Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post

Az írott szó jövője

MEGOSZTÁS

Az írás mindig is az emberekkel és a technológiával való kísérletezésről szólt. Az epikus költészet idején a nyelvi struktúrával és a rímekkel kísérleteztünk, mert ez volt az egyetlen technológia, amivel rendelkeztünk. A nyomdagép olyan dolgokat hozott nekünk, mint az esszé, az internet olyan dolgokat, mint a mémek. Most pedig minden máson felül ott van a mesterséges intelligencia.

(Kiemelt kép: Unsplash+)

Gondoljunk csak vissza Homérosz korára. Az epikus költészet volt az akkori technológia, és ezzel együtt jöttek a nyelvi struktúrák és rímképletek, melyek akkoriban ugyanolyan innovatívak voltak, mint ma a gépi tanulási algoritmusok. Gyorsan lépjünk előre a Gutenberg-korszakba, és a nyomdagép forradalmasította a szöveg előállításának és fogyasztásának módját, megnyitva az utat az olyan új formátumok előtt, mint az esszé. Aztán jött az internet, mely mémekkel, tweetekkel és vírusos cikkekkel robbant be a „színpadra”. Az írók minden egyes ponton alkalmazkodtak, kísérleteztek és fejlődtek. És most, amikor a mesterséges intelligencia korszakának küszöbén állunk, a ciklus folytatódik.

Az írott szó jövője
Az epikus költészet volt az akkori technológia, és ezzel együtt jöttek a nyelvi struktúrák és rímképletek, melyek akkoriban ugyanolyan innovatívak voltak, mint ma a gépi tanulási algoritmusok. Gyorsan lépjünk előre a Gutenberg-korszakba, és a nyomdagép forradalmasította a szöveg előállításának és fogyasztásának módját, megnyitva az utat az olyan új formátumok előtt (Fotó: Unsplash+)

Hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia az írás világát

A digitális korszak növekedésével a mesterséges intelligencia térhódítása nem kevesebb, mint figyelemre méltó, és hatása messze túlmutat az internet birodalmán. Az MI számos ágazatot forradalmasított, az egészségügytől kezdve a prediktív diagnosztikával a pénzügyekig, a kifinomult automatizált kereskedési algoritmusokkal. A mesterséges intelligencia hatása tagadhatatlanul mélyreható, lehetőségek és kihívások sokaságát nyitja meg. Azonban nem csak ezek az ágazatok élvezik az MI növekedésének előnyeit. Az íróközösségek körében az egyik legfelkapottabb téma az MI írásra gyakorolt átalakító hatása. Az MI jelenléte az írásban azonban nem új keletű jelenség. Gyökerei az alapvető nyelvtani és helyesírás-ellenőrző eszközökig vezethetők vissza: olyan eszközökig, melyekre sokan közülünk egész szakmai életünk során támaszkodtak. Most azonban az MI szerepe az írásban egyre inkább fejlődik, és jelentős előrelépéseket kínál az írók segítésében.

Az MI fejlődése az írás tudományában

Eredetileg a mesterséges intelligencia az írásban olyan alapvető feladatokra korlátozódott, mint a nyelvtani és helyesírás-ellenőrzés. A korai szövegszerkesztők egyszerű javaslatokat kínáltak a helyesírási hibák és az alapvető nyelvtani hibák kijavítására, ami az első lépéseket jelentette a mesterséges intelligencia írásba való integrálásában, a pontosságra és a helyességre összpontosítva. Ezek az eszközök fokozatosan fejlődtek, és már nem csak „mezei” javításokat kínáltak. Stilisztikai javításokat kezdtek javasolni, például a mondatszerkezetre és a szóválasztásra vonatkozóan, a puszta hibajavításról az írásfolyamatban betöltött szerep felé mozdulva el. Emlékszünk a Microsoft Wordben található hasznos kis gemkapocsra? A fejlődés nem állt meg itt. Olyan eszközök jelentek meg, mint a ProWritingAid és a Grammarly, melyek továbbfejlesztették a mesterséges intelligencia integrációját, hogy megfeleljenek a speciális írási igényeknek, beleértve a műszaki írást, a kreatív írást és a tudományos kutatást. Minden egyes iteráció egyre kifinomultabbá vált, tanulva a felhasználói bemenetekből és az egyéni írásstílusokhoz igazítva a javaslatokat.

A mesterséges intelligencia mai képességei

Gyorsan haladjunk előre napjainkba, a modern mesterséges intelligencia-íróeszközök képesek felfogni a kontextust, a hangnemet, sőt, még a különböző írásműfajok árnyalatait is. Alkalmazkodnak az író egyedi hangjához, személyre szabottabb és relevánsabb javaslatokat kínálva. A legjelentősebb ugrás az, hogy a mesterséges intelligencia nem csak javítani, hanem létrehozni is képes tartalmakat, beleértve cikkeket, verseket és híres szerzők stílusának utánzását, ami figyelemre méltó nyelvi megértésről és kreativitásról tanúskodik. A ChatGPT, Claude és barátaik kiváló példái ennek a fejlődésnek.

Az írott szó jövője
A legjelentősebb ugrás az, hogy a mesterséges intelligencia nem csak javítani, hanem létrehozni is képes tartalmakat, beleértve cikkeket, verseket és híres szerzők stílusának utánzását, ami figyelemre méltó nyelvi megértésről és kreativitásról tanúskodik (Fotó: Unsplash+)

MI és az írók világa

Az élenjárók között van az OpenAI GPT-3, egy úttörő nyelvfeldolgozó eszköz. A GPT-3 képessége abban rejlik, hogy képes esszéket írni, verseket komponálni, e-maileket szerkeszteni, sőt kódolni is, páratlanul jól érti és generálja az emberhez hasonló szövegeket. Következményei az írók számára plasztikusan jelentkeztek:

Tartalomkészítés

A mesterséges intelligencia ma már fontos szerepet játszik a hírcikkek, blogbejegyzések, sőt videók és podcastok forgatókönyveinek létrehozásában. A hírügynökségek például olyan egyszerű jelentésekhez használják a mesterséges intelligenciát, mint a pénzügyi összefoglalók vagy a sportmérkőzések összefoglalói.

Szerkesztés és ötletelés

A mesterséges intelligencia szerepe kiterjed a szerkesztési folyamatra is, segítve a lektorálást, a narratíva áramlását és a tartalom szerkezetének javítását. A szövegszerkesztést ötletbörzén is használják, témákat, cselekményötleteket vagy karakterfejlődési íveket javasolva.

Együttműködés emberi írótársakkal

Egy olyan szimbiózis van kialakulóban, melyben a mesterséges intelligencia elkészíti a kezdeti tartalmi változatokat, melyeket aztán emberi írók finomítanak, ötvözve a mesterséges intelligencia hatékonyságát az emberi kreativitással.

Az írott szó jövője
A mesterséges intelligencia szerepe kiterjed a szerkesztési folyamatra is, segítve a lektorálást, a narratíva áramlását és a tartalom szerkezetének javítását. A szövegszerkesztést ötletbörzén is használják, témákat, cselekményötleteket vagy karakterfejlődési íveket javasolva (Fotó: Unsplash+)

A hatékonyság és a termelékenység növelése

A mesterséges intelligencia megjelenése az írásban alapvetően befolyásolta az írók hatékonyságát és termelékenységét. Az egyik legjelentősebb előny a tartalom előállításának sebessége és mennyisége. A mesterséges intelligencia képessége a cikkek, jelentések és történetek gyors generálására páratlan. Ez a képesség nem csupán a szöveg gyors előállításáról szól, hanem arról a képességről is, hogy olyan nagy mennyiségű munkát tud kezelni, mely egyébként egy egyéni író számára ijesztő vagy akár lehetetlen lenne. A mesterséges intelligencia például képes egy teljes jelentés elkészítésére az embernek szükséges idő töredéke alatt, így az írók a tartalom finomítására és személyre szabására összpontosíthatnak. Ez a megnövekedett hatékonyság felbecsülhetetlen értékű az olyan iparágakban, ahol az idő kulcsfontosságú, például az újságírás és a tartalommarketing területén.

Egy másik fontos szempont a kutatásban és a szervezésben nyújtott segítség. Az MI-eszközök képesek hatalmas mennyiségű adatot átszűrni, a releváns információkat kivonni és koherens módon megszervezni. Ez a funkció különösen hasznos a tudományos és műszaki írásokban, ahol az alapos kutatás és az adatok összeállítása elengedhetetlen. A kutatási folyamat fáradságos részeinek automatizálásával a mesterséges intelligencia lehetővé teszi az írók számára, hogy több időt szenteljenek az elemzésre és értelmezésre, ezáltal javítva munkájuk általános minőségét és mélységét.

Az írott szó jövője
A mesterséges intelligencia megjelenése az írásban alapvetően befolyásolta az írók hatékonyságát és termelékenységét. Az egyik legjelentősebb előny a tartalom előállításának sebessége és mennyisége (Fotó: Unsplash+)

A mesterséges intelligencia előnyei

Gyorsaság és terjedelem

A mesterséges intelligencia képessége az írott tartalom gyors előállítására átalakító erejű. Egy szerző egy nemrégiben tartott konferencián megosztotta, hogyan segítettek neki az MI-eszközök egy regényt megírni kevesebb mint egy hónap alatt: ez az MI hatékonyságának bizonyítéka a kreatív folyamatban.

Kutatási és szervezési segítség

A mesterséges intelligencia a kutatási folyamatot is egyszerűsíti, különösen a tudományos és műszaki írások esetében, mivel hatékonyan gyűjti és rendszerezi az anyagokat. Ez segít az íróknak elkerülni az online kutatás hírhedt „rákfenéjét”, megőrizve a fókuszt és a hatékonyságot.

Fokozott kreativitás és ötletgenerálás

A gyakorlati hatékonysági előnyökön túl a mesterséges intelligencia központi szerepet játszik a kreativitás és az ötletgenerálás fokozásában. A mesterséges intelligencia új ötletek inspirálására való képessége talán az egyik legérdekesebb része. Az írók gyakran szembesülnek kreatív blokkokkal, vagy új perspektívákra van szükségük. A mesterséges intelligencia egyedi felkérésekkel, történetötletekkel vagy akár teljes narratív struktúrákkal serkentheti a kreativitást. Ez a funkció katalizátorként működik, új gondolatmeneteket indít el, és segít az íróknak kitörni a kreatív stagnálásból.

MI által támogatott szöveg-beszéd

A mesterséges intelligencia által vezérelt szöveg-beszéd technológia bevezetése megváltoztatta az írási folyamatomat. Ennek az eszköznek a használata lehetővé teszi számunkra, hogy az írott munkánkat figyelemre méltóan emberi hangon olvassák fel nekünk. Ez a funkció felbecsülhetetlenül fontos a rosszul elhelyezett szavak vagy helyesírási hibák felismeréséhez, melyek egyébként észrevétlenek maradnának. Az írásunk meghallgatásával hatékonyabban azonosíthatjuk és javíthatjuk a szerkesztést igénylő területeket, jelentősen javítva ezzel a fejezeteink minőségét.

Horizontok támogatása

Ugyanilyen hasznos az MI szerepe abban, hogy változatos perspektívákat kínál az írók számára. A mesterséges intelligencia algoritmusok képesek elmélyedni az aktuális trendekben, a történelmi adatokban és a források széles spektrumában, így változatos nézőpontokat és újszerű megközelítéseket kínálnak egy témához. Ez a képesség különösen előnyös az olyan írók számára, akik új tematikus területekre kívánnak merészkedni, vagy friss, szokatlan meglátásokkal szeretnék megtölteni írásaikat.

Képek és könyvborítók

Élveztük az MI által generált képek felfedezését, és hihetetlenül hasznosnak találtuk őket a könyvborítók koncepciójának kialakításában, a cikkek vizuális megjelenítésében és a képek megosztásában az olvasókkal. Ezzel nem vagyunk egyedül. Sok szerző már alkalmazza a mesterséges intelligenciát a könyvborítóihoz, de a téma elég nagy vitát vált ki az irodalmi világban. A szerzői közösségben vannak olyanok, akik azt állítják, hogy a mesterséges intelligenciával készült művek elvonják a figyelmet a hagyományos művészektől. Ez egy összetett kérdés, de számunkra döntő fontosságú, hogy ne feledkezzünk meg a könyvborító elsődleges szerepéről: lényegében egy reklám, egy vizuálisan vonzó csomag, melynek célja, hogy vonzza a potenciális olvasókat. Néha figyelmen kívül hagyjuk ezt az alapvető célt. A professzionális borítótervezés sokba kerülhet, és gyakran akadályba ütközik a művüket kiadni vágyó szerzők számára. Ebben az összefüggésben valóban számít-e a könyvborító forrása? Szerzőkként nem csak mesélők vagyunk, hanem üzletemberek és márkaépítők is. A mi felelősségünk, hogy munkánk minden aspektusát kezeljük, beleértve a megfelelő borítók beszerzését is a könyveinkhez. Ha a mesterséges intelligencia képes olyan képet biztosítani számunkra, mely vonzza az olvasókat a műveinkhez, akkor ezt problémásnak kellene tekinteni? Teljes szívünkből támogatjuk a hagyományos művészeket, és nagyra becsüljük a könyvborítókhoz való hozzájárulásukat. Tehetségük és kreativitásuk páratlan. Ahogy azonban az üzleti környezet fejlődik, úgy kell fejlődnie a stratégiáinknak is. A mesterséges intelligencia művészetének beépítése a könyvborítókba része lehet ennek a fejlődésnek. Arról van szó, hogy olyan irányba tereljük vállalkozásunkat, mely összhangban van a technológiai fejlődéssel és a piaci trendekkel anélkül, hogy aláásná a hagyományos művészet értékét.

Az írott szó jövője
Élveztük az MI által generált képek felfedezését, és hihetetlenül hasznosnak találtuk őket a könyvborítók koncepciójának kialakításában, a cikkek vizuális megjelenítésében és a képek megosztásában az olvasókkal. Ezzel nem vagyunk egyedül (Fotó: Unsplash+)

MI: barát vagy ellenség?

Ahogy a mesterséges intelligencia az írásban egyre jobban terjed, úgy jár együtt számtalan kihívással és aggodalommal, melyekkel foglalkozni kell. Sok vitát láttunk az interneten, ahol az emberek vagy az MI mellett, vagy az MI ellen, vagy csak az MI-re voltak kíváncsiak.

A mesterséges intelligencia helyettesíti a humán írástudókat

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az írás területén felmerülő egyik jelentős aggodalom az a félelem, hogy a mesterséges intelligencia felváltja az emberi írókat. Személy szerint nem hisszük, hogy ez megtörténik. Legalábbis a közeljövőben nem. A mesterséges intelligenciát úgy tervezték, hogy kiegészítse, nem pedig helyettesítse az emberi kreativitást. Az MI-eszközök segíthetnek az írás fent említett különböző aspektusaiban, például az ötletek generálásában, a stílus javításában és a nyelvtan fejlesztésében, de nem tudják megismételni az emberi írók egyedi meglátásait, tapasztalatait és érzelmi mélységét. Az írás lényege (az érzelmek közvetítése, az élmények megosztása és a történetek elmesélése) mélyen az emberi létben gyökerezik, amit a mesterséges intelligencia a jelenlegi képességeivel nem tud utánozni. Akik félnek a mesterséges intelligenciától, próbálják ki. A mesterséges intelligenciára olyan eszközként kell tekinteni, mely segíti a kreatív folyamatot, javítja az írás hatékonyságát és minőségét, nem pedig az írás művészetének szerves részét képező emberi érintés helyettesítőjeként.

Az írott szó jövője
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban az írás területén felmerülő egyik jelentős aggodalom az a félelem, hogy a mesterséges intelligencia felváltja az emberi írókat. Személy szerint nem hisszük, hogy ez megtörténik (Fotó: Unsplash+)

Etikai megfontolások, plágium és eredetiség

A mesterséges intelligencia használata az írásban etikai aggályokat is felvet, különösen a plágiummal és az eredetiséggel kapcsolatban. Ahogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyre inkább elterjednek, egyre nagyobb kihívást jelent az emberi és a mesterséges intelligencia által generált munkák közötti különbségtétel. A plágium kérdése nem új keletű az írás világában; már a mesterséges intelligencia eszközeinek bevezetése előtt is felmerült. Egyetemi éveinkben az esszéinket szigorúan ellenőrizték eredetiség szempontjából. Most, hogy a mesterséges intelligencia az egyenlet része lett, az az aggodalom, hogy ez a plágiumot könnyebben hozzáférhetővé teszi. Ez azonban nem feltétlenül kell, hogy elriasszon minket attól, hogy egyáltalán használjuk ezeket az eszközöket.

A valóság az, hogy mindig lesznek olyan egyének, akik az eszközök etikátlan használatát választják, függetlenül azok jellegétől. De vajon a néhány ember által elkövetett visszaélések lehetősége miatt el kell-e hagyniuk a mesterséges intelligencia eszközeit azoknak, akik felelősségteljesen használják őket? Ez egy olyan rejtély, mellyel a digitális fejlődés korában szembesülünk. Miközben elismerjük, hogy a mesterséges intelligencia korszakában könnyen előfordulhat plágium, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azokat a hatalmas előnyöket sem, melyeket ezek az eszközök az etikus gyakorlatok iránt elkötelezett írók számára nyújtanak. Ahelyett, hogy elvetnénk a mesterséges intelligencia eszközeit a visszaélések lehetősége miatt, talán inkább az integritás és a felelős használat kultúrájának ápolására kellene összpontosítanunk.

Az írott szó jövője
Ahogy a mesterséges intelligencia által generált tartalmak egyre inkább elterjednek, egyre nagyobb kihívást jelent az emberi és a mesterséges intelligencia által generált munkák közötti különbségtétel (Fotó: Unsplash+)

A mesterséges intelligencia korlátai

Igen, lehet, hogy minden tökéletesnek tűnik, de megvannak az MI-nak a maga korlátai, és ezért nem hisszük, hogy egyhamar átveszi a hatalmat az írók felett. Könnyen meg lehet mondani, ha egy könyvet mesterséges intelligencia írt. Ha valaha is generáltak belőle bármilyen szöveget, észre fogjuk venni, hogy nem generál túl jól emberi árnyalatokat és érzelmeket. A szépirodalomban gyakran inkább elbeszélő módon ír: „Beáta inkább dühös volt rá, minthogy Beáta az állát csikorgatta, ujjal bökött rá, és gúnyosan fintorgott”. Bár a mesterséges intelligencia képes feldolgozni a nyelvet és koherens tartalmat generálni, az emberi érzelmek finomságait, a kulturális összefüggéseket és az interperszonális kapcsolatok mélységét csak korlátozottan érti. A szarkazmus, az irónia, a humor és az irodalmi művek érzelmi mélységei olyan elemek, melyeket az MI jelenleg nem képes teljes mértékben megérteni vagy reprodukálni.

Az MI jövője az írásban

A mesterséges intelligencia már itt van. Nem fog eltűnni. Sőt, az idő előrehaladtával valószínűleg csak javulni fognak a képességei. Küzdhetünk ellene, vagy használhatjuk az előnyünkre. Az írók úgy alkalmazkodhatnak ehhez az MI-integrált jövőhöz, hogy megtanulják, hogyan használhatják hatékonyan az MI-eszközöket a munkájuk során. Ez magában foglalja az MI-íróasszisztensek funkcióinak megértését, az alapvető nyelvtani ellenőrzéstől a kifinomultabb tartalomgenerálásig és a stilisztikai javaslatokig. Ezen eszközök megismerésével az írók egyszerűsíthetik az írási folyamatot, növelhetik a termelékenységüket, és még a kreativitásukat is fokozhatják. Az emberi tényező azonban az írásban fontosabb, mint valaha. Ahogy a mesterséges intelligencia az írók eszköztárának általános eszközévé válik, az emberi kapcsolat fenntartása az írásban megkülönbözteti az igazán hatásos munkákat. Ez az „emberi elem” magában foglalja az író egyedi hangját, személyes tapasztalatait, érzelmi mélységét és azt a képességét, hogy személyes szinten kapcsolódjon az olvasókhoz. A történetmesélésről van szó, mely rezonál az emberi tapasztalatokra, amit a mesterséges intelligencia még nem tud teljes mértékben megismételni. Izgatottan várjuk az íróknak szánt mesterséges intelligencia-eszközök jövőjét. Remélem, Önök is.

Az írott szó jövője
A mesterséges intelligencia már itt van. Nem fog eltűnni. Sőt, az idő előrehaladtával valószínűleg csak javulni fognak a képességei. Küzdhetünk ellene, vagy használhatjuk az előnyünkre (Fotó: Unsplash+)

Miért az írás (még mindig) a legjobb kommunikációs forma

Bár a videót gyakran hirdetik, mint a közönség elcsábításának legjobb módozatát, mi most amellett foguk érvelni, hogy miért az írott szó (elsősorban papíron) a legjobb módja annak, hogy tanuljunk egymástól és szórakoztassuk egymást. Úgy tűnik, manapság mindenki videós „személyiség” avagy influenszer akar lenni. Akár a YouTube-on, akár a TikTok-on, sztárokat csinálnak abból, hogy videókat posztolnak magukról, melyekben videojátékokat játszanak, táncolnak, mutatványokat csinálnak, vagy akár csak beszélgetnek a fura dolgokról. Bár a fiatalabb generáció imádja a videós tartalmakat, az olvasást is szeretik (még). Ezt a szokást már egészen kicsi korukban elkezdetik velük, és a mai napig folytatják is az oktatás valamilyen formájában. Ennek az a jó oldala, hogy most már egyre több fiatal felnőtt olvas. Sokatmondó ma, ha egy 9 éves gyerek látszólag ugyanúgy szereti az írott szavakat, mint a YouTube-ot nézni. Az ember azt gondol(hat)ná, hogy a sok mutatós technológia mellett, amivel rendelkezünk, a hagyományos könyvipar kifulladt. De nem, a könyvek száma folyamatosan növekszik, a Statista adatai szerint évente több mint 700 millió nyomtatott könyvet adnak el csak az Egyesült Államokban. Akkor miért térünk vissza az írott szóhoz az Instagram Reels és a YouTube rövidfilmek korában? Nos, nem tudjuk 100%-ig biztosan. De van néhány elméletünk.

Az írás kevesebb vizuális előítéletet kínál

A videók természetesen erőteljesek lehetnek és befolyásolhatják a kultúrát. Rengeteg ember él abból, hogy a meggyőződéseit (legyenek azok igazak vagy hamisak) a kamerába kiabálja, vagy megtanítja nekünk, hogyan javítsuk meg a konyhai mosogató szivárgását. Hajlamosak vagyunk azonban megbízni azokban az emberekben, akik vagy vonzóak, vagy megerősítik a meglévő előítéleteinket. Így azokat, akiknek értékes mondanivalójuk van egy videón keresztül, elnyomhatja valaki, aki hangosabb és szebb náluk, függetlenül attól, hogy az információik helyesek-e vagy sem. Amikor egy könyvet vagy cikket olvasunk, nem a szerzőt képzeljük el, vagy azt, hogy milyen szenvedélyesen adja át nekünk a szavait. A videónak is több dimenziója van, mint a hagyományos írásnak, ezért a hang és a grafika előnyeit kihasználva lehet az embereket „behódolásra” bírni. Azonban anélkül, hogy feltűnő első benyomást keltenének, a legtöbb YouTubernek nagyjából 10 másodperce van arra, hogy megragadja a nézőit (az emberek hajlamosak az unalmas regényeknek még mindig több esélyt adni.)

Igen, a nyereség hatalmas lehet, ha sikeresek vagyunk a videók birodalmában, amint azt az említett YouTube-sztárok is bizonyítják. De nem csak más online alkotók kreativitásával versenyzünk, hanem azzal is, hogy hogyan érzékelik őket. A filmek és a videók természetesen rendkívül népszerű módjai a történet befogadásának. A statisztikák szerint a Z generáció 59%-a a YouTube-on keresztül tanul legszívesebben, és egyre népszerűbb a videókon belüli keresés (szöveges vagy hangos felszólítással). De hányszor hallottuk már valakitől, hogy „a könyv jobb”? Azért, mert az írott változat lehetővé teszi, hogy a saját fantáziánkkal töltsük ki a részleteket (például hogyan néznek ki a szereplők), és jobban kibontakoztassuk a cselekményt. A film vizuális elfogultsága gyakran nincs meg. És persze a regényben nem kell külön fizetnünk azért sem, hogy kihagyjuk a reklámokat.

Az írott szó jövője
A videók természetesen erőteljesek lehetnek és befolyásolhatják a kultúrát. Rengeteg ember él abból, hogy a meggyőződéseit (legyenek azok igazak vagy hamisak) a kamerába kiabálja, vagy megtanítja nekünk, hogyan javítsuk meg a konyhai mosogató szivárgását (Fotó: Unsplash+)

Az írás révén jobb az artikuláció és a megőrzés

Csak elképzelni tudjuk, hogyan hatna egy videóban (vagy egy podcastban), ha megpróbálnánk szóban előadni ezt a cikket. Kétségtelenül rengeteg zavaró „ummm” és „ahhhh”, orrvakarás és kiigazítás lenne benne. Valószínűleg a mondanivalónk felét is elfelejtenénk, hacsak persze nem lenne előtte az leírva. Amikor írunk, más emberré válunk: olyanná, akinek rendezettebbek a gondolatai, aki mélyebben el tud merülni az emlékezetpalotájában. Ez az oka annak, hogy szívesebben írunk valakinek e-mailt, mint hogy telefonon beszéljünk vele. Időre van szükségünk, hogy átgondoljuk, mit akarunk mondani, hogy a legjobbat közöljük szóban. Igaz, hogy különböző emberek különböző formában jobban emlékeznek (vagy jobban közvetítik) az információkat. Állítólag 65%-unk vizuálisan tanul, ami arra utal, hogy a fényképek és a videók a legjobb tanulási módszerek is lehetnek. Azonban a nyomtatott szó a legjobb módja az információk megőrzésének, mivel a videók és más multimédiás eszközök inkább elvonják a figyelmet. Az üzleti világ az írott anyagok fontosságát más kommunikációs módszerekkel szemben nagyra értékeli. Tudjuk, ha pénzről van szó, az írásnak biztos jövője van.

Az írott szó jövője
Időre van szükségünk, hogy átgondoljuk, mit akarunk mondani, hogy a legjobbat közöljük szóban. Igaz, hogy különböző emberek különböző formában jobban emlékeznek (vagy jobban közvetítik) az információkat (Fotó: Unsplash+)

Az írott szó tartós ereje

A történelmünkről alkotott ismereteink nagy része az írásból származik. Ezek az ősi írások értékes információkat árultak el arról, hogy milyen volt az akkori világ, hogyan öltözködtek és beszéltek az emberek, és hogyan vívtak és nyertek háborúkat. Bár a Bibliát eredetileg papirusztekercsekre írták (még a szállodai szobák fiókjaiban heverő kemény fedeles kiadások előtt), legalább volt egy korai feljegyzés, melyre visszautalhattunk. A Bibliától a Canterbury meséken át a Háború és békéig, az írás erejének köszönhetően még napjainkban is megőrizzük ezeket a műveket. Korai filozófusaink gondolatai a történelem homályába vesztek volna, ha nem találunk módot arra, hogy tartósabban lejegyezzük őket. A nyomdagép előtt még voltak városi hírmondóink, és miután ezek a hírvivők szóban közölték a híreket, utána kifüggesztettek egy hirdetményt, hogy mindenki láthassa. Bár abban az időben nem sokan tudtak olvasni, kétségtelenül segített megszilárdítani az írott szavakat az információközlésben. A szövegekben fellelhető bizonyítékokon kívül mi mással, mint ősi leletekkel tudnánk összerakni a múltunkat? És melyik médiumot használják még mindig jobban a modern korban, mint az írott szót, melyet beírunk a Google-keresésbe, hogy megtaláljunk dolgokat az interneten, vagy beírunk a mesterséges intelligenciával létrehozott súgókba, hogy más médiumokat hozzunk létre? Ne értsenek félre, mi is szívesen nézünk videókat, melyek rövid idő alatt rengeteg információt tudnak becsomagolni (így ideálisak marketing célokra.) De továbbra is az írott szavakra támaszkodunk, hogy kifejtsük a véleményünket és, hogy még csak közben ránk sem kelljen nézni.

Az írott szó jövője

IT EXPERTS-TECH LEADERS 2024 FELHŐ A JAVÁBÓL KONFERENCIA

PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek

ICT Global News

Iratkozz fel a hírlevelünkre, hogy ne maradj le az IT legfontosabb híreiről!