(Kiemelt kép: Unsplash+)
1882-ben a híres filozófus, Friedrich Nietzsche olyan mélyreható kijelentést tett, mely örökre megváltoztatta az emberiségről alkotott képünket: „Isten halott. Halott marad. És mi öltük meg őt.” A nihilista világnézetéről ismert Nietzsche nem ateista örömöt akart kiváltani kijelentésével. Ehelyett ez a szomorúság üzenete volt. Abban a korban a tudomány és a szekularizmus túlsúlya fokozatosan felváltotta a vallásos hitet és intézményeket. Nietzsche aggályokat fogalmazott meg amiatt, hogy a tudomány és az ész önmagában nem képes ugyanazt a mély erkölcsi érzést és célt nyújtani, amit Isten és a vallásos hit generációkon át nyújtott az embereknek. Innen ered Nietzsche fáradhatatlan törekvése, hogy az emberi lényegen belül felfedezze az értelmet. Sok tekintetben hasonló kulturális tapasztalaton megyünk keresztül. A mesterséges intelligencia térhódítása mélyreható kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mit jelent embernek lenni, és mit lehet és kell helyettesíteni a „gépekkel”. Egy olyan kultúrában, ahol Isten helyettesíthető a tudomány által, ki mondja, hogy az MI nem csak a tervezőket, hanem magát a tervezési folyamatot is helyettesítheti?
A tervezési folyamat meghatározása
A tervezésnek nincs egy általános definíciója. Megítélésünk szerint azonban a tervezés egyfajta „fordítás”. A dizájn célja, hogy az információt vizuálisan, taktikailag vagy tapasztalati úton közölje valami érthető és használható formában. Legyen szó akár egy életmentő tűzjelző tábláról, egy intuitív digitális interfészről vagy egy ergonomikus televíziós távirányítóról, a tervezés alapvető célja a problémák megoldása a felhasználói élmény javításával. A tervezés meggyőző mechanizmusként is szolgál(hat). Egy vásárló a csomagolás dizájnja miatt dönthet egy bizonyos fehérjeszelet mellett. Hasonlóképpen, egy csábító cipőreklám is megragadhatja a figyelmünket, ami a termék megvásárlására késztet. Akár tudomásul vesszük, akár nem, a dizájn mindig is bensőséges szerepet játszott az életünkben. A dizájn funkciói mélyen összefonódnak a kultúránkkal. Világunk azonban alapvetően átalakul a mesterséges intelligencia megjelenésével. Ez az ember alkotta technológiai forradalom azt ígéri, hogy javítani fogja életünket, kényelmesebbé és hatékonyabbá teszi azt. Ez az új életforma azonban annak árán jön létre, hogy számos olyan módszert kiirt és eliminál, melyre jelenleg hagyatkozunk létezésünk egyszerűsítése érdekében, beleértve az általunk ismert dizájnt is.
A tervezők feleslegessége
Sokan a mesterséges intelligenciát kiterjesztésnek vagy eszköznek tekintik: valaminek, ami segít nekünk jobb tervezőkké válni. De az MI több, mint egy technológiai fejlesztés, mint az okostelefonok vagy az internet. Arra készül, hogy átformálja a világunkat és tartósan megváltoztatja a létezésünket. Továbbra is bizonytalan, hogy ez a változás előnyös vagy hátrányos. Valahol azt olvashattuk, hogy a mesterséges intelligencia az atombomba feltalálásához hasonlít abban, hogy a világ „sötétebb lett” a megalkotása után: mintha elvesztettük volna lelkünk egy részét. Sokat beszélnek arról, hogy az MI hogyan fogja felforgatni a tervezőipart. Mondanunk sem kell, hogy ez az átmenet mennyire félelmet, izgalmat és bizonytalanságot kelt a tapasztalt és leendő tervező szakemberek fejében. És ez így van rendjén. A technológia gyorsan fejlődik. Gyorsabban, mint ahogy mi lépést tudnánk tartani vele. Sokan attól tartanak a legjobban, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a tervezők munkáját. Hiszen jelenleg is létezik olyan technológia, mely gyorsabban és olcsóbban képes elvégezni a tervezők egyes, általunk érzékelt feladatait, mint mi. A Wix és a Framer például kiváló, mesterséges intelligenciával integrált webkészítő eszközöket kínál. Néhány utasítással és kattintással a „nem tervezők” is percek alatt elkészíthetnek egy teljesen „kulcsra kész”-en megtervezett weboldalt. Egyesek azt mondhatják, hogy az eredmény nem lesz megfelelő, mert nem szakértő építette, vagy nem esett át szigorú UX-módszertanokon. És igazuk lenne azoknak, akiket ez érdekel. Azonban ha egy ügyfél vagy egy vállalat az MI-dizájn útját akarja választani, az az ő előjoga, kik vagyunk mi, hogy megállítsuk őket. A tervezők többet tesznek annál, mint hogy „szépre csinálják” a dolgokat. Arrogancia és tudatlanság lenne azt hinni, hogy az MI nem veheti át a munkánkat.
Tervezett elavulás
A felhasználói élményt (UX) illetően az MI szintén komoly előrelépéseket tesz. Az MI kiválóan alkalmas a prediktív analitikára, mely nagy mennyiségű adatot képes elemezni, hogy megjósolja a felhasználói viselkedést és preferenciákat. Ez az előnyös képessége lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy előre jelezzék a felhasználói igényeket, és proaktív megoldásokat kínáljanak, javítva ezzel az általános UX-et. Ahogy az MI egyre jobban integrálódik a rendszerekbe, lehetővé teszi a személyre szabott eredményeket az MI-algoritmusok segítségével, melyek képesek elemezni a felhasználói viselkedést, preferenciákat és múltbeli adatokat, hogy személyre szabott megoldásokat nyújtsanak. Ez az automatizált mechanizmus segíthet személyre szabottabb és relevánsabb felhasználói élményt létrehozni, növelve az elkötelezettséget és az elégedettséget. Még mindig van érv amellett, hogy a tervezőknek itt is lesz szerepük (még akkor is, ha ez az lesz, hogy prompt mérnökké válnak, ami biztos vagyunk benne, hogy nem minden tervező álommunkája lenne). Ahogy Jacob Nielsen a Nielsen Norman Group részéről megállapítja: „Nem az MI miatt fogod elveszíteni az állásodat, hanem valaki miatt, aki jobban használja az MI-t, mint te”. Nielsen-nek mindaddig igaza van, amíg a status quo viszonylag stabil és kiszámítható marad. De az MI felgyorsulásának ütemében nehéz lenne bárkinek is felkészülnie arra, hogyan fog kinézni a tervezőipar néhány éven belül.
A dizájn halála
Véleményünk szerint a tervező szerepéről és az MI integrálásáról a munkafolyamatainkba folytatott vita irrelevánsnak tűnik, ha egy pillanatra elgondolkodunk a nagyobb képről. Figyelembe kell vennünk, hogy a tervezés hagyományos fogalma idővel elavulttá válhat. Sokan egyetértenek azzal, hogy az MI széles körű integrációja életünk minden szegletébe olyan valósággá válik, mellyel meg kell küzdenünk. Mégis, a legtöbb ember számára nevetségesnek tűnhet az a gondolat, hogy a tervezés kihalhat. Azonban, ahogy korábban említettük, a tervezés lényegében egy „fordítás”, és a mesterséges intelligencia figyelemre méltó mértékben elkezdte átvenni ezt a feladatot. Nézzünk egy példát egy tipikus felhasználóról, aki nemrég még az interneten keresett. A felhasználók megnyitották a böngészőt, és a kedvenc keresőmotorjuk felé indultak, valami hétköznapi kérdéssel, mint például „Milyen egészségügyi előnyei vannak a zöld teának?”. A kereső a releváns információkat tartalmazó, rangsorolt és reklámozott weboldalak listáját kapta meg. A felhasználók rákattintanának a linkekre, és a márka ismertsége, az oldal felhasználói élménye, sőt, még a dizájn alapján is értékelnék a weboldalak hitelességét (gondoljunk csak az esztétikai-használhatósági hatásra). Miután elolvastak néhány cikket a zöld tea egészségügyi előnyeiről, a felhasználók átvándorolnak kedvenc online vásárlási platformjukra. Rákeresnek a zöld teára, és több tucat, ha nem több száz választási lehetőséggel szembesülnek. Szűrhetnek minősítés, ár, sőt, még a csomagolás kialakítása szerint is. Ha már biztosak a választásban, az árucikkeket a kosárba teszik és megvásárolják. E tapasztalat során a felhasználóknak számtalan érintkezési ponttal kell kapcsolatba lépniük, ami rávilágít a dizájn jelentőségére az összetett információk közötti navigálása során. Ez a példa azt mutatja, hogy a dizájn még a leghétköznapibb feladatokban is alapvető szerepet játszik. De mi történik, ha a mesterséges intelligencia helyettesíti ezt az egész folyamatot? Ha eddig nem, a felhasználók felkeresik majd kedvenc MI-alkalmazásukat, és ugyanazt a kérdést teszik fel a zöld teával kapcsolatban. De ezúttal nem kell majd tucatnyi megtervezett webhelyet átvizsgálniuk. És ahelyett, hogy egy webáruházba mennének zöld teát vásárolni, egyszerűen csak megkérik majd a mesterséges intelligenciát, hogy ajánlja a legjobb teát a megadott paraméterek alapján. Nem kell többé több száz termék között keresgélni, hogy megtalálják a megfelelőt.
A fent említett folyamat során az egyetlen tapasztalt dizájn a mesterséges intelligencia felülete. A dizájn szerepe, mint az összetett információk rendszerezésének módja vagy a meggyőző taktika szerepe lényegtelenné válik. A jövőben a személyre szabott adatbázisok a felhasználói viselkedés és egészségi állapot alapján fognak előrejelző tartalmakat és termékeket ajánlani. Képzeljük el, hogy az MI asszisztens azt mondja: „Hé, a megnövekedett kortizol-szinted alapján úgy tűnik, hogy stresszes vagy. Javasolhatom, hogy válts zöld teára? Itt van néhány ajánlott termék. Hozzáadhatok egyet a kosaradhoz?” És ez nem korlátozódik a keresőmotorokra, márkákra, weboldalakra és csomagolásokra: még a digitális termékeket is az elavulás veszélye fenyegeti. A fenti forgatókönyvben a stressz csökkentésére szolgáló zöld tea vásárlása helyett a mesterséges intelligencia egy beépített, a mi preferenciáira szabott alkalmazást kínálhat. Viszlát, alkalmazásbolt!
Bizonytalan jövő
Most először találhatjuk magunkat bizonytalannak a jövőre való felkészüléssel kapcsolatban. Őszintén szólva nem vagyunk benne biztosak, hogy bárki is felkészülhet erre. Rengeteg időt és energiát fordítottunk a következő „nagy dobásnak” várt készségek elsajátítására: a Flash és a Figma megtanulásától kezdve a kódolás elsajátításán át a UX és a digitális marketing beépítéséig a tervezési folyamatba. A nap végén elkeserítő látni, hogy ezek közül a készségek közül sok évről évre elavulttá válik. És az MI használatának megtanulása vagy beépítése a munkafolyamatainkba nem kivétel ez alól a szabály alól. Az az elhúzódó aggodalom, hogy a mesterséges intelligencia felváltja a munkánkat, vagy szükségtelenné teszi a hagyományos tervezést, kemény valóság, amit figyelembe kell vennünk, különösen, ha most lépünk be erre a területre. Akár tapasztalt tervező Ön, akár csak most kezdte, meg kell rémülnie. Az ismeretlen mindig félelmetes. Az egyetlen vigasz, ami bárkit megvigasztalhat, az a tudat, hogy a jövő bizonytalan, és hogy a nyitottság és az alkalmazkodóképesség az egyetlen olyan készség, melyet az idők során valóban megőrizhetünk. Talán a tervezők és a tervezés azért marad(hat) fenn, mert az emberek felismerik a tervezésben az emberi tényező értékét, nem csak a végeredményt. A technológiai forradalom hamvaiból talán kialakulhat az „organikus tervezők” új fajtája, akik tartózkodnak a „mesterséges” alkotási módszerektől. Bár lehet, hogy drágábbak és nehezebb őket megtalálni, akárcsak a bioélelmiszereket, az emberek hajlandóak lesznek extra utakat megtenni, és többet befektetni valamibe, amiről tudják, hogy jobb nekik és az emberiségnek. Addig is, mi csak annyit tehetünk, hogy a lehető legjobban megjósoljuk a jövőt, és hátradőlve próbáljuk élvezni közben a hozzá vezető utazást.
Hogyan alakítja át az MI a grafikai tervezőipart?
A mesterséges intelligencia alkalmazása a művészetben és a formatervezésben vitákat váltott ki a művészeti közösségekben. A grafikai tervezési ágazat már most is nagy hatással van a mesterséges intelligenciára. Egyes alkotók és kritikusok úgy vélik, hogy az MI által generált művészet nem tekinthető valódi művészetnek, mivel hiányzik belőle a hagyományos művészet „emberi érintése” és érzelmi gazdagsága. Ehelyett azt állítják, hogy a mesterséges intelligenciával előállított művészet csupán a gépek mellékterméke, és az előállításához használt algoritmusokból hiányzik az emberi művészek képzelőereje és megfontoltsága. De van egy ellentétes álláspont is. Nézzünk néhány példát arra, hogy mi az MI-dizájn, hogyan hat az MI a grafikai tervezőiparra, és le fogja-e váltani a grafikusokat. Továbbá nézzük meg a grafikai tervezési trendek hatását és az MI grafikai tervezésben való felhasználását a tervezők számára és azon túl.
Mi is az MI-dizájn és grafikai tervezés?
A mesterséges intelligencia egy olyan tudományterület, melynek célja, hogy a számítógépeket emberi kognitív készségekre nevelje, hogy úgy tudjanak gondolkodni és viselkedni, mint az emberek. A gépi tanulás teszi ezt lehetővé azáltal, hogy az algoritmusokat idővel hatalmas mennyiségű adatnak teszi ki, melyeket aztán fogyasztanak és feldolgoznak. A számítógép teljesítménye javul, mivel ezek az adatok arra képzik az algoritmust, hogy a jövőben hasonló adatokat ismerjen fel. A gépi tanulás vizuális anyagok létrehozására való felhasználását a grafikai tervezésben való együttműködésben mesterséges intelligenciának nevezik. Az MI-eszközök automatizálással, a tervezők segítésével vagy helyettesítésével stb. megkönnyítik a tervezői munkát. Így a mesterséges intelligencia megközelítéseket, például a gépi tanulási algoritmusokat az MI művészeti és grafikai tervezésben MI és grafikai tervezés előállítására vagy a digitális műalkotások és más tervek javítására használják. Az MI-dizájn fő célja eredeti és fantáziadús fényképek, filmek vagy más típusú digitális médiumok létrehozása MI-algoritmusok segítségével. Nem csoda, hiszen a mesterséges intelligencia a grafikai tervezésben képes értékelni a tervezési adatokat és előrejelezni a közelgő trendeket. Ez segítheti a tervezőket abban, hogy innovatívak maradjanak, és felhasználóbarátabb és vonzóbb terveket készítsenek. Az MI rendszerek például megvizsgálhatják a közösségi média adatait, hogy felismerjék a tervezési trendeket, és felmérjék a fogyasztók érdeklődését az MI grafikai tervezésen keresztül. A márkák a jelenleg jelentős társadalmi trendnek számító MI-címkéket azzal a céllal fogadják el, hogy a kényelem, a hitelesség, a hozzáférhetőség és a bizalom révén javítsák a vásárlói élményt. A mesterséges intelligencia nem csak a magával ragadóbb, érdekfeszítőbb képek létrehozását teszi lehetővé, hanem az „önfordítást” is. Mivel hatékonyabban tudják ellenőrizni az általuk képviselt értékeket és üzeneteket a velük együttműködő virtuális influenszereken keresztül, így fenntarthatják jó hírnevüket.
Hogyan befolyásolja az MI már most is a grafikai tervezést?
Az MI-technológiák a mélytanulás, a számítógépes látás és a neurális hálózatok segítségével olyan képeket és műalkotásokat hoznak létre, melyek az emberi kreativitást és egyediséget utánozzák. Az MI művészeti generátorok számos iparágban hasznosak lehetnek, többek között a grafikai tervezésben, az animációkban, a videojáték-fejlesztésben és a képzőművészetben. Új módszert kínálnak a tervezők és művészek számára, hogy képzeletüket gyakoroltathassák, és eredeti digitális műalkotásokat készíthessenek hagyományos művészeti eszközök használata nélkül. Az alábbiakban bemutatunk néhány olyan módszert, mellyel a mesterséges intelligencia éppen most változtathatja meg a művészeti és tervezőszoftverek ágazatát:
Friss kreatív ötletek
Az MI-algoritmusok ma már képesek olyan innovatív és váratlan látványterveket és formaterveket létrehozni, melyek kézzel történő kifejlesztése kihívást jelentett vagy lehetetlen volt. Ez új kreatív utakat nyithat meg, és lehetővé teheti a tervezők és művészek számára, hogy új megközelítésekkel kísérletezzenek. A konkrét tervezési feladatok, például az elrendezések létrehozása, a színsémák kiválasztása vagy a tipográfia javaslata automatizálható a mesterséges intelligencia segítségével. Ez felszabadíthatja a tervezők idejét, így munkájuk nagyobb kihívást jelentő és kreatívabb területeire koncentrálhatnak. A rossz minőségű, pixeles, elmosódott fényképeket gyorsan átalakíthatják jó minőségű, rendezett és éles fotókká. Emellett gyorsan kezelhetik a színnel, kontraszttal és rossz megvilágítással kapcsolatos problémákat is.
Személyre szabás
Annak érdekében, hogy a generatív MI-dizájn segítségével átalakítsák a meglévő és egyedi formaterveket és műalkotásokat hozzanak létre, az MI-rendszerek megvizsgálhatják a fogyasztói preferenciákra és viselkedésre vonatkozó adatokat. Ez lehetővé teheti a tervezők számára, hogy egyedibb és érdekesebb ügyfélélményeket és grafikai terveket dolgozzanak ki a jövőben. A mesterséges intelligencia képjavító technikák élesítik és helyreállítják az objektumokat, és ennek érdekében az elmosódott vagy pixeles részeket jobb minőségű részekkel helyettesítik. Ennek eredményeként az információ az átalakítás során végig megmarad.
Elérhetőség
A különféle MI-alapú képjavító technológiáknak köszönhetően a fényképek helyreállítása és a felbontás javítása jelentősen leegyszerűsíthető. Az MI-alapú megoldások segíthetnek abban, hogy a művészet és a dizájn szélesebb közönség számára is megnyíljon. A vakok számára például az MI-algoritmusok elemezhetik a fényképeket, és leírásokat generálhatnak. A mesterséges intelligenciát olyan struktúrák létrehozására lehet alkalmazni, melyek befogadóbbak és hozzáférhetőbbek a fogyatékkal élők számára.
Újabb üzleti modellek
A művészeti és formatervezési ágazatban az MI új üzleti modelleket tehet lehetővé, például a technológia által előállított műalkotások értékesítését vagy az MI-alapú tervezőeszközökre vonatkozó licencek kiadását. Ez új bevételi forrásokat nyithat meg, és megkönnyítheti a tervezők és művészek számára, hogy új módszereket találjanak a teljesítményük pénzzé tételére.
Hogyan segíthet az MI a grafikusoknak
A grafikai tervezési ágazatra jelentős hatással lesz az MI, mely automatizálni fogja a fárasztó tevékenységeket, és segítségével egyénre szabott terveket készíthetnek a tervezők számára. A hatékonyság és a termelés növekedni fog, de a kreativitással és a munkahelyek kiszorulásával kapcsolatos aggodalmak is felszínre kerülnek. Ezeket a változásokat figyelembe kell venni ahhoz, hogy az ágazat releváns és versenyképes maradjon. Az MI-algoritmusokat olyan alkalmazások használják, mint az Adobe, a Canva, a Designhill, hogy tervezési elrendezéseket, színsémákat, sőt még stockfotókat is ajánljanak a tervezőknek. Ennek eredményeképpen a tervezőknek több idejük marad a bonyolult és fantáziadús projekteken való munkára.
Az eredetiség megőrzése
Emellett az MI művészeti generátorok, mint például a Deep Dream Generator, a NeuralStyler és hasonlóak a felhasználó preferenciáihoz igazított művészeti alkotásokat állíthatnak elő. A felhasználók beírhatják például az általuk preferált mintákat, színeket és stílusokat, és a mesterséges intelligencia grafikai programja az ízlésüknek megfelelő műalkotásokat fog létrehozni. A mesterséges intelligencia segítségével képzőművészet és dizájn készül, és más műfajokban, például a zenében és a videóban is alkalmazható.
A nem tervezőknek születettek megsegítése
A képgenerálás gyorsabbá válik. Emellett az UI/UX a jelenleginél lényegesen gyorsabb és gördülékenyebb lesz. A felhasználók arra is számíthatnak, hogy a mesterséges intelligencia sok hétköznapi feladatot el fog végezni, így felszabadul az idejük az élvezetes és kreatív tevékenységekre, és csökken az ötleteik megjelenítéséhez szükséges idő. Mindenki képes lesz arra, hogy „művésszé váljon”. Ezek az algoritmusok a korábbi műalkotások hatalmas adathalmazain betanítva olyan mintákat és stílusokat fedezhetnek fel, melyeket új műalkotások létrehozásához lehet felhasználni. Az MI-dizájn a számítógép által generált művészet egy olyan típusa, melyben a számítógép aktívan részt vesz az alkotási folyamatban az egyes grafikák szerkesztésén vagy akár tervezésén keresztül.
Tipográfia
A grafikai tervezésben a mesterséges intelligencia képes automatizálni bizonyos folyamatokat, például az elrendezés generálását, a színpaletta kiválasztását és a tipográfiai javaslatokat. Ez segíthet a tervezőknek az új ötletek gyorsabb felfedezésében és az időmegtakarításban. A mesterséges intelligencia a jelenlegi terveket is javíthatja a felesleges elemek törlésével vagy a csipkézett élek lágyításával. A háttér eltávolítása többé nem lesz macerás, vagy a képek javítása szűrőkkel.
Kiterjesztett és virtuális valóság
A mesterséges intelligencia a digitális kreativitás új határát jelenti, ahol az emberi művészek és tervezők a robotokkal együtt dolgozhatnak a lehetőségek határainak feszegetésén. A képjavítás az AR és a VR segítségével még lenyűgözőbbé válik, ami még újabb kreatív lehetőségeket nyit meg.
A mesterséges intelligencia helyettesíti a művészeket és a tervezőket?
Valójában az MI csak részben helyettesítheti a munkafolyamatban dolgozó kreatívokat bizonyos területeken. Bár az MI-algoritmusok képesek innovatív és egyedi terveket és műalkotásokat létrehozni, hiányzik belőlük az emberi kreativitás, intuíció és érzelmek, amelyek elengedhetetlenek a művészet és a dizájn megalkotásához. Ráadásul az alkotási folyamat ugyanolyan fontos a művészet és a dizájn számára, mint a kész eredmény. Az ötletelés, a kísérletezés és az iteráció ezért a művészeti és tervezési folyamat döntő lépései, melyek emberi kreativitást és intuíciót igényelnek. Bár a mesterséges intelligencia hatékony eszköz lehet a tervezők és művészek számára, nem helyettesítheti a kreatív folyamathoz elengedhetetlen emberi tulajdonságokat. A művészet és a formatervezés célja, hogy a művész vagy a tervező érzelmeit, gondolatait és koncepcióit vizuálisan kellemes vizuális eszközökkel fejezze ki. Az emberi leleményesség, képzelőerő és árnyalatgazdagság a művészek és tervezők munkájában felülmúlja a gépekét. A mesterséges intelligencia algoritmusok által képzett adatok is korlátokba ütköznek, és megfosztják a fent említett tulajdonságoktól. Az aktuális műalkotások nagy gyűjteményei megtaníthatják őket mintákra és stílusokra, de emberi input és irányítás mellett képesek teljesen új ötletekkel vagy stílusokkal előállni. A mesterséges intelligencia művészetről szóló vita túlmutat a művészetek területén. Egyesek attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia művészetben és tervezésben való alkalmazása az emberi alkotók munkahelyeinek megszűnését eredményezheti. Attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia végül teljesen felváltja az emberi innovációt, és megszünteti a tervezők és művészek munkahelyeit. Egyes tervezők és művészek az MI-t a dizájn esztétikában a felhasználói élmény, a munkájuk javítására használják, nem pedig annak kiváltására, válaszul ezekre az aggodalmakra. Az MI által generált optimalizálási funkciókat keverik a terveikbe, és az MI-algoritmusokat friss koncepciók és inspirációs források kidolgozására használják. Az MI alkalmazása a művészetben és a tervezésben azonban bonyolult trend, mely még mindig fejlődik.
Bár az MI művészet és grafikai tervezés még gyerekcipőben jár, a következő években további fejlődésre számítunk ezen a területen. A mesterséges intelligenciás grafika egy biztos trenddé kezd válni. Így az MI ígéretes és izgalmas jövőt tartogat a hagyományos művészet és dizájn számára. Bár vannak jogos aggodalmak azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia hogyan befolyásolhatja az emberi kreativitást, és hogyan illeszkedik majd az MI által generált művészet magába a művészeti világba, ugyanakkor izgalmas lehetőségek rejlenek a művészi kifejezés új fajtáinak és a gép-ember együttműködésének tekintetében is.
