A Web3 demisztifikálása: olyan mint egy digitális demokrácia, ahol mindenkinek van szava

Gondoljunk erre úgy, mint a felülről lefelé irányuló struktúrából a közösség által vezérelt rendszerbe való átmenetre. A Web3 világában a felhasználóknak több beleszólásuk, tulajdonjoguk és ellenőrzésük van az online interakcióik felett. Olyan ez, mint egy digitális demokrácia, ahol mindenkinek van szava.

A Web3 definíciója: A gyakran decentralizált internetként kategorizált Web3 eltérést jelent a digitális térben jelenleg uralkodó központosított platformoktól (Web2). Az olyan központosított entitások, mint a Google, a Facebook és az Amazon, a Web2-ben jelentős kontrollt gyakorolnak az adatok és az autonómia felett. Ezzel szemben a Web3 decentralizálni és demokratizálni kívánja ezt a kontrollt, és felhatalmazza az egyes felhasználókat.

Blokklánc és annak jelentősége: A blokklánc a Web3 gerince. Lényegében egy digitális főkönyv, ahol az adatokat „blokkokban” tárolják és időrendben „láncolják2 egymáshoz. Minden bejegyzés átlátható és megváltoztathatatlan, ami azt jelenti, hogy hamisíthatatlan. A decentralizált jelleg biztosítja az adatok integritását anélkül, hogy központi hatóságra támaszkodna.

A digitális pénztárca

• A digitális pénztárcák szerepe: Tekintsük a digitális pénztárcáját a Web3 útlevelének. Itt tároljuk a digitális eszközöket, például a kriptopénzeket, itt lépünk kapcsolatba a dAppokkal (decentralizált alkalmazásokkal), és itt hitelesítik a tranzakciókat. A hagyományos bankszámláktól eltérően teljes körűen felügyelhetjük pénzeszközeinket, ami hatalmat és felelősséget egyaránt jelent.
• Pénztárca fajták: A böngészőbővítményektől és mobilalkalmazásoktól kezdve a fizikai hardvereszközökig a tárcák különböző formátumokban léteznek. Mindegyiknek megvannak a maga előnyei, és speciális felhasználási esetekre szabottak.

A pénztárca biztonsága a legfontosabb. Akár a MetaMask (egy népszerű böngészőbővítmény), akár egy hardvertárca, például a Ledger mellett döntünk, mindig győződjünk meg arról, hogy törvényes forrásból szereztük be. Tároljuk biztonságosan, lehetőleg offline, és úgy őrizzük a seed phrase-t (a helyreállítási eszközt), mintha az a legértékesebb tulajdonunk lenne.

Interakció a dAppokkal

A dApp, vagyis a decentralizált alkalmazás egy olyan szoftveralkalmazás, mely egy blokklánc-hálózaton fut. Ez azt jelenti, hogy a dApp-okat nem egyetlen szervezet irányítja, hanem a benne részt vevő felhasználók hálózata. Ezáltal a dApp-ok átláthatóbbak és ellenállóbbak a cenzúrával szemben, mint a hagyományos alkalmazások, melyeket jellemzően központi szervereken tárolnak.

Hogyan működnek?

A DAppek a blokklánc technológiára épülnek, mely egy olyan elosztott főkönyv, amely biztonságos és átlátható módon rögzíti a tranzakciókat. Amikor egy felhasználó interakcióba lép egy dAppal, a műveletei rögzítésre kerülnek a blokkláncon. Ez azt jelenti, hogy minden tranzakció mindenki számára látható a hálózaton, ami megnehezíti a csalást vagy a cenzúrát.

Melyek a népszerű típusok?

A dApp-oknak sokféle típusa létezik, de a legnépszerűbbek közé tartozik néhány:

• Decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok: A DeFi platformok lehetővé teszik a felhasználók számára a kriptovaluták kölcsönzését, kölcsönvételét és kereskedelmét hagyományos pénzintézetek nélkül.
• Nem-fungible token (NFT) piacterek: Az NFT-piacterek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy NFT-ket vásároljanak és adjanak el, melyek olyan egyedi digitális eszközök, amelyek a művészettől kezdve a gyűjteményekig bármit képviselhetnek.
• Játékos dAppok: A gaming dAppok olyan blokklánc-alapú játékok, melyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy jutalmakat szerezzenek a játékért.

Miért fontosak a dAppok?

A DApp-ek képesek forradalmasítani az internettel való interakcióinkat. A központi irányítás szükségességének megszüntetésével a dAppok átláthatóbbá, biztonságosabbá és mindenki számára elérhetőbbé tehetik az internetet. Mint minden új technológiával, a dAppokkal is járnak kockázatok. A dAppok például még a fejlesztés korai szakaszában vannak, így fennáll a hibák és a biztonsági rések kockázata. Emellett a dAppok összetettek és nehezen használhatóak lehetnek, ami egyes felhasználók számára elérhetetlenné teheti őket. E kockázatok ellenére a dApp-ok potenciálisan jelentős szerepet játszhatnak az internet jövőjében. Ahogy a technológia tovább fejlődik, egyre több dApp létrehozására és használatára számíthatunk.

Tőzsdék és tokenek kereskedelme a Web3 ökoszisztémában

A digitális eszközök tőzsdéi kulcsfontosságú szerepet játszanak a kriptopénz- és Web3-térben. Ezek a platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy digitális eszközeikkel kereskedjenek vagy „cseréljenek”, akár más tokenekre, akár fiat valutára. A tőzsdék nagyjából két kategóriába sorolhatók: centralizált (CEX) és decentralizált (DEX). Mindegyiknek megvannak a maga egyedi előnyei és hátrányai, amelyek elsősorban a letétkezelés, a felhasználói felület és a funkcionalitás körül forognak.

Központosított, CEX (Binance, Coinbase, Kraken)

• Letétkezelés: A központosított tőzsdék letétkezelőként működnek. Amikor digitális eszközeinket egy CEX-be helyezzük, tulajdonjogunkat a tőzsde pénztárcájára ruházzuk át. Míg a mi számlánkon egy IOU-t vagy az eszközeinknek egy reprezentációját tartjuk, a tényleges eszközök a tőzsde letétjében vannak. Ez azt jelenti, hogy mi a tőzsde biztonsági intézkedéseire támaszkodunk, hogy pénzeszközeink biztonságban legyenek.
• Felhasználói felület: A CEX-ek általában felhasználóbarát felületet kínálnak, ami a kezdők körében népszerű választássá teszi őket. Ezek a platformok hagyományosabb kereskedési élményt nyújtanak, olyan funkciókkal, mint a piaci grafikonok, megbízáskönyvek és fejlett kereskedési lehetőségek.
• Funkcionalitás: A kereskedésen túl sok CEX további szolgáltatásokat is kínál, mint például a tét, a megtakarítások vagy akár az oktatási források.
• Likviditás: A CEX-ek központosított jellegük és nagy felhasználói bázisuk miatt általában nagyobb likviditással rendelkeznek, így a nagyméretű kereskedések jelentős árcsúszás nélkül megvalósíthatóbbak.
• Szabályozás: A központosított tőzsdék nagyobb valószínűséggel tartják be a szabályozási irányelveket, és megkövetelik a felhasználóktól az ügyfél-ismereti (KYC) eljárások elvégzését, ami elriaszthatja a biztonságos anonimitásra vágyókat.

Decentralizált tőzsdék, DEX  (Uniswap, Sushiswap, PancaceSwap)

• Letétkezelés: A DEX egyik fő előnye a nem letétkezelő jelleg. Az intelligens szerződések segítségével megtartjuk eszközeinek tulajdonjogát a kereskedés végrehajtásáig. Közvetlenül a pénztárcájánkból léphetünk kapcsolatba anélkül, hogy pénzt kellene letétbe helyeznünk a platformon.
• Felhasználói felület: Történelmileg a DEX-ek kevésbé intuitív felülettel rendelkeztek a CEX-ekhez képest. Ez azonban gyorsan változik, és ma már sok DEX tiszta, felhasználóbarát élményt kínál. Mégis, az újonnan érkezők számára technikaibbnak tűnhetnek.
• Funkcionalitás: A DEX-ek elsősorban az eszközök cseréjére összpontosítanak. Egyesek olyan funkciókkal bővültek, mint a likviditás biztosítása, ahol a felhasználók díjakat kereshetnek azzal, hogy tokeneket szállítanak egy likviditási poolba.
• Likviditás: A DEX-ek likviditása alacsonyabb lehet a nagy CEX-ekhez képest, különösen a kevésbé népszerű tokenek esetében. Ez nagyobb csúszáshoz vezethet. A likviditás-aggregátor DEX-ek azonban ezt az aggályt a különböző forrásokból származó likviditás összegyűjtésével kezelik.
• Anonimitás: A DEX-ek jellemzően nem követelik meg a KYC-t, ami vonzza azokat a felhasználókat, akiknek fontos az adatvédelem. A nyilvános blokkláncokon zajló tranzakciók azonban továbbra is átláthatóak és nyomon követhetőek.

Játék a Web3-ban

Az olyan platformok, mint a Decentraland és az Axie Infinity berobbantak a színtérre, átalakítva a hagyományos játékparadigmákat. Nemcsak virtuális játszóteret kínálnak, hanem gazdasági ösztönzést is nyújtanak a játékosok számára. Ez a váltás nyilvánvaló a különböző modellekben, amelyeket ezek a platformok elfogadnak:

• Play-to-Earn (P2E): Ez a modell, ahogyan az Axie Infinityben látható, lehetővé teszi a játékosok számára, hogy a játékban való részvétellel digitális eszközöket vagy tokeneket szerezzenek. Ezeket az eszközöket a játékon belül lehet elcserélni, eladni vagy felhasználni, és gyakran valós értékkel bírnak. Ez egy váltás a régi modellhez képest, ahol a játékosok pénzt költöttek alkalmazáson belüli vásárlásokra vagy kozmetikumokra; most már potenciálisan a játékkal is kereshetnek.
• Virtuális ingatlanok: Az olyan platformok, mint a Decentraland lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy virtuális földterületeket vásároljanak, adjanak el és építsenek rá. Ez a föld valós értékkel bír, és a kiváló helyek szűkössége növeli a keresletet. A tulajdonosok pénzzé tehetik virtuális ingatlanjaikat hirdetések elhelyezésével, interaktív élmények létrehozásával, vagy akár a földjük bérbeadásával.
• Tét és DeFi integráció: Egyes játékok decentralizált pénzügyi (DeFi) mechanizmusokat integrálnak. A játékosok a hagyományos pénzügyekhez hasonlóan, de decentralizált környezetben tétre tehetik játékbeli eszközeiket, hogy kamatot szerezzenek, vagy különböző módon felhasználhassák azokat.
• Közösségi kormányzás: A Web3 játékok másik jellemzője, hogy a közösségeknek hatalmat adnak. A tokenek tulajdonosai gyakran beleszólhatnak a játék irányába, a játékmenetbeli változásoktól kezdve a gazdasági modellekig, lehetővé téve a demokratikus és decentralizált döntéshozatali folyamatot.

Mindig végezzünk alapos kutatást, mielőtt kapcsolatba lépne egy új dApp-al, tőzsdével vagy játékplatformmal. Óvakodjunk az irreális hozamot ígérő platformoktól, vagy azoktól, melyeknél nincs átlátható fejlesztőcsapat és közösségi visszajelzés.

A szabadság fokozott felelősséggel jár

• Biztonság: A Web3 szabadsága fokozott felelősséggel jár. Elterjedtek viszont az adathalász kísérletek. Mindig ellenőrizzük kétszer a webhelyek URL-címeit, soha ne osszuk meg a privát kulcsunkat és ha van rá lehetőség, használjunk kétfaktoros hitelesítést.
• „Gáz”- és tranzakciós díjak: Elsősorban az Ethereum hálózaton a tranzakciókért „gáznak” nevezett díjat kell fizetni. Ez a díj ingadozhat attól függően, hogy a hálózat mennyire forgalmas. A gázdíjak ismerete elengedhetetlen a túlzott vagy elégtelen fizetések elkerülése érdekében, melyek mindkettő tranzakció késedelmeket eredményezhet.
• A hálózatok megértése: A különböző blokkláncplatformok (mint például az Ethereum, a Binance Smart Chain vagy a Solana) több hálózattal rendelkeznek. Győződjünk meg róla, hogy a megfelelő hálózaton vagyunk biztosan, amikor tranzakciókat hajt végre.
• Közösségi elkötelezettség: A Web3 közösségekbe való bekapcsolódás felbecsülhetetlen értékű lehet. Az olyan platformok, mint a Reddit, a Discord vagy akár a „Crypto” X (Twitter) számtalan csatornával rendelkeznek, melyeket konkrét dApp-oknak, játékoknak vagy általános Web3-vitáknak szenteltek.

A Web3 nem pusztán technológiai evolúció; ez egy társadalmi és filozófiai váltás. Egy befogadóbb, átláthatóbb és decentralizáltabb digitális jövőt ígér. Mint minden átalakító út, ez is éberséget, folyamatos tanulást és nyitott, de éles látó elmét igényel. A Web3-ban való navigálás során a megértést helyezzük mindig előtérbe a befektetéssel szemben. Szánjunk időt a tanulásra, kísérletezzünk kis összegekkel, és kapcsolódjunk be a közösségbe.

A Web3 kudarca

Nem titok, hogy az internet halála, ahogyan mi ismerjük, már nem túlzás, köszönhetően a Web3 vívmányaik. A nagy technológiai óriások és a generatív mesterséges intelligencia között a web „halálspirálja” felgyorsult, mint valami digitális ouroborosz, az internet elkezdett önmagából táplálkozni, és a rosszabb részeket kivetni magából, hogy a többiek is fogyaszthassák. A Web3 nem hozott semmit, csak még több hasonló „kétes eredetű” kriptovaluták, NFT-k és végül a piac által táplált, a blokkláncok tetején összeollózott figyelemelterelés formájában, ami aligha az az új internet, melyet a kockázati tőkések eltökélten „helyes retorikaként” akarnak terjeszteni: mely inkább öncélú, mert inkább a gyorsan meggazdagodó mémérmékbe, mint magukba a projektekbe fektetnek. Ha visszatekintünk a világhálóra, az egy ember számítógépével kezdődött, mely az asztalán állt, és egy Post-It cetlivel figyelmeztette az embereket, hogy ne kapcsolják ki. Ezután 2 évnyi DNS, TCP/IP és HTML „küzdelem” kellett ahhoz, hogy az első 50 weboldal létrejöjjön, majd a dolgok szépen beindultak; senki sem ellenőrizte, és decentralizált volt. Sajnos ez nem tartott sokáig.

Ami úgy kezdődött, hogy a bolygón mindenki tulajdonában volt, az mostanra kevesek birtokává vált, és mindenkinek bérbe adták, és ezt a számlát vagy pénzzel, vagy adatokkal fizették ki, és ez utóbbit most kezdjük megérteni, mert a generatív MI-startupok kompenzáció nélkül hasznosítják.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak átvették az internetet, és megállíthatatlanok, és a gyakorlatlan szem számára szinte felismerhetetlenek, mi az amit egy algoritmus generált. A hozzáértők kiváltságos kevesek kiváltságosok, hiszen az emberek nagy többsége nem tudná, hová nézzen, hogy kiszúrja a hamisított cikket vagy képet, felismerje az árulkodó jeleket, vagy akár csak bemásolja egy MI-detektorba, hogy megerősítse a forrását és eredetét. Hosszú távon ennek az lesz a következménye, hogy az interneten szinte semmi sem lesz emberi alkotás vagy kurátori munka, sőt, még csak nem is fogják az emberek olvasni és feldolgozni. Arra kényszerülünk, hogy személyes MI-asszisztenseket fogadjunk fel, hogy elfogyasszuk a tartalmat, melyet ők hoztak létre, majd összefoglalóként visszaadják nekünk, hogy máshol használhassuk, vagy akár személyesen vagy üzleti kontextusban cselekedhessünk.

Ez az ellentéte annak, amit Tim Berners-Lee a 90-es évek végén a szemantikus web (vagy Web 3.0) révén akart elérni: egy olyan internetet, ahol a felhasználók megtartják az adatszuverenitásukat, mesterséges intelligencia-ügynököket bíznak meg azzal, hogy elvégezzék helyettük a feladatokat, de maga a web nagyon is emberi marad. Ez még egy kicsit rosszabb lesz. A Browser Company létrehozott egy másik szörnyeteget, mely a mi parancsunkra átfésüli a világhálót, majd a talált válaszok alapján egy ál-weboldalt épít újjá. Elszomorító, hogy időt tölthetünk egy weboldal építésével és a saját tartalmunk létrehozásával, hogy aztán egy mesterséges intelligencia jöjjön, és csak úgy elvegye, amit akar, majd egy másik weboldalt készítsen újra belőle. És persze az összes mesterséges intelligencia által létrehozott „baromság” mellett ez csak önmagából táplálkozik, és újabb „kínai suttogással” próbálkozik a kurátorkodással. A gödör feneketlen, mi mégis eltökélten próbáljuk kikaparni, mert azt hisszük aranyat rejt.

A Web3 startupok azt állítják, hogy megvan a válasz, hogy a blokklánc valahogyan egy varázslatos ezüstgolyó az adatok eredetének bizonyítására és az új típusú mesterséges intelligencia kiképzésére, valamint egy újabb ürügy a mémérmék és az intelligens NFT-k újabb körére, de ez a kártyavár gyorsan összeomlik. Mint egy rakás dominó, úgy hagyják el egymás után a nagyon nyilvános és szemtől szembe álló Web3-projekteket, mint például a Nike RTFKT-jét és a Starbucks Odyssey-jét, azzal az állítással, hogy ez csak egy koncepciópróba volt, és legközelebb majd jobban csináljuk. Csakhogy ezeknek nem lesz soha következő alkalmuk. Túlbecsülték, hogy a meglévő vásárlói bázisuk mennyire lesz érdekelt, alábecsülték, hogy a hype-ot mennyire fogja hajtani ugyanaz a Discord „lurkók” köre, akik WAGMI-t és wen moon-t kiabálnak, és durván alábecsülték és megértették, hogy a nagyközönség és azok, akik csak egy „rohadt kávét” akarnak inni, mennyire apatikusak lesznek egy megdicsőült Pannini matricás albumra gyűjtögetni.

Azt mondjuk, hogy a blokklánc nem a megoldás, soha nem is volt az. Ez egy elosztott főkönyv, amivel lehet izgalmas dolgokat is csinálni, de nem egy internetes protokoll, vagy nem helyettesíti magát a webet.

Az a tény, hogy „varázslatos internetes pénzt” kell létrehozni és elégetni ahhoz, hogy működjön, spekulatív viselkedésre ösztönöz. A Web3 az internetet egy másfajta tőzsdévé alakította át, kitalált eszközosztályokkal és devizákkal kereskedve, és teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy miért is létezett egyáltalán.

Az internet halála

Az eseményeknek azonban érdekes fordulatot vettek, az ötletek furcsa összefolyása és a nosztalgia iránti társadalmi igény keveredik ma már. Egy generációkon átívelő változást látunk, mely az előfizetések és a digitális tulajdonlás felé való könyörtelen nyomulás ellen tiltakozik, mert a valóság az, hogy egyik modellben sem birtokolunk valójában semmit. Az emberek fizikai médiát vásárolnak minden formában, a régi és a jelenlegi formátumok újraélednek, miközben az előfizetések egyre drágábbak lesznek, átfedik egymást, és a választás, amit kényelemnek hittünk, most megfojt minket. A digitális feudális rendszer megfosztott minket mindattól, ami korábban kedves volt számunkra, és a Web3 nem tudta visszaadni nekünk az irányítást. Az internet, és ahogyan most működik, halott, vagy éppen haldoklóként, egy utolsót „lehel” még. De nem fogja felváltani egyetlen, új internet, és nem fogják felváltani a blokkláncok sem. Helyére új hálózatok lépnek majd.

Már van néhány példa, mint az IPFS és az Arweave, de ezek a blokkláncokra épülnek, és végső soron nem jók sem hosszabb távon, sem a decentralizált irányítás szempontjából. Egy másik példa a SAFE, egy kis csoport, mely közel két évtizede dolgozik egy olyan elosztott hálózati protokoll létrehozásán, mely a háztartásokban megtalálható szokásos felszerelésekkel működik (nemrég jelentették be, hogy Autonomi néven újjáalakult). Az Autonomi az autonóm hálózatok ötletén alapul, a terminológia alkalmazásában azonban van egy kis különbség a távközlési szolgáltatók között, mivel nem a mobiljelekre, hanem magára az internetre vonatkozik.

Egy autonóm hálózat minimális emberi beavatkozással vagy anélkül működik: képes önállóan konfigurálni, felügyelni és karbantartani magát.

Maga az automatizálás és az az elképzelés, hogy a technológiák önműködően üzembe helyezhetők, öndiagnosztizálhatók és öngyógyíthatók, már jó ideje létezik. Hasonlóan az elosztott rendszerekhez, melyek lehetővé tették, hogy a BitTorrent (elosztott fájlmegosztás) és a BOINC (elosztott számítástechnika, mint a SETI@Home és a Fold@Home) fogyasztói szintű hardvereken működjön, ugyanez a mozgalom fog újra megjelenni, ahol az emberek saját eszközeikről fogják működtetni az internet következő iterációját: nem pedig az ugyanazon 3-4 nagyvállalat tulajdonában lévő központosított felhőkből. Maga az internet decentralizált és elosztott hálózatként épült fel, mielőtt a kapitalizmus megtalálta a módját, hogy a maga javára fordítsa.

Lehet látni, hogyan jöhet ez létre, miután nemrég láttuk az NVIDIA GTC keynote-ját, és megértettük Sam Altman saját törekvését egy új Szilícium Birodalom létrehozására. Hiszen félnek, hogy nincs elég számítási teljesítmény, melyet saját ambícióikhoz építhetnek és ellenőrizhetnek. És az ellenőrzés a kulcspont, amire itt figyelni kell, mert már most is elég számítási és tárolási kapacitás van a világon több milliárd eszközön, de ők csak nem fognak ebből semmit sem ellenőrizni. Amikor a robotika a testetlen mesterséges intelligencia-rendszerek fölé kerül, akkor kezdjük el megérteni, hogy

minden robot önmagában egy új típusú számítási hálózat elosztott csomópontja, mely nem a központosításra támaszkodik a döntéshozatalban, hanem kollektív kaptárként exponenciális ütemben képes fejlődni és öntanulni.

De ez csupán csak egy példa a központosított irányítás alatt álló elosztott hálózatra. Az autonóm hálózatok esetében szinte olyan, mintha a bolygó minden embere csomópontként működne, mintha egyfajta emberi hálózati protokoll lenne, mely a régi TCP/IP protokollokat helyettesíti (bár ez az embereken túlmutat, és a tulajdonukban lévő eszközök is a hálózat részét képezik már). Az internet újjáalakításához nem csak egy új, decentralizált működésre tervezett elosztott hálózatra és operációs rendszerre van szükségünk, hanem arra is, hogy a hálózat, a tárolás és a számítás senki tulajdonában ne legyen, hanem mindenki által működtetett. És ez nem áll meg egyetlen internetnél, a forradalom az lesz, hogy e modell keretében sok ilyen internet lesz, melyek mindegyike valójában nem lesz senki tulajdonában, de mindenki által működtetett hálózat lesz, az általa támogatott közösségekben élve. Ez volt az egyik ok, amiért úgy gondoljuk, hogy a Web3 DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek) visszavehették volna az irányítást a helyi hatóságoktól, mint közösség vezérelt projektek, melyek teljes egészében a helyi közösségek lakosainak tulajdonában és működtetésében vannak, felhatalmazva őket arra, hogy olyan döntéseket hozzanak, melyek változást hoznak, nem pedig a képviselőik zsebét tömik ki.

Amikor az olyan emberek, mint Peter Diamandis azt állítják, hogy a mesterséges intelligencia a bőség korát fogja bevezetni, akkor valójában a gazdasági rendszerek átírását követelik a ma használt kapitalista rendszeren túl, és ez azzal kezdődik, hogy átírják azt az infrastruktúrát, melyre annyira támaszkodunk, hogy az internetet működtetni tudjuk. Az internet halott. Éljenek a hálózatok!

(Kiemelt kép: Unsplash+)