(Kiemelt kép: Unsplash)
A közösségi médiaplatformok semmihez sem hasonlíthatóan befolyásolták az emberi életet a közelmúlt történelmében. A mindenki számára néhány kattintással elérhető virtuális világ különböző ajtókat nyitott meg, és ma már megkerülhetetlen része lett az életünknek. A különböző technológiák folyamatos fejlődésével a közösségi médiaplatformok világa is folyamatos változáson megy keresztül. Különböző szakaszokon keresztül fejlődött, és nyerte el azt a formát, melyet ma láthatunk, de tény, a közösségi médiaplatformok és az általuk kínált szolgáltatások mindeddig ingyenesen álltak rendelkezésünkre. Mivel azonban minden vállalat végső célja a profit, könnyen kikövetkeztethető, hogy a cégek így vagy úgy, de bevételt termelnek belőle. A legfőbb hozadék, amit a cégek a közösségi médiaplatformok felhasználóitól kapnak, az idejük és a figyelmük. Ezekkel együtt néha ezek a vállalatok a felhasználók által létrehozott tartalmat is felhasználják a saját önös céljaikra.
Te magad vagy a termék
A fő módszer, mellyel ezek a vállalatok bevételt termelnek, az a reklámozás. Mivel ma már az egyén szinte minden tevékenysége ezeken a közösségi médiaplatformokon keresztül zajlik, a cégek számára könnyebbé válik a felhasználó tartózkodási helyére, preferenciáira és érdeklődési körére vonatkozó különböző információk megszerzése. A korábbi időkhöz képest viszont most jelentős változás történt a hirdetésekből származó bevételekben. Ennek a paradigmaváltásnak különböző okai vannak, mint például a reklámpiacokon bekövetkezett változások, az Apple által bevezetett új adatvédelmi korlátozások, valamint az újabb fenyegető szabályozások (EU és egyéb piaci szereplők) veszélye, melyek jelentősen befolyásolják a reklámok által generált bevételeket. Új korszak kezdődik a közösségi médiaplatformok számára, a ma természetesnek vett ingyenes szolgáltatások hamarosan várhatóan fizetőssé alakulnak át, és nem sokáig lesznek már elérhetők bárki számára.
Legutóbb a közösségi médiavállalatok közül (a Twitter példáját másolva) a legnagyobb, a Meta jelentette be a „Meta Verified”-ot, ahol a Meta termékeinek fizetős változata lesz elérhető a felhasználói számára. A program révén a nagy Meta platformok, mint a Facebook és az Instagram 12 dolláros díjat számítanak fel egy kék verifikációs jelvényért havonta. Miközben a felhasználóknak az említett összeget kell befizetniük, a platformok olyan szolgáltatásokat nyújtanak majd, mint a fiók biztonsága, megszerzésének és eltulajdonlásának megakadályozása és hasonló különböző „biztonságinak” beállított módszerek. Bár a magánélet fontos kérdés a kibervilágban, a beszedett összeg legfőbb vonzereje a nagyobb elérhetőség és láthatóság lesz majd, melyet már csak nyilván a fizetést teljesítő fiókoknak garantálnak. Ez azt jelenti, hogy ha egy magánszemély vagy vállalat olyan fiókkal rendelkezik, mely befizeti a platform által kért havi díjat, akkor nagyobb lesz az esélye annak, hogy a fiókon keresztül közzétett tartalmak komolyabb eléréssel is fognak rendelkezni, mint azok, akik fizetés nélkül használják majd a platformot. A fizetős felhasználók tartalmai így nagyobb eséllyel jelennek meg a keresésekben, a hozzászólásokban és az ajánlásokban is. Nem szabad elfelejteni, hogy a most tárgyalt dolgok nem a jövő ígéretei, hanem már meg is történtek. A közösségi médiaplatform új funkciója egy tesztüzem keretében Ausztráliában és Új-Zélandon lépett már életbe. Ha ez a „pilot projekt” és a változás nyomon követési folyamata sikeres lesz, akkor várhatóan hamarosan több országban, az Egyesült Államokban és további országokban (és kontinenseken) is bevezetik ezt az funkciót.
A közösségi hálózat, ahogy mi ismertük a végét járja
Nem titok, Mark Zuckerberg birodalma ma válságban van, nemcsak a felhasználói öregedtek el, de a TikTok dominanciája miatt egyre többen fordulnak is el tőle. Hiába próbálkoztak a márkák körében egyre népszerűbb és sokkal jobban „targetálható” videós tartalmakkal. A Facebook Reels, a Meta saját TikTok-klónja, melyen keresztül az Instagramon lehetett könnyen szerkeszthető, rövid videókat közzétenni (kicsit megkésett iparkodás volt már). Látható a sikertelensége, sőt nemrég kijelentették, hogy ezt a funkciót 150 országra és az Instagram mellett a Facebookra is kiterjesztik, és minden lehetőségét megteremtik annak, hogy ezek a ma már állítólag „legkelendőbb tartalmaknak” kikiáltott „rövid filmek” elárasszák az online életterünket. A Facebook TikTok-szerű platformmá alakulása a közösségi hálózatok végének kezdetét jelentheti (bizonyos generációk számára biztosan és plasztikusan). A közösségi hálózat, ahogyan eddig ismertük, valószínűleg a végét járja. Egykor mindenféle ember számára nagy vonzerőt jelentett, és egyúttal kiváló módja volt a személyes adatok begyűjtésének, melyeket a hirdetések célzására lehetett felhasználni. De ne feledjük az interneten minden csak átmeneti. A TikTok egy olyan alkalmazást hozott létre, mely addiktívabb, mint bármi más volt előtte. Sokak számára ez a legszórakoztatóbb dolog, amit egy okostelefonon lehet ma egyáltalán csinálni. És a Meta, melynek alkalmazásai évek óta vezetik az alkalmazásboltok listáit, tudja jól is ezt. Nem véletlenül gondolja sok szakértő így azt, hogy a közösségi hálózatok korszakának a vége kezdődött el, mely a Friendster 2003-as felemelkedésével kezdődött, két évtizedes internetes növekedést tudott le, és most a Facebook átfogó, TikTok-szerű újratervezésének bevezetésével zárul. Melyen csak hab a torta a világszerte látható TikTok betiltások mozgalma is a kormányzati és a vállalati szférában is egyaránt már. A Facebook vezetősége most már „örökölt” technológiának tekinti a közösségi hálózat alapjait. Az ICT világban az „örökség” olyasmit jelent, mint a 3G vagy a dedikált MP3-lejátszók: olyan dolgokat, melyek elhalványulnak és megszűnnek és teljesen el is felejtjük gyorsan őket.
Folyamatosan a jövőbe menekülve
Viszont azt tudjuk, hogy Mark Zuckerberg mindig előre menekül, így most derült ki, hogy egy P92 fedőnevű új közösségi médiaalkalmazáson dolgoznak. A nagy igyekezet nem véletlen, az Elon Musk által most új életre kelő Twitter-t szeretnék mihamarabb megszorongatni, a „világ digitális főterét”. Az viszont sokat elárul, hogy a Mastodon által alkalmazott social media protokollt, az ActivityPubot is támogatná az új decentralizált közösségi hálójuk. Nyilván a jövő internetét, a Web3-at akarják így becsempészni az egyre kaotikusabb üzleti portfóliójukba és meglovagolni a Twitternél ma tapasztalható, Elon Musk kapkodásai miatt is kialakult hatalmas káoszt. Hogy mennyire beijedtek viszont a konkurencia mozgolódása miatt jelzi, a projektet Adam Mosseri vezeti, az Instagram mostani főnöke. Gyakorlatilag a Mastodon és a Jack Dorsey által gründolt Bluesky decentralizált és egyedi szerverekre támaszkodó, de egységes protokollt használó tartalom és központi ellenőrzést nélkülöző platformokat akarják „fészbukosítani”. Így megnyerve és megtartva a fiatalabb korosztályt: a szabadság és tartalmak közötti választás látszólagos ígéretét nyújtva számukra és a jövőtechnológiának hazudott Web3-at aprópénzre váltani.
A social media elviselhetetelen könnyűsége
Mark Zuckerberg cége a kezdeti években egy új közösségi hálózatot, tulajdonképpen a jobb sorsra érdemes MySpace egy olyan változatát kínálta, mely rendezett és jól szervezett volt. És ami a legjobb, mindenki ott volt, aki azokban az években számított! A felhasználóknak módot kínált arra, hogy nyomon kövessék barátaik nyaralásait és a rokonok képeit, valamint arra az izgalomra is rászolgált, hogy bejegyzéseiket lájkolják és kommentálják, hiszen akkor a hőskorban minden a barátokkal és a családdal való kapcsolatról szólt. 2015-re a felhasználók hírfolyamát ellepték a vadidegenektől származó tartalmak. Reklámokat, hírcikkek linkjeit és csoportos bejegyzéseket láttak, melyek mindegyike gondosan a felhasználói preferenciák, böngészési szokások, demográfiai jellemzők, politikai és vallási meggyőződések és számos más jel alapján lett becélozva. Ez lehetővé tette a hirdetők számára, hogy okosan szegmentált közönséget érjenek el üzeneteikkel, méghozzá elfogadható (olcsó) áron.
Bizonyos „szereplők” viszont hamar megtanulták, hogyan használják ki és vessék be fegyverként is a mögötte rejlő algoritmust. Ezt nagy hatásfokkal tették a 2016-os amerikai választási ciklusban, olyan névtelen hirdetéseket helyeztek el, melyek célja a társadalmi nyugtalanság, a faji előítéletesség és a politikai harag felkeltése, valamint az amerikai intézményekbe, köztük a választási rendszerbe vetett bizalom csökkentése volt. A megosztó tartalmak és a félretájékoztatás (más néven álhírek) gyakran így a legnagyobb figyelmet kapták. Nem számított, hogy a megosztó tartalmak nagy részét ismeretlenek tették közzé, ezek hatására nagyon személyes éket vertek a barátok és családok közé, és végül sok felhasználót elidegenítettek. A 2016-os választások végére a Facebook messze eltávolodott attól a „baráti és családi” közösségi hálózattól, mely egykor volt állítólag. Sokan a vállalatot hibáztatták, hogy akaratlanul is hozzájárult Donald Trump hivatalba kerüléséhez. Az sem segített, hogy a Facebook azt is megengedte, hogy több millió felhasználójának személyes közösségi adatai a Cambridge Analytica, a Trump-kampány által felbérelt politikai adattudományi csoport kezébe kerüljenek. Az említett események kirobbanása során Zuckerberg több alkalommal is megpróbálta a Facebookot visszaterelni a „barátok és család” közösségi hálózatépítés értelmesebbé tétele felé. Egy 2018. januári bejegyzésében azt írta, hogy a Facebook-felhasználók hamarosan több „értelmes tartalmat” fognak látni: „az első változások a Hírfolyamban lesznek láthatóak, ahol többet láthatsz majd a barátaidtól, a családodtól és a csoportjaidtól”.
A következő évi F8 fejlesztői konferencián már azt hirdette, hogy a Facebook „következő fejezete” a privát kommunikációra fog összpontosítani. „Hiszek abban, hogy a jövő a privát kommunikációé” – mondta a vezérigazgató, „…a közösségi hálózatunk privát részei fontosabbak lesznek, mint a digitális városrészek”. Zuckerberg „digitális főtere” mindig is kudarc volt és az is maradt. Nem a nyilvános viták és a megbékélés platformja volt sosem, továbbra is a zárt szűrőbuborékok platformja maradt. A hálózat „privát” részei talán hasznosabbak, de valljuk be nem olyan nyereségesek. Most a Facebook legfontosabb algoritmusa az, amit „ajánlómotornak” neveznek. Ez kerül most TikTok-osításra, vagyis ez lesz az, mely kiolvassa a felhasználók videónézési és -szeretési szokásait, hogy aztán a következő videót és a következőt és a következőt ajánlja majd. A teljesen idegenek által készített videók felszolgálása (a TikTok nóvumainak pofátlan lenyúlása) nagy valószínűséggel a Facebook egyetlen menekülése és kényszerű jövője is lesz egyben. A vállalat története során a legtöbbször úgy működött, hogy ingyenes közösségi hálózattal csábította a felhasználókat, majd a személyes adataikat „felszívta” a hirdetések célzásához. Amikor az ingyenes közösségi hálózat vonzereje csökken, valaminek át kell vennie a helyét. Most történetesen 30 másodperces videók lesznek azokról az emberekről, akik a macskáikat ijesztgetik.:)
Az ügyfélszolgálatnak és a biztonságnak is ára van
Tehát, ahogy a hagyományos közösségi média gyakorlatának rendszere változik, a havi díjat fizetők állítólag élvezhetnek bizonyos funkciókat majd, melyek az ingyenes felhasználók számára nem állnak már rendelkezésre. A biztonság és az adatvédelem ingyenes funkció volt eddig, melyet a platformok biztosítottak. Nemsokára az embereknek díjat kell fizetniük fiókjaik adatvédelmének és biztonságának a szolgáltatásáért. Csak azok az emberek lesznek képesek megvédeni így az adataikat és fiókjukat az olyan fenyegetésekkel szemben, mint a pl. a személyiség lopás. Emellett az ügyfélszolgálattal való közvetlen kapcsolattartás sem lesz többé ingyenes szolgáltatás. A Meta egyértelművé tette, hogy az ingyenes verzióban elérhető lesz ugyan az ügyfélszolgálat alapszintű változata, de a „közvetlen támogatás” csak a fizetős felhasználóknak lesz már. Ha egy normál felhasználónak majd a biztosított alapszinten túl is szüksége lenne az ügyfélszolgálatra vis maior esetén, akkor nincs más lehetősége, minthogy fizetősre váltson. Mivel az új funkció lehetővé teszi, hogy a fizetős felhasználók a normál felhasználókkal szemben előnyt élvezzenek tartalmaik elérhetősége és láthatósága tekintetében, a Meta gyakorlatilag „elvékonyítja” a közösségi médiaplatformokon a hirdetések és az organikus tartalmak közötti különbséget. Mivel az olyan platformokon, mint a Facebook és az Instagram, már most is szép számmal vannak hirdetések, egy ilyen sokkal kommercializáltabb „új” platform valódi marketinges és üzleti tényleges hatásait ma még nem tudjuk pontosan megjósolni.
A közösségi média halála
Ha valaki egy átlagos közösségi média felhasználó, akkor az, hogy több elérést kap majd, ha fizet, talán nem tetszik neki az első hallásra. De ha valaki már egy kisvállalkozás tulajdonosa is egyben, akkor tisztában van azzal, hogy milyen hatással lehet a vállalkozása növekedésére ez az új és fizetős social media világ. A statisztikák szerint a közösségi médiaplatformokon keresztül virágzó influenszer-iparág értéke körülbelül 16 milliárd dollár ma. Bár a TikTok jelentősen növekszik, az Instagram továbbra is az influenszer marketing legnépszerűbb és legkedveltebb platformja még. Emellett becslések szerint közel 200 millió vállalkozás van jelen a Facebookon. Bár a fizetős új verziónak vannak különböző fényes és biztató oldalai, nem szabad elfelejteni, hogy az utóbbi időben az emberek egyre kevésbé érdeklődnek a közösségi médiaplatformok iránt. A jelentések szerint sok felhasználó deaktiválja vagy törli a fiókját, hogy hitelesebbnek és kevésbé kommersznek érezze magát. Néhányan úgy lépnek tovább, hogy alternatív alkalmazásokat találnak, melyek speciális és egyedi tulajdonságokat kínálnak számukra. A feltételezések szerint a fizetős verzió nagy hatással lesz az ilyen habitusú emberekre, és a plusz összeg kifizetése csak még jobban eltávolítja őket ezektől a közösségi médiaplatformoktól. Bár azt csak majd a jövő fogja megmutatni, hogy a közvetlen monetizáció mennyire lesz sírásója vagy megváltója a ma ismert social media világnak.
