(Kiemelt fotó: Unsplash)
Miért ennyire fontos a Web3? A Web 1.0 volt a világháló eredeti változata, mely egy többnyire statikus weboldalakból álló és csak olvasásra alkalmas (passzív befogadásra) találmány volt (valaki emlékszik még a Gopher protokollra?). A Web 2.0 már a felhasználók által generált tartalmakat megjelenítő internet lett, ami a közösségi médiaoldalak, mint a MySpace és végül a Facebook megjelenésével jött létre csak létre (és még ma is formálódik), és ezzel elérkeztünk a Web3-hoz – a mindenki által annyira áhított decentralizált webhez. Ez az elképzelés azonban túl szépnek és idealisztikusnak tűnik sokak számára ma még, így nem mentes a kritikáktól sem. Többen félnek attól, hogy a valóságban ez egyszerűen csak a hatalom átadását jelenti a technokraták egyik csoportjától a másiknak (az éppen divatos és uralkodó social media cégek új generációjának, illetve ezek tulajdonosainak), illetve csak technológiai tesztekről és emberkísérletekről van szó, melyek már születésükkor hamvába is hulltak (metaverzum, NFT és társai). Kérdés az, hogy 2023-ban valóban előrelépést fogunk látni ezen a területen, vagy pedig az egész dolog halasztódik tovább és megmarad a jövőkutatók örök álmának. Íme tehát néhány trend, ami viszont biztosan befolyásolni fogja a Web3 jövőjét 2023-ban, vagy legalábbis a mai kettes változatába épülhet bele.
Független metaverzumok
A metaverzum az a web3-as trend amivel ma szinte minden B2B és B2C ICT cég kacérkodik (mert pénzt lát benne, csak még nem tudja hogyan lovagolja meg a trendet), de a Facebooktól a Microsoftig minden nagyágyú is az internet „következő szintjére” vonatkozó jövőelképzeléseit fogalmazza meg már legalább 2 éve az immerzív és »tökéletes« világokat ígérő találmánnyal kapcsolatban. A Web3 jövőjének támogatóinak azonban megvannak a saját elképzeléseik, és ezek nem a Szilícium-völgyi óriások által ellenőrzött platformokat foglalják csupán magukban. A Decentraland és a The Sandbox talán a két leglátványosabb példa a decentralizált sikeres metaverzum platformokra. Azokat az adatokat, melyekből ezek a digitális világok felépülnek, már blokkláncon tárolják (az Ethereum-on). Ez azt jelenti (elméletileg), hogy csak a megfelelő engedéllyel rendelkezők végezhetnek szerkesztést, illetve adhatnak hozzá és törölhetnek elemeket belőle. A szervernek, ahol ezeket a világokat alkotó adatokat tárolják a valóságban nincs igazi tulajdonosa, aki cenzúrázhatja a politikai nézeteinek nem megfelelő tevékenységeket benne, vagy kihúzhatja a dugót, ha úgy dönt, hogy teljesen meg akarna szabadulni tőle. Ez nyilvánvalóan nem igaz az olyan megoldásokra ma, mint a Facebook, ahol mindig a fizikai adatfarmokat birtokló vállalaté (illetve annak a tulajdonosáé, mint a Twitter esetében Elon Musk hatalomátvétele után láttuk ámokfutása közben) a végső szó. A decentralizált virtuális környezetek alapvető részét képezik annak a víziónak, hogy hová vezethet majd a Web3 a következő évtizedben, és 2023-ban számíthatunk arra, hogy az ebben az iparágban tevékenykedő úttörő vállalkozások és startupok tovább folytatják az alapozását, mely végül valósággá teheti ezt az elképzelést és álmot.
A tényleg hasznos NFT-k
Az NFT, vagyis a nem-helyettesíthető tokenek egy blokkláncon léteznek: ellentétben például a kriptovalutákkal, ahol több millió azonos token is létezhet a láncon, egy NFT-t arra lehet használni, hogy valami egyedit képviseljen. A legtöbb ember valószínűleg hallott már az NFT-kről, mint olyan számítógépes műalkotásokról, melyeket gyakran több ezer vagy millió dollárért adtak el (vagy legalábbis remélhetőleg el is adtak, mielőtt a piacuk összeomlott). A digitális művészeti alkotások értékesítésének lehetővé tétele azonban csak az egyik felhasználási területük, és azok, akik hisznek a decentralizált web3 jövőjében úgy vélekednek, hogy az igazi értékük a digitális és fizikai területeken található tárgyak, adatok, sőt akár ötletek tokenizálásában rejlik majd. A decentralizált interneten az NFT-k lehetnek azok a kulcsok, melyeket az általunk vásárolt digitális termékek és szolgáltatások feloldásához és az azokkal való interakcióhoz használhatunk. Lehetnek ezek olyan szerződések is, melyeket más felekkel kötünk az áruk és szolgáltatások megszerzése érdekében (úgynevezett intelligens szerződések), vagy akár a metaverzumokban lévő virtuális házaink kulcsai is. 2023-ban a hangsúly az olyan NFT-ken lesz, melyek ténylegesen „csinálnak is valamit” – ezeket néha „hasznos NFT”-knek is nevezik -, megkülönböztetve az olyan NFT-ktől, melyek egyszerűen csak virtuális műalkotásokat vagy hasonló digitális javakat testesítenek meg. Remélhetőleg ez ahhoz fog vezetni, hogy megváltozik e technológia megítélése, és jobban megértjük, hogy hol a helyük a kialakulóban lévő Web3 ökoszisztémában.
Decentralizált közösségi hálózatok
A Web3 mozgalom egyik alapvető célja a decentralizált közösségi hálózatok létrehozása. Ha ez 2023-ban tényleg valósággá válik, akkor akár az is kiderülhet, hogy nem másnak, mint Elon Musknak lesz ez köszönhető. A Tesla vezérigazgatója arról beszélt, valójában egy ilyen közösségi hálózatot szeretne létrehozni, ahol a felhasználók egy aprócska kriptovalutát fizetnének minden egyes üzenetküldéskor, hogy ezzel is elriasszák a trollkodástól és a spambotoktól a többieket. Ezek az elképzelések a Musknak a Twitter megvásárlására vonatkozó tervei körüli jogi eljárások során kerültek nemrég a napvilágra. Persze kérdés mennyire gondolta ezeket komolyan… A Web3 támogatói szerint a decentralizált közösségi hálózat egyik fő előnye az lenne, hogy ellenállna mindenféle cenzúrának. Jelenleg az olyan vállalatok, mint a Meta (a Facebook, a WhatsApp és az Instagram tulajdonosa) és a Google mondják ki a végső szót arról, hogy mit lehet és mit nem tenni az interneten. Persze, ha ez azt jelenti, hogy a Web3 felhasználói végső soron azt mondhatnak majd, amit akarnak, és mindezt cenzúra nélkül is megtehetik, akkor eljön az a pont, amikor a szélesebb társadalomnak (beleértve a kormányokat és a törvényhozókat is) kérdéseket kell majd feltennie arról, hogy ez jó dolog-e vagy sem. A történelmi tapasztalatok elég vegyes eredményeket mutatnak ezzel kapcsolatban.
Növekvő kormányzati étvágy és szabályozási kísérletek
Ahogy az ICT technológia termékenyítő és mindent átalakító hatása egyre nyilvánvalóbbá válik a világban, úgy nő annak valószínűsége is (és egyesek szerint szükségszerűsége), hogy az egyes kormányok is komolyabban közbelépnek a gazdaságra, a társadalomra és a környezetre gyakorolt digitális hatások felügyelete és szabályozása érdekében. Az Egyesült Államokban az olyan állam, mint Wyoming, arra használta fel hatáskörét, hogy saját jogszabályokat dolgozzon ki és fogadjon el, hogy „Web3-barát” övezetként pozicionálja magát. Az elképzelés szerint a szabályozás és a felügyelet elfogadásáért cserébe a Web3-tevékenységben tevékenyen részt is vevő vállalkozások kedvezőbb elbánásban és különleges adókedvezményekben részesülhetnek majd. Szintén érdemes megemlíteni Colorado esetét, ez az első állam, mely hivatalosan is elfogadta a kriptovalutát az adók és állami díjak befizetésére. Az Egyesült Államokon kívül Dubai is kifejezte, Web3- és kriptopénzbarát társadalommá kíván válni a jövőben. Az emirátus olyan gazdasági programokat hozott létre, melyek célja, hogy a Web3 kifejlesztésében és elterjesztésében részt vevő vállalatok ide települjenek. Sőt ma már úgy népszerűsíti magát, mint a mesterséges intelligencia, a felhőalapú számítástechnika és a metaverzum területén történő innováció természetes új otthona lesz. 2023-ban valószínűleg más országok is látványos erőfeszítéseket tesznek arra majd, hogy Web3-övezetként pozicionálják magukat – gyakran a központi banki digitális valuták használata révén – ilyen megoldás például India e-rúpiája és Kína digitális jüanja is.
