(Kiemelt kép: Unsplash+)
A nyomtatott magazinok és újságok évek óta hanyatlásnak indultak; az internet térhódítása miatt a nyomtatott tartalom sokak szemében kevésbé lényeges, a hirdetők pedig erre válaszul a nyomtatott helyett a digitális hirdetésekbe költöztették a pénzüket. Demográfiai probléma is jelentkezett közben: 2017-ben a nyugdíjasok voltak az egyetlen olyan korosztály, melyben több mint 50%-nak volt valamilyen magazin-előfizetése. Az Y generációsok voltak a legalacsonyabbak, mindössze 33%-kal. Az Egyesült Államok Népszámlálási Irodája által készített éves szolgáltatási felmérés szerint 2002 és 2020 között az újságokból származó bevételek 52%-kal, az időszaki kiadványokból származó bevételek pedig 40,5%-kal csökkentek. Ez a bevételkiesés elbocsátásokhoz, zsugorodó költségvetésekhez és a digitális tartalmak javára csökkentett vagy megszüntetett nyomtatott műsortervhez vezetett. Az internet sok tekintetben demokratizálta a médiát: az információ gyakran ingyenes és mindig kéznél van. Bárki, akinek van kapcsolata, írhat, kutathat, és közzéteheti a véleményét egy korlátlan közönség számára. A médiaszervezetek működését is átalakította; a hírközlés már nem a nyomdagép ütemtervéhez kötött, ami lehetővé teszi a naprakészebb tudósításokat és a nagyobb nyomást, hogy elsőként kapjunk megy egy-egy szenzációt.
A nyomtatott sajtó megszűnése azonban nem csupán a magazin vagy újság kézbe vételének nosztalgiájára jelent csapást. A nyomtatott magazinok nagyobb valószínűséggel alkalmaznak külön „ante hoc” tényellenőrzőket, mint az újságok vagy a könyvkiadók; míg sok újságban és kábeltévés műsorban vannak tényellenőrök, akik utólag hívják fel a figyelmet a valótlanságokra, ezek nem akadályozzák meg, hogy a félretájékoztatás egyáltalán „forgalomba” kerüljön. És egy olyan korban, amikor az információ szinte azonnal terjed, az elsőnek lenni akarás őrült rohanása hibákhoz, túlzásokhoz és egyenesen hazugságokhoz vezethet, melyek bejutnak a média ökoszisztémájába. A digitális hírekre való áttérésnek helyi következményei is vannak. 2019 és 2022 között több mint 360 újság szűnt meg (csak az USA-ban), és sokukat nem váltja fel egyenértékű helyi digitális alternatíva, így 70 millió amerikai maradt egy vagy nulla helyi hírszolgáltatóval derül ki a Northwestern University’s Medill School of Journalism, Media, Integrated Marketing Communications adataiból. Ez válságot jelent a demokráciánk és a társadalmunk számára. Változatlanul a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, hagyományosan alul ellátott közösségek, melyeknek a legnagyobb szükségük van a helyi újságírásra, éppen azok a helyek, ahol a legnehezebb fenntartani a nyomtatott vagy digitális hírszervezeteket.
Az internet „ellopta” a hagyományos média terjesztési monopóliumát. Ha követik a médiaszektort, valószínűleg hallották már valakitől, hogy mennyire fontos a terjesztés: mert a terjesztés lehetővé teszi az ügyfélkapcsolat irányítását. Azon siránkoznak, hogy az internet és a streaming jelentősen megváltoztatta ezt a kapcsolatot, mivel lehetővé tette a fogyasztók számára, hogy a lineáris tartalomfogyasztásról áttérjenek a lekérhető tartalomfogyasztásra. És hogy ez drámaian meggyengítette számos médiavállalat versenyhelyzetét. Mit jelent mindez? Miért olyan fontos a terjesztés ellenőrzése? És miért tett az internet ekkora kárt ezekben a médiavállalatokban, melyek néhány évvel ezelőtt még hihetetlenül erősek voltak? Bontsuk ki ezeket a kérdéseket egyenként.
Miért fontos a terjesztés ellenőrzése?
Jó példa arra, hogy a terjesztés ellenőrzése milyen hatalmat adott, az újságipar. Mielőtt az internetből internet lett, a nagy lapok gyakorlatilag monopóliummal rendelkeztek az információ és annak a lakossághoz való eljutásának módja felett. A Twitter és a Google News előtt a hír csak akkor volt hír, ha az újságban szerepelt. Ez az újságokat kötelezően olvasandó tartalommá tette, ami garantáltan szemet szúrt bárki számára. Bármi is történt, egy városi újság legalább tízezres nagyságrendű (nagyobb városokban ennél jóval nagyobb) napi olvasottságra számíthatott. A garantált nézettség pedig azt jelentette, hogy a nézettséget hirdetéseken keresztül lehetett pénzzé tenni. Annak idején a híreknél nem volt jobb módja a termék vagy szolgáltatás értékesítésének, mivel egy elkötelezett (és változatos) előfizetői bázis olvasta őket minden nap. Ez az elkötelezett előfizetői bázis pedig azért létezett, mert az újságok monopóliumot élveztek a hírek és információk terjesztésében a helyi piacon (azaz a városukban). Kevés más lehetőség volt azok számára, akik tájékozottak akartak maradni. Ez egy visszacsatolási hurkot jelent: minél több előfizetője volt egy újságnak, annál értékesebb lett a hirdetők számára. És minél több hirdetője volt, annál több pénzt tud befektetni minőségi riporterek felvételébe és marketingbe, ami lehetővé tette, hogy még több előfizetőt vonzzanak, ami még több hirdetőt hozott.
Miért ártott az internet oly sok médiavállalatnak?
Végső soron minden az előfizetői bázisról szól, mert onnan származik a hirdetéseket vonzó nézettség. Ha az előfizetői bázis növekszik, minden jó. Ha nem, akkor a pozitív visszacsatolás negatívvá válik. Egy szolgáltatás előfizetői bázisa mindaddig erős marad, amíg nincs jobb (a hasznosság és az ár szempontjából) alternatívája a szolgáltatásnak. Az újságok számára az internet lett ez a jobb alternatíva. Az internet lehetővé tette, hogy bárki, akinek internetkapcsolata van, tartalmat tegyen közzé, így a terjesztési költségek szinte nullára csökkentek és az általuk közzétett tartalmat bárki, akinek internetkapcsolata van, fogyaszthatta. Az újságok kezdték elveszíteni előfizetőiket, mivel az emberek rájöttek, hogy a napi híreket ingyenesen is megkaphatják a különböző weboldalakon keresztül. Arra is rájöttek, hogy saját hírcsomagokat is összeállíthatnak, melyekben a CNN, a Wall Street Journal, a New York Times híreit fogyasztják, és ezek a csomagok gyakran jobb minőségűek és olcsóbbak voltak, mint a korábbi „papíros” előfizetéseik. Maguk az újságok is siettették a saját vesztüket azzal, hogy siettek a tartalmukat ingyenesen online elérhetővé tenni, hogy csatlakozhassanak az online hirdetési boomhoz: ehelyett azonban az történt, hogy a Google és társai ingyen kapták meg a tartalmat, és a lapok által szerzett jelentéktelen mennyiségű plusz reklámbevétel nem tudta ellensúlyozni az előfizetési bevételekben bekövetkezett sokkal nagyobb veszteségeket (mivel az emberek felmondták az előfizetéseiket).
A tartalomfogyasztás módjának megváltoztatása
Általánosságban elmondható, hogy az internet nemcsak a hagyományos tartalomszolgáltatókat nyitotta meg rengeteg új versenytárs előtt (Google News, Twitter, Facebook, Instagram, Substack, YouTube, TikTok és társai), hanem a tartalomfogyasztás módját is megváltoztatta. Az olyan tartalom-aggregátorok, mint a Google News és a Netflix masszívan nagyobb választékot biztosítanak a fogyasztóknak. A hagyományos média nagyon lineáris: egy adott időpontban kapcsolódunk be, hogy megnézzünk egy adott dolgot, majd amikor annak a dolognak vége, megnézzük azt, ami utána következik. Ugyanez a helyzet az újságok esetében is: az előfizetett újság dönti el, hogy az adott napon milyen cikkeket mutat meg. Az internetes média on-demand. Amikor a Netflixet nézzük, mi választjuk ki a műsort, és mi döntjük el, mit nézünk utána. Lehet, hogy a Netflix rengeteg adatvezérelt ajánlást ad, de végső soron ez 100%-ban a mi döntésünkön múlik mit választunk belőle. A lekérhető tartalomnak két előnye van a lineárishoz képest. Az első, a szabadság, nyilvánvaló mi választhatjuk meg, hogy mit nézünk, mikor akarjuk megnézni. A második, hogy a lekérhető platformok (mivel egy nagy, tetszés szerint elérhető tartalomtárról van szó) általában nagyobb tartalomkönyvtárral rendelkeznek, mint a lineáris platformok (még akkor is, ha a csomagban lévő összes csatornát is figyelembe vesszük). Ironikus módon a túl nagy szabadság túl sok lehetőséggel kombinálva túlterhelheti a felhasználókat, innen ered a hírfolyam vagy a videófolyam népszerűsége (pl. TikTok). Ezek az előnyök fontosak, különösen a második. Amikor ugyanis a fogyasztók összehasonlítják a hagyományos és a lekérhető műsorok költség-haszon arányát, a lekérhető műsorok jobb ajánlatnak tűnnek, mivel több műsort kapnak alacsonyabb áron. Ráadásul azt a szabadságot is megkapják, hogy azt nézhetik, amit akarnak, amikor csak akarják. A hagyományos média nyilvánvalóan vesztese ennek a költség-haszon elemzésnek, és jelentős számú előfizetőt veszített a lekérhető műsorok konkurenciája miatt. Az előfizetők elvesztése mind a kábeltelevízió, mind a hírműsorok esetében azt jelenti, hogy a pozitív visszacsatolás negatívvá vált a hagyományos média számára: a kevesebb előfizető kevesebb reklámbevételt eredményez, ami elbocsátásokhoz és még kevesebb minőségi tartalomhoz vezet. Eközben a növekvő előfizetői bázis, a diverzifikáltabb bevételi források és az alacsonyabb tőkeköltség sokkal több lehetőséget ad a lekérhető platformoknak arra, hogy minőségi (és saját) tartalomba fektessenek be, így kihasználhatják a pozitív visszacsatolás előnyeit.
A terjesztés új típusa
Ez nem jelenti azt, hogy a terjesztés halott: csak gyökeresen megváltozott. Az internet a korlátozott tartalommal rendelkező világából a túl sok tartalommal rendelkező világba helyezett át minket. A bőség világában a felfedezés (pl. az ajánló algoritmusok) kulcsfontosságú, mivel a felhasználók segítséget kérnek a tartalom túlterheltségének átvizsgálásában, hogy megtalálják, ami tetszik nekik. Ez azt jelenti, hogy a felhasználói adatok rendkívül fontosak, és ebben a tekintetben az olyan vállalatok, mint a Netflix, a Google, az Amazon, a Facebook és az Apple hatalmas előnyben vannak a hagyományos médiavállalatokkal szemben. Részben ez az oka annak, hogy a Disney olyan keményen „vágyakozott” a streamingre: a lineáris televíziós csomagok részeként viszonylag kevés adatot kap a nézőkről. Ez azt is jelenti, hogy a slágerek és a franchise-ok rendkívül fontossá válnak. Az internet a „hatalmi törvények” felé hajlik, ami azt jelenti, hogy az érzékelt minőségben mutatkozó kis különbség óriási különbséget eredményezhet a népszerűségben. Ez nagyrészt az ajánlórendszerek önerősítő jellegének köszönhető (azaz az algoritmus azt ajánlja, ami népszerű, ami a népszerű anyagokat még népszerűbbé teszi, és így még nagyobb valószínűséggel ajánlja őket).
Egy vállalat számára a legegyszerűbb módja annak, hogy a hatványtörvény jó oldalára kerüljön, ha népszerű franchise-okra (pl. Marvel, Trónok harca) és sztárokra fogad. Ezért tűnik úgy, hogy a hagyományos médiaszereplők az utóbbi években egyre kevésbé hajlandóak kockázatot vállalni és újítani. Ez egyben megnyitja az ajtót az olyan on-demand versenytársak előtt, mint a Netflix, az Amazon, a Google és az Apple, melyek már most is nagyon nagy felhasználói bázissal (és milliárdos szabad pénzforgalommal) rendelkeznek, és felvállalják a kockázatosabb lehetőségeket, melyektől a konzervatívabb és hagyományosabb médiavállalatok tartanak. Ez idővel még nagyobb szakadékot fog eredményezni mind a tartalom minősége, mind a tartalom sokfélesége, és végső soron a piaci részesedés tekintetében a lekérhető szolgáltatások nyertesei és a hagyományos vesztesek között. A szinte ingyenes terjesztés internetes világában az adatok és a felfedezés az új terjesztési mód, és azok, akik rendelkeznek ezekkel, fogják uralni a piacot.
Az MI hatása a hagyományos médiára
A mai digitális korban a hagyományos médiumoknak számos kihívással kell szembenézniük, hogy relevánsak maradjanak és a közönséggel kapcsolatba lépjenek. A médiakörnyezetet átalakító egyik jelentős tényező a Chat GPT (Generative Pre-trained Transformer) technológia megjelenése. Ez az MI-alapú nyelvi modell mélyreható hatással volt a hagyományos médiára, átalakítva a tartalom létrehozásának, terjesztésének és fogyasztásának módját.
Tartalomkészítés és automatizálás: Az MI hatékony megoldást kínál a tartalomkészítési igényekkel küzdő hagyományos médiumok számára. A különböző témákban minőségi tartalom előállítására való képességével a médiaszervezetek az MI-t felhasználhatják hírcikkek, blogbejegyzések és közösségi médiatartalmak gyors előállítására. Lehetővé válik az automatizált újságírás, ahol az adatelemzés és a valós idejű hírközlés automatizálható, felszabadítva ezzel erőforrásokat a mélyrehatóbb tudósításokra.
Személyre szabott hírszolgáltatás és elkötelezettség: Az MI egyik kritikus előnye, hogy lehetővé teszi a személyre szabott hírszolgáltatás megvalósítását. A hagyományos média kihasználhatja ezt a technológiát a tartalom egyéni preferenciák alapján történő kurátori összeállítására, ami a közönség számára vonzóbb és relevánsabb élményt nyújt. Azáltal, hogy személyre szabott hírfrissítéseket kínálnak, kérdésekre válaszolnak, és virtuális asszisztensek és hírrobotok segítségével interaktív élményeket nyújtanak, a médiumok elmélyíthetik kapcsolatukat a felhasználókkal, és fokozhatják a közönség elkötelezettségét.
Tényellenőrzés és felülvizsgálat: Egy olyan korban, amikor a félretájékoztatás elterjedt, az MI hatékony eszköz lehet a hagyományos média számára a tényellenőrzési és ellenőrzési folyamatokban. A modell nagy mennyiségű adat elemzésére való képessége segít a pontatlanságok, félrevezető állítások vagy hamis információk gyors azonosításában. A médiaszervezetek felhasználhatják az MI-t hitelességük fenntartására és a félretájékoztatás terjedése elleni küzdelemre.
Fordítás és többnyelvű tartalom: Az MI fordítási képességeivel elérhetőbbé válik a hatókör kiterjesztése a nyelvi korlátokon túlra. A hagyományos médiumok kihasználhatják ezt a technológiát a hírcikkek és egyéb tartalmak különböző nyelvekre történő lefordítására, így globális közönséget tudnak kiszolgálni és olvasóközönségüket diverzifikálni.
A hagyományos média fejlődésének lehetősége
A digitális átalakulás felkarolása: A hagyományos médiának a túlélés és a gyarapodás érdekében teljes mértékben el kell fogadnia a digitális transzformációt. Ez magában foglalja a weboldalak és mobilalkalmazások optimalizálását a zökkenőmentes felhasználói élmény érdekében, a közösségi médiastratégiák átvételét és az új digitális terjesztési csatornák feltárását. Az MI és más feltörekvő technológiák integrálása lehetővé teszi a média számára, hogy alkalmazkodjon a változó felhasználói preferenciákhoz és fogyasztási szokásokhoz. Az MI felhasználható a rádióhallgatókkal való interaktív élményszerzésre. A műsorszolgáltató weboldalán vagy mobilalkalmazásában chat-alapú funkciókat beépítve a hallgatók valós idejű beszélgetéseket folytathatnak az MI által működtetett virtuális asszisztensekkel vagy hírrobotokkal. Ezek a chatrobotok válaszolhatnak kérdésekre, személyre szabott ajánlásokat adhatnak, és akár részt vehetnek az adás közbeni beszélgetésekben is, így fokozva a hallgatók elkötelezettségét, és a tartalmak relevánsabbá válnak az érdeklődési körüknek megfelelően.
Fókuszáljunk a magas színvonalú újságírásra: Ahhoz, hogy megkülönböztessék magukat a hatalmas mennyiségű digitális tartalomtól, a hagyományos médiának kétszeresére kell növelnie a minőségi újságírást. A mélyreható tudósítások, az oknyomozó újságírás és az egyedi nézőpontok kulcsfontosságú elemekké válnak a közönség bizalmának és hitelességének kiépítésében. A tartalomkészítési folyamatok racionalizálása érdekében az MI segítségével az újságírók több időt fordíthatnak a mélyreható kutatásra és elemzésre.
Az MI képes elemezni a felhasználói preferenciákat és viselkedést, hogy személyre szabott tartalmat állítson össze a rádióhallgatók számára. A hallgatók zenei preferenciáira, kedvenc műsoraira és érdeklődési körükre vonatkozó adatok gyűjtésével a rádióadó az MI segítségével releváns tartalmakat, például személyre szabott lejátszási listákat, podcastokat vagy epizódokat ajánlhat. Ez a személyre szabott kurátorkodás vonzóbb és személyre szabottabb élményt teremt, és hosszabb ideig tartja a hallgatókat a műsoron.
A bevételi források diverzifikálása: A hagyományos médiának diverzifikálnia kell a bevételi forrásokat a hagyományos reklámokon túl. Az előfizetési modellek, a fizetős falak, a szponzorált tartalmak, az események és a stratégiai partnerségek új monetizációs lehetőségeket kínálnak. Az adatelemzés kihasználásával a médiumok célzottan kínálhatják kínálatukat és személyre szabott élményeket nyújthatnak, így vonzva és megtartva a fizető előfizetőket.
Innováció és kísérletezés: Az élen maradás folyamatos innovációt és kísérletezést igényel. A hagyományos médiumoknak fel kell fedezniük az olyan újonnan megjelenő technológiákat, mint a kiterjesztett valóság (AR), a virtuális valóság (VR), a podcasting és az interaktív történetmesélés. Ezen innovációk felkarolásával a médiaszervezetek megragadhatják a közönséget, egyedi élményeket nyújthatnak, és versenyképesek maradhatnak a digitális környezetben.
A rádiós műsorszolgáltatók (vagy podcasterek) az MI-t felhasználhatják közösségi médiajelenlétük fokozására. A mesterséges intelligenciamodell közösségi médiakezelő eszközeikbe történő integrálásával automatizálhatják a hallgatók megjegyzéseire, kérdéseire és kéréseire adott válaszokat. Az MI segíthet gyors és pontos válaszokat adni, javítva a közönséggel való kapcsolattartást, és biztosítva, hogy a tartalom az adás után is releváns maradjon.
Adatvezérelt döntéshozatal: A médiumoknak adatvezérelt megközelítést kell alkalmazniuk a közönség viselkedésének, preferenciáinak és trendjeinek megértéséhez. Az adatelemzési eszközök kihasználása segít a tartalmi stratégiák, a személyre szabott élmények és a célzott reklámok kialakításában. Az adatokból származó meglátások hasznosításával a hagyományos média megalapozott döntéseket hozhat, hogy optimalizálja kínálatát és elköteleződési stratégiáit.
A rádióadók nagymértékben támaszkodnak az időszerű hírfrissítések és közlekedési jelentések szolgáltatására. Az MI a valós idejű adatok elemzésével és pontos jelentések készítésével segíthet ezen folyamatok automatizálásában. A műsorszolgáltató integrálhatja az MI-t a hírszerkesztőségi munkafolyamatba, lehetővé téve, hogy a mesterséges intelligencia modell olyan hírösszefoglalókat vagy forgalmi frissítéseket generáljon, amelyeket adás közben is fel lehet olvasni, biztosítva, hogy a tartalom naprakész, releváns és időben rendelkezésre álljon.
Az MI tagadhatatlanul hatással van a hagyományos médiára, befolyásolva a tartalomkészítést, a személyre szabást, a tényellenőrzést és a fordítást. A digitális korszakban való fejlődés és gyarapodás érdekében a hagyományos médiumoknak fel kell vállalniuk a digitális átalakulást, előtérbe kell helyezniük a minőségi újságírást, be kell vonniuk a közönséget, diverzifikálniuk kell a bevételi forrásokat, és elő kell mozdítaniuk az innovációt. Az MI erősségeinek stratégiai alkalmazkodással való kombinálásával a hagyományos média képes eligazodni a változó médiatérben, és meggyőző tartalmat és élményt nyújtani közönségének. Úgy látjuk, hogy azok a médiumok tudnak majd áttörni ezen a korszakon, melyek magukévá teszik az új technológiát. Ez azt jelenti, hogy ehhez az evolúciós folyamathoz megfelelő ismeretekre lesz szükség a tanuláshoz és a tényleges cselekvéshez.
