Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

A média digitális metamorfózisa

MEGOSZTÁS

A 2008-as pénzügyi válság megsemmisítő csapást mért az intézményekre és a megélhetésre. Az utórezgések visszhangoztak a médiatérben, felgyorsítva a nyomtatott sajtó hanyatlását, és elősegítve a digitális átállást. Miközben a hagyományos médiumok igyekeztek alkalmazkodni, új szereplők és platformok előtt nyílt meg a tér.

(Kiemelt kép: Unsplash+)

A kiadói ágazat, sok más iparághoz hasonlóan, az elmúlt években felkarolta a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket. Különösen a generatív mesterséges intelligencia vált a tartalomkészítés és a munkafolyamatok racionalizálásának hatékony eszközévé. Ahogy a média vezetői költséghatékonyságot és új bevételi forrásokat keresnek, az MI-alapú megoldások felé fordulnak, hogy megfeleljenek ezeknek a kihívásoknak. A World Association of News Publishers által nemrégiben közzétett felmérés szerint a szerkesztőségek közel fele már „aktívan” dolgozik generatív MI-eszközökkel. Az MI egyre nagyobb teret nyert a kiadói ágazatban, ugyanakkor kritikus kérdéseket vet fel a hatékonyság és a kreativitás közötti helyes egyensúly megtalálása, a szerkesztői integritás és a tartalom minőségének megőrzése kapcsán. Ezek az aggályok döntő fontosságú párbeszédet indítottak el, és a médiumok keresik a módját annak, hogyan lehet kihasználni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, miközben biztosítják a terület folyamatos növekedését és integritását. Érdemes viszont visszatérni a közösségi média és a mobiltelefónia a forradalmának kezdetéhez, hogy egy kicsit árnyaltabban tudjuk látni a média digitális metamorfózisának teljes folyamatát ma, a gépi elme uralmának kezdetén, 2023 végén.

A média digitális metamorfózisa
Az MI egyre nagyobb teret nyert a kiadói ágazatban, ugyanakkor kritikus kérdéseket vet fel a hatékonyság és a kreativitás közötti helyes egyensúly megtalálása, a szerkesztői integritás és a tartalom minőségének megőrzése kapcsán. Ezek az aggályok döntő fontosságú párbeszédet indítottak el, és a médiumok keresik a módját annak, hogyan lehet kihasználni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, miközben biztosítják a terület folyamatos növekedését és integritását (Fotó: Unsplash+)

A mobil-első és a közösségi média felemelkedése

Az iPhone által elindított mobilforradalom hamarosan átadta helyét az alkalmazások és a közösségi média által uralt korszaknak. A Flurry mobilanalitikai startup szerint 2012-re a fogyasztók naponta átlagosan 127 percet töltöttek mobilalkalmazásokkal, ami 35 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ez a használat meghaladta az asztali webes böngészéssel töltött időt, mely ugyanebben az időszakban kissé csökkent. A mobilalkalmazások felé való elmozdulás rávilágított arra, hogy egyre nagyobb jelentőséggel bírnak az emberek mindennapi életében. Az alkalmazásokban töltött idő közel kétszerese a webhez képest, így a mobilalkalmazások a digitális élmény jelentős részévé váltak. A Flurry vezérigazgatója, Simon Khalaf azt jósolta, hogy az alkalmazások továbbra is kihívást jelentenek majd a televíziós műsorszórással szemben, mint a domináns médiafogyasztási csatornával szemben. A Facebook, a Twitter, az Instagram és a Snapchat megragadta a figyelmet, újszerű módokat biztosítva az emberek számára a kapcsolatteremtésre és a tartalomfogyasztásra. A hirdetési dollárok a „szemgolyókat” követték, és gyorsan vándoroltak a közösségi platformok hírfolyamaiba és történeteibe. A kiadók közösségi stratégiákat dolgoztak ki, és a mobilformátumra optimalizált, egyszerűen „fogyasztható” tartalmakra álltak át.

Demokratizálódás az alkotókon keresztül

A közösségi média térhódítása megnyitotta a kapukat az egyéni alkotók előtt, hogy közönséget építsenek és pénzzé tegyék a tartalmat. A YouTube elősegítette az influenszerek új fajtáját, melyet a márkák lelkesen szponzoráltak, míg az Instagram és a TikTok az alkotók generációit tette képessé. A Patreon, a Substack és más platformok lehetővé tették az alkotók számára, hogy közvetlen kapcsolatot építsenek ki a rajongókkal. A hírlevelek, podcastok és a személyre szabott tartalmak népszerűsége megugrott, lehetővé téve a „niche hangok” virágzását. A belépési korlátok megszűntek, ahogy a technológia demokratizálta a tartalomkészítést. A mainstream média küzdött a kapuőr státuszának megőrzéséért, miközben az egyének jövedelmező kreatív karriert futottak be. Az erőviszonyok a független alkotók felé tolódtak el, akik hiteles kapcsolatot építettek ki közösségeikkel.

A média digitális metamorfózisa
A közösségi média térhódítása megnyitotta a kapukat az egyéni alkotók előtt, hogy közönséget építsenek és pénzzé tegyék a tartalmat. A YouTube elősegítette az influenszerek új fajtáját, melyet a márkák lelkesen szponzoráltak, míg az Instagram és a TikTok az alkotók generációit tette képessé (Fotó: Unsplash+)

A félretájékoztatás terjedése

Az alkotói gazdaság felemelkedése és a tartalom demokratizálódása a félretájékoztatás terjedését is lehetővé tette. Mivel a közösségi média bárki számára lehetővé tette a tartalom közzétételét, a hamis vagy félrevezető narratívák elszaporodtak az interneten. A szakértők szerint a törzsökösödésre, a megerősítési torzításra és a kognitív könnyedségre való emberi hajlam hozzájárult ahhoz, hogy az emberek átvették a félretájékoztatást. Agyunk nem úgy van bekötve, hogy megbirkózzon a technológiai változások ütemével, ami felerősíti ezeket a hibás ösztönöket. A hagyományos kapuőrökbe, például a főáramú médiába vetett bizalom csökkenése szintén elősegítette a félretájékoztatást. Az állampolgárok egyre kevésbé figyelnek az újságírókra és a szerkesztőkre, ehelyett inkább a nézeteikhez igazodó vagy érzelmi reakciókat kiváltó nézőpontokat keresik.

A felháborodott, pártos médiaorgánumok és összeesküvés-elméletek hívei félrevezető narratívákat szőnek, melyek az interneten terjednek. Bár léteznek tényellenőrzési kezdeményezések, a hamis történetek gyakran messzebbre és gyorsabban terjednek, mint az igazság. Egyes szakértők szerint ez azt jelzi, hogy a félretájékoztatásnak pusztán a technológia segítségével való legyőzésének korlátai vannak. Mások úgy vélik, hogy megoldások születnek majd, akár a médiaműveltséggel kapcsolatos kezdeményezések, akár a közösségi platformok reformja vagy még fel nem fedezett technológiák révén. Egyelőre azonban a hatalom és a profit utáni törekvés tovább rontja az online információs környezetet. Amíg a reformok nem valósulnak meg, a közös tényalap eróziója a civil diskurzust és a demokratikus intézményeket fenyegeti.

A ChatGPT-hez hasonló, mesterséges intelligenciát generáló eszközök felemelkedése új kérdéseket vet fel. Ha a fejlett mesterséges intelligencia képes az igazságtól megkülönböztethetetlen valótlanságokat előállítani, hogyan fog a társadalom alkalmazkodni? Talán a technológiai cégek új eszközöket fognak kidolgozni a gépi úton előállított dezinformáció felderítésére. Vagy új jogi és etikai korlátokra lesz szükség. Akárhogy is, a technológiai változások elkövetkező hullámai kihívást jelentenek majd az igazságról alkotott elképzeléseknek, és próbára teszik az emberi ellenálló képességet.

A média digitális metamorfózisa
Bár léteznek tényellenőrzési kezdeményezések, a hamis történetek gyakran messzebbre és gyorsabban terjednek, mint az igazság. Egyes szakértők szerint ez azt jelzi, hogy a félretájékoztatásnak pusztán a technológia segítségével való legyőzésének korlátai vannak (Fotó: Unsplash+)

A generatív mesterséges intelligencia fordulópontja

Ahogy a média alkalmazkodott a technológiai platformok és alkotók által okozott zavarokhoz, egy új technológiai erő is megjelent. A ChatGPT-hez hasonló mesterséges intelligencia-eszközök arról váltak ismertté, hogy képesek megdöbbentően emberhez hasonló szöveget, grafikát és kódot generálni. A DALL-E azzal kápráztatta el a megfigyelőket, hogy szövegrészletekből bonyolult képeket varázsolt. A Stable Diffusion a képgenerálás nyílt kiszervezésével mutatta meg a mesterséges intelligenciában rejlő demokratizáló potenciált. Ezek a generatív modellek átléptek egy olyan fordulópontot, mely előrevetítette a hasznosságukat. A befektetők és vállalkozók számára a generatív mesterséges intelligencia a kihívások mellett „aranytojást tojó tyúkot és lehetőséget” is jelent. Miközben a hagyományos piaci szereplők kiszorulással néznek szembe, új üzleti modellekre és partnerségekre is van lehetőség. A felhasználók megszerzése és a visszaélések megakadályozása továbbra is nyitott kérdés marad. Ahogyan a mobiltelefonok megkérdőjelezték a fogyasztók digitális szokásaival kapcsolatos feltételezéseket, a generatív mesterséges intelligencia a tartalom létrehozásának és terjesztésének újragondolására kényszerít. Miközben a média a múltbeli zavarokat átvészelte, az emberi kreativitás rugalmasan alkalmazkodott az új technológiai realitásokhoz. Bár a jövő útja még nem világos, a generatív modellek bővülő képességei valószínűleg ismét át fogják alakítani a médiát.

Megfelelő stratégia

A kiadókra óriási nyomás nehezedik a mesterséges intelligencia korában, mivel a generatív modellek veszélyeztetik a bevett és jól bejáratott sokszor még analóg üzleti modelleket. A megfelelő stratégiákkal azonban az MI-t kihasználva újra feltalálhatják magukat. Ez a zavaros időszak, bár kihívást jelent, katalizálhatja az innovációt. A kiadók felbecsülhetetlen értékű adatokkal és tartalommal rendelkeznek a következő generációs mesterséges intelligencia képzéséhez, ha etikusan működnek együtt. A szerzői jogokkal és a tartalomhasználattal kapcsolatos összetett kérdések azonban továbbra is fennállnak. Néhány kiadó, mint például a New York Times, merész lépéseket tett, és megakadályozta, hogy az MI-rendszerek engedély nélkül átvegyék a tartalmaikat. A gépi korszakban a szellemi tulajdonjogok körüli viták erősödésével jogi lépések következhetnek. Óvatossággal és bátorsággal mind az eredeti alkotók, mind a kiterjesztett intelligencia gyarapodhat. A kiadók előtt azonban kemény döntések állnak, melyekre nincsenek könnyű válaszok. Segítenek-e a generatív modellek térnyerésében, vagy határozottan ellenállnak? A következmények a média és a technológia jövőjét egyaránt meghatározzák. A kiadóknak bölcsen kell eljárniuk, hogy a technológia ne helyettesítse, hanem növelje a kreativitást.

A média digitális metamorfózisa
A kiadókra óriási nyomás nehezedik a mesterséges intelligencia korában, mivel a generatív modellek veszélyeztetik a bevett és jól bejáratott sokszor még analóg üzleti modelleket. A megfelelő stratégiákkal azonban az MI-t kihasználva újra feltalálhatják magukat (Fotó: Unsplash+)

A nagy technológiai kihívás és a szemantikus web

A gyorsan fejlődő médiatérben a kiadóknak meg kell küzdeniük a generatív mesterséges intelligencia eszközök, például a ChatGPT térhódításával, melyek átalakítják a tartalomfogyasztás hagyományos modelljeit. Ezt az átalakulást a „Zero-Click” keresések növekvő népszerűsége és a Search Generative Experience (SGE) megjelenése is alátámasztja, mely azzal fenyeget, hogy jelentősen alulmúlja a kiadók weboldalaira irányuló átirányított forgalmat. Az a tendencia, hogy a keresőmotorok találati oldalain (SERP) közvetlenül összefoglaló válaszokat adnak, tovább súlyosbítja a forgalom csökkenését, ami kritikus aggodalomra ad okot a digitális forradalom által amúgy is ostromlott médiaipar számára.

Generatív keresés

A generatív keresés bevezetése kulcsfontosságú kihívást jelent: mivel a keresőmotorok a „válasz” közvetlen megadását helyezik előtérbe, a felhasználóknak egyre kevésbé van szükségük külső linkek meglátogatására. Ez a váltás katalizálta a nagy technológiai vállalatok és a médiaipar közötti potenciális patthelyzetet. Mivel a közösségi médiaplatformok is csökkentik a híranyagokra való összpontosításukat, a média hivatkozási forgalomra való támaszkodását kritikusan aláássák.

A média digitális metamorfózisa
A generatív keresés bevezetése kulcsfontosságú kihívást jelent: mivel a keresőmotorok a „válasz” közvetlen megadását helyezik előtérbe, a felhasználóknak egyre kevésbé van szükségük külső linkek meglátogatására. Ez a váltás katalizálta a nagy technológiai vállalatok és a médiaipar közötti potenciális patthelyzetet (Fotó: Unsplash+)

Alkalmazkodás egy változó ökoszisztémához

Erre válaszul az előremutató médiaszervezetek a niche-közönséggel való közvetlen kapcsolatépítés irányába mozdulnak el, függetlenséget keresve a technológiai platformok szeszélyeitől. Az SGE növekvő használata, melynek célja, hogy a felhasználókat mesterséges intelligencia-ügynökökkel vonja be ahelyett, hogy külső tartalomra irányítaná őket, a közvetítői forgalom további csökkenésének előjele. Bár az SGE jelenlegi használata korlátozott, az olyan technológiai óriások, mint a Google általi teljes körű elterjedése jelentős törést jelent. Az SGE széles körű elterjedése miatt a hivatkozási forgalom esetleges visszaesése komoly aggodalomra ad okot a kiadók számára. A kiadóknak azzal a problémával kell szembenézniük, hogy a mesterséges intelligenciamodellek az ő tartalmaikat „kapargatják le” a képzési adatokért, ami tovább csökkentheti a tartalom terjesztése feletti ellenőrzésüket.

Harc a tartalom ellenőrzéséért

Néhány kiadó a tartalomhoz való mesterséges intelligencia-hozzáférés korlátozásával kezdett válaszlépéseket tenni, míg mások licenctárgyalásokat folytatnak a mesterséges intelligencia platformokkal. A médiavállalatok befolyása azonban viszonylag gyenge ebben az adatharcban. Az a tartalom, melyre a kiadók hagyományosan egyedüli értékesítési pontként számítanak, azzal a veszéllyel jár, hogy az SGE által vezérelt környezetben helyettesíthetőnek tekintik. A kiadók felkészülnek a Microsoft és a Google leszámolására az MI-eszközökkel kapcsolatban. A médiavezetők kompenzációt akarnak a tartalmaik ChatGPT, Bing és Bard általi felhasználásáért. E kihívások leküzdése érdekében a nagy hírkiadóknak fontolóra kell venniük a kollektív alkudozást az MI-platformokkal, vagy akár azt a drasztikus intézkedést is, hogy a közönség bevonásának visszaszerzése érdekében eltávolítják tartalmaikat az SGE-ből és a keresőmotorokból. Mivel az SGE azzal fenyeget, hogy az online keresést egy föderatívabb webbé alakítja át, a médiaiparnak a hírfogyasztás módjára gyakorolt összetett következményekkel kell megbirkóznia.

A média digitális metamorfózisa
Néhány kiadó a tartalomhoz való mesterséges intelligencia-hozzáférés korlátozásával kezdett válaszlépéseket tenni, míg mások licenctárgyalásokat folytatnak a mesterséges intelligencia platformokkal. A médiavállalatok befolyása azonban viszonylag gyenge ebben az adatharcban (Fotó: Unsplash+)

A tudásgráf mint jelzőfény

E kihívások közepette a bundleIQ reménysugarat kínál a mesterséges intelligenciával működő tudásgráf operációs rendszerével, mely a kiadók meglátásait testre szabható, beszélgetésalapú tartalommá alakítja. E technológia révén a médiavállalatok közvetlenül pénzzé tehetik adataikat, etikus előfizetéseket kínálva, és csökkentve függőségüket a Big Tech-től. Az MI támadásának ellenállása érdekében a kiadókat arra ösztönzik, hogy egyedi, saját tartalmak kínálásával ápoljanak közvetlen kapcsolatot közönségükkel. A bundleIQ ALANI által támogatott beszélgető interfészeinek felhasználásával olyan magával ragadó élményeket hozhatnak létre, amelyek megszilárdítják az előfizetői hűséget.

A tartalom újragondolása

Miközben a kiadók ezen az új terepen navigálnak, újra kell gondolniuk a tartalmukat, hogy a szemantikus web keretein belül boldoguljanak. Ez azt jelenti, hogy optimalizálni kell a hangalapú és vizuális narratívákat, és olyan egyedi, vonzó tartalmat kell nyújtaniuk, mely ellenáll az árucikké válásnak. Ebben a környezetben az MI által generált tartalmak etikus kurátori kezelése kulcsfontosságú feladat a kiadók számára. Megbízható kurátorként kell működniük, strukturált, kontextusba helyezett és kritikusan elemzett tartalmat nyújtva, mely megőrzi az újságírói integritást.

Közös navigálás egy generatív határon

A kiadók és a nagyvállalatok közötti patthelyzet a kábeltelevíziótól az online streaming-ig vagy a rádiózásig és a Spotify-ig tartó, bomlasztó váltások idejét idézi, amikor a médiának folyamatosan újra kellett találnia magát. A generatív mesterséges intelligencia és a szemantikus web térhódítása új kompromisszumokat és kihívásokat jelent. De etikai értékekkel, bátorsággal és stratégiai szövetségekkel a kiadók ismét kihasználhatják az emberi kreativitást és rugalmasságot az alkalmazkodáshoz.

A média digitális metamorfózisa
Miközben a kiadók ezen az új terepen navigálnak, újra kell gondolniuk a tartalmukat, hogy a szemantikus web keretein belül boldoguljanak. Ez azt jelenti, hogy optimalizálni kell a hangalapú és vizuális narratívákat, és olyan egyedi, vonzó tartalmat kell nyújtaniuk, mely ellenáll az árucikké válásnak (Fotó: Unsplash+)

Az Új Intelligencia korszakának elfogadása

Bár a jövő útja tele van bizonytalansággal, a média rugalmassága a történelem során azt sugallja, hogy az újjászületés lehetséges. Az olyan eszközökkel felszerelt kiadók, mint a bundleIQ tudásgráf operációs rendszere, előre törhetnek az MI által támogatott jövőbe. A szemantikus web stratégiai felkarolásával biztosíthatják szerepüket egy olyan jövőben, ahol az információ zökkenőmentesen áramlik a tudás hálójában, gazdagítva az emberi megértést. A generatív mesterséges intelligencia és a szemantikus web konvergenciája tervrajzot kínál a kiadók számára, hogy egy összekapcsolt és felvilágosult információs jövő intézőivé váljanak. Az együttműködés és az innováció révén átformálhatják a médiakörnyezetet, elősegítve egy tájékozottabb, elkötelezettebb és tájékozottabb világ kialakulását. Ez nem csupán a túlélésről szól, hanem a gyarapodásról egy olyan korban, amelyben az információk integritása és gazdagsága a legfontosabb.

A média digitális metamorfózisa
A generatív mesterséges intelligencia és a szemantikus web konvergenciája tervrajzot kínál a kiadók számára, hogy egy összekapcsolt és felvilágosult információs jövő intézőivé váljanak. Az együttműködés és az innováció révén átformálhatják a médiakörnyezetet, elősegítve egy tájékozottabb, elkötelezettebb és tájékozottabb világ kialakulását (Fotó: Unsplash+)

Digitális zavaroktól a mesterséges intelligencia reneszánszáig

Ma a kiadók egy újabb sorsfordító változás küszöbén állnak. Az emberi kreativitás és a mesterséges intelligencia lelkiismeretes összekapcsolásával olyan pozícióba kerültek, hogy az intelligencia kialakulóban lévő korszakában az erkölcsös és tájékozott jövő kurátorai lehetnek. Bár a jövő bizonytalanságba burkolózik, az út folyamatos. Világos szándékkal és alkalmazkodóképességgel a kiadók továbbra is újra feltalálják magukat, megvilágítva a társadalom számára a jövő útját.

A média digitális metamorfózisa

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!