(Kiemelt kép: Unsplash )
A szoftver összetett gépi tanulási modelleket használ, hogy a korábbi szósorozatok alapján megjósolja a következő szavakat, vagy a következő képeket a korábbi képeket leíró szavak alapján. A vállalatoknak meg kell érteniük, hogyan működnek ezek az eszközök, és hogyan tudnak hozzáadott értéket teremteni. A nagy nyelvi és képi mesterséges intelligenciamodellek, melyeket néha generatív mesterséges intelligenciának vagy alapmodelleknek neveznek, új lehetőségeket teremtettek a tartalomkészítést végző vállalkozások és szakemberek számára.
A görög „tüposz” szó elsőül annyit jelent, hogy „nyom”, és ebben az értelemben egy madárlábnak a tengerparton hátrahagyott nyomai „tüpoi”. E szó aztán jelenti még e nyomok modellként való alkalmazhatóságát is a madár osztályozása szempontjából. Végül pedig azt jelenti a szó, hogy magam is rajzolhatok ilyen madárlábnyomokat a homokba, hogy össze tudjam hasonlítani és meg tudjam különböztetni a különféle madárfajokat. A „tüposz” tehát a minden madárlábban közöset (a „tipikusat”), a minden jellegzetesség és individualitás „mögötti” univerzálisat jelenti. A görög „graphein” szó elsőül „árkolni” jelentésű. Ebben az értelemben egy stílusnak az agyagban hátrahagyott nyoma „tüpographia”. Mi azonban tudjuk, hogy a „graphein” szó az általános nyelvhasználatban „írást” jelent. Az írásjel árkolását jelenti – éppen olyan nyomokat, amelyeket osztályozni, megkülönböztetni és összehasonlítani kell. A „tipográfia” ezért alapjában véve szószaporítás, amit „árokásással” vagy „írásjelírással” lehet lefordítani. Tökéletesen elegendő, ha „írásról” beszélünk. Vilém Flusser: Az írás
Néhány ilyen lehetőség a következő:
Automatizált tartalomgenerálás: A nagy méretű nyelvi és képi MI-modellek felhasználhatók tartalom, például cikkek, blogbejegyzések vagy közösségi médiabejegyzések automatikus generálására. Ez értékes időtakarékos eszköz lehet a rendszeresen tartalmat létrehozó vállalkozások és szakemberek számára.
Javított tartalomminőség: Az MI által generált tartalom jobb minőségű lehet, mint az emberek által létrehozott tartalom, mivel az MI-modellek képesek nagy mennyiségű adatból tanulni és olyan mintákat azonosítani, melyeket az emberek esetleg nem látnak. Ez pontosabb és informatívabb tartalmat eredményezhet.
Nagyobb tartalmi változatosság: Az MI-modellek többféle tartalomtípust, többek között szöveget, képeket és videót is képesek létrehozni. Ez segíthet a vállalkozásoknak és a szakembereknek abban, hogy változatosabb és érdekesebb tartalmakat hozzanak létre, melyek az emberek szélesebb körét szólítják meg.
Személyre szabott tartalom: A mesterséges intelligenciamodellek az egyes felhasználók preferenciái alapján személyre szabott tartalmat generálhatnak. Ez segíthet a vállalkozásoknak és szakembereknek olyan tartalmakat létrehozni, amelyek nagyobb valószínűséggel érdeklik a célközönséget, és ezért nagyobb valószínűséggel olvassák vagy osztják meg őket.
Mennyire képes ez a technológia utánozni az emberi erőfeszítéseket a kreatív munka során? A GPT-4 tükrözi a legtöbb mesterséges intelligencia által generált tartalom erősségeit és gyengeségeit. Először is, érzékenyen reagál a belé táplált kérésekre; több alternatív kérést is kipróbálhatunk, mielőtt megállapodtunk egy-egy véglegesnek tűnő mondatban. Másodszor, a rendszer viszonylag jól ír; nincsenek nyelvtani hibák, és a szóhasználata is majdnem megfelelő. Harmadszor, a szerkesztés előnyére válna. Végül pedig olyan ötletekkel áll elő, melyekre a legtöbb írástudó először nem is gondol. A személyre szabott tartalomról szóló utolsó pontra például nem gondoltunk volna. Összességében jól szemlélteti az ilyen mesterséges intelligencia modellek potenciális értékét a vállalkozások számára. Fenyegetik a tartalomkészítés világának felforgatását, és jelentős hatással lehetnek a marketingre, a szoftverekre, a tervezésre, a szórakoztatásra és a személyközi kommunikációra. Ez nem az a „mesterséges általános intelligencia”, melyről az emberek régóta álmodtak és melytől féltek, de az alkalmi megfigyelők számára annak tűnhet.
A könyvnyomtatás feltalálása az univerzália-vitát a realisták javára döntötte el. A könyvnyomtatás szembetűnővé tette, hogy írás közben (és ezért az írásban kifejeződő gondolkodásban is) típusokkal manipulálunk. A könyvnyomtatás kézzelfoghatóvá tette a típusokat és keze ügyébe vette őket. Az ideák realitásának platonikus hitét (azt a hitet, aminek a középkori realizmus keletkezését köszönhette) a spekulatív síkról praktikusra helyezte át. A könyvnyomtatás a modern tudomány támasztékává vált. Vilém Flusser: Az írás
Mi a tartalom jövője a generatív mesterséges intelligencia korában?
A marketing, a kommunikáció és más területek vezetői számára, akik azon gondolkodnak, hogy mit jelent a generatív MI a márkájuk és az üzletük számára fel van adva a lecke. Ma a generatív MI szerepe a tartalomkészítésben a legfontosabb. A vita erről azonban lehet, hogy még nem találta meg a lényeget, és az ember által generált és az MI által generált tartalom közötti feltételezett kettősség tévhitnek bizonyulhat. Mindkettő figyelmen kívül hagy számos fontos tartalomtípust, valamint a legvalószínűbb forgatókönyveket arra vonatkozóan, hogyan alakul(hat) ki maga a tartalom. Emellett figyelmen kívül hagyják a legfontosabb kérdést is: hogyan lehet a generatív mesterséges intelligenciát felelősségteljesen és etikusan használni a tartalom előállítására, hogy az elősegítse a tartalomkészítők és a tartalomfogyasztók közötti bizalmat, és a társadalom javát is szolgálja. A teljesen emberi tartalomtól a teljesen mesterséges intelligenciáig négyféle tartalomtípus különböztethető meg.
Tisztán ember által generált tartalom
Az őskortól kezdve, amikor az emberek barlangfalakra festettek, egészen napjainkig, amikor laptopon gépelünk vagy digitális vászonra rajzolunk, tartalmat állítunk elő. Ezt azért tesszük, hogy kommunikáljunk másokkal, kifejezzük érzéseinket, örökséget hagyunk a jövő generációi számára, és még sok más okból is nyilván.
Tisztán mesterséges intelligencia által generált tartalom
A spektrum másik végén a tisztán mesterséges intelligencia által generált tartalom áll. Az embereket izgatja a lehetőség, hogy gazdaságosan méretezhetjük, testre szabhatjuk, személyre szabhatjuk és termelhetjük a tartalmat. A félelem abból fakad, hogy ez a technológia nagy mennyiségű, alig jobb tartalmat generálhat, vagy ami még rosszabb, alááshatja a bizalmat az elfogult vagy egyenesen hamis tartalmakkal szemben. Az izgalom és a félelem hátterében egyaránt a hitelesség kérdése áll, különösen mivel a tisztán mesterséges intelligenciával előállított tartalom egyre kevésbé különböztethető meg az ember által létrehozott tartalomaktól. Ami azonban vitathatatlanul érdekesebb – és gyakran figyelmen kívül hagyják -, azok a köztes pontok, ahol az emberek és a mesterséges intelligencia együttműködnek majd a jövőben.
Ember által generált, mesterséges intelligenciával kiegészített tartalom
Ez az az eset, amikor egy ember MI generáló eszközöket használ egyedi tartalom létrehozására. A kezdeti inspiráció származhat akár az embertől, akár az MI-tól, de az emberek és a technológia közösen alkotnak. Például megkérhetem az MI-chatbotot, hogy írjon provokatív blogokat egy adott témáról, például a „generatív MI”-ról. A mesterséges intelligencia javaslatai alapján kiválaszthatok egyet, és megkérhetem a mesterséges intelligenciát, hogy adjon nekem néhány kulcsfontosságú pontot. Foghatom ezeket, finomíthatom őket, és megkérhetem, hogy fejtse ki az egyes pontokat, miközben folyamatosan arra ösztönzöm, hogy változtassa meg a tartalom stílusát, a tartalom részleteit, a tartalom hangnemét. Ezt a társalkotási modellt kiterjeszthetjük a kreatív művészetek minden típusára, beleértve az írást, a rajzolást, a festést, a zeneszerzést és a filmkészítést. Ez a tartalomtípus valószínűleg olyan felhasználási esetekben fog szerepelni, melyek közepes szintű kreativitást és kisebb-nagyobb volument igényelnek.
Mesterséges intelligencia által generált, ember által hitelesített tartalom
Az ember és az MI közötti együttműködés egy másik típusa az embert az MI által generált tartalom ellenőrzésére vagy módosítására kötelezheti, hogy javítsa annak minőségét és növelje a bizalmat. Az ilyen típusú tartalmak tömegesen gyártott és hiper-személyre szabott tartalmak lehetnek, melyek számos felhasználási esettel rendelkeznek, mint például a tőzsdei mozgásokat leíró hírek, a hatósági bejelentésekhez kapcsolódó elbeszélések vagy személyre szabott videoelőzetesek. Az ilyen típusú tartalmak valószínűleg költséghatékonyak lesznek a nagy volumenű és alacsony kreativitású felhasználási esetek esetében, bár felelős mesterséges intelligencia keretrendszerben kell alkalmazni ahhoz, hogy az alkotók és a fogyasztók megbízzanak bennük.
A tipográfia itt nem annyira nyomtatványok előállításának technikájaként, avagy alfanumerikus információk elosztásának módszereként értendő, sokkal inkább az írás és a gondolkodás új módszereként tekintendő. A nyomtatás szempontjai kétségkívül nagy jelentőségűek a jelenleg zajló információs forradalom szempontjából (az elektromagnetikus információt a könyvnyomtatási technika és terjesztési módszer továbbfejlesztésének lehet tekintetni), itt azonban egy fölöttébb radikális kérdésről van szó, nevezetesen arról, vajon az író számára nem a könyvnyomtatás révén tudatosul-e az, hogy tulajdonképpen mit tesz, amikor betűket sorokba rendez; hogy az írásnak ez a teoretikus és praktikus képessége nem vezet-e a történelmi tudat meghaladására, ami az írásban fejeződik ki; hogy az információs forradalom nem tekinthető-e az írásban megalapozott virtualitások kimerülésének következményeként? Vilém Flusser: Az írás
Potenciális jövőtartalmak
A természetes kérdés az, hogy a következő néhány évben valószínűleg milyen típusú tartalom fogja uralni az internetet. Íme három forgatókönyv, amelyet a ma ismert és látott dolgok alapján elképzelhetünk.
Mesterséges intelligencia-központúság
az ember által hitelesített tartalmakat is) dominanciája. Ez a technokrata világnézet figyelmen kívül hagyja azt a belső hasznosságot, melyet az emberek munkájukból vagy alkotásukból merítenek. Attól, hogy a legjobb sakkozó mesterséges intelligencia szoftver mindig meg fog verni engem, még nem jelenti azt, hogy elveszítem az érdeklődésemet a sakk iránt, és abbahagyom a sakkozást. Az emberek továbbra is írni, komponálni és énekelni fognak, még akkor is, ha a mesterséges intelligencia jobb munkát végez, mert ezekből a tevékenységekből eredendő örömet merítenek. Ennél is fontosabb, hogy az emberek jobban fogják értékelni az ember által létrehozott tartalmakat, mint az MI által létrehozottakat, amint az MI képességei körüli kezdeti izgalom alábbhagy. Gondoljunk például arra, ha a futballrobotok elkezdenek jobban teljesíteni, mint az emberi focisták. Abbahagynánk a focimeccsek nézését?
Emberközpontúság
A másik szélsőséges forgatókönyv a társadalmi visszahatás – esetleg a generatív mesterséges intelligencia eszközeinek betiltása, mivel nem sikerül felelősségteljesen és etikusan használni őket. Ez a technofób világnézet aláássa az emberi evolúció történetét, melyben folyamatosan elfogadtuk az innovációkat, hogy saját biológiai és kognitív fejlődésünket előmozdítsuk. Az internetes tartalmakhoz való hozzáférés és azok megfizethetősége nem értékelte le a tartalmakat. Éppen ellenkezőleg, demokratizálta azt, bár a tartalomba vetett bizalom néha csorbát szenvedett. Harminc évvel ezelőtt az információ elérhetősége a könyvtárhoz való közelségtől, valamint a könyvtár gyűjteményének mélységétől és szélességétől függött. Ma már az emberiség hajnala óta írt összes információ jelentős része a kezünk ügyében van, méghozzá jelentős részük nulla költséggel. Míg a keresőmotorok demokratizálták az információk elérhetőségét, addig a generatív mesterséges intelligencia „válaszmotorok” a tudás elérhetőségét demokratizálják. Ennek eredményeként nekünk, embereknek arra kell majd törekednünk, hogy „értéket” vagy „meglátásokat” adjunk az információkhoz, és ne csak hozzáférjünk azokhoz.
Közös alkotás
A legvalószínűbb forgatókönyv valahol a kettő között van. Az ember és az MI által közösen létrehozott tartalmak valószínűleg az internet legnagyobb részét teszik majd ki, kis arányban az ember által létrehozott, nagy értékű tartalmakkal és az MI által létrehozott, rendkívül kreatív vagy erősen ismétlődő tartalmakkal. Ez a forgatókönyv arra késztetheti az embereket, hogy valóban hozzáadott értéket teremtsenek, és valóban kreatívabbak legyenek. Vagy pedig a kereskedelmi haszonnal szemben az önmegvalósítás érdekében is részt vehetünk ezekben a tevékenységekben. Ez arra is késztetheti az MI által generált tartalmakon dolgozó embereket, hogy javítsák a jelenlegi hibákat, és hogy növeljék a megbízhatóságát.
Amióta az ember feltalálta az írást (mindenekelőtt az alfanumerikusat), azóta tipografizál. Gutenberg tulajdonképpen nem talált fel semmit: már a Krisztus előtti második évezred közepén lehetett volna ebben az értelemben nyomtatni. Ehhez akkor minden technikai feltétel (sajtolók, tinták, levélforma alátétek, továbbá a negatívok fémbeöntésének művészete is) adva volt. Még nem nyomtattak, mivel nem voltak tudatában annak, hogy típusokkal dolgoznak, amikor írásjeleket rajzolnak. Az írásjeleket karaktereknek tartották. A „tipizáló” gondolkodás akkor még nem tört be a tudatba. Gutenberg nagy tette az alfanumerikus írással feltalált típusok felfedezése volt. Vilém Flusser: Az írás
Felkészülés a jövőre
Mit kell tehát tennünk, hogy ne kerüljünk egyik szélsőséges forgatókönyvbe sem? Hogyan juthatunk el egy olyan világ felé, ahol az emberi és mesterséges intelligencia által generált tartalmak teljes spektrumát élvezhetjük? Íme három ötlet.
Fogadjuk és képzeljük el
Mindenféle alkotónak el kell fogadnia a generatív mesterséges intelligencia eszközeit, és el kell kezdenie kísérletezni és elképzelni, hogyan működhetne a közös alkotás. Ez vonatkozik a kreatív iparágakban, például a szórakoztatóiparban, a médiában és a művészetekben dolgozókra, valamint a hagyományos iparágakra, ahol ezek az eszközök kreatív célú felhasználási esetekben, például a marketingben alkalmazhatók.
Felelősségteljesen építsük meg
A generatív mesterséges intelligenciát fejlesztő embereknek és vállalatoknak arra kell törekedniük, hogy a bizalmat a tervezéssel építsék be: ezeket az eszközöket felelősségteljessé kell tenniük, figyelmet fordítva mind a kockázatok minimalizálására, mind az etikus használatra. Az ezeket az eszközöket építő adattudósok és mesterséges intelligencia mérnökök mellett a generatív mesterséges intelligenciát finanszírozó és forgalmazó kockázati tőkebefektetőknek és vállalkozásoknak is a felelősségre és a bizalomra kell összpontosítaniuk.
Használjuk széles körben – a bizalom növelése érdekében
Az MI-generált tartalom értéke túlmutat a kreatív ágazaton vagy a hagyományos iparágak kreatív felhasználási esetein. Valódi termelékenységi előnye van a hétköznapibb generatív tevékenységekben, például a narratívák tömeges előállításában vagy tömeges testreszabásában. Kritikus fontosságú lesz azonban annak megerősítése, hogy az AI által generált tartalom megbízható – pontos, releváns, panaszmentes, elfogulatlan és etikus. Ehhez felelős MI-gyakorlatokra lesz szükség, beleértve az MI-specifikus irányítást is, egy megfelelően képzett emberrel a hurokban, aki ellenőrzi a tartalmat és szükség szerint módosítja azt. Mi lesz tehát a tartalom jövője a generatív mesterséges intelligencia korában? Nem gondoljuk, hogy akár a (tisztán) mesterséges intelligencia által generált, akár a (tisztán) ember által generált tartalom fog dominálni. Úgy gondoljuk, hogy egy izgalmas és kreatív, mesterséges intelligenciával kiegészített emberi társadalom kiépítésének folyamatában vagyunk, a közös alkotás széles spektrumával. De cselekednünk kell annak érdekében, hogy a generatív mesterséges intelligencia etikus és felelős gyakorlatokat alkalmazzon, hogy az általa létrehozott tartalom is bizalmat keltsen.
Ha az univerzáliák nem egyebek mint puszta szavak, akkor az összes filozófia és teológia merő szócsépléssé válik („flatus vocis” – a hang mormolása), és miként az alkímia, mindahány istenkereső praktika ördögivé válik. Ekkor ugyanis el kell fogadnom, hogy a világ, amibe születésemnél fogva vettettem, csupa összehasonlíthatatlan, egyedi jelenségből áll, melyekben, ha figyelemre méltatom őket, mint csapdákban vész el a lelkem. Ezért, ha nem akarok az ördög kezére kerülni és lelkemet elveszíteni, akkor hátat kell fordítanom ennek a siralomvölgynek és konkrét, merőben artikulálatlan („sola fide”) hittel kell megnyílnom Isten előtt. A könyvnyomtatás – bármit mondjanak is erről a történelemkönyvek – az univerzália-vitát az újkor tartamára a realisták javára döntötte el. Noha számos nominalista játszott jelentékeny szerepet a modern filozófia és természettudomány kialakításában, az „universalia sunt realia” vezérgondolat az újkori gondolkodás és kutatás alapelvévé vált. Vilém Flusser: Az írás
