(Kiemelt kép: Unsplash+)
A Gartner vállalati tanácsadó cég előrejelzése szerint az emberek jelentős része a következő egy éven belül 50%-kal csökkenti a közösségi médiára fordított idejét. Ian Bogost a „The Age of Social Media Is Ending” (A közösségi média kora véget ér) címmel jelentette ki a The Atlantic című lapban. Peter Suciu a Forbesnak írva azt jósolja, hogy 2024 lesz az az év, amikor a mesterséges intelligencia beolvad a közösségi élménybe. Mi viszont joggal élhetünk még gyanúperrel ezzel a komor jóslattal szemben.
Az a kérdés, hogy a közösségi média korszaka hanyatlóban van-e, szubjektív, és számos tényezőtől függhet, többek között a technológiai trendektől, a felhasználói magatartástól és a digitális táj fejlődésétől. A jelenlegi trendek és kutatások alapján azonban néhány meglátással szolgálhatok:
Változó felhasználói magatartás: A felhasználók viselkedése a közösségi médiaplatformokon változóban van. Elmozdulás tapasztalható az adatvédelemre és az efemer tartalmakra összpontosító tartalom felé, ahogyan azt az olyan platformok, mint a Snapchat felemelkedése és az olyan funkciók, mint az Instagram Stories növekvő használata is mutatja.
A platformok telítettsége: A platformok telítettségének érzése tapasztalható, amikor a felhasználók úgy érzik, hogy a rendelkezésre álló közösségi médiaplatformok puszta száma túlterheli őket. Ez az elkötelezettség csökkenéséhez vezethet az olyan hagyományos platformokon, mint a Facebook és a Twitter.
Szabályozási kihívások: A növekvő szabályozási ellenőrzés, különösen az adatvédelem és a félretájékoztatás tekintetében, hatással van a közösségi médiavállalatok működésére. Ez e platformok üzleti modelljeinek megváltozásához vezethet.
Az alternatívák felemelkedése: A digitális interakció új formái, mint például a virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR), egyre inkább előtérbe kerülnek. Ezek a technológiák újradefiniálhatják az online társadalmi interakciókat, ami a hagyományos közösségi médiahasználat csökkenéséhez vezethet.
Mentális egészségtudatosság: A közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatos növekvő tudatosság arra késztet egyes felhasználókat, hogy csökkentsék az e platformokon töltött idejüket.
Gazdasági tényezők: A közösségi médiaplatformok üzleti modelljei, melyek elsősorban a reklámozáson alapulnak, kihívásokkal szembesülhetnek, ha a felhasználók online tartalmakkal és reklámokkal való kapcsolata megváltozik.
Technológiai fejlődés: A technológia fejlődése, például a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás megváltoztatja a tartalom létrehozásának és fogyasztásának módját, ami a közösségi média új formáihoz vagy a meglévők átalakulásához vezethet. Fontos megjegyezni, hogy bár a közösségi médiatérben a változás jelei mutatkoznak, ez nem feltétlenül jelent általános hanyatlást. Ehelyett inkább a közösségi média fogalmának és a mindennapi életünkbe való integrálódásának szerves evolúcióját jelezheti.
A közösségi média korszaka hanyatlik
Tehát monumentális változások vannak kibontakozóban, ahogy a közösségi médiavállalatok megszorítják az ingyenes hálózati kapcsolatokat, és fojtogatják a platformon kívüli weboldalak forgalmát. Ezekkel az eltolódásokkal a félretájékoztatást okádó mémek kiszorították a legális híroldalakra mutató linkeket a hírfolyamainkból. A közösségi média olyan, mintha csak a „szemétdombos” kommentszekciót olvasnánk nem pedig valódi cikkeket. A feedek tele vannak hirdetésekkel és ajánlott tartalmakkal, melyeket a legtöbb felhasználó nem is kért egyáltalán.
Minden egyes nappal úgy érezzük, hogy a közösségi média élménye egyre romlik, és lassan halad az elavulás felé. A fenyegető hanyatlás részben a mesterséges intelligencia által generált tartalmak térnyerésének köszönhető. A Gartner felmérése szerint tízből hét ember számít arra, hogy az MI-tartalmak elterjedése rontja a közösségi média élményét.
De a probléma egy része ennél mélyebben gyökerezik: a kollektív kiégésünk áll a háttérben valójában. A közösségi média invazív, nyomasztó és sok ember számára valójában súlyos teher. A kutatók leírták, hogy „a rendszerfunkciók és az információ túlterheltsége és a társadalmi túlzott igénybe vétel kimerültséget szül, ami viszont ahhoz vezet, hogy a felhasználók nem használják tovább a közösségi médiát”. A kultúra változik. Változik az üzlet. Az internet már nem az a szórakoztató hely, mint régen. Már nem fogadjuk megkérdőjelezhetetlenül azzal a csodálattal és áhítattal, mint egykor.
A közösségi hálózat története
A közösségi média belülről való visszaszorulása olyan hosszú idő alatt történt, hogy nehéz meghatározni a bekövetkezett fő elmozdulásokat anélkül, hogy visszatekintenénk, hogy elemezzük, honnan indult a közösségi média. Tévesen úgy tekintünk a közösségi médiára, mint az internetes tájkép állandó elemére, nem pedig egy korszakra, melynek volt előtte és feltehetően lesz jövője is.
A közösségi internet már jóval a közösségi média előtt is létezett MMO és MMORPG videojátékok és faliújságrendszerek formájában. Részben véletlenül történt a megszületése. Az 1978-as nagy vihar Észak-Amerika nagy részét hóval borította be, és az Egyesült Államok és Kanada nagy részét bezárta. Senki sem tudott kimenni a szabadba, mint a COVID-19 járvány idején, de Netflix és Amazon nélkül képzeljük ezt el. 1978. február 16-án indult el a legelső online faliújság. Olyan volt, mint a helyi lakótelepeken látható hirdetőtáblák, de az akkori nagyon kezdetleges interneten keresztül, telefonos tárcsázással. Az ember írhatott egy frissítést, és valaki láthatta a sajátját, vagy írhatta a sajátját: ez a beszélgetés egy nagyon alacsony technikai színvonalú formája volt. De ezzel az internet közösségi egy csapásra térré vált.
Közösség és hálózatépítés
Közel húsz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy 1997-ben megszülessen az első hivatalos közösségi oldal (legalábbis amennyire ma értjük a közösségi oldalakat), a Six Degrees. Bár léteztek más oldalak is, melyek az embereket közösségi hálózatba kapcsolták (Classmates.com), a Six Degrees lehetővé tette a felhasználók számára, hogy profilokat hozzanak létre és kezeljenek, üzeneteket írjanak és keressék egymást.
Egy új korszak született
A Six Degrees rövid életű volt (1997-2000). Az oldalt később feltámasztották, de soha nem nyert teret. A közösségi oldalak következő generációja vált a ma ismert, közismert nevekké: a Myspace, a Friendster, a LinkedIn és a Facebook mind a 2000-es évek elején jött létre. Könnyedén elfelejtjük, hogy a közösségi média nem „közösségi” és nem „médiaként” indult. Ugyan közösségek hálózatként indult, és lassan, idővel valami egészen mássá alakult át. A közösségi oldalak némileg másképp működnek, mint a közösségi médiaoldalak. Céljuk a társas kapcsolatok kiépítése és fenntartása. Az emberek frissítették a profiljukat, és a barátaik megnézhették a frissítéseket. Kicsit olyan volakt, mint az első hirdetőtáblák. A kezdeti időkben a Facebook csak egy olyan hely volt, ahol a főiskolások beszélgethettek és találkozhattak a barátaikkal. Csak azok férhettek hozzá, akiknek .edu e-mail címük volt, olyan, amilyet a főiskolák adnak ki. Végül a Facebook az egyetemen kívülre is kiterjedt, és bekerült az általános életbe. Az emberek az élet minden területéről értesítették barátaikat az életükről, képeket töltöttek fel, és személyes találkozókat szerveztek. A közösségi hálózat kiegészítette a társasági életet: de még nem helyettesítette azt. Mi ezt a közösségi oldalak „barátok és család” modelljének nevezzük.
A hálózatépítéstől a médiáig
Minden megváltozott 2006-ban, amikor a Facebook feltalálta a hírfolyamot. Hirtelen nem kellett a barátunk oldalára mennünk, hogy megnézzük, mit csinál. A Hírfolyam valós időben küldte a frissítéseiket a „feed”-edünkre. 2006-ban Sam Teller a Harvard Crimsonban kifejtette, hogy a News Feed azonnal „polarizáló” volt. Egyes felhasználók úgy érezték, hogy bizarr módon behatolnak a magánéletükbe. Minden, amit tettünk, a barátaink által figyelt hírfolyamba került. A barátok frissítéseinek „folyamatos csöpögése” a televízión megjelenő videók folyamatos, összefüggéstelen képáramlását utánozta. A felhasználók többé nem kattintgattak, hogy megnézzék, mit csinálnak a barátaik, ehelyett egy állandó tartalomfolyamot kaptak az arcukba. Az emberek érezték, hogy a dolgok nagyon megváltoztak. Akkoriban sokan azt mondták, hogy ez útjában van annak, amit látni akarunk, az emberek tényleges profiljainak. Az elsődleges cél, a társadalmi kapcsolatok elősegítése háttérbe szorult, és a szórakoztatás lett az új játék neve. Minden lépésünk látható volt, a posztjaink, kommentjeink és feltöltéseid, mind-mind „tartalom” formájában, más emberek szórakoztatására a Hírfolyamban. A Hírfolyam mindenkit kukkolóvá tettek. Ez radikális eltérés volt az internet „barátok és család” modelljétől. A platform többé nem korlátozódott a személyes hirdetésekhez hasonló internetes profilok kézi böngészésére. Elkezdődött a közösségi média korszakának hajnala.
A feedektől az algoritmusokig
A korai közösségi média úttörői végül hatalmas vállalatokká nőtték ki magukat. A cégek arra kényszerítették a felhasználókat, hogy egyre több időt töltsenek a platformjaikon. Olyan funkciókat és algoritmusokat fejlesztettek ki, melyek maximálisan az oldalukon tartják az embereket. A Facebook 2009-ben bevezette a „tetszik” gombot, mely lehetőséget adott a felhasználóknak arra, hogy azonnal értékeljék a tartalmakat a hírfolyamukban. Ez a még egy újabb alapvető elmozdulást eredményezett a barátok és családtagok frissítéseiből álló, kurátori feedektől az idegenek által készített posztok felé.
Megfogant a vírustartalom
Az Instagram 2010-es megalapítása és az azt követő felemelkedés még inkább elősegítette a közösségi hálózatról a közösségi médiára való áttérést. A szöveg helyett a képek hangsúlyozásával az internetes kommunikáció funkciója kezdett megváltozni. Ha a Facebook News Feedje kukkolóvá tette az embereket, az Instagram exhibicionistává tette őket. Aztán 2012 mindent megváltoztatott. A Facebook bejelentette, hogy hirdetéseket fog megjeleníteni a News Feedben. Hozzáadták a „megosztás” gombot is, hogy a felhasználók megoszthassák barátaikkal, ami a hírfolyamukban megjelenik. Mostantól a barátaink idegenek posztjait is betolhatták a hírfolyamunkba.
A vég kezdete
Ma a közösségi média inkább hasonlít egy reklámokkal támogatott televízióra, mint közösségi hálózatra. A lényeg a szórakoztatás, nem pedig a kapcsolatteremtés. A tévében a szenzációhajhászás azért probléma, mert a cél a szórakoztatás, nem pedig a kapcsolatteremtés. Most a közösségi média ugyanezektől a bajoktól szenved. Az emberek már nem kapcsolódnak, hanem „fogyasztanak”. Az Instagramot görgetni olyan, mint a tévében a csatornákat váltogatni, de a tartalom fele reklám. Az influenszer-kultúra térhódítása biztosította, hogy a legtöbb felhasználó által generált tartalom szintén reklám legyen, csakhogy az alulról jövő hirdetések, melyeket „influenszer-kultúrának” nevezünk.
A paraszociális kapcsolatok a közösségi média jellemzőjévé váltak, egyirányú ál-kapcsolatok, melyek „negatív ön-összehasonlításokon keresztül hátrányosan befolyásolhatják a mentális egészséget”, és sokan közülünk még mindig a régi kapcsolatokat keresve jelentkeznek be, melyeket akkor éreztünk, amikor az olyan helyek, mint a Facebook, közösségi oldalak voltak. A hálózatépítés aspektusa alig felismerhető a mai közösségi médiatérben, és ezt mindannyian érezzük. A közösségi média magányossá vált.
Az algoritmikus válogatás pusztító ereje
Kapcsolat helyett veszekedések, politikai polarizáció, katasztrófakeltés és egy sor más egészségtelen viselkedés fogad minket, aminek a legtöbb ember inkább nem lenne kitéve. A problémák alapvetőek magukban a platformokban rejlik. A visszajelzési rendszer (fel- és leszavazások, „like-ok” és megosztások, az eltöltött idő mérőszámai) a legőrültebb üzeneteket sodorták a csúcsra. Az algoritmusok következetesen jutalmazzák a destruktív tartalmakat a mi élvezetünk rovására.
2006 és 2012 között a közösségi média hanyatlásának gyökerei megvetették már a lábukat. Ezek a változások borzalmas pillanatok egész sorát eredményezték a 2010-es években: a mianmari népirtást a Facebookon kezdeményezték és szították. Indiában és Srí Lankán a Facebook által vezérelt tömeges erőszak tört ki. A Meta saját adatai azt mutatták, hogy a platformok rossz hatással voltak egyesek, különösen a tinédzser lányok mentális egészségére. A YouTube oltásellenes problémát okozott Brazíliában, mely Zika-vírusjárvánnyá fajult. A közösségi média által inspirált tömeges lövöldözések az amerikai élet egyik alapkövévé váltak A közösségi oldalak hírneve a süllyesztőben került. A YouTube egy összeesküvés-elmélet-gyár. A Twitter azzá a platformmá vált, ahová az emberek azért jelentkeznek be, hogy egész nap veszekedjenek egymással. A Facebook az, ahol az őrült nagybátyánk minden idejét azzal tölti, hogy egészségügyi félinformációkat terjesszen. Az Instagram egy társadalmi összehasonlító gépezet (és az összehasonlítás ugye tudjuk jól mindig az öröm tolvaja).
A TikTok sem jött a segítségünkre
A TikTok az igazolatlan (és ellenőrizhetetlen) állítások „pöcegödre”, melyeket videón tényekként tálalnak. Mivel hiányzik a többihez hasonló hosszú szöveges infrastruktúra, még azok sem tudnak idézni jó minőségű forrásokat, akik ezt szeretnék megtenni. A rövid formátumú videók ugyanez a félretájékoztató gépezet túlpörgetve. A közösségi médiáról a rövid formátumú videókra való áttérés, az új korszak, melyet a TikTok nyitott meg, a közösségi média közelgő bukásának jele. A TikToknál a közösségi elem utólagos szempont, és az algoritmusok által kiválasztott tartalmak ultra-viralitása az alkalmazás lényege. Ez egyben egy influenszer gépezet is. Ez a folyamatos átállás a videókra a végső szög a közösségi média koporsójában.
Mi a következő lépés?
A közösségi médiabizniszben mindenki alábecsülte a bizalom értékét. Újra és újra a profitot hajszolták azzal, hogy csillogó tárgyakat lógattak az arcunk elé, lassan aláásva a platformokba (és egymásba) vetett bizalmunkat. A bizalom az, ami összehozott minket ugyanis először. Kiderült, hogy nem lehet csak úgy összekapcsolni az egész világot, miközben azt mondjuk az algoritmusainknak, hogy maximalizálják a platformjainkon eltöltött időt, hogy mindenki figyelméből pénzt csinálhassanak.
Részben mi vagyunk a hibásak. Mi követtük a pénzéhes vállalatok által felállított ösztönzőket egészen a gyakran gátlástalan influenszer hírnévig. A bizalom halott, mert a tartalmak nagy része, melyekkel találkozunk, olyan emberektől származik, akiket nem ismerünk (akik általában megpróbálnak eladni nekünk dolgokat). A platformok jutalmazták a radikalizálódást és a becstelenséget. Szóval, merre tovább? Hogyan tudunk olyan kapcsolatokat kiépíteni, melyek nincsenek tele szélhámosokkal és mesterséges intelligencia által generált zajjal, melyek nélkülözik az emberi kapcsolatot? Mi kellene ahhoz, hogy a közösségi hálózatot újra magunkévá tegyük ahelyett, hogy a közösségi média ösvényén baktatnánk? És hogyan ápolhatnánk a bizalmat és más emberi értékeket a csupasz kapzsiság és a puszta profit helyett?
A közösségi média jövője
Képzeljük el, hogy egy sereg virtuális tartalomkészítő áll a rendelkezésünkre, akik fáradhatatlanul generálják a közösségi média posztokat, melyek megragadják a közönségét, ösztönzik az elköteleződést és növelik a márka elérését. Úgy hangzik, mint egy marketinges álma, nem igaz? Nos, ez az álom a mesterséges intelligencia által generált közösségi média posztok megjelenésével egyre inkább valósággá válik. Az automatizálás és az innováció korában a vállalkozások a mesterséges intelligencia erejét kihasználva forradalmasítják közösségi médiastratégiáikat. Egy gondolatkísérletként érdemes az MI által generált közösségi média posztok izgalmas világát felfedeznünk, feltárva, hogy ez a csúcstechnológia hogyan alakítja át az iparágat, és hogyan nyitja meg az utat a soha nem látott mértékű elkötelezettség és siker felé.
Az MI által generált közösségi média posztok megértése
Az MI által generált közösségi média posztok olyan fejlett algoritmusok segítségével jönnek létre, melyek hatalmas mennyiségű adatot elemeznek az emberi nyelv és viselkedés utánzása érdekében. A különböző szövegforrásokon betanított természetes nyelvfeldolgozó (NLP) modellek lehetővé teszik a kontextus szempontjából releváns tartalmak generálását. Ezek a modellek képesek megérteni a nyelv árnyalatait, beleértve a nyelvtant, az érzelmeket és a hangnemet. A meglévő közösségi média posztok mintáinak elemzésével a mesterséges intelligencia algoritmusok olyan szöveget generálnak, mely megfelel a kívánt márkaképnek és bevonzza a célközönséget. Egy ruházati márka például az MI által generált közösségi média posztok segítségével automatikusan létrehozhat olyan feliratokat, amelyek leírják a legújabb kollekciót, és a trendben lévő hashtageket és emojikat tartalmazzák, hogy a követők számára vonzóak legyenek.
A mesterséges intelligencia előnyei
Az MI-generált közösségi média posztok számos előnnyel járnak a vállalkozások és a marketingesek számára. Először is, a tartalomkészítés automatizálásával időt és erőforrásokat takarítanak meg. Ahelyett, hogy a vállalkozások órákat töltenének a posztok ötletelésével és megírásával, az MI-algoritmusokra támaszkodva folyamatos tartalomfolyamot generálhatnak. Másodszor, a mesterséges intelligencia által generált posztok képesek fenntartani a márka egységes hangnemét és stílusát. Ez segít a különböző közösségi médiaplatformokon egységes márkakép kialakításában. Végül pedig az MI-algoritmusok elemezhetik az elkötelezettségi adatokat a posztok teljesítményének optimalizálása érdekében. Az adatvezérelt meglátások kihasználásával a vállalkozások növelhetik az elérést, javíthatják az elkötelezettségi arányt, és olyan tartalmakat nyújthatnak, melyek rezonálnak a célközönségükre.
Képzeljünk el egy ruházati márkát, mely aktív jelenlétet szeretne fenntartani a közösségi médiában és kapcsolatba lépni követőivel. Ahelyett, hogy minden egyes posztot kézzel készítene, a márka mesterséges intelligencia által generált közösségi média posztokat használ. Az MI algoritmus elemzi a vásárlói preferenciákat, az aktuális trendeket és a márka egyedi stílusát, hogy releváns, márkához illő és vonzó posztokat generáljon. Ez lehetővé teszi a márka számára, hogy folyamatosan friss tartalmakat juttasson el közönségéhez, időt és erőforrásokat szabadítva fel más marketingkezdeményezésekre. Ráadásul az elkötelezettségi mérőszámok nyomon követésével az algoritmus megtanulja, hogy mely típusú posztok teljesítenek a legjobban, és optimalizálja a jövőbeli tartalmakat az elérés és az elkötelezettség növelése érdekében.
A hitelesség biztosítása
A hitelesség és az emberi kapcsolat fenntartása létfontosságú szempont az MI által generált közösségi média posztok használatakor. Miközben az automatizálás kényelme és hatékonysága előnyös, kulcsfontosságú, hogy olyan egyensúlyt találjunk, mely nem veszélyezteti a felhasználók által keresett valódi interakciót. A hitelesség fenntartásának egyik példája az MI által generált posztok kiindulópontként való használata, majd személyes hangvételűvé tétele vagy testreszabása az adott kontextushoz vagy közönséghez. Az emberi kreativitás és hozzájárulás beépítésével a folyamatba a vállalkozások biztosíthatják, hogy a közösségi médiatartalmak hitelesek maradjanak, és visszhangra találjanak a követőik körében. Ez a megközelítés segít a bizalom kiépítésében és elősegíti a közönséggel való tartalmas elköteleződést.
Az elkötelezettségi arányok növelése
Az MI által generált közösségi média posztok az adatvezérelt meglátások kihasználásával jelentősen növelhetik az elkötelezettségi arányokat. Ezeket a posztokat a korábbi teljesítménymutatók, például a kedvelések, kommentek és megosztások alapján lehet optimalizálni. A sikeres posztok mintáinak elemzésével az MI-algoritmusok hasonló, a célközönséggel rezonáló tartalmakat generálhatnak, növelve az elköteleződés valószínűségét. Egy ruházati márka például az MI által generált posztok segítségével azonosíthatja azokat a színeket, stílusokat vagy trendeket, amelyek a legnagyobb elkötelezettséget generálják a követőik körében. Ezután több olyan tartalmat hozhatnak létre, mely megfelel ezeknek a preferenciáknak, ami magasabb elkötelezettségi arányt és nagyobb márka láthatóságot eredményez.
Lehetséges kihívások és jövőbeli fejlesztések
A mesterséges intelligencia által generált közösségi média posztok ígérete és lehetőségei ellenére vannak olyan kihívások, melyekkel foglalkozni kell. Az egyik jelentős kihívás a visszaélések lehetősége, például a félretájékoztatás vagy az álhírek terjesztése. Az automatizálás és az emberi felügyelet közötti egyensúly megtalálása kulcsfontosságú a mesterséges intelligencia által generált tartalmak felelősségteljes használatának biztosításához. A mesterséges intelligencia és az NLP-modellek jövőbeli fejlődése nagy ígéreteket hordoz a mesterséges intelligencia által generált közösségi média-bejegyzések javítására. A nyelvi megértés és a kontextusfelismerés terén elért előrelépések például lehetővé tehetik az algoritmusok számára, hogy még árnyaltabb és a kontextusnak megfelelő posztokat generáljanak. Ez magasabb szintű elkötelezettséget és személyre szabottabb interakciókat eredményezhet a közösségi média felhasználóival.
A közösségi média gyorsan fejlődő világában az MI által generált tartalom elfogadása már nem választás, hanem szükségszerűség a digitális környezetben boldogulni kívánó vállalkozások számára. A tartalomkészítés automatizálásának képessége, az elkötelezettségi arányok optimalizálása és a márka egységes arculatának fenntartása felbecsülhetetlen értékű. A mesterséges intelligencia által generált közösségi média posztok kihasználásával időt és erőforrásokat takaríthat meg, miközben maximalizálhatja a célközönséggel való elérését és kapcsolatát. Ne hagyjuk, hogy a hitelességtől való félelem visszatartson minket. Megfelelő megvalósítással és emberi felügyelettel az MI-generált posztok zökkenőmentesen integrálhatók közösségi médiastratégiánkba, ami nagyobb elkötelezettséghez, márkanövekedéshez és végső soron nagyobb üzleti sikerhez vezet. Vágjunk bele a közösségi média marketing jövőjébe, és fedezzük fel az MI-generált tartalomban rejlő lehetőségeket még ma.
