(Kiemelt kép: Unsplash)
Az ember és az MI együttműködése új korszakba lépett, ahol az emberi intuíció és szakértelem egyesülése az MI analitikus képességeivel egy „új zsenit” eredményez. Ez az átalakító szövetség lehetővé teszi, hogy a megismerés, a meglátások és a kreativitás határait feszegetve olyan „szellemi erőművet” hozzunk létre, mely túllép az emberi megismerés és az MI-algoritmusok korlátain. Ennek az új zsenialitásnak a műveléséhez elengedhetetlen, hogy virtuóz módon közelítsük meg az ember és az MI kapcsolatát, felismerve mindkét fél egyedi képességeit, és megtalálva a módját annak, hogy harmonikusan integráljuk őket. A GPT-4 virtuozitással való „játékával” felszabadíthatjuk az ember és az MI együttműködésében rejlő kiaknázatlan lehetőségeket, és új magasságokba juthatunk a problémamegoldás, az innováció és a művészi kifejezés terén. Az ember és az MI együtt olyan szintű megismerést, éleslátást és kreativitást ér el, mely nagyobb, mint a részek összege. A mesterséges intelligencia térhódítása aggodalmakat váltott ki a munkahelyek kiszorításának lehetőségével és a munka jövőjére gyakorolt hatásával kapcsolatban. Ahelyett azonban, hogy fenyegetésként tekintenénk a mesterséges intelligenciára, fontos felismerni az emberi mesterséges intelligencia együttműködésében rejlő hatalmas lehetőségeket. Az MI-technológia már bebizonyította, hogy képes az emberi képességek kiegészítésére ahelyett, hogy egyszerűen helyettesítené azokat. Az emberek és az MI erősségeinek kihasználásával nagyobb hatékonyságot és termelékenységet érhetünk el. Az MI például automatizálhatja az ismétlődő és hétköznapi feladatokat, lehetővé téve az embereknek, hogy a kreativitást, kritikus gondolkodást és érzelmi intelligenciát igénylő, nagyobb értékű munkára összpontosíthassanak.
Az MI és a munka jövője
A közhiedelemmel ellentétben a mesterséges intelligencia nem fogja kiváltani az összes emberi munkát. Ehelyett át fogja alakítani a munkaköröket és új lehetőségeket fog teremteni. Miközben az MI automatizálhat bizonyos feladatokat, a munkának még mindig vannak olyan aspektusai, melyekhez emberi kézre van szükség. Az összetett döntéshozatalt, empátiát, intuíciót és alkalmazkodóképességet igénylő munkakörök az MI által vezérelt világban is létfontosságúak maradnak. Ráadásul maga az MI-technológia is emberi közreműködést igényel a fejlesztés, karbantartás és folyamatos fejlesztés során. Ez új munkaköröket és lehetőségeket teremt az MI-kutatás, a programozás, az adatelemzés és az etikai megfontolások terén. Hogyan változtatja meg a munkahelyeket a mesterséges intelligencia automatizálása és az ember-számítógép együttműködés?
Tehetségcsatornák és karrierépítési hiányosságok
Malcolm Gladwell Outliers című könyvében a 10.000 órás szabályról beszél, miszerint egy készség elsajátításához ennyi óra gyakorlásra lenne szükség. De hogyan tudjuk megszerezni a tízezer órát, ha egy gép automatizálja a „gyakorló órák” egy részét helyettünk? Vegyük az ügyvédek példáját. Ahhoz, hogy egy ügyvédi iroda vezető munkatársa lehessen valaki, előbb ügyvédjelöltnek kell lennie, és „felfelé kell dolgoznia” magát a ranglétrán. A junior ügyvédek pedig karrierjük első éveiben sok ismétlődő feladat elvégzésével szereznek tapasztalatot és készségeket, például nyilvántartások felkutatásával vagy dokumentumokból való adatkivonatolással. De ezek közül az általában a junior ügyvédek számára fenntartott feladatok közül sok már automatizálható a mesterséges intelligencia segítségével. Ebben rejlik tehát a kihívás. Ha a készségfejlesztő feladatokat emberek helyett gépek végzik el, hogyan fogják az iskolából kikerülő ügyvédek megszerezni azokat a készségeket, melyek szükségesek ahhoz, hogy magasabb beosztásba kerüljenek? A jogi szakma nincs egyedül ezzel a kihívással. Érdekes lesz látni, hogy milyen innovatív képzési, coaching és gyakornoki modellek születnek majd, hogy megfeleljenek ezeknek a továbbképzési igényeknek.
Társadalmi szerződés, avagy a munkáltatók és a munkavállalók közötti bizalom megújítása
Olyan helyeken, mint Japán és Svédország, úgy tűnik, senki sem aggódik amiatt, hogy a robotok elveszítik a munkájukat. Ezekben az országokban a munkavállalók inkább üdvözlik a fejlett technológiákat és a mesterséges intelligencia automatizálását, mivel úgy tekintenek rá, mint a termelékenységük, képességeik és a vállalat versenyelőnyének javítására, ami viszont a saját munkahelyük biztonságát erősíti. Miért ilyen nyugodtak? A bizalom miatt. Bizalom abban, hogy ha egy vállalaton belüli szerepeket automatizálnak, a vállalat úgy látja, hogy az ő felelősségük a munkavállalók átképzése az új pozíciókra. Bíznak abban, hogy ha a vállalat csődbe megy, a kormány erős szociálpolitikával (például egészségügyi ellátás, oktatás, nyugdíj, jólét) segíti őket, hogy talpra álljanak. Japánban ez a bizalom a háború utáni „élethosszig tartó” foglalkoztatás rendszeréből ered, mely még ma is él és virul. Nagyjából úgy működik, ahogyan hangzik. Az embert frissen az egyetemről felveszik egy nagyvállalathoz, és egész életében ugyanannál a vállalatnál dolgozik, egészen a nyugdíjba vonulásáig. Ha nem boldogulsz egy bizonyos munkakörben, áthelyeznek egy másik részlegre, és átképeznek. Ha a vállalat veszteséges, és leépítésre van szüksége, eladja a használaton kívüli gépeket, és a gépek helyén lévő helyiségben zöldségeskertet gondozhatsz (megtörtént eset). A munkavállalók viszont bíznak a munkaadójukban, és örömmel fogadják az új innovációt és technológiát. Svédországban hasonló kultúra jellemző: a munkáltatókba vetett bizalom, az erős szociális védőháló és az új technológiák iránti nyitottság jellemzi az országot és az embereket. Ez a két ország érdekes modelleket kínál, melyekből tanulhatunk és másolhatunk. Mit tehetnek a magyar vállalatok a munkáltatók és a munkavállalók közötti társadalmi szerződés megújítása érdekében? És mi a szakszervezetek szerepe e társadalmi szerződés megerősítésének támogatásában? Ezek lehetnek a jövő nagy kérdései a mesterséges intelligencia magyar implementációjának során majd.
Feltételes alapjövedelem, avagy fizessenek az emberek azért, hogy tanuljanak
Az automatizálás okozta munkahelyek kiszorulására válaszul sokan (köztük Elon Musk és Andrew Yang) az egyetemes alapjövedelem (UBI: Universal Basic Income) ígéretes megoldása felé fordulnak. Az UBI lényege, hogy a kormány havonta, kötöttségek nélkül feltölti az emberek bankszámláját, ha a jövedelmük egy bizonyos „küszöbérték” alatt van. Az UBI-nak azonban megvannak a maga kihívásai. A „munka” például a társadalomhoz való hozzájárulás egyik módja, és az ember céltudatosságához, méltóságtudatához és mentális jólétéhez kötődik. Így, bár az UBI segíthet az olyan alapvető szükségletek, mint az élelmiszer és a szállás kifizetésében, az UBI nem támogatja közvetlenül az embereket abban, hogy visszatérjenek a munkaerőpiacra. Ezért a feltételes alapjövedelem (Conditional Basic Income, CBI) egyre népszerűbb a technológiai vezetők, például Andrew Ng körében. A CBI az UBI szellemére épül, mivel pénzügyi támogatást nyújt a munkanélkülivé vált munkavállalóknak. A CBI azonban annyiban különbözik, hogy a pénzösszegek folyósításához a kedvezményezetteknek részt kell venniük az átképzési és továbbképzési programokban. A CBI lehetőséget kínál az embereknek arra, hogy új készségeket fejlesszenek, új utakat fedezzenek fel a társadalomhoz való érdemi hozzájárulásukhoz, és visszatérjenek a munkához és az adófizetéshez, mely segíti a rendszer működését és fenntartását.
A jövő munkahelyei, avagy a puha készségek diadala
„Drone Traffic Optimizer, Vertical Farmer, Data Wrangler, Feedback Looper” stb., senki sem tudja, mik lesznek a jövő menő állásai. Azt viszont tudjuk, hogy a „puha készségek” egyre fontosabbá válnak majd a munkahelyeken, mivel ezek azok a készségek, melyeket a legnehezebb egy gépi elme által leutánozni. A puha készségek olyan érzelmi intelligenciát igénylő készségek, mint a személyközi kommunikáció, az empátia, a konfliktuskezelés, a tárgyalás és a döntéshozatal. Nagyszerű, de hogyan csiszoljuk a puha készségeinket? A „növekedési gondolkodásmód” gyakorlása az egyik módja. Más módszerek közé tartozik a visszajelzések átgondolt adásának és fogadásának gyakorlása. De ne feledjük eme készségek fejlesztése folyamatos erőfeszítést igényel, ami pozitív gondolkodásmóddal és kemény munkával érhető csak el. A puha készségek még kihívást jelentenek egy jó ideig a mesterséges intelligenciának szerencsére.
Az öregedő népesség számára elérhető MI-eszközök
A baby boomerek avagy a Nagy generáció hamarosan végleg nyugdíjba vonulnak. Tudjuk ezt, és alkalmazkodunk ehhez a munkaerőből való nagy kivonuláshoz. Azt is látjuk, hogy a boomerek – szociális, pénzügyi vagy egyéb okokból – késleltetik a nyugdíjba vonulásukat (hazánkban ez azt jelenti egy generáció nem tudta és tudja átvenni még a stafétabotot, ennek a hatásai pedig katasztrofálisak lettek mára az ICT-szektorban: a digitális transzformáció sikertelen kivitelezése és elhalasztása lett ennek a látványos eredménye). A technológiával való megbarátkozás nem kötődik az életkorhoz, de az új felületek és technikai eszközök használatának megtanulása nagyobb kihívást jelenthet a nem digitális bennszülöttek számára. Ez különösen igaz lehet, ha egy idősebb munkavállalónak fizikai fogyatékossága vagy sérülése is van. Ahogy a mesterséges intelligencia eszközei mindenütt elterjednek a munkahelyeken, az akadálymentes tervezés elveinek alkalmazása biztosítja majd, hogy ezek az eszközök minden felhasználó számára használhatóak legyenek, beleértve az idősebb, fogyatékkal élő vagy ideiglenesen károsodott munkavállalókat is. Tehát még mindig van mit tenni az akadálymentes tervezés általánossá tétele érdekében. Mert mindenképpen ez a jövő, hiszen arról sem szabad elfeledkezni hazánkban a mesterséges intelligencia adoptálására igazán vevő fiatal és rugalmas munkavállalók egy jó része már elköltözött külföldre egzisztenciális okokból régen. A maradék és az idősebb generáció pedig a passzív ellenállás mintapéldája lehetne, az MI-t csak egy múló divatnak tartják. Ez lesz az igazi hungaricum és kihívás tehát, elfogadni a jövőtechnológiát minél előbb.
A jövő mesterséges intelligenciája
A mesterséges intelligencia az embereket az üzleti élet számos területén segítheti. Az MI-technológia bevezetése nem könnyű. Rengeteg munkát igényel az alkalmazottak gondolkodásmódjának megváltoztatása és az új készségek fejlesztésének segítése. Először is, nehéz megváltoztatni az alkalmazottak bizalmát az MI technológiában. Hogyan győzzünk meg például egy orvost arról, hogy egy MI-program jobban felismeri a tüdőrákot, mint maguk az orvosok? Lassú elfogadással és empirikus bizonyítékokkal meg lehet győzni az embereket. Ezután az alkalmazottakat át kell képezni az új pozíciókhoz, mivel az üzleti stratégia az új technológiával együtt változik. A nélkülözhetetlen emberi tudást a számítógép tudásával együtt kell kombinálnunk, hogy egy olyan egyedülálló hibridet hozzunk létre, mely képes olyan nagyszerű dolgokra, mint például a robotok által segített sebészet. Végül, bizonyos alkalmazottaknak egy megfelelési és etikai csapatot kell alkotniuk, hogy biztosítsák az etika betartását, és azt, hogy a technológiát ne használják rossz célokra. Csak így leszünk képesek együttműködni majd a mesterséges intelligenciával.
