A mesterséges intelligencia hatása a munka jövőjére

A mesterséges intelligenciának a munka jövőjére gyakorolt hatása sokrétű, és potenciálisan hatással lehet a munkahelyteremtésre, a munkahelyek kiszorítására és a munkakörök jellegének megváltozására. Íme néhány kulcsfontosságú szempont:

• A rutinfeladatok automatizálása: A mesterséges intelligencia különböző iparágakban képes az ismétlődő és rutinfeladatok elvégzésére, ami potenciálisan kiszoríthatja az ilyen feladatokkal járó munkahelyeket. Ez azonban felszabadíthatja az emberi munkaerőt is, hogy összetettebb és kreatívabb munkát végezzen.
• Munkahelyteremtés: A mesterséges intelligencia és a technológiai ágazatokban új munkahely-kategóriák jönnek létre. Növekszik a kereslet az MI-szakértők, az adattudósok, a gépi tanulási mérnökök és az MI mellett dolgozó szakemberek iránt.

• Fel- és átképzés: A munkavállalóknak új készségeket kell elsajátítaniuk ahhoz, hogy relevánsak maradjanak a munkaerőpiacon. Az egész életen át tartó tanulás és a folyamatos szakmai fejlődés egyre fontosabbá válik, mivel a munkaerő által megkövetelt készségek változnak.
• A munkakörök jellegének megváltozása: Az MI megváltoztathatja a munkák jellegét, még azok esetében is, melyek nem teljesen automatizáltak. Az orvosok például a mesterséges intelligencia segítségével hatékonyabban diagnosztizálhatják a betegeket, így a kezelésre és a betegellátásra összpontosíthatnak.
• Az ember és az MI együttműködő interakciója: Valószínűleg egyre több lesz az olyan szerepkör, mely az ember és a mesterséges intelligencia együttműködését igényli, ahol az emberi ítélőképesség és a mesterséges intelligencia hatékonysága kombinálódik a jobb eredmények elérése érdekében.
• Gazdasági termelékenység és növekedés: A mesterséges intelligencia jelentősen növelheti a gazdasági termelékenységet és növekedést, ami új piacok és iparágak létrejöttéhez vezethet.
• Munkahelyi hatékonyság: A mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök növelhetik a munkahelyi hatékonyságot, ami rövidebb munkaidőt és jobb egyensúlyt eredményez a munka és a magánélet között.
• Távmunka és rugalmasság: A mesterséges intelligencia és a kapcsolódó technológiák hatékonyabb távmunkát és együttműködést tesznek lehetővé, és ezt a tendenciát a COVID-19 világjárvány felgyorsította.
• Etikai megfontolások és szabályozás: A munka jövőjét az is alakítja majd, hogy a társadalom hogyan szabályozza a mesterséges intelligenciát, figyelembe véve a magánélet védelmét, az elfogultságot és a technológia etikus használatát.
• Egyenlőtlenség: Fennáll annak a veszélye, hogy a mesterséges intelligencia súlyosbíthatja a jövedelmi és foglalkoztatási egyenlőtlenségeket, ha bizonyos csoportokat aránytalanul nagy mértékben érint az automatizálás, vagy ha a mesterséges intelligencia által vezérelt növekedés előnyei nem oszlanak meg széles körben.
• Globális munkaerő-hatások: A mesterséges intelligencia hatása világszerte eltérő módon lesz érezhető: egyes régiók a globális technológiai piacon betöltött szerepük miatt jobban fognak profitálni, míg mások kihívásokkal szembesülhetnek, ha gazdaságuk olyan iparágakra támaszkodik, melyek érzékenyebbek az automatizálásra.

A mesterséges intelligencia várhatóan jelentősen átalakítja a munka jövőjét, ami lehetőségeket és kihívásokat egyaránt rejt magában. Miközben fennáll a munkahelyek kiszorulásának lehetősége, a munkahelyek bővülésére és új típusú munkahelyek létrehozására is lehetőség nyílik. Az MI munkahelyekre gyakorolt nettó hatása számos tényezőtől függ majd, többek között a mesterséges intelligencia bevezetésének ütemétől, a gazdasági növekedéstől, az oktatástól és a közpolitikai válaszoktól.

Milyen típusú munkákat végezhet a mesterséges intelligencia?

Az MI-robotok két nagy kategóriába sorolhatók: szoftveres robotok és fizikai robotok. Vizsgáljuk meg most az egyes típusokat.

Szoftverrobotok

A szoftverrobotok néhány gyakori felhasználási területe a következő:

• MI-ügynökök: Interaktív botok, melyek szimulálják a felhasználókkal folytatott beszélgetést, gyakran használják ügyfélszolgálaton vagy virtuális asszisztensként.
• Webkúszók: Automatizált botok, melyek az internet tartalmát indexelik a keresőmotorok számára.
• Közösségi média botok: Olyan botok, melyek automatizálják a közösségi médiaplatformokon végzett feladatokat, például a tartalom közzétételét vagy a felhasználókkal való kapcsolattartást.
• Rosszindulatú botok: Beleértve a rosszindulatú szoftvereket terjesztő, adatokat lopó vagy egyéb káros online tevékenységeket végző botokat.
• Tranzakciós botok: Olyan automatizált rendszerek, melyek a felhasználók nevében online tranzakciókat hajtanak végre.
• Tartalmi botok: Írott, vizuális vagy hang alapú tartalmat generáló szoftverek.
• Kereskedelmi botok: Automatizált rendszerek, melyek algoritmusok alapján hajtanak végre tőzsdei kereskedéseket.

Fizikai botok

A szoftverrobotok néhány gyakori felhasználási területe a következő:

• Ipari robotok: A gyártásban használt robotok olyan feladatokat végeznek, mint a hegesztés, festés, összeszerelés és ellenőrzés.
• Szolgáltató robotok: Ide tartoznak az egészségügyben, takarításhoz, a vendéglátásban és a szállítási szolgáltatásokban használt robotok.
• Háztartási robotok: Olyan robotok, mint a porszívók (pl. Roomba és társai) vagy a fűnyíró robotok, melyek háztartási feladatokat végeznek.
• Drónok: Fényképezéshez, megfigyeléshez, kézbesítéshez és egyéb feladatokhoz használt pilóta nélküli légi járművek.
• Humanoid robotok: Olyan robotok, melyek hasonlítanak az emberre, és különböző feladatokat tudnak ellátni, például társas vagy ügyfélszolgálati feladatokat.
• Orvosi robotok: Ezek a műtéteknél, a rehabilitációban és a személyes egészségügyi ellátásban nyújtanak segítséget.
• Felfedező robotok: Az űrkutatásban (mint a marsjárók) vagy a mélytengeri kutatásban használatosak, ezek a robotok olyan helyekre is eljutnak, ahol az ember számára nem biztonságos vagy lehetetlen.
• Teleprezentációs robotok: Lehetővé teszik, hogy az emberek távolról jelen legyenek egy adott helyen, mozogjanak és interakcióba lépjenek egy képernyőn és vezérlőkön keresztül.

Mely munkahelyek vannak a leginkább veszélyben?

Most, hogy van egy elképzelésünk arról, hogy mire képes a mesterséges intelligencia, vizsgáljuk meg, hogy mely munkahelyek vannak a leginkább veszélyben:

Ha elemezzük ezeket az adatokat, rájövünk, hogy a magas kitettségű területek az adminisztratív (46%) és jogi (44%) szakmák, az alacsony kitettségűek pedig a fizikailag intenzív szakmák, például az építőipar (6%) és a karbantartás (4%). Ha ezt az információt ágazati szinten szeleteljük, akkor a gazdaság különböző ágazataiban végbemenő átalakulást.

Majdnem minden ötödik munkavállaló olyan munkakörben fog dolgozni, mely erősen érzékeny a mesterséges intelligenciára, ahol a kulcsfontosságú feladatokat vagy kiegészítheti, vagy átveheti a mesterséges intelligencia.

A munkavállalók mintegy 23%-a tölt be az MI befolyására legkevésbé érzékeny pozíciókat, olyan tevékenységeket végezve, melyekre kevésbé valószínű, hogy hatással lesz az MI fejlődése.

Körülbelül 60%-uk olyan foglalkozásokban helyezkedett el, melyek vegyes mértékben vannak kitéve az MI-nak. Az jelentős mértékben kitett pozíciók gyakran a jobban fizetett ágazatokhoz tartoznak, ahol a magasabb végzettség és az elemzői képességek előnyösek.

Demográfiai jellemzők

Most, hogy megismertük az MI-kockázatnak leginkább kitett szakmákat és iparágakat, vizsgáljuk meg a kockázatokat demográfiai szempontból is. Az iskolai végzettség jelentős szerepet játszik a mesterséges intelligenciának való kitettségben: a legalább alapfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók 27%-a van kitéve magas mesterséges intelligencia-kockázatnak, ami több mint kétszerese a csak középiskolát végzettek 12%-ának.

A nemek közötti különbségek is megmutatkoznak: a nők (21%) nagyobb valószínűséggel dolgoznak a mesterséges intelligenciának magasan kitett munkakörökben, mint a férfiak (17%), ami tükrözi az egyes nemek által jellemzően betöltött különböző munkaköröket. A faji különbségek is nyilvánvalóak: az ázsiai (24%) és fehér (20%) alkalmazottak nagyobb mértékben vannak kitéve az MI-nak, mint fekete (15%) és spanyol ajkú (13%) társaik.

A magasabb bérű munkavállalók nagyobb mértékben érintettek. A mesterséges intelligenciának leginkább kitett munkakörökben dolgozók átlagosan 33 eurót kerestek óránként, ami lényegesen több, mint a mesterséges intelligencia által legkevésbé érintett munkakörökben dolgozók 20 €-ós órabére.

Hol vannak új lehetőségek?

Az MI-forradalom két különböző úton haladhat előre. A vállalatoknak és a vezetőknek óvatosan kell szembenézniük ezzel az útelágazással.

Az automatizálás útja: Az európai és amerikai technológiai iparban jelenleg ez a szemlélet uralkodik, mely azon a meggyőződésen alapul, hogy a mesterséges intelligenciának az emberhez hasonlóan, sőt annál jobban kell elvégeznie a feladatokat. Itt az olyan óriások, mint a Microsoft és a Google, valamint a hozzájuk tartozó hálózatok szorgalmasan dolgoznak az új MI-alkalmazások kifejlesztésén, melyek célja az emberi tevékenységek egyre növekvő számú automatizálása.

Az „automatizálás az első” megközelítésnek az egyénekre gyakorolt káros hatásai előre láthatóak, a digitális technológiák és a robotika korábbi hullámaiból levonva a tanulságokat. Az ilyen korábbi automatizálási hullámok az elmúlt negyven év során jelentősen csökkentették a feldolgozóipari munkahelyeket és jelentősen növelték a gazdasági egyenlőtlenségeket. Amennyiben a mesterséges intelligencia felerősíti ezt az automatizálási trendet, valószínű, hogy ezeknek a mintáknak a folytatását fogjuk látni: a tőke és a munkaerő közötti szakadék szélesedését, a szakemberek és más munkavállalók közötti egyenlőtlenségek növekedését, valamint a minőségi munkalehetőségek szűkösségét a gazdaságon belül.

Az emberi képességek fokozásának útja: Létezik azonban egy alternatív út, mely jelentősen eltér az elsőtől. Ez a megközelítés az emberi szerepek és készségek fokozására helyezi a hangsúlyt ahelyett, hogy háttérbe szorítaná őket. Ez a stratégia nem példa nélküli. Történelmileg az emberi képességek új feladatok bevezetése révén történő bővítése, valamint a munkavállalók jobb eszközökkel és információkkal való ellátása alapozta meg a második világháborút követő években tapasztalt béremelések és kollektív gazdasági sikerek korszakát.

Ideális esetben a mesterséges intelligencia lehetőséget nyújt az emberi képességeket kiegészítő technológiai fejlesztések „ígéreteinek” bővítésére. Megkönnyítheti olyan különféle eszközök létrehozását, melyek javítják az emberek döntéshozatali képességeit. Fontos, hogy ez az előny nem csak az irodai dolgozókra és a szakemberekre korlátozódik. A mai munkaerő jelentős része, beleértve a gyári munkásokat, villanyszerelőket, vízvezeték-szerelőket, pedagógusokat és egészségügyi szakembereket, a problémamegoldásra és a helyben történő döntéshozatalra támaszkodik. Pontosabban fogalmazva, a kontextusnak megfelelő információkkal felszerelve ezek a munkavállalók nemcsak a jelenlegi szerepeik hatékonyságát javíthatnák, hanem újabb, kifinomultabb feladatokkal is megbirkózhatnának.

A társadalmi változás szükségessége

A vállalatok vezetése jól tenné, ha a humánus szemléletet helyezné előtérbe. Kezdetben kulcsfontosságú, hogy a vezetés felismerje és megbecsülje a munkavállalókat, mint olyan alapvető értéket, melynek hatékonyságát növelni lehet, melynek az információkhoz való hozzáférése kiszélesíthető, és melynek képzése prioritást érdemel(ne). A sok vezetői csapatban uralkodó gondolkodásmód azonban a munkaerőt elsősorban olyan költségként kezeli, melyet minimalizálni kell, akár a versenyképes túlélés, akár a részvényesi hozam növelése érdekében. A vállalati struktúra kevesebb alkalmazottal történő átalakítására irányuló sietségben figyelmen kívül hagyják e vállalatok tartós életképességét, és gyakran nem is sikerül megvalósítani a közepes automatizálási és kiszervezési erőfeszítésekből várt termelékenységjavulást. A vállalkozásoknak el kell ismerniük, hogy a munkaerő valójában kulcsszerepet játszik a termelékenység növekedésének előmozdításában.

Másodszor, a technológiai iparnak a munkavállalók támogatására kellene összpontosítania ahelyett, hogy az automatizálási és felügyeleti technológiák fejlesztésére koncentrálna. Az ágazat céljait túl sokáig félrevezette a mesterséges általános intelligenciára és az önellátó gépi intelligenciára való törekvés, mivel a szakmában sokan még mindig annak bizonyítására vannak rögzülve, hogy algoritmusaik képesek elérni az „emberi egyenértékűséget”. Ez gyakran a lehető legtöbb funkció automatizálására irányuló törekvésben nyilvánul meg.

Harmadszor, elengedhetetlen, hogy a dolgozóknak beleszólásuk legyen a technológiák alkalmazásába. Ez a beleszólás nemcsak azért kulcsfontosságú, hogy ellensúlyozza a munkaerőköltségek csökkentésére és az automatizálás előrehaladására való indokolatlan összpontosítást. Azért is létfontosságú, mert gyakran a munkavállalók tudják a legjobban megítélni, hogy szerepkörük mely aspektusai profitálhatnak a technológiai segítségből, és melyek azok, melyeknek érintetlenül kell maradniuk. Ők tudják, hogy mely feladatokat lehetne racionalizálni, hogy több idő maradjon a nagyobb értékű munkára, ami a termelékenység növelésének új útjaihoz vezethet. A munkavállalók nagyobb mértékű bevonása csökkenti a vállalatok motivációját arra, hogy fokozzák a munkaerő felügyeletét és ellenőrzését. Továbbá ez segít biztosítani, hogy a termelékenység javulásából származó előnyök méltányosabban osztódjanak a munkaadók és a munkavállalók között.

Új szakmák megjelenése

Az 1995-2000 közötti első „internet-boom” idején új szakmáknak teremtettek munkahelyeket, és néhány foglalkozás meg is szűnt vagy visszaszorult. Például, ahogy az utazás és a befektetés egyre inkább önkiszolgálóvá vált az olyan weboldalakon keresztül, mint az Expedia és az Ameritrade, a fogyasztók megkerülhették az utazási irodákat és a tőzsdeügynököket. Így természetesen komoly leépítések történtek ezekben a szakmákban. Hasonlóképpen, most, a mesterséges intelligencia forradalmával, azt fogjuk látni, hogy bizonyos szakmák visszaszorulnak, és más, „újdondász” szakmák fognak megjelenni, hogy betöltsék az űrt. A Világgazdasági Fórum elég alaposan tanulmányozta a mesterséges intelligencia hatását, és néhány tanulságos adatot is közölt.

Íme néhány további technikai és nem technikai jellegű munkakör, amelyek az innováció ezen hullámában megjelenhetnek.

Műszaki szakmák

• Mesterséges intelligencia etikai tisztviselő: Olyan szakemberek, akik biztosítják, hogy a mesterséges intelligencia rendszereket etikusan tervezzék és valósítsák meg, és olyan kérdésekkel foglalkoznak, mint az elfogultság, a magánélet védelme és az emberi jogok.
• Gépi tanulási mérnök: Olyan szakemberek, akik olyan algoritmusok és modellek kifejlesztésében jártasak, melyek lehetővé teszik a gépek számára, hogy adatokból tanuljanak.
• Adatok annotálására szakosodott szakemberek: A mesterséges intelligencia rendszerek képzéséhez szükséges adatok előkészítésével és címkézésével foglalkozó szakemberek, ami a pontos gépi tanulás elengedhetetlen lépése.
• Robotikai technikus: A különböző iparágakban használt robotok és automatizált rendszerek karbantartására és javítására szakosodott személyek.
• MI-integrációs szakember: Olyan szakértők, akik a hatékonyság és a termelékenység növelése érdekében a mesterséges intelligencia technológiáknak a meglévő üzleti folyamatokba és rendszerekbe történő integrálására összpontosítanak.
• Kvantum és gépi tanulás kutató: A kvantumszámítás és a gépi tanulás metszéspontjában dolgozó tudósok, akik olyan új algoritmusok kifejlesztésén dolgoznak, amelyek jelentősen felgyorsíthatják az MI képességeit.

Nem műszaki állások

• MI-szabályzás elemző: Olyan személyek, akik tanulmányozzák és kidolgozzák az MI-technológiák fejlesztését és használatát szabályozó irányelveket és szabályozásokat, biztosítva, hogy azok a társadalom javát szolgálják.
• Mesterséges intelligencia ismeretek oktatója: Olyan oktatók, akik széles közönség számára nyújtanak képzést a mesterséges intelligencia technológiák, azok alkalmazásainak és következményeinek megértéséről.
• Az ember és az MI közötti interakció tervezője: Olyan márnökök, akik a felhasználói élményre összpontosítva intuitív interfészek létrehozására szakosodtak az emberek és a mesterséges intelligenciával működő rendszerek közötti interakcióhoz.
• Etikus beszerzési menedzser: Olyan szakemberek, akik biztosítják, hogy az MI-rendszerekben használt hardver- és szoftverkomponensek előállítása és beszerzése etikus módon történjen.
• MI-pszichológus: Pszichológus szakértők, akik tanulmányozzák a mesterséges intelligenciával való interakció hatását az emberi viselkedésre és mentális egészségre, és iránymutatásokat adnak az egészséges interakciókhoz.
• Digitális adatvédelmi tanácsadó: Tanácsadók, akik segítenek az egyéneknek és szervezeteknek megérteni és kezelni a mesterséges intelligencia és az adatelemzés használatának adatvédelmi következményeit.

Az MI további fejlődésével az ilyen és más új szerepkörök iránti igény várhatóan növekedni fog, mivel az iparágak széles körét érinti, és sokféle készséget és tudásbázist igényel. Ez a váltás lehetőséget kínál mind a jelenlegi munkavállalók, mind a jövő generációi számára az élethosszig tartó tanulásra és a változó technológiai környezethez való alkalmazkodásra.

Át- és továbbképzések

A mesterséges intelligencia forradalma várhatóan átalakítja a munkaerőpiacot, ami olyan munkaerőt igényel, mely jártas az új technológiákban és képes az MI-rendszerek mellett dolgozni. A következő lépéseket lehet tenni a munkaerő átképzése és továbbképzése érdekében az MI forradalomra:

• A készséghiányok felmérése: A jelenlegi munkaerő elemzése a keresett és a mesterséges intelligencia miatt elavulttá váló készségek azonosítása érdekében. E hiányosságok megértése kulcsfontosságú a hatékony átképzéshez.
• Az egész életen át tartó tanulás kultúrája: A folyamatos tanulás („életfogytig”) kultúrájának ösztönzése, ahol a munkavállalók motiváltak arra, hogy karrierjük során új készségeket szerezzenek.
• Partnerség az oktatási intézményekkel: Együttműködés az egyetemekkel, közösségi főiskolákkal és szakiskolákkal olyan tanfolyamok kifejlesztése érdekében, melyeken a mesterséges intelligenciával bővített munkahelyen szükséges készségeket oktatják.
• Online tanulási platformok: Olyan online tanfolyamok és platformok használata, melyek rugalmas tanulási lehetőségeket kínálnak a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, az adattudomány és a kapcsolódó területek terén.
• Házon belüli képzési programok: Olyan munkáltató által vezetett képzési programok megvalósítása, amelyek a szervezet sajátos igényeire összpontosítanak, és gyakorlati tapasztalatot nyújtanak az MI-technológiákkal kapcsolatban.
• Kormányzati kezdeményezések: A mesterséges intelligenciát felkaroroló kormányok által vezetett kezdeményezések és ösztönzők támogatása mind az egyének, mind a vállalatok számára, hogy részt vegyenek átképzési programokban.
• Szakmunkásképzés és szakmai gyakorlat: Olyan tanulószerződéses és gyakornoki képzéseket kínálata, melyek lehetővé teszik a munkavállalók számára, hogy gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az új technológiákkal kapcsolatban.

• Funkcióközi oktatás: A nem technikai dolgozók ösztönzése, hogy szerezzenek alapvető ismereteket a mesterséges intelligenciáról és az adatismeretről, míg a technikai személyzetnek folyamatosan tanulnia kell az üzleti folyamatokról és a puha készségekről.
• Tanúsítási programok: Az új technológiákban való jártasságot igazoló, elismert bizonyítványt nyújtó tanúsítási programok támogatása.
• Munkahelyi rotáció és árnyékképzés: Lehetővé kell tenni, hogy a munkavállalók különböző szerepkörökben rotálhassanak, vagy szakértőket kísérhessenek figyelemmel, hogy új készségeket sajátíthassanak el, és megértsék az üzlet különböző aspektusait.
• Soft Skill-ek fejlesztése: Mivel a mesterséges intelligencia kevésbé képes az emberi puha készségek megismétlésére, összpontosítani kell a kommunikációs, problémamegoldó és kreatív gondolkodási képességek fejlesztésére.
• Ösztönzők az átképzéshez: Biztosítani kell a pénzügyi ösztönzőket, például tandíj-visszatérítést, fizetett szabadidőt a képzésre, vagy bónuszokat a képzési programok elvégzéséért.
• Munkavállalói átképzési programok: Azoknak, akiknek a munkája jelentősen megváltozik vagy elavulttá válik az MI miatt, olyan átmeneti programokat kell biztosítani, melyek új szerepekre való átképzést kínálnak.
• Mesterséges intelligencia etikai és elfogultsági képzés: A mesterséges intelligenciával kapcsolatos etikai, elfogultsági és felelősségteljes használatra vonatkozó képzés biztosítása annak érdekében, hogy a munkaerő felkészült legyen a mesterséges intelligencia etikus és tisztességes alkalmazására.
• Innovatív oktatási modellek: Meg kell vizsgálni az alternatív oktatási modelleket, például a mikro-kreditpontokat, a digitális jelvényeket és a moduláris oktatást a rugalmas és célzott készségelsajátítás érdekében.

E lépések megtételével a szervezetek, kormányok és oktatási intézmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a munkaerő rendelkezzen a szükséges készségekkel ahhoz, hogy boldogulni tudjon a mesterséges intelligencia által vezérelt jövőgazdaságban. Elengedhetetlen, hogy ezeket a kezdeményezéseket korán elkezdjék, és az MI-képességeinek fejlődésével párhuzamosan folyamatosan adaptálják őket.

(Kiemelt kép: Unsplash+)