Mindenki azt hiszi, hogy ma már az összes cég is alkalmazza és ki is használja az MI-t (vagy legalább kísérletezik vele), de a valóságban a legtöbb vállalat nem így tesz. Azok, melyek igen, néha olyan MI-kezdeményezéseket tesznek, melyek köszönő viszonyban sincsenek az üzleti céljaikkal. A mesterséges intelligencia divat hatására talán látszólag úgy tűnik, hogy mindenki igyekszik egyedi stratégiát bevetni a technológia kihasználására, de ha a vezetés nem tudja, mi is a célja, nem biztos, hogy látják is az előnyeit.
A Web3 demisztifikálása: olyan mint egy digitális demokrácia, ahol mindenkinek van szava
A Web3, egyszerűen fogalmazva, az internet következő generációja. Eltérést jelent attól a módtól, ahogyan az online világot megszoktuk. A hagyományos modellel ellentétben, ahol a központi hatóságok, például a technológiai óriások vagy a kormányok erősen kézben tartják a dolgok működését, a Web3 a decentralizációról szól. Ez azt jelenti, hogy a hatalom a felhasználók hálózatában oszlik meg, ami átláthatóbbá és ellenállóbbá teszi a döntéseket.
Kísérletezzünk egy szimulált világban, mielőtt átvennénk az irányítást a valóság felett
A DeepMind bemutatott egy új modellt, mely képes videojátékokat játszani is. Egyrészt nem ez az első alkalom, hogy a céget érdekli a videojátékok interakciója (sőt, talán ez lenne már a védjegyük). De miért jelent érdekes előrelépést ez a modell? Miben más? Miért izgatja az iparági szakembereket a virtuális világok sorsa?
A közösségi hálózatok jövője
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
A mesterséges intelligencia hatása a munka jövőjére
A mesterséges intelligencia és az automatizálás térhódítása forradalmasítja a munkavégzést a különböző ágazatokban. A korábban kézzel végzett feladatokat ma már robotizálják, ami a hatékonyság és a termelékenység növekedéséhez vezet. Az MI-val működő rendszerek képesek adatokat elemezni, előrejelzéseket készíteni, és akár összetett feladatokat is elvégezhetnek, átalakítva ezzel olyan iparágakat, mint a gyártás, az egészségügy, a pénzügy és a közlekedés.
Hogyan falja fel az MI a szoftverek után a világot?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A fenomenális technológiai változások korában a társadalom lemarad
A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Jövőnk újraértelmezése szükséges az MI felgyorsult fejlődése mellett
A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.
Átalakítja-e az MI a munka értékét és természetét?
Az ember és a technológia közötti, folyamatosan fejlődő táncban a mesterséges intelligencia nem egyszerű résztvevőként, hanem vezető koreográfusként lép már színpadra, és befolyásolja szakmai életünk igazi ritmusát. Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek nem csak végrehajtják az utasításainkat, hanem kreatív kollégákká is válnak, és inkább fokozzák képességeinket, mintsem veszélyeztetik munkánkat.
Új modalitások, avagy virtualizáció a médiában
A virtualizáció a fizikai és a virtuális közötti, folyamatosan elmosódó határokat jelenti. Ez a média szempontjából a legreményteljesebb trend, de egyben a legbizonytalanabb és legtávolabbi is. A szimuláció ígérete az, hogy ahogy életünk egyre digitálisabbá válik, a médiával való interakció új módozatai (új modalitások) fognak megjelenni, melyek növelik a médiával töltött időt és a fogyasztók által ezeknek az élményeknek tulajdonított értéket.
Kvantumalapú számítástechnika az MI árnyékában
A nyilvánosságban a kvantuminformatikáról és az AGI-ről alkotott képünket a hozzáférhető kutatások, a médianarratívák és az alakítja, amit a technológiai vállalatok nyilvánosságra hoznak.
Verseny a mesterséges intelligenciáért
A mesterséges intelligencia dominanciájáért folytatott versenyfutás egyre inkább begyűrűzik az algoritmusok és az automatizálás által meghatározott világban. A nemzetek, vállalatok és kutatóintézetek egyre több erőforrást fordítanak az emberhez hasonlatos és kifinomultabb MI-rendszerek fejlesztésére, és mindannyian az áhított előnyért küzdenek ebben a nagy téttel járó versenyben.