A mesterséges intelligencia viharszerűen meghódította a világot, és hatása az élet minden területén érezhető. Forradalmasítja a munkánkat, a tanulásunkat és a körülöttünk lévő világgal való interakcióinkat. Azonban egyre nagyobb az aggodalom, hogy ahogy az MI egyre fejlettebbé és mindenütt jelenlévővé válik, bizonyos szempontból korlátozhatja az emberi kritikai gondolkodást és kreativitást.
A fenomenális technológiai változások korában a társadalom lemarad
A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
A mesterséges intelligencia új forradalma
Amikor egy olyan meghatározó személyiség, mint Sam Altman, vezetői vitába keveredik egy befolyásos vállalatnál, mint az OpenAI, az azt jelzi, hogy a mesterséges intelligencia ipar mélyreható kérdésekkel küzd, miközben a technológia fejlődése soha nem látott ütemben gyorsul. Altman gyors eltávolítása és napokon belüli visszahelyezése a vezérigazgatói posztra olyan zűrzavart váltott ki, mely aláhúzta a következő generációs mesterséges intelligencia megfelelő felügyelettel történő irányításának alapvető összetettségét.
Az írott szó jövője
Az írás mindig is az emberekkel és a technológiával való kísérletezésről szólt. Az epikus költészet idején a nyelvi struktúrával és a rímekkel kísérleteztünk, mert ez volt az egyetlen technológia, amivel rendelkeztünk. A nyomdagép olyan dolgokat hozott nekünk, mint az esszé, az internet olyan dolgokat, mint a mémek. Most pedig minden máson felül ott van a mesterséges intelligencia.
Hogyan javítják a nagy nyelvi modellek az ajánlórendszereket?
A mai digitális korban az ajánlások beépítése a vállalati rendszerekbe olyan befektetés, melyet érdemes mindenképpen megvalósítani. Az ajánlórendszerek nemcsak a felhasználói élményt és az elkötelezettséget fokozzák, hanem több bevételt is generálnak a vállalkozások számára.
Helyettesítheti a mesterséges intelligencia a programozásban az emberi szakértelmet?
Amikor a mesterséges intelligencia szoftverfejlesztésre gyakorolt hatásáról beszélünk, az érvelés gyakran a kódolásra és annak a kreatív problémamegoldástól való függésére irányul, mely olyan képesség, amit csak a legjobb emberi elmék tudnak nyújtani. Rendben, egyelőre maradjunk ennél a feltevésnél, de a szoftverépítés sokkal több, mint kódolás.
Így segítheti az ERP a körforgásos gazdaságot
Az 1990-es évektől kezdve az egyik legfontosabb és vissza-visszatérő téma az vállalatok számára az újrahasznosítás kérdése, az ebből fakadó növekvő tudatosságból született meg mára a „körforgásos gazdaság” fogalma is. Központi üzenete a „vegyük, készítsük és használjuk újra”, ami ellentétben áll a hagyományos »vegyük, készítsük és dobjuk el« megközelítéssel. Egy mai magyar vállalkozás is azonnal rendelkezhet már ezen elemek egy részével, ha birtokában van valamilyen ERP (vállalatirányítási) rendszer.