Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
Megfigyelhetőség, avagy megbízható adatfelismerés
Az adatok a modern üzleti élet szívét jelentik, hiszen a megalapozott döntések meghozatalához elengedhetetlen, hogy megbízható meglátásokkal rendelkezzünk. Az adat előállítók és az adatfogyasztók egyaránt nagymértékben támaszkodnak a megbízható és jó minőségű információkra. Az adatmegfigyelhetőség az adatok megértésének, mérésének és nyomon követésének képessége, ahogyan az adatok egy rendszeren keresztül áramlanak, annak biztosítása érdekében, hogy azok pontosak és megbízhatóak legyenek, és megfelelően tájékoztassák a döntéshozatalt.
Mesterséges intelligenciával készült drónvideó egy fiktív TED-előadásról
A kezdetek óta sokat fejlődött ChatGPT folyamatosan elkápráztatja a világot, de az OpenAI egy másik modellje, a szövegből mozgóképet generáló Sora hasonló nagy durranásnak ígérkezik. Legújabb videója egy 2064-es TED Talksról szól.
A kódolás jövője: ember kontra mesterséges intelligencia
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia jelentős előrelépést ért el a programozás területén. Az MI-vel működő eszközök ma már képesek olyan kódokat írni, melyek ugyanolyan jók vagy még jobbak, mint az emberek által írtak. Ez forradalmasíthatja a szoftverfejlesztés módját, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá téve azt.
A TikTok generáció megértése
Egy olyan korban, amikor az átlagos emberi figyelem rövidebb, mint egy aranyhalé, és mindössze nyolc másodpercig tart, a tartalomkészítés világa szeizmikus változáson ment keresztül. Az olyan platformok, mint a TikTok, nem csupán kihasználják ezt a trendet, hanem újradefiniálták a médiafogyasztás módjait is.
A „garázs-startup” jelenség hivatalosan is halott
A garázs-startup fogalma a Szilícium-völgyi kultúrából származik. Arra utal, hogy a világ néhány, ma már legsikeresebb és legikonikusabb technológiai vállalatának első központja kezdetben innen indult. Eme startupok közé olyan cégek tartoznak, mint az Apple, az Amazon, a Microsoft, a Hewlett-Packard és a Google. A garázsok nem csak a világ leghíresebb techcégeinek eredetmítoszának a részét képezik. Rengeteg más ismert, nem technológiai vállalkozás is hasonló típusú, pókoktól hemzsegő fészerekre vezethető vissza, köztük olyan cégek, mint a Mattel és a Harley Davidson is.
Hogyan falja fel az MI a szoftverek után a világot?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
Új igazgató vezeti az eMAG magyar piacterét
Márciustól Polgári Balázs tölti be a Marketplace Director pozíciót az eMAG Magyarországnál. Házon belülről érkezik az új vezető, korábban a társaság ügyfélszolgálatát vezette, márciustól pedig a cég bővülése szempontjából kulcsfontosságú piactér működését fogja irányítani.
A közösségi média pszichológiája
A közösségi média mindennapi életünk szerves részévé vált, világszerte emberek milliárdjai használják a különböző platformokat a kapcsolatteremtésre, megosztásra és tartalomfogyasztásra. A Facebooktól az Instagramon át az X avagy Twitter-ig ez a fajta „közösködés” átalakította a kommunikációnkat és az egymással való interakcióinkat. Ahogy azonban ezek a platformok egyre népszerűbbek lettek, úgy merültek fel aggodalmak a mentális egészségünkre és a társadalom egészére gyakorolt hatásukkal kapcsolatban.
Proveniencia, avagy a digitális hitelesség kérdése az MI térhódítása mellett
Ahogy a generatív mesterséges intelligencia által vezérelt tartalom elárasztja digitális világunkat, a valódi és a mesterséges közötti határvonal elmosódik, ami aggodalmakat vet fel a hitelességgel, a bizalommal és az információk integritásával kapcsolatban.
Prediktív analitika a sikeres üzleti döntéshozatal középpontjában
Képzeljünk el egy olyan forgatókönyvet, melyben két vállalkozás verseng ugyanazért a piaci részesedésért. Mindkettőnek rengeteg adathoz van hozzáférése, de csak az egyikük érti a prediktív analitika valódi erejét. Miközben létfontosságú döntéseket hoznak, az egyik vállalkozás virágzik, míg a másik küzd, hogy lépést tartson és a piacon maradjon.