Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
A TikTok generáció megértése
Egy olyan korban, amikor az átlagos emberi figyelem rövidebb, mint egy aranyhalé, és mindössze nyolc másodpercig tart, a tartalomkészítés világa szeizmikus változáson ment keresztül. Az olyan platformok, mint a TikTok, nem csupán kihasználják ezt a trendet, hanem újradefiniálták a médiafogyasztás módjait is.
A nagy nyelvi modellek múltja és jövője
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
A katasztrofális felejtés misztériuma
A memória létünk és identitásunk szempontjából alapvető fontosságú. A tanulás célja, hogy az agyban tárolt ismeretek szükség esetén gyorsan vagy intuitív módon előhívhatók legyenek. Ez mindenre vonatkozik, amit a mindennapi életben teszünk: készségekre, szokásokra, érvelésre, társadalmi interakciókra és döntéshozatalra is. Bár születésünktől fogva folyamatosan tanulunk, azt kívánjuk, bárcsak gyorsabban tanulnánk és többre emlékeznénk.
Hogyan (ne) monetizáljuk a mesterséges intelligenciát?
Egy évvel a szenzációs bevezetése után úgy tűnik, hogy az OpenAI még nem találta ki, hogyan tudja a legjobban pénzzé tenni legsikeresebb termékét. Legalábbis nem a legszerencsésebb módon. Pedig leszámítva a Threads-t, melynek elfogadottsága a már létező Facebook és Instagramhoz kötődött, a ChatGPT volt az IT-történelem egyik leggyorsabban növekvő terméke.
A média digitális metamorfózisa
A 2008-as pénzügyi válság megsemmisítő csapást mért az intézményekre és a megélhetésre. Az utórezgések visszhangoztak a médiatérben, felgyorsítva a nyomtatott sajtó hanyatlását, és elősegítve a digitális átállást. Miközben a hagyományos médiumok igyekeztek alkalmazkodni, új szereplők és platformok előtt nyílt meg a tér.
Az újságírás újragondolása
Az újságírás jövője nem hasonlíthat a múltjára. Ha nem sikerül másképp csinálnunk a dolgokat, akkor nem fogjuk kezelni az iparágunk előtt álló legnagyobb problémákat. Ide tartozik a bizalom helyreállítása, a hírek elkerülésével szembeni fellépés, valamint a hosszú távú egyenlőtlenségek kezelése, nem beszélve a mesterséges intelligenciáról.
Márkák és bizalom a mesterséges intelligencia árnyékában
A mesterséges intelligencia átalakítja a körülöttünk lévő világot, a fogyasztók életét igyekszik megkönnyíteni azáltal, hogy segít választani a végtelen számú lehetőség közül, gyorsabbá és könnyebbé teszi a termékválasztást személyre szabott ajánlások révén.
A közösségi média halott?
Az általános mítosz mellett, miszerint a közösségi média „haldoklik”, rengeteg téves információ is kering az egyes közösségi platformok népszerűségéről (vagy annak hiányáról). A félretájékoztatás egy része megalapozatlan feltételezésekből és a tények hiányos ellenőrzéséből ered.
Vállalati marketingkihívás: a figyelemgazdaság megkerülhetetlen
A digitális termékek versengenek a felhasználók korlátozott figyelméért. A modern gazdaság egyre inkább az emberi figyelem megragadása körül forog és lett a digitális korszak egyik legértékesebb erőforrása.