingstratégiákat, példátlan személyre szabhatóságot és hatékonyságot kínálva. Íme a legújabb trendek, melyek 2024-ben újra fogják szabni a marketing világát.
A holnap gazdasága
A gyorsan fejlődő világban gazdaságunk jövőjét az MI forradalma alakítja át. A mesterséges intelligencia, mely egykor a jövőkutatók záloga volt, mára mindennapi életünk és a globális üzleti élet szerves részévé vált. Érdemes megvizsgálni a jövő gazdaságára gyakorolt mélyreható hatását, kiemelve a legfontosabb fejleményeket, kihívásokat és lehetőségeket.
A dizájn halott?
Az ember alkotta mesterséges intelligencia nemcsak arra képes, hogy helyettesítse a tervezőket, hanem arra is, hogy a tervezést, ahogyan mi ismerjük, elavulttá tegye. AZ MI jelentős hatással van (és lesz) a dizájn-iparra. Ez forradalmasíthatja a tervezők munkamódszerét, és új lehetőségeket nyithat meg a kreatív kifejezések tárháza előtt.