(Kiemelt kép: Unsplash+)
A szűkösség már nem csak a fizikai létfenntartásunk érdekében elfogyasztott árucikkekre vonatkozik, hanem arra is, hogy mi inspirálja mentális állapotainkat. A kézzelfogható erőforrásokról az immateriálisakra helyeződött át. A 2010-es években számos globális autóipari óriáscég nagymértékben fektetett be az önvezető autókba. A német és a globális autóiparban jelentős paradigmaváltás zajlott: az autóra már nem csupán közlekedési eszközként, hanem „kerekeken guruló számítógépként” (lidar-, radar- és ultrahangos érzékelőkkel felszerelt adatgépként) tekintettek. Ezek az érzékelők rengeteg adatot gyűjtöttek az autó környezetéről. A mélytanulással és mesterséges neurális hálózatokkal felvértezett járművek most már valós idejű döntéseket hoztak. Számos autógyártó is bevezetett adatintelligencia-platformokat, hogy új rendszereket valósítson meg, melyek szintén nagy mennyiségű adatot és előrejelző modelleket használtak. Például annak megjóslására, hogy mikor van szüksége a járműnek karbantartásra, vagy hogy a forgalmi adatok alapján ajánlásokat tegyenek útvonal változtatásra. Ez az adatokon alapuló előrejelzési és intézkedési tervezési képesség jelentős versenyelőnyhöz vezetett. Ezt a korszakot lélegzetelállító víziók is jellemezték, melyekben olyan jövőt képzeltek el, melyben az emberek olyan elektromos járművek tulajdonosaivá válnak, melyek képesek önmagukat vezetni és feltölteni. Ezek a gépjárművek nem csupán közlekedési eszközként, hanem az energetikai ökoszisztémánk szerves részeként is működtek volna. Többletenergiát táplálhattak volna otthonainkba, és még arra is lehetőséget kínáltak volna, hogy ezt a pluszban megtermelt energiát blokklánc-technológiákon keresztül elcseréljük, hogy pénzt keressünk vele. Az ilyen inspiráló elképzelések ellenére, bár most 2023-at írunk, az önvezető autók valósága még messze van a mindennapoktól. Mindazonáltal ez az időszak jelentős pillanatot jelentett: ez volt az egyik első alkalom, amikor komolyan gondolták, hogy egy mesterséges intelligencia által támogatott termék képes forradalmasítani egy egész iparágat. A COVID 19 járvány kitörésével visszataláltunk a technológiai gyökereihez, és elmerültünk a Web3 blokklánc technológiák vibráló globális ökoszisztémájában. A mesterséges intelligencia mostani „nyara” során már kiderült, hogy már ma is fontos támogató szerepet játszik a Web3 kontextusában (különösen a prediktív modellezés területén), például a kockázatfelismerés témakörében és a különböző protokollok között.
Mesterséges intelligencia: fenntartható innováció vagy bomlasztó technológia?
Sokak számára meglepő lehet, hogy a mesterséges intelligencia nem új találmány. Sok évtizede velünk van, az 1950-es Turing-teszt óta befolyásolja és alakítja életünk számos aspektusát. De 2022 novemberében egy olyan döntő esemény történt, mely végérvényesen megváltoztatta a mesterséges intelligenciához való viszonyunkat. A ChatGPT, az OpenAI nagy nyelvi modelljének (Large Language Model, LLM) elindításával, mely ez év elején elérte a 100 millió felhasználót, új korszak kezdődött. A mesterséges intelligencia fejlesztését sokáig főként fenntartó és iteratív innovációnak tekintették. De hirtelen ez a felfogás megváltozott. Most úgy gondolják, hogy az MI olyan bomlasztó potenciállal rendelkezik, mely alapvetően megváltoztatja a „munka” és a „kreativitás” fogalmának minősítéséről alkotott korábbi felfogásunkat. Egy másik jelentős változás, hogy a Dolgok Internetének (IoT) és az Ipar 4.0-nak a korszakában a viták elsősorban a gyári munkahelyek automatizálására összpontosítottak. Most azonban kezdett beérni a felismerés, hogy a tudásalapú munkavállalók valójában nélkülözhetőek lehetnek. Ez olyan félelemhullámot indított el, mely messze túlmutat a technológiai szektoron. Egy hirtelen ennyire bomlasztónak tekintett innováció esetében kritikusabban kell megkérdőjeleznünk, hogy a már bevett szereplők képesek-e nyilvánosságra hozni és dokumentálni azoknak az adatoknak a származását, melyeken a modelljeiket betanították. Egy nemrégiben a Stanford által készített tanulmány szerint a legtöbb LLM szánalmasan teljesített az EU mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályának kritériumai alapján. Érdekes módon a nyílt forráskódú modellek itt lényegesen jobban teljesítettek, mint zárt forráskódú társaik.
Az MI-nak elsősorban bizalmi problémája van
Az internet megjelenésével szinte ingyen és nulla határköltséggel terjeszthettük az információkat. Ez korábban elképzelhetetlen szintű lehetőségeket nyitott meg a tartalmak elérésére és megosztására. Ez a fejlődés azonban nem volt mentes a hátulütőitől. Becslések szerint napjainkban a webes forgalom 60%-át botok generálják, ami számos kihívást jelent. Most, az LLM-ek megjelenésével a tartalom létrehozása megközelíti a nulla határköltséget. Így most minden eddiginél sürgetőbb megkülönböztetni a hamis és a hiteles tartalmakat. Két megközelítés áll rendelkezésünkre a korlátlan tartalomkészítés problémájának kezelésére: „eliminálás” vagy „hitelesítés”. Az első lehetőség nehézkes, és valljuk be, gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni. Ezért reményeinket a második megközelítéshez fűzzük. A Web3 tehát megoldást kínálhat erre a kérdésre? De mielőtt belemennénk ebbe vizsgáljuk meg, mi is pontosan a Web3?
Web3: nyitottság, innováció és globális részvétel
A Web3 a blokklánc-technológiát használja a digitális tulajdonjog új formáinak meghatározására, a tulajdonjog átruházásának nyilvántartására és a digitális ökoszisztéma fejlődéséhez és stabilitásához hozzájáruló ösztönzők létrehozására a résztvevők számára. Egy Web2 platformon a fejlesztők, aggregátorok és felhasználók gyakran korlátozottak a versenyben vagy az innovációban (kénytelenek követni a platform tervezőjének szigorú irányelveit). Ez különösen problematikus lehet, ha a platform tervezője közvetlen versenyben áll az egyes résztvevőkkel. Ráadásul mivel a platform birtokolja a fontos adathalmazokat és tranzakciós infrastruktúrákat, a felhasználóknak gyakran kevés lehetőségük van arra, hogy másik platformra váltsanak, még akkor is, ha elégedetlenek. Ezzel szemben a Web3 platformokat nyílt protokollokként tervezték, melyek lehetővé teszik az interakciót egy nyilvános blokkláncon keresztül. A Web3 azért különösen jelentős, mert az egyenlítő alatt és felett élő emberek most először kapnak egyenlő esélyt arra, hogy „helyet foglaljanak a nagy asztalnál”. Az autodidakta fejlesztők és az ökoszisztémák létrehozói olyan megoldásokat fejlesztenek, melyek nem korlátozódnak egyetlen országra vagy kontinensre. A generatív mesterséges intelligencia megjelenésével ez a befogadás még jelentősebbé válik. Ez a technológia nem korlátozódik egyetlen ország vagy kontinens Szilícium-völgyére, hanem megvan a lehetősége annak, hogy a világ minden háztartásában létrehozzon egy Szilícium-völgyet.
A Web3-nak azonban van egy problémája
A Web3-at gyakran tévesen csak a spekulatív kripto-valutákkal, átverésekkel vagy NFT-majomképekkel hozzák összefüggésbe. Pedig ennél sokkal többről van szó: a lényege egy decentralizált Peer-to-Peer infrastruktúra ötlete, mely támogatja a célorientált és közösség vezérelt gazdaságot. Az ICO-k (Initial Coin Offerings) révén új blokklánc-alapú entitásokat hoznak létre, és eladják a kezdeti tokenjeiket. Ezek a kezdeti felajánlások elméletileg olyan értékkel rendelkeznek, melynek idővel növekednie kell, ha a blokklánc-alapú alkalmazás sikeres. Az eddigi ICO-k 90%-a azonban kudarcot vallott, mert az értékteremtés alapvető szempontja még nem működik teljes mértékben. Itt a „miért” kérdése döntő szerepet játszik. Mindazonáltal a Web3 technológiákban rejlő lehetőségek tekintetében még mindig a kezdet kezdetén járunk, és az EU egyértelműbb szabályozásának köszönhetően jó úton haladunk. A mesterséges intelligenciának tehát „bizalmi problémája” van, míg a Web3-nak „miért problémája”. Vajon e technológiák kereszteződése lehet a kezdete annak a digitális reneszánsznak, melyre mindannyian vártunk?
Az új digitális korszak kapujában
Jelenleg a világ internetes forgalmának egyharmada mindössze három cégtől származik: Google, Facebook és Twitter. Ugyanakkor öt vállalat (az Apple, a Microsoft, a Google, az Amazon és a Meta) képviseli a Nasdaq 100 teljes piaci kapitalizációjának 50%-át, ami jelentős növekedés az egy évtizeddel ezelőtti állapothoz képest, amikor részesedésük csak 25% volt. Ezek a számok jól szemléltetik néhány vállalat domináns helyzetét a digitális térben. Mintha a jelenlegi mesterséges intelligencia hullám által kiváltott hatalmas paradigmaváltás révén egyértelmű választóvonalat húznánk közös emberi lábnyomunkon, és az új digitális korszak „kőkorszakába” lépnénk. A mesterséges intelligencia hatalmának ellenőrzése a „digitális tűz” birtoklásához hasonlít. Ennek a digitális hatalomnak a néhány szereplő kezében való összpontosítása nem kívánatos a jövőbeli fejlődésünk, mint társadalom szempontjából. Az a kihívás áll előttünk, hogy ezt az átalakító technológiát inkluzívabban használjuk, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket mindenki javára fordítsuk. Egy olyan világban, ahol az adatok dominálnak, és személyes és szakmai információink a legértékesebb vagyonunk, a Web3 döntő szerepet játszhat az „igazságos díjazás” és a „demokratikus részvétel” biztosításában. A Web3 és a mesterséges intelligencia közös „ethoszban” is osztozik, ami erősíti a lehetőségét annak, hogy ígéretes szövetséget alkossanak. Mindkét technológia nagy hangsúlyt fektet az „összeszerelhetőségre” és a nyílt forráskódú gondolkodásra.
A kompozitivitás arra utal, hogy a szoftverkomponensek építőelemekként kombinálhatók. A fejlesztők a meglévő kódot újra felhasználhatják, és valami újat hozhatnak mindig létre belőle. Ez a tulajdonság nagy jelentőséggel bír a Web3 számára, mivel lehetővé teszi a blokklánc-alkalmazások és más innovációk közötti fokozott átjárhatóságot. Hasonlóan a mesterséges intelligenciához, az LLM-eket kezdetben „muppetware”-ként emlegették, mivel gyakran a Szezám utca szereplőihez hasonlították őket. A Google 2017-es „Attention is all you need” (Csak figyelemre van szükség) című tanulmánya jelentette a fordulópontot, és forradalmasította a „Transformers” néven ismert LLM-ek alaptechnológiáját. Az OpenAI erre az úttörő nyílt forráskódú innovációra épült, de mára sajnálatos módon zárt forráskódú kódbázisra váltott. A Web3 területén már több példa is létezik, melyek az MI és a Web3 közötti határfelületen számos ilyen felhasználási eseten dolgoznak (például a zéró-tudásbizonyítékok kombinálása a blokkláncon tárolt digitális aláírásokkal a félretájékoztatás terjedése elleni küzdelem érdekében). A képzési modellek és programozási kódok eredeti alkotóinak díjazása a digitális alkotások eredetének nyomon követhetősége révén.
Mit tartogat a jövő?
Mivel a mesterséges intelligencia és a Web3 közötti kapcsolódási pont potenciálisan alakíthatja a technológiai tájképet, alapvető fontosságú megvizsgálni az ezzel kapcsolatos átfogó dinamikát. Az OpenAI vagy a Microsoft ökoszisztémáján belüli iteratív innováció lesz a meglévő termékek javítása érdekében, vagy ténylegesen az lesz a platform, melyen a legtöbb jövőbeli MI-terméket fejlesztik. A Meta és az Amazon a meglévő üzleti modelljeik közvetlen „megzavarásának” elkerülése érdekében támogatni és szubvencionálni fogja a nyílt forráskódú ökoszisztémát. Nagyon érdekes lesz látni, hogyan sikerül a Google-nak megújítania a „pay-per-click” üzleti modelljét. Ez fontos a jelenlegi helyzetben, amikor az olyan LLM-ek, mint a ChatGPT, csak egy vagy néhány lehetőséget adnak vissza egy kérésre. A mesterséges intelligenciára összpontosító Web3 startupok is egyre nagyobb lendületet vesznek. De itt is fontos kritikusan értékelni e projektek értékteremtési szempontjait. A szövegekkel képzett modellek nagyszerű prózát tudnak írni, de a való világban még nem képesek cselekedni. Még mindig nem tudjuk megkérni a ChatGPT-t, hogy foglaljon nekünk repülőjegyet, vagy fizessen ki egy beszállítót. De ez hamarosan megváltozik. Az emberek vizuális lények, így a következő nagy trend az lesz, hogy az LLM-eket összekapcsoljuk a mindennapi valóságunk gyakorlati aspektusaival. Az emberi „kommentátorok” száma is tovább fog szaporodni, hogy az MI „emberibbnek” tűnjön. Még a leglenyűgözőbb mesterséges intelligencia-rendszer mögött is nagyszámú ember áll, aki adatokat jelöl meg, hogy betanítsa azt. Miközben tehát azon gondolkodunk, hogy milyen nagyszerű dolgokat fogunk elérni a mesterséges intelligencia révén megnövekedett termelékenységgel és idővel, szemmel kell tartanunk ezeket az adatfeldolgozókat, akik gyakran a fejlődő országokból származnak és alacsony jövedelműek.
Amara törvénye szerint: „Hajlamosak vagyunk rövid távon túlbecsülni egy technológia hatását, hosszú távon pedig alábecsülni azt”. A Google és a Microsoft közötti versenyfutás a mesterséges intelligenciáért nem helytálló. Metaforikusan szólva, civilizációs képességeink most ki vannak téve az MI briliáns képességek gyorsan növekvő áradatának, ahogyan Hans Moravec 1998-as esszéje gyönyörűen leírja az „MI kapacitás emelkedő áradatát”. Ahhoz, hogy relevánsak maradjunk az MI korában, nagyobb „hajóra” van szükségünk (és ha már így van, miért ne lehetne ezt hajtani egy Web3 evezővel?). Ez a választás még inkább aktuális lesz, mert sajnos a jelenlegi társadalmi mantra a következő: „Minden HAMIS, amíg az ellenkezője be nem bizonyosodik!”
Az MI és a Web3 metszéspontja
Intelligens blokkláncok
A pénzügyi tranzakciók decentralizált feldolgozását lehetővé tevő kritikus elosztott számítástechnikai komponensek kifejlesztése a most elérhető blokkláncplatformok elsődleges hangsúlya. A konszenzusmódszerek, a mempool-struktúrák és az orákulumok a rendszer néhány alapvető építőelemei közé tartoznak. Az ML által vezérelt funkciók beépülnek majd az 1. és 2. rétegű blokkláncok (társ- és alapláncok) következő generációjába, mivel a meglévő szoftverinfrastruktúrák alapvető összetevői, mint például a tárolás és a hálózat, egyre intelligensebbé válnak.
Intelligens dAppok
A várakozások szerint a decentralizált alkalmazások, gyakran dApp-ok néven ismertek, a Web3-on elérhető legnépszerűbb webes megoldások között lesznek az ML-alapú funkciók gyors hozzáadására. Ez a minta már most is megfigyelhető az NFT-kben, és elterjedtsége idővel csak növekedni fog. Az NFT-k következő generációjában a statikus képeket intelligens viselkedést mutató „műalkotások” fogják felváltani. Ezek az NFT-k a tulajdonosuk érzelmi profiljának függvényében tudják beállítani a viselkedésüket.
Okos protokollok
Az intelligens szerződések és protokollok felhasználása egy másik módja annak, hogy a Web3 stack integrálja az ML képességeket. Ezt a mintát a DeFi szemlélteti a leghangsúlyosabban. Nem kell már sokáig várni arra, hogy a DeFi számára számítógépes piacszerzőket (AMM-eket) vagy intelligensebb logikával rendelkező, gépi tanulási modelleken alapuló kölcsönprotokollokat lássunk. Elképzelhető egy olyan hitelezési protokoll, mely egy intelligencia-pontszámot használ a különböző tárcákból származó kölcsönök egyenletes elosztására.
NFT
A generatív MI az NFT-k (például a márkaépítés és a média az NFT-művészetekkel), a blokkláncjátékok (például eszközgenerálás, narratíva, történettervezés és avatár modellek létrehozása), a metaverzum és a Web3-fejlesztés révén erősíti majd a Web3-at.
Online keresés
A Web3 különböző generatív MI-technológiái újszerű és értékes újításokat vezetnek be az online keresésbe. Például a ChatGPT legutóbbi integrációja a Microsoft Bing programjába jobb és felhasználóbarátabb csevegési élményt nyújt. Emellett a generatív MI a mesterséges intelligencia felhőjével integrálódhat a Web3 tartományba. A webes kereséssel történő lekérdezés során egyszerűsíti a SEO-tartalmak használatát, és segíti a felhasználókat az interneten található anyagok szűrésében. A generatív MI szöveges eszközeivel racionalizálhatja és megújíthatja a dinamikus játékfunkciókat, például a párbeszédeket és az avatárokat.
Milyen új üzleti modelleket hoz a Web3 és az MI házassága?
Művészet
A felhasználók a réspiacokon lelkesednek a digitális művészetért, és a gyűjtemények a generatív mesterséges intelligencia és a Web3 technológia legaktívabb fogyasztói közé tartoznak. A művészek ritka digitális eszközöket hoznak létre, és korlátozott számban terveznek tárgyakat, így azok értéke az alacsony kínálat miatt magas lehet. A mesterséges intelligencia és a Web3 fellendülése lehetőséget ad a művészeknek arra, hogy egyedi, online értékesíthető digitális művészetet hozzanak létre.
Decentralizált MI-piacterek
Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a mesterséges intelligencia modellek nyílt piacon vásárolhatnak, bérelhetnek. Ezek a decentralizált MI-piacterek lehetővé teszik, hogy mindenki hozzájáruljon a mesterséges intelligencia fejlődéséhez, megszabadítva őket a központi adatellenőrzés korlátaitól. A blokklánc technológia biztosítja az átláthatóságot, a biztonságot és (ami a legfontosabb) a bevételek méltányos részét azoknak, akik MI modelleket hoznak létre.
Független adatpiacok
Ez egy decentralizált hálózat, melyben a vállalkozások részt vehetnek, hogy adatokat adjanak el vagy vásároljanak. Az intelligens szerződések által vezérelt piactéri tevékenységek biztosítják, hogy az adatszolgáltatók biztonságosan, az adatvédelem veszélyeztetése nélkül adhatssák el adataikat a vásárlóknak. A vevő és az eladó személyazonossága beleegyezés nélkül nem kerül nyilvánosságra harmadik fél számára. Az adateladó neve csak akkor kerül nyilvánosságra az adatvásárló számára, ha az eladó 100%-os engedélyt ad rá. Az adatok kereskedelme után is védve van és megmarad az eladó joga az adatainak magánéletéhez.
