Legtöbbünk számára a közösségi média mindennapos része az életünknek. Arra használjuk, hogy kapcsolatot teremtsünk barátainkkal, megosszuk élményeinket és macskaképeinket, és idegenekkel vitatkozzunk a Star Trek-ről. Ez az előnye. De a hátulütője elég szörnyű. A hagyományos közösségi médiaplatformok alig vagy egyáltalán nem adnak kontrollt saját adataink és képeink felett.
Kihagyott ziccer az EU techóriásokat megzabolázó új rendelkezése
Augusztus végén élesedett az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomagja (DSA) azzal a nem titkolt céllal, hogy a globális techóriások egyeduralmát megtörje, és hatékonyabb fellépésre kötelezze őket a platformokon terjedő valótlan és káros tartalmak ellen. Az érintettek egyelőre vakarják a fejüket vagy éppen hivatalos úton támadják az új szabályozást, szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy a DSA valójában nem nyúl vissza a probléma gyökeréig. Percenként ugyanis mintegy 500 órányi videóanyag kerül ki csak a YouTube-ra és naponta közel 5 milliárd posztot tesznek közzé a Facebookon, miközben a tinédzserek 46%-a találkozott már nem neki való, felnőtt tartalmakkal a platformokon. A felfoghatatlan mennyiségű tartalom káros elemeinek kiszűrése így gyakorlatilag szélmalomharc, amit csak akkor nyerhetünk meg, ha a felhasználók szintjén foglalkozunk a kérdéssel – véli Hortobágyi Ágoston digitális stratéga.