(Kiemelt kép: Unsplash+)
Hiába vagyunk a Facebook-bejegyzéseink, képeink és videóink tulajdonosai, a jogi valóság (ami 2015 óta nem változott, és amit itt feltétlenül el kell olvasnia) nem az, amire valószínűleg gondolunk: A felhasználók a platformjuk használatával a Meta számára »nem kizárólagos, átruházható, allicencbe adható, jogdíjmentes, világméretű licencet biztosítanak minden olyan IP-tartalom felhasználására, melyet [mi] a Facebookon vagy a Facebookkal kapcsolatban közzéteszünk…«. Fordítsunk? A platform felhasználhatja adatainkat és posztjainkat, hogy „pornográf mennyiségű” bevételt és profitot termeljen: Meta 2022-ben nettó 23 milliárd dollárt keresett. A Twitter 4,4 milliárd dolláros bevételt ért el 2022-ben. A Snapchat 4,6 milliárd dolláros bevételt 2022-ben. Ezek a bevételek abból származnak, hogy részleteket tudnak meg arról, hogy kik vagyunk, és ezeket az adatokat eladjuk a hirdetőknek, akik aztán célzott hirdetésekkel bombáznak minket a kattintási előzményeink és a felhasználói profilunk alapján. Ami még rosszabb, hogy minden hagyományos közösségi médiaplatform egy rejtett algoritmus alapján nemcsak azt manipulálja, hogy mit és kit látunk, hanem azt is, hogy mikor látjuk azt. Ez olyan emberek buborékjaihoz vezetett, akik megerősítik egymás elfogultságait, és segíti a dezinformáció és a „felháborodás” mára már mindent átható terjedését. A mai közösségi médiakialakítás olyan színvonal alatti termékeket eredményez, melyek egy parazita előfeltevésen alapulnak: Ön és az adatai a termék, és a profit maximalizálása fontosabb, mint a demokrácia, a biztonság vagy a magánélet. Ez nem túlzás: A Facebook nyilvánosan kijelenti a feltételek oldalán, hogy nem tudja garantálni a biztonságunkat. De mi lenne, ha lenne egy jobb konstrukció?
Mi az a Fediverzum?
Először is értelmezzük ezt a kicsit fura nevet: a fediverze aka fediverzum magyarul a Federated Universe rövidítése. A név jó leírás. A Fediverzum egymással összekapcsolt közösségi platformok hálózata, mely olyan funkciókat kínál, melyeket már nagyon szeretünk, mint a mikroblogolás, a fotómegosztás, a zenei és művészeti posztok vagy az interaktív üzenőfalak. A fő különbség? A Fediverzum platformok közösen működnek, ebben az esetben nyílt szabványok és protokollok alapján.
A dizájn is számít
A Fediverzum dizájnja nagy dolog. A mai legnagyobb közösségi médiaplatformok egyetlen, vállalati egység tulajdonában és irányítása alatt állnak, és zárt szabványok alapján működnek, olyan kódokat és algoritmusokat használva, melyeket soha nem fogunk látni. Ezek a döntések lehetővé teszik néhány kiválasztott ember számára, hogy hatalmat és ellenőrzést gyakoroljon emberek milliárdjainak mindennapi élményei felett. Emiatt nevezzük ezt a közösségi média diktátori megközelítésének: „Én vagyok a főnök! Nincs más választásod, mint hogy megbízz bennem! Én és a csapataim tudjuk, hogy mi a legjobb neked és az adataidnak, ezért mi gondoskodunk a dolgokról helyetted.” A Fediverzum az ellenkező irányba megy. Ahelyett, hogy egyetlen, vállalati tulajdonosa lenne, a Fediverzum egymástól függetlenül működtetett „példányok” szövetsége. A példányok egyszerűen olyan szerverek, melyeket egy magánszemély vagy egy vállalat használ a Fediverzum eléréséhez használt szoftverek és szolgáltatások futtatására. Nevezzük ezt a közösségi média demokratikus megközelítésének: „Sok ember osztozik az irányításon! Önt is beleértve! És mivel te jobban tudod, mi a legjobb neked és az adataidnak, mint mi, te dönthetsz arról, hogy mindezt hogyan kezeljük.”
Hogyan működik
A Mastodont fogjuk példaként használni. Azok számára, akik még nem hallottak a Mastodonról, ez egy közösségi médiaplatform, mely úgy néz ki és úgy működik, mint a Twitter, csakhogy nem egy „személyiségzavaros irányításmániás” tulajdonában van. Ez az oka annak is, hogy emberek és hirdetők milliói hagyták el a Twittert vagyis ma már X-et, és menekültek „zöldebb legelőkre”. A Mastodonhoz való csatlakozás egyszerű: a felhasználók a régiójukat, érdeklődési körüket vagy személyiségüket legjobban reprezentáló példányon keresztül regisztrálnak. Több ezer különböző szerver létezik, és egyesek a játékosok, művészek, az LMBTQIA+ közösség és persze a technológia kiszolgálására specializálódtak. Az igazi varázslat azonban az, hogy az összes Mastodon-példány lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olvassák, kövessék vagy csevegjenek az emberekkel minden másik klónjában. Hogyan?! Mert a Fediverzum nyílt forráskódú kommunikációs protokollokra épül. Ez a decentralizált felépítés biztosítja, hogy nincs egyetlen hibapont vagy cenzúra. Így egyetlen személy vagy vállalat nem tudja teljes mértékben ellenőrizni a hálózatot. Nem hangzik ismerősen? Kellene. Amit az imént leírtuk, lényegében így működik az e-mail is. Bárki feliratkozhat bármelyik e-mail szolgáltatóhoz. De még ha én a ProtonMailre, Ön pedig az Outlookra regisztrál, akkor is küldhetünk egymásnak e-maileket. Ez azért van, mert az e-mail szerverek mind ugyanazt a szabványos protokollt használják a kommunikációhoz. A Fediverzum célja, hogy ezt a kommunikációs modellt átültesse a közösségi médiába.
Mi van a motorháztető alatt?
A Fediverzum decentralizált felépítésének középpontjában egy olyan kommunikációs protokoll áll, mely lehetővé teszi az egyes példányok vagy klónok közötti interakciót. A neve ActivityPub, és ez egy nyílt forráskódú, decentralizált protokoll a közösségi hálózatokhoz. Az ActivityPub lehetővé teszi, hogy az instanciák üzeneteket cseréljenek, tartalmat osszanak meg és kövessék egymást, létrehozva ezzel az egymással összekapcsolt platformok hálózatát. Mellékszál: a nyílt forráskód azt jelenti, hogy az ActivityPub kódját nyilvánosan megosztják, így bárki megtekintheti, megerősítheti, hogy biztonságos, és (ami még fontosabb) hibákat találhat és javíthatja. Ezen okok miatt a nyílt forráskódú programokat a szoftverek „arany standardjának” tekintik. Hogy a legjobban demonstráljuk, milyen erős az ActivtyPub, tegyünk egy gondolatkísérletet. Képzeljük el, ha egy Facebook felhasználó felhasználó zökkenőmentesen megoszthatna üzeneteket az Instagram, Snapchat vagy Shitter felhasználóival. Hát nem lenne klassz? Természetesen ez nem lehetséges, mert a nagy, privát közösségi médiaplatformok között nincs összekapcsolhatóság. De a Fediverzumban van, és az ActivityPub az oka annak, hogy van! Ezért gondolunk úgy rá, mint a Fediverzum fájának gyökerére.
Biztonság és decentralizáció
A biztonság és az adatvédelem komoly aggodalomra ad okot, amikor az online interakciókról van szó. Ezért vetik meg az adatvédelem hívei a Facebookot és a X-et. A Fediverzum ezeket az aggályokat úgy kezeli, hogy biztonsági intézkedéseket épít be a tervezésébe. A tervezés fontos. Ebben az esetben a Fediverzum hálózatának kialakítása az egyik biztonsági intézkedés. Egy decentralizált hálózatban egyetlen hibapont vagy sebezhetőség sem veszélyeztetheti az egész rendszert. Ez azt jelenti, hogy a Fediverzum akkor is tovább működik, ha tíz, 100 vagy 1000 szervert feltörnek vagy bármilyen okból leállítanak. Ez nem igaz a Facebookra. Még 2021 októberében volt egy globális leállásuk, ami 6-7 órán át tartott. Emberek milliárdjai nem tudtak bejelentkezni a Facebook közösségi média weboldalak „királyságának” egyikébe sem, beleértve a WhatsAppot és az Instagramot is. És bár nem vagyunk rajongói a Facebooknak, egy ilyen globális leállási esemény félelmetes. Emberek milliárdjai, akik a Facebook alkalmazásbirodalmára támaszkodnak, hogy kommunikáljanak egymással hirtelen nem tudtak tenni semmit. Míg a hagyományos közösségi médiaplatformok nem tudják megállítani az ilyen támadásokat, a Fediverzum most irrelevánssá teszi őket: a rosszindulatú hackerek nem képesek egyszerre közel 10.000 szervert leállítani 10.000 helyszínen, 10.000 hálózaton, melyeket 10.000+ adminisztrátor kezel különböző biztonsági protokollokkal.
Miénk a bejegyzések és adatok feletti hatalom
A Fediverzum egyik alapelve a felhasználók tulajdonjoga és ellenőrzése. Ön megtartja a hozzászólásai tulajdonjogát, és eldöntheti, hogy ki láthatja és léphet interakcióba a tartalmaival. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy: beállíthatjuk, hogy a bejegyzéseink egy bizonyos idő után automatikusan törlődjenek. Exportálhatjuk posztjainkat, médiánkat és követőink listáját. Elhagyhatunk egy szervert, és áttérhetünk egy másikra anélkül, hogy elveszítenénk követőinket. Különösen ez az utolsó elem lenyűgöző számunkra. Olyan, mintha azt mondanánk: „Nem kedvellek többé, Facebook! Ezért az összes barátommal és követőmmel átmegyek a Snapchatre vagy a MeWe-re, ahol ugyanazokkal az emberekkel fogok interakcióba lépni”. Csodálatos de vannak határok azért. Jelenleg, bár a felhasználók áthelyezhetik a barátokat és követőket, a posztjaikat és a médiát nem tudják áthelyezni a régi szerverről az új szerverre. Ehelyett a régi posztok továbbra is közzétehetők maradhatnak (ha ezt választják), így az előző fiók régi posztjai átirányíthatók az ÚJ fiókokra. Ügyes megoldás. Jelenleg a felhasználók csak a bejegyzéseik és médiájuk archívumát tölthetik le, de nem tudják tömegesen feltölteni őket egy új példányra. Bár ez nem éppen a legjobb megoldás, de gondoljuk, hogy (a nem túl távoli jövőben) a Mastodon és más, az ActivityPubon futó szolgáltatások ezt is lehetővé teszik majd.
A biztonság nem csak a használt technológiáról szól: arról is, hogyan használjuk magát a technológiát. A Mastodon jobb lehetőség, mint a hagyományos közösségi médiaplatformok, de ettől még az Ön adatait a világ elé tárja. A világgal való megosztásnak pedig megvannak az előnyei és a hátrányai. Ha egyszer már posztoltunk valamit, sokkal kevesebb kontrollunk van felette. Ha kétségeink vannak, ne tegyünk közzé semmit. Ha már egyszer közzétettük, feltételezzük, hogy a bejegyzésünk később megtalálják, vagy meg fogják találni. Válasszuk meg bölcsen a partnereinket és a platformokat. Egy decentralizált hálózaton minden Fediverzum-példány függetlenül működik. Ez azt jelenti, hogy mindegyik saját adminokat alkalmaz, akik viszont saját biztonsági intézkedéseket és moderálási irányelveket alkalmaznak. Egyes adminok erősebb közösségi irányelvekkel működtethetik a saját példányaikat, mint mások. Olvassuk el ezeket az irányelveket, mielőtt csatlakozunk egy-egy példányhoz. Ha kétségeink vannak, csatlakozzunk jól vezetett és kedvelt példányokhoz, mint például a Mastodon vagy mások. És ha mindez nem lenne elég van még egy biztonsági megoldás azok számára, akik a legjobb ellenőrzést szeretnék az adataik felett.
Saját példány futtatása
A Fediverzum kialakítása lehetővé teszi, hogy bárki futtathassa saját példányát. Ez azt jelenti, hogy saját közösségi médiaplatformot hozhatunk létre és üzemeltethetünk a saját hálózatunkon, a vállalati felügyelettől és szabályoktól mentesen. Egy példány futtatása lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olyan digitális teret hozzanak létre, mely megfelel az értékeiknek és preferenciáiknak. Kurátorkodhatnak a közösségen, moderálhatják a tartalmat, és testre szabhatják a platform funkcióit, hogy azok megfeleljenek a felhasználóik egyedi igényeinek. A tagságot is korlátozhatjuk, ha szeretnénk, csak azokra az emberekre, akiket meghívtunk. Szeretne egy közösségi médiaplatformot csak a tágabb családja, vagy az egyetemen vagy az érettségiző osztálya számára? Ezt mostantól megteheti. A testreszabás ilyen szintje lehetetlen a Facebookon vagy a Twitteren. Véleményünk szerint ez személyre szabottabb közösségi média élményt nyújt. Őszintén szólva, sokkal inkább hasonlít a személyes interakciókra is. Nemcsak azt választjuk meg, hogy kivel töltünk időt, és kit kerülünk el, hanem azt is, hogy milyen közösségi szervezetekhez csatlakozunk, illetve melyeket hagyjuk el, az alapján, ahogyan ezek a közösségek viselkednek. Ezt a fajta szabadságot a digitális világunk kialakításába is be kellene építeni. Azzal, hogy Ön a saját példányát futtathatja, megvan a szabadsága, hogy saját közösségi médiafelületet hozzon létre, és az online élményt a saját preferenciái szerint alakítsa, ne pedig valaki másé szerint.
Nincsenek reklámok
Így van, a Fediverzumban nincsenek reklámok, így nem bombáznak személyre szabott hirdetésekkel a böngészési szokásaid vagy személyes adataink alapján. A reklámok hiánya hitelesebb és koncentráltabb közösségi médiaélményt teremt, ahol az interakciókat valódi kapcsolatok és közös érdekek vezérlik, nem pedig kereskedelmi nagyurak vagy hátborzongató szándékok. Nincs Nagy Testvér Algoritmus! A hagyományos közösségi médiaplatformok összetett algoritmusokat alkalmaznak, melyek kurátorkodnak a hírfolyamunkon, és bizonyos tartalmakat előnyben részesítenek másokkal szemben. Ez a manipuláció információs buborékokhoz, visszhangkamrákhoz és bizonyos hangok felerősítéséhez vezethet, míg másokat elnyomnak. A Fediverzum más megközelítést alkalmaz. És a „más” alatt azt értjük, hogy nincsenek ilyen gátló tényezők. A Fediverzumban nincs algoritmus, mely az idővonalunkat irányítaná. Ehelyett közvetlenül mi irányítjuk a látott tartalmakat. Mi döntjük el, hogy kit követünk, mely szereplőkkel lépünk kapcsolatba, és hogyan szerkesztjük a hírfolyamunkat. Ez a felhasználó által vezérelt megközelítés sokszínűbb és befogadóbb élményt biztosít, ahol Önnek van hatalma online környezetének alakítására és a nézőpontok szélesebb körének megismerésére.
A pénz hatalma
Mindez felveti a kérdést: ha nincsenek hirdetések és algoritmusok, és ingyenes a regisztráció és a használat, akkor hogyan tartja fenn magát a Fediverzum?! Ez a nyilvánvaló kérdés, és a válasz is nyilvánvaló: adományokból működik. Ezért érdemes adományoznunk. Ez azt jelenti, hogy adományoznunk kell? Nem. De kérdezzük meg magunktól, hogy mennyit ér meg, hogy egy vállalat ne gyűjtse ki az adatainkat? Hogy ne manipulálja egy algoritmus? Ne bombázzanak reklámokkal? Hogy a posztjainkat, képeinket, videóinkat és írásainkat ne mások birtokolják és manipulálják? Ha nem akarjuk, hogy mi magunk legyünk a termék, akkor 100%-ban megéri 60-100 euró/év adományt adni az adminisztrátorunknak. Ez a pénz a példányunkat működtető hardver és szoftver költségeire megy el, de ez a pénz az adminok által a problémák megoldására, a felhasználók moderálására és egy biztonságos, szórakoztató és informatív környezet megteremtésére fordított időre is fordítható.
A Threads is elindult az EU-ban és a Fediverzumot ígéri
A Threads, az Instagram új mikroblog-szolgáltatása végre elindult az Európai Unióban. Mit jelent ez a közösségi média számára, és milyen szerepet játszik ebben a közelmúltbeli uniós szabályozás? Az eredetileg 2023 júliusában induló Meta válasza a korábban Twitter néven ismert alkalmazásra az EU-ban is időbe telt, mivel az idén életbe lépett két új uniós szabályozási keretrendszerrel kapcsolatos szabályozási aggályok miatt késett: A monopóliumellenes digitális piaci törvény (DMA), mely az EU kísérlete a digitális piacokon a monopóliumok korlátozására, és testvérintézménye, az EU digitális szolgáltatási törvénye (DSA), mely a tartalom moderálásával és az online biztonsággal foglalkozik.
A Meta találkozása a digitális piaci törvénnyel
A Meta a közösségi média egyik behemótja. A Facebook, az Instagram és a Whatsapp (mind Meta-szolgáltatások) révén a Meta kétségtelenül úgy uralja a közösségi média terét, mint egyetlen más szereplő sem, és már csak ezért is természetesen egy ideje különleges uniós megfigyelés alatt áll. Az EU a múltban az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR) kapcsolatos bírságok kiszabásával megmutatta, hogy komolyan gondolja a dolgot, és a Meta jól tette, hogy nem hagyta figyelmen kívül ezt. Ahelyett, hogy elhamarkodottan indult volna el az Európai Unióban, a Meta stratégiailag kivárta a DMA visszajelzéseinek első körét (mely 2023 szeptemberében volt esedékes), mielőtt eldöntötte volna, hogyan lehet a Threads-et a szabályoknak megfelelő módon elindítani. Először is, az uniós felhasználók választhatnak, hogy létrehoznak-e egy Threads-profilt, mely kapcsolódik az Instagram-fiókjukhoz, de lehetőségük lesz arra is, hogy a Threads-t profil nélkül, de korlátozott interakcióval használják.
A Meta gondosan kezelte a digitális szolgáltatási törvény által előírt kötelezettségeit is: A Threads eddig elkerülte a „trending topics” (trendi témák) megjelenését, a kezdetektől fogva „csak követők” feedet adott hozzá, és korlátozta a dezinformációs kampányokhoz kapcsolódó bizonyos vitatott témák keresését (ez utóbbi funkció azonban szintén vitatott még). A Meta bejelentette továbbá, hogy hamarosan bevezet egy „tényellenőrző” funkciót, mely valószínűleg a Twitter „közösségi jegyzetek”-éhez hasonló, bár remélhetőleg a vezérigazgató kevesebb beavatkozásával. A csak a Threads-re vonatkozó „Mindenki számára elrejtés” funkció (a hozzászólásokra adott válaszok egyfajta önmoderációja) az új platform egyik fénypontja, mely lehetővé teszi a trollkodás és a zaklatás bizonyos mértékű korlátozását. Az Instagramról való fiókleválasztásnál is több azonban, hogy a Threads a kezdetektől fogva ígéretet tett arra, hogy megnyitja a platformot a decentralizált „Fediverzum” előtt, ezáltal lehetővé téve a felhasználók számára, hogy anélkül lépjenek kapcsolatba a Threads tartalmaival, hogy valaha is regisztrálnának egy fiókot a Threadsnél. Ez mindennél jobban garantálhatja a Threads folyamatos megfelelését a DMA-nak.
Merülés a Fediverzumba
Nagyjából úgy, ahogy júliusban spekuláltunk, az EU-s indulás tehát egybeesik azzal, hogy a Threads elkezd nyitni a Fediverzum felé, mely az ActivityPub protokoll által összekapcsolt decentralizált szolgáltatások (főként Mastodon példányok) hálózata. A Fediverzum Elon Musk Twitter-felvásárlása óta egyre nagyobb teret nyert, nem csak a Mastodonon keresztül, hanem a WordPress is csatlakozott a hálózathoz, és a Tumblr is bejelentette, hogy valamikor a jövőben integrálódik. Az EU-s indulás napjától kezdve kezdtek felbukkanni a Threads fediverzum integrációjának első jelei: A Meta néhány fejlesztői fiókja kereshető és követhető a Mastodon példányaiból. Még van hova fejlődni, de ez mindenképpen azt jelzi, hogy a Meta komolyan gondolja az integrációt. „A Threads átjárhatósága nagyobb választási lehetőséget biztosít az embereknek az interakciók terén, és segít abban, hogy a tartalmak több emberhez jussanak el.” (Mark Zuckerberg)
A Meta az elmúlt hónapokban az ActivityPub fejlesztőkkel is kapcsolatba lépett találkozókon keresztül, beleértve a Mastodon példányok adminjait és az ActivityPub szabványosításában részt vevő embereket. Nem titok, hogy a Fediverzum egy része nyugtalan a Threads csatlakozásával kapcsolatban: Amint a Threads teljesen integrálódik, messze a legnagyobb (kb. 90%-os) példány lesz a hálózaton. Egyrészt aggódnak amiatt, hogy más példányok túlterhelődnek, másrészt (érthető módon) sokan bizalmatlanok a Meta szándékaival szemben. És ez így van rendjén. Bár Mark Zuckerberg és csapata „szenteknek” tűnhet Elon Musk mellett, nem szabad olyan könnyen elfelejtenünk a Facebook múltbeli összefonódását az adatvédelmi aggályokkal. Sokan azt állították, hogy az uniós szabályozás miatt a szolgáltatások az EU-n kívül maradnának. A Threads esetében ez nyilvánvalóan nem így van, valószínűleg azért, mert a 450 millió fős célközönség egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják.
A DMA korai sikere?
A DMA-t azért vezették be, hogy biztosítsák a digitális piacokon a versenyt, megakadályozzák, hogy a nagyvállalatok visszaéljenek piaci erejükkel, és lehetővé tegyék az új szereplők piacra lépését. A Threads megnyitása a Fediverzum előtt jó eszköznek tűnik ennek elérésére. Ha a Threads végigcsinálja az ActivityPub támogatását (és nem történik semmi szabálytalanság), és ha ez a nyitottság új szabvány lesz a weben (és legalábbis egyelőre úgy tűnik, hogy ez valóban megtörténik), akkor a DMA-t sikeresnek kell neveznünk. Biztos, hogy korai még, de (az egész Twitter-katasztrófa után) talán visszahozza azt az izgalmat, amire már nagy szükségünk volt.
