Minél gyakrabban tiktokozik valaki, annál kevésbé képes felismerni az álhíreket – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, amelynek részleteit kedden közölték az MTI-vel.
Már két ember koponyájába is chipet ültetett Elon Musk cége
Elon Musk hangsúlyozta, hogy a végső cél egy olyan eszköz létrehozása, amelynek segítségével csupán gondolatokon keresztül irányíthatjuk telefonunkat, számítógépünket vagy bármilyen eszközt.
Tudatossá válhatnak-e a laboratóriumokban fejlesztett agyak?
A szilíciumalapú számítások előbb-utóbb, most úgy tűnik, inkább utóbb, mint előbb, egyszer viszont mindenképpen elérik korlátaikat. Nem véletlenül merülnek fel mind gyakrabban alternatívák, köztük az úgynevezett élő komputerek. De tudatossá válhatnak-e valamikor ezek az organikus gépek?
Az AI exponenciálisan fejlődik, amire az emberi agy egyszerűen nincs felkészülve
Két borzasztóan aktuális és forró témáról beszélgettek neves és elismert hazai gondolkodók a Protechtor Future Summit üzleti és tech vezetőknek szóló inspirációs eseménysorozat tavaszi alkalmán. A mások mellett Király Júlia, Dr. Oszkó Péter vagy Dr. Tilesch György MI-szakértő nevével fémjelzett panelbeszélgetéseken a szakértők egyrészt a mesterséges intelligencia társadalmi igazságoságra és kultúrára gyakorolt hatását, másrészt az örök élet és a biológiai óra visszafordíthatóságának kérdését vizsgálták.
Az emberi tanulás megértése lendítheti előre az MI-fejlesztést is
Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?
A mesterséges intelligencia szép új világának rejtett fenyegetései
A technológiai fejlődéssel folyamatosan fejlődő világban a mesterséges intelligencia jövője áll a figyelem középpontjában, megragadva az elménket és felkeltve a kíváncsiságunkat. Olyan paradigmaváltás tanúi vagyunk, mely nemcsak az iparágakat változtatja meg, hanem társadalmunk szerkezetét is gyökeresen formálja.
A katasztrofális felejtés misztériuma
A memória létünk és identitásunk szempontjából alapvető fontosságú. A tanulás célja, hogy az agyban tárolt ismeretek szükség esetén gyorsan vagy intuitív módon előhívhatók legyenek. Ez mindenre vonatkozik, amit a mindennapi életben teszünk: készségekre, szokásokra, érvelésre, társadalmi interakciókra és döntéshozatalra is. Bár születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, azt kívánjuk, bárcsak gyorsabban tanulnánk és többre emlékeznénk.
Elménk felszabadítása: úton a neurointernet felé
Az internet forradalmasította az emberi kapcsolatok, a kommunikáció és az információhoz való hozzáférés módjait. De mi lenne, ha a következő szintre emelnénk a csatlakoztathatóságot azzal, hogy az agyunkat közvetlenül összekapcsoljuk az internettel és akár így egymással? Lépjünk be a neurointernetbe, egy olyan javasolt jövőbeli hálózatba, mely közvetlenül az emberi agyhoz kapcsolódik.
Emberi augmentáció és kontextustudatos MI
A mesterséges intelligencia következményeiről heves viták folynak közgazdászok, politikusok és filozófusok között is egyaránt. Az MI ma már olyan munkavállalókat fenyeget, akiknek a munkáját korábban lehetetlennek tűnt automatizálni, a pénzügyi elemzőktől kezdve az ügyvédeken át az újságírókig. Hogyan fog reagálni a társadalom? És hogyan fog idővel megváltozni az életünk?
Intelligenssé tehetjük-e a számítógépeket?
Míg a mesterséges intelligencia rendszerek kiválóan elemzik az adatmintákat és meglátásokat generálnak, gyakran alulmaradnak, amikor az emberi kreativitás határtalan birodalmáról van szó. Az a képességünk, hogy a dobozon kívül gondolkodunk, elképzelhetetlent képzelünk el, és látszólag egymástól független ötleteket kapcsolunk össze, úttörő innovációkat eredményez.
Az MI megváltoztatja az intelligencia jelentését
A mesterséges intelligencia hosszú utat tett meg az 1950-es évekbeli kezdete óta. Az évek során a mesterséges intelligencia a tudományos kutatás témájából olyan valós, általunk nap mint nap használt alkalmazásokba került, mint például az arcfelismerés, a nyelvi fordítók és az olyan virtuális asszisztensek, mint a Siri és Alexa.