(Kiemelt kép: Unsplash+)
Egy 1600 válaszadó, köztük 800 vezető és 800 alkalmazott részvételével készült 2022-es felmérés megdöbbentő statisztikákat tárt fel az MI közelgő hatásáról. Az előrejelzések szerint a mai munkaerőben meglévő készségek csaknem fele (49%) 2025-re (rendkívül rövid időintervallumban, mindössze 2 év múlva) már nem lesz releváns. Ugyanilyen arányban (47%) érezték úgy, hogy a munkaerő összességében nincs felkészülve az MI által vezérelt munka jövőjére. 56%-uk úgy becsülte, hogy az elkövetkező 5 évben a belépő szintű tudásalapú munkakörök több mint fele megszűnik a mesterséges intelligencia fejlődése miatt. 79% úgy látja, hogy a belépő szintű munkakörök lényegében megszűnnek, és a munkaerőpiacra belépők számára teljesen új készségeket igényelnek. Még a magas szintű vezetői pozíciók sem immunisak, a vezetők több mint fele (56%) azt jósolta, hogy saját szerepkörét részben vagy teljesen felváltja majd a mesterséges intelligencia. Megdöbbentő módon 47% úgy véli, hogy a legtöbb vagy minden vezérigazgatói feladat automatizálható lesz és a vezérigazgatók 49%-a egyetért ezzel!
Azonban nem minden iparági vezető csatlakozik ezekhez a pesszimistább MI kilátásokhoz. Egyes szakértők szkeptikusak a karriercélokra gyakorolt súlyos hatásokkal kapcsolatban a közeljövőben. Bár sok vállalat azt állítja, hogy kihasználja az MI-t, a valóság az, hogy a legtöbbjük még az alkalmazás korai szakaszában van. Inkább hosszabb távú hatásokra számíthatunk a karrierekre, ahogy majd az MI kiérlelődik. Ez a nézet arra számít, hogy az MI át fogja alakítani a karriereket, de inkább lassan és fokozatosan, mint egyszerre. Még mindig sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy az MI pontosan hogyan fogja átirányítani a munkaköröket és a felelősségi köröket. Szinte minden olyan szakembernek, akinek a mindennapjai digitális tevékenységhez kapcsolódnak, újra kell majd igazítania a karriercéljait, ahogy a mindennapi munkafolyamatokban változások kezdődnek. De nagyon nehéz pontosan megjósolni, hogy ez az átirányítás hol és mikor fog bekövetkezni.
Az MI karrier fokozó, nem pedig helyettesítő eszköz
Egyesek úgy látják, hogy az MI nem egyszerűen elveszi az emberi munkákat és feladatokat, hanem kiegészíti a szakembereket, hogy még jobbá tegye őket abban, amit csinálnak. Ahelyett, hogy átirányítanánk az alapvető készségeinket, az egyik értékes karrier készség az, hogy kitaláljuk, hogyan használhatjuk a feltörekvő MI eszközöket erősítőként, hogy még erősebbé tegyük az erősségeinket. Kérdezzük meg, hogyan tudjuk kihasználni az MI-t, hogy fokozatosan jobbá váljunk abban, amit már most is a legjobban tudunk. Az MI legtöbb sikeres alkalmazása az emberi készségeket erősíti, nem pedig egyszerűen helyettesíti azokat. Ahol az ember továbbra is különbséget fog tenni, az a problémameghatározás: a problémák dekomponálása, a minták azonosítása, mielőtt megpróbálnánk meghatározni egy algoritmikus megoldást. Tehát bár az MI helyettesíthet bizonyos feladatokat, az emberek továbbra is szerves szerepet játszanak a kreativitásban, a stratégiában és a problémamegoldásban szerepet játszó puhább képességekben.
A mesterséges intelligenciával kapcsolatos továbbképzés kritikus fontosságú
A felmérés szerint a vezetők körében széles körű egyetértés mutatkozott abban, hogy az MI-képességeik fejlesztése létfontosságú a jövő szempontjából: 92%-uk szerint fontos, hogy 1-2 éven belül fejlesszék MI-képességeiket. Ugyanez az arány már most is aktívan használja az MI-t a munkakörében. 79% aggódik amiatt, hogy ha nem szereznek MI-ismereteket, akkor nem lesznek felkészülve a változó munkakörülményekre.
Bár a legtöbben optimisták a mesterséges intelligencia közelgő hatásait illetően, egyeseket a változások puszta üteme is túlterhel. Az MI képességeinek ismerete segíthet a szakembereknek kihasználni az AI potenciális értékét: Az MI és képességeinek ismerete lehetővé teszi az üzleti szakemberek számára, hogy kihasználják a benne rejlő lehetőségeket, különösen az olyan területeken, mint a HR, az értékesítés és a támogatás. Különösen az IT-vezetőkre lesz mélyen hatással a kialakulóban lévő MI, mivel ők szállítják, kezelik és karbantartják az MI-rendszereket. De még a vezetői szinteken is létfontosságú az átképzés: Az erős soft skillekkel rendelkező vezetők és egyének megtalálása nagyobb kihívás, mint amit a generatív MI nem tud teljesíteni. Ahogy a gépi képességek új területekre terjeszkednek, a pótolhatatlanul „emberi” készségek értéke csak növekedni fog. A kreativitás és a problémamegoldó készségek továbbra is erős keresletet fognak mutatni. A kritikus gondolkodás, a kreativitás, az összetett kommunikáció, a stratégiai tervezés és a váratlan változásokhoz való alkalmazkodás kognitív rugalmassága mélyen emberi képességek, amelyeket az MI nem tud leutánozni. Az innováció és a jövőkép kifejezetten emberi tulajdonságokat igényel: a mesterséges intelligencia nem képes »villanykörtés pillanatokat« kiváltani vagy ambiciózus ötleteket a semmiből kitalálni. Miközben az alkalmazások egyre fejlettebbé válnak a tartalom vagy a lehetőségek generálásában, az emberekre továbbra is szükség van: hatékony súgókat kell kifejleszteni így. A kimenetek kurátora, elemzése és kontextusba helyezése, meghatározni, hogy végül hogyan kell alkalmazni az eredményeket. Az emberi kreativitásra, mozgékonyságra és kitartásra lesz szükség ahhoz, hogy ezeket mesterien kezeljük. Ezt a valós világban tapasztalható találékonyságot a mesterséges intelligencia nehezen tudja majd helyettesíteni. Miközben tehát a technikai készségek kiszorulnak az automatizálásból, a kifejezetten »puha2 készségek iránti kereslet valószínűleg ugrásszerűen megnőnek. A legtöbb vezető arra a következtetésre jutott, hogy a szociális képességek és a szakmai kompetenciák keverékével rendelkező, jól képzett vezetők és csapatjátékosok megtalálása csak egyre versenyképesebb lesz.
Hogyan készüljünk fel?
A folyamatos tanulás elengedhetetlen ahhoz, hogy a piaci változások előtt járjunk. A munkavállalóknak proaktívan kell részt venniük az egész életen át tartó oktatásban az iparágukban megjelenő új technológiák és trendek körül. A készségek diverzifikálása rugalmasságot is biztosít. A túlspecializálódás helyett fontoljuk meg, hogy a szaktudást hogyan hasznosíthatjuk több szerepkörben vagy ágazatban. És mivel a mesterséges intelligencia áthatja az üzleti életet és a társadalmat, az elfogadás és a nyitottság kulcsfontosságú lesz. Az ellenállás helyett inkább vizsgáljuk meg, hogyan növelheti az MI a termelékenységet, a kreativitást és az innovációt. Dolgozzunk együtt a technológiával és ne ellene. A belépő szintű munkavállalók és a digitálisan vezérelt szerepkörökben dolgozók valószínűleg a legnagyobb „zavarral” szembesülnek majd. A szándékos átképzés, a puha készségek fejlesztése, valamint a nyitott és rugalmas gondolkodásmód azonban minden karrierszint esetében megkönnyíti az átmenetet. A jövő továbbra is bizonytalan. Egy dolog azonban világos: az egyetlen állandó maga a változás. A folyamatos önfejlesztés biztosít(hat)ja a rugalmasságot ahhoz, hogy a mesterséges intelligenciával együtt fejlődhessünk, kihasználva annak előnyeit ahelyett, hogy lemaradnánk.
Milyen készségekre van szükségünk?
Fedezzük fel, hogy a mesterséges intelligencia nem fogja helyettesíteni a puha készségeket, valamint azokat a technikai készségeket, melyeket már ma el kell kezdeniük fejleszteniük. Ahogy a mesterséges intelligencia és általában a technológia soha nem látott ütemben fejlődik, a szakemberek egyre inkább aggódnak a jövőbeli szakmai életük miatt. Aggodalmuk oka, hogy az MI számos olyan feladatot átvehet, melyet jelenleg végeznek, és ezzel veszélyeztetheti megélhetésüket. Miért ijesztő ez? Az egyik legjelentősebb aggodalom ma az, hogy az MI automatizálhat szinte mindent, majdnem minden iparágban. Ez az automatizálás a szakemberek iránti kereslet csökkenéséhez vezethet, így kevesebb munkalehetőségük marad. További aggodalomra ad okot, hogy a mesterséges intelligencia gyorsan és olcsón tud megoldásokat létrehozni, ami megnehezíti az ICT-szakértők számára a piaci versenyt. Az ügyfelek talán inkább a gyorsabb és olcsóbb mesterséges intelligencia által generált megoldásokat választják, minthogy az emberi szakértelméért fizessenek. Sokan továbbá attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon elavulttá teheti őket. Ahogy az MI tovább fejlődik, képes lehet olyan feladatok elvégzésére, melyeket jelenleg kizárólag emberinek tekintünk. Ha ez bekövetkezne, a szekértők számára kihívást jelentene, hogy felvegyék a versenyt a hasonló vagy még jobb eredményeket produkáló gépekkel. A mai készségeket kell a holnapba vinni. Ezen aggodalmak ellenére megnyugodhatnak, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti az emberi „érintést” és a kreativitást, melyet a munkájukba visznek. Bár az MI képes bizonyos feladatok elvégzésére, nem tudja felülmúlni azt a személyes perspektívát és rálátást, mellyel az emberi szakértők rendelkeznek. A szakemberek úgy alkalmazkodhatnak a változó környezethez, hogy olyan készségek fejlesztésére összpontosítanak, melyeket az MI nehezen tud leutánozni.
Kreativitás
Bár az MI képes lenyűgöző eredményeket produkálni, még mindig nem képes felvenni a versenyt az emberi elme kreatív erejével. Az MI képes a meglévő mintákat lemásolni, de nehezen tud valami teljesen újat létrehozni. Bár az MI képes esztétikailag kellemes és technikailag tökéletes terveket létrehozni, nem képes megismételni a szakemberek egyedi stílusát és személyes hangvételét. A mai napig érvényes támogatást nyújthat a robusztus forgatókönyvek és a történetmesélés vázának létrehozásában, de ne feledjük: a mesterséges intelligencia csak annyira jó, amennyire az adatok, melyekre kiképzik. Ha olyan radikális lehetőségeket vizsgálunk, amelyek még nem történtek meg, vagy megtörténtek, de nincs sok példa, az MI nem biztos, hogy kiválasztja őket.
Érzelmi érettség
Az MI nem tudja átérezni az emberi érzelmeket, és nem képes megérteni az emberi kommunikáció finomságait sem. Az érzelmi intelligencia létfontosságú az olyan területeken, mint az érdekeltek kezelése, a tanácsadás, a befolyásolás, a coaching és a vezetés, ahol a személyes interakció és a kapcsolat elengedhetetlen. A mesterséges intelligencia nem képes érzelmeket érezni, ami azt jelenti, hogy nem képes felismerni mások érzelmeit, és nem tud reagálni azokra. Az érzelmek az emberi kommunikáció és interakció lényeges elemei, és az érzelmi intelligenciánk alapvető része, hogy képesek vagyunk megérteni őket és reagálni rájuk. A mesterséges intelligencia emellett nem képes empátiát érezni, és nem képes megérteni mások nézőpontját. Az empátia az érzelmi intelligencia alapvető összetevője, és lehetővé teszi számunkra, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal, kapcsolatokat építsünk ki, és megfelelően reagáljunk az érzelmi szükségleteikre. Az érzelmek és a kulturális szokások nagymértékben eltérhetnek a különböző régiókban és közösségekben, ami megnehezíti a mesterséges intelligencia számára, hogy alkalmazkodjon a különböző kontextusokhoz és megfelelően reagáljon. És nyilvánvaló, hogy az MI nem rendelkezik élettapasztalattal, ami az érzelmi érettség kritikus összetevője. Érzelmeinket és reakcióinkat élettapasztalataink alakítják, és az új helyzetekre való reagálási képességünket gyakran a múltbeli tapasztalatokból tanultak határozzák meg.
Kritikus gondolkodás
A mesterséges intelligencia képes a kritikus gondolkodás bizonyos típusú feladatainak elvégzésére, például nagy adathalmazok elemzésére, minták és összefüggések azonosítására, valamint statisztikai modelleken alapuló előrejelzések készítésére. Másrészt viszont nehezen képes kritikusan gondolkodni és hiányos vagy kétértelmű információk alapján ítéleteket hozni. Az emberi lények sokkal jobbak az összetett helyzetek elemzésében és a több tényezőn alapuló döntéshozatalban, a mennyiségi meglátások és a minőségi megfigyelések kombinálásában. És persze, használhatjuk a mesterséges intelligenciát a tervezési gondolkodásunk javítására. De mi a helyzet például az etikával és az erkölccsel? A mesterséges intelligencia csak a beprogramozott adatok alapján tud döntéseket hozni, és nem tud etikai vagy erkölcsi ítéleteket hozni a helyzet tágabb kontextusa alapján. Még a kulcsfontosságú döntések meghozatalának képességét illetően is fontos megjegyezni, hogy a vezérigazgatók ritkán azok, akik néhány másodperc alatt választ adnak: a nagy vezetők nem mindig tudják a válaszokat, hanem inkább úgy alakítják a vállalat körülményeit, hogy a válaszok feltárásra kerüljenek.
Alkalmazkodóképesség
A mesterséges intelligenciát meghatározott feladatok elvégzésére tervezték, és a programozása által meghatározott paraméterek korlátozzák. Az emberek ezzel szemben gyorsan alkalmazkodnak a változó körülményekhez és új készségeket tanulnak. A mesterséges intelligencia modellek nagy mennyiségű adatra támaszkodnak a tanuláshoz és a jóslatok készítéséhez. Ezek az adatok azonban gyakran elfogultak és hiányosak, ami korlátozhatja az új helyzetekhez vagy környezetekhez való alkalmazkodási képességüket.
A mesterséges intelligenciamodelleket múltbeli adatokon képzik ki, ezért csak a korábban látottak alapján tudnak előrejelzéseket készíteni. Nehezen alkalmazkodnak az olyan helyzetekhez, melyek eltérnek a korábban tapasztaltaktól. A mesterséges intelligenciamodellek nem rendelkeznek az emberekhez hasonló kontextuális megértéssel. Nehezen értik meg a nyelv, a kultúra és a társadalmi interakciók árnyalatait, ami korlátozhatja az összetett és változó helyzetekhez való alkalmazkodási képességüket.
Követés
Miközben az MI hatalmas mennyiségű adatot képes elemezni és mintázatok alapján előrejelzéseket készíteni, nem tud érzelmi szinten úgy kapcsolódni az emberekhez, mint az emberek. A követés nem csupán arról szól, hogy információkat szolgáltatunk vagy adatok alapján döntéseket hozunk, hanem arról is, hogy kapcsolatokat építünk, bizalmat szerezzünk, és cselekvésre ösztönözzük az embereket. Az emberek képesek olvasni a sorok között, megértik a nonverbális jeleket, és beleérzik magukat mások szükségleteibe és aggodalmaiba. Ezek mind a hatékony vezetés és követés alapvető összetevői. Sőt, a követés nemcsak arról szól, hogy képesek vagyunk kommunikálni az emberekkel, hanem arról is, hogy bizalmi és befolyásoló kapcsolatot építsünk ki. Az emberek hajlamosak követni azokat, akiket tisztelnek és akikben megbíznak, és az MI nem képes ilyen kapcsolatokat kiépíteni az emberekkel.
Új készségek
Mivel a technológia továbbra is gyors ütemben fejlődik, az egyének számára egyre fontosabbá válik, hogy fejlesszék a szükséges készségeket, hogy a fejlődés előtt járjanak. A jövő szempontjából különösen fontos két szakterület a generatív MI prompt tervezés és az AR & VR tervezés.
Generatív MI-promptok tervezése
A generatív mesterséges intelligencia promptok tervezése egy olyan tudományterület, mely mesterséges intelligencia algoritmusok segítségével új tartalmak (például szöveg, képek vagy akár zene) létrehozására használt promptok vagy utasítások létrehozásával foglalkozik. Ez egy gyorsan fejlődő terület, amely forradalmasíthatja a tartalom létrehozásának és fogyasztásának módját, az új zene, művészet és irodalom generálásától kezdve a személyre szabott marketingtartalmak létrehozásáig. A generatív MI prompt tervezés, más néven „prompt engineering” elsajátításához először meg kell értenünk a gépi tanulás és az MI algoritmusok alapjait. A gépi tanulás során egy algoritmust képeznek ki arra, hogy felismerje az adatokban lévő mintákat, és ezek alapján előrejelzéseket készítsen. A generatív MI-algoritmusok ezt egy lépéssel továbbviszik, és ezeket a mintákat felhasználva új, az eredeti adatokra hasonlító tartalmakat generálnak.
A felkérés szerepe az, hogy a generatív MI-algoritmust a kívánt eredmény irányába terelje. Például egy generatív zenei algoritmus számára egy prompt megadhatja a zene műfaját, a darab hosszát és a használandó hangszereket. Egy generatív művészeti algoritmusnak szóló prompt megadhatja a színpalettát, a stílust és a témát. A generatív mesterséges intelligencia algoritmus sikere szempontjából kritikus fontosságú a kérés megtervezése. Egy jól megtervezett prompt kreatív, vonzó és értelmes tartalmat eredményezhet, míg egy rosszul megtervezett prompt irreleváns, nem vonzó vagy akár sértő tartalmat eredményezhet. A generatív MI promptok tervezésének elsajátításához alapos ismeretekkel kell rendelkezni az MI és a gépi tanulási algoritmusok terén, valamint alapos ismeretekkel kell rendelkezni arról a területről, amelyben generatív tartalmat kívánnak létrehozni. Ez magában foglalhatja a zeneelmélet, a művészettörténet vagy az irodalom tanulmányozását, attól függően, hogy milyen típusú tartalmat szeretnénk létrehozni. Ahogy a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás területe tovább fejlődik, a generatív MI prompt dizájn lehetséges alkalmazásai valószínűleg tovább bővülnek, új lehetőségeket teremtve a kreatív kifejezésre és az innovációra. A generatív MI prompt tervezés elsajátításával az egyének úttörőkké válhatnak ezen az izgalmas és gyorsan fejlődő területen, és kitolhatják a generatív tartalomkészítés határait.
AR/VR fejlesztés
A kiterjesztett valóság (AR) és a virtuális valóság (VR) gyorsan fejlődő területek, melyek forradalmasítják a digitális tartalmakkal való interakcióinkat. Ezért az AR és VR megtanulása egyre fontosabbá válik azon szakemberek számára, akik szeretnének az élvonalban maradni és innovatív, magával ragadó felhasználói élményeket létrehozni. Az AR és VR számára történő tervezés egyedi készségeket és megfontolásokat igényel. Az AR esetében a szakembereknek figyelembe kell venniük azt a fizikai környezetet, melyben a munkájuk megtapasztalható lesz, valamint azt, hogy az általuk létrehozott digitális tartalom hogyan lép kölcsönhatásba ezzel a környezettel, és hogyan javítja azt. Ehhez meg kell érteniük, hogyan használjanak vizuális és hangjelzéseket a felhasználóknak az AR-élményen való átvezetéséhez, és hogyan hozzák létre a digitális és a fizikai világ zökkenőmentes integrációját. A VR-ben a szakembereknek olyan magával ragadó, háromdimenziós környezeteket kell létrehozniuk, melyek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy természetesnek és intuitívnak tűnő módon teljes mértékben részt vegyenek a digitális tartalomban. Ez magában foglalja annak megértését, hogy hogyan lehet a virtuális térben valósághű megvilágítást, textúrákat és mozgásokat létrehozni, valamint hogyan lehet olyan mélység- és léptékérzetet teremteni, mely pontosan tükrözi a felhasználó helyzetét és mozgását a VR-környezetben.
Az AR és VR tanulása a technikai és kreatív készségek kombinációját igényli. A szakembereknek erős alapokkal kell rendelkezniük a hagyományos tervezési elvekben, mint például a kompozíció, a színelmélet és a tipográfia, valamint a 3D modellezési és animációs szoftverek ismeretében. Emellett képesnek kell lenniük a kreatív gondolkodásra és innovatív megoldások kidolgozására az AR és VR által támasztott egyedi kihívásokra. Az olyan újonnan megjelenő platformok, mint az AR és a VR megkövetelik, hogy új módon használják ezt a készséget, és végső soron a gyakorlatban tanuljanak. Végül is a prototípusok készítése tanulás.
