A vállalati szoftverekkel kapcsolatban számos olyan szellemi tulajdonjogi, adatvédelmi jogi és titokvédelmi kérdés felmerülhet, amelyre a cégek sajnos nem mindig gondolnak a beszerzés során. Az üzletmenet szempontjából kritikus szoftverek esetében az említett kérdésekből eredő problémák akár jelentősen is befolyásolhatják a cég mindennapos működését, és az adatvédelmi és titokvédelmi kötelezettségek megsértése nemcsak jogi következményekkel járhat, de a cég iránti bizalmat is megingathatja – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
Felvásárolják a Prianto-t
A QBS Software vásárolja meg a nagyvállalati szoftverekre szakosodott Prianto-csoportot – jelentette be a brit szoftveróriás.
Jogi útmutató technológiai kérdésekhez: mire jó az MI-fókuszú jogász a háznál?
Felmerülhet a kérdés, hogy miben más egy technológiára és főként a mesterséges intelligenciára (MI) fókuszáló jogi szakember, mint a „hagyományos” jogi keretek mentén tevékenykedő. A válasz a mindennapi gyakorlatból adódik, ami dr. Kerecsen Évát arra ösztönözte, hogy kilépjen a megszokott keretekből, és egyfajta összekötő szerepet töltsön be az üzleti igények, a technológia alkalmazása és a jogi megfelelés között.
MI tolmácsol a fejlesztők és az üzletemberek között
A mesterséges intelligencia számos téren támogatja a szoftverfejlesztést, például segít a különféle funkcionális, teljesítménybeli és biztonsági tesztek lefuttatásában, a sebezhetőségek azonosításában és javításában, illetve a határidők tartásában. A Micro Focus szakértői szerint az egyre szélesebb körben alkalmazott technológia mindezek mellett arra is jól használható, hogy megkönnyítse a kommunikációt a fejlesztők, valamint az üzleti vezetők és a felhasználók között.
Emberközpontú megközelítések a jobb algoritmus-tervezéshez
Az algoritmusok gyakran a hideg, kemény matematikai formulák félelmetes gondolatait idézik fel sokak fejében. Ezt a megközelítést tanítják sok informatikai kurzuson és tankönyvben. Koncepcionálisan ez a megközelítés jól működik: keresésre, rendezésre, számításra, rendszerezésre.
Az adatarchitektúra üzleti jelentősége a digitális korban
Új technológiák, Szakmapolitika, Karrier, Pénzügy, Ipar, Közigazgatás, Adatgazdaság, ICT-vezetők, HR-technológia, Egészségügy, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, Oktatás, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Telco, Energetika, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
Az adatarchitektúra döntő szerepet játszik a nyers adatok felhasználhatóvá és értékessé tételében. Jól megtervezett architektúra nélkül az adatok töredezetté, következetlenné és nehezen hozzáférhetővé válhatnak. Az adatarchitektúra egyértelmű struktúra, kapcsolatok és szabványok kialakításával biztosítja az adatok integritását és koherenciáját.
A kódolás jövője: ember kontra mesterséges intelligencia
Új technológiák, Szakmapolitika, Karrier, Pénzügy, Ipar, Közigazgatás, Adatgazdaság, ICT-vezetők, HR-technológia, Egészségügy, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, Oktatás, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Telco, Energetika, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
Az elmúlt években a mesterséges intelligencia jelentős előrelépést ért el a programozás területén. Az MI-vel működő eszközök ma már képesek olyan kódokat írni, melyek ugyanolyan jók vagy még jobbak, mint az emberek által írtak. Ez forradalmasíthatja a szoftverfejlesztés módját, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá téve azt.
Társalgási és generatív mesterséges intelligencia: a megfelelő megközelítés kiválasztása az üzleti siker érdekében
Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Karrier, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Adatgazdaság, HR-technológia, Egészségügy, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, Oktatás, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Telco, Energetika, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
Napjaink gyorsan fejlődő digitális környezetében az MI-technológiák forradalmasították a gépekkel való interakcióinkat. A két kiemelkedő ága, a társalgási és a generatív MI jelentős figyelmet kapott, mivel képesek az emberhez hasonló beszélgetéseket utánozni, illetve kreatív tartalmat generálni. Bár ezeknek a technológiáknak különböző céljaik és funkcióik vannak, gyakran tévesen felcserélhetőnek tekintik őket.
A közösségi hálózatok jövője
Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Közlekedés, Technológia, Fejvadászat, Agrárium, Energetika, Telco, Ingatlan, Kormányzati informatika, Startup, HR
A hagyományos közösségi médiával szemben meggyőző alternatívát kínáló decentralizált hálózatok az elosztott főkönyvi technológiák kihasználásával bizalmat és átláthatóságot biztosítanak az online interakciókban, ahol az adatok több, a felhasználók által ellenőrzött csomóponton keresztül tárolódnak. Az ilyen közösségek ezeket a rendszereket arra használják, hogy lehetőséget biztosítsanak a magánjellegű, cenzúramentes kommunikációra, és a felhasználóknak nagyobb ellenőrzést biztosítsanak személyes adataik felett.
A mesterséges intelligencia és a nyílt forráskód kérdése
Szakmapolitika, Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Közigazgatás, Címlapsztori, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Egészségügy, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Oktatás, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Energetika, Telco, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
A generatív mesterséges intelligencia, melyet olyan korszerű modellek hajtanak, mint a GPT és a Claude az innováció és az átalakulás új korszakát nyitotta meg. Ezek az MI-rendszerek figyelemre méltó képességgel rendelkeznek az emberhez hasonló szövegek generálására, forradalmasítva a különböző iparágakat a tartalomkészítéstől a virtuális asszisztensekig. Azonban, mint minden úttörő technológiánál, itt is vannak mélyreható kérdések, melyek figyelmet követelnek. A nyílt forráskód és zárt rendszer dilemmája és a centralizáció vs. decentralizáció problémája.
Adattudomány a mesterséges intelligencia korában
Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Szakmapolitika, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Közigazgatás, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Egészségügy, Közbeszerzés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Oktatás, Közlekedés, Technológia, Fejvadászat, Agrárium, Telco, Energetika, Ingatlan, Kormányzati informatika, Startup, HR
Az elmúlt hat hónapban több ezer alkalommal hallottuk ezt a kérdést: az adattudomány tényleg halott? Érdemes még mindig Pythont tanulni? Most, hogy van MI, még mindig szükség van az adattudományra? Vagy nyilvánítsuk halottá? Még mindig szükségünk van egyáltalán hús és vér adattudósokra?
Hogyan falja fel az MI a szoftverek után a világot?
Szakmapolitika, Uncategorized, Karrier, Pénzügy, Új technológiák, Közigazgatás, Adatgazdaság, ICT-vezetők, Ipar, Egészségügy, Közbeszerzés, Rövid hírek, Felhő, HR-technológia, Oktatás, Közlekedés, Tendergyőzelmek, Biztonság, Iparági megoldások, Fejvadászat, Agrárium, Technológia, Telco, Energetika, Kormányzati informatika, Ingatlan, Startup, HR
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
