A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligencia poétikája
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
Fognak egyszer a gépek emberi nyelven beszélni?
Ahogy az emberek a beszélgető mesterséges intelligencia rendszerekkel interakcióba lépnek az egyértelmű kommunikáció kulcsfontosságú tényező ahhoz, hogy a kívánt eredményt elérjük. Tágabb értelemben milyen nyelvet használjunk a vezérlőrendszer és a gépekkel folytatott beszélgetések során? Érdemes megvizsgálni az emberek és a mesterséges intelligenciák közötti mély, értelmes kommunikáció felé vezető út jelenlegi állását.
Immanuel Kant és a Nagy Nyelvi Modellek
A nagy méretű nyelvi modellek (LLM) fejlődése figyelemre méltó folyékonyságot és képességeket mutatott már különböző területeken. A legtöbb prompt-technika azonban még mindig nem rendelkezik formális ismeretelméleti alapokkal a modell felépítéséhez, inkább csak az intuícióra támaszkodik.
Túlságosan rászorul(t)unk a technológiára?
Az, hogy az emberiség túlzottan rászorul-e vagy sem a technológiára kínzó kérdés. Érdemes ezért egy kicsit mélyebben megvizsgálni ezt a problémát. A válasz, ahogy az várható, bonyolultnak fog tűnni. És árnyaltabb mint gondolnánk. Egy olyan időszakban, amikor úgy látszik, olyan világban élünk, ahol a válaszoknak mindig binárisoknak kell lennie, amikor a polarizáció tűnik a normának, és amikor a technológiák áradata érkezik társadalmainkba, nem lehetséges egyetlen és kielégítő választ adni már.
A dizájn halott?
Az ember alkotta mesterséges intelligencia nemcsak arra képes, hogy helyettesítse a tervezőket, hanem arra is, hogy a tervezést, ahogyan mi ismerjük, elavulttá tegye. AZ MI jelentős hatással van (és lesz) a dizájn-iparra. Ez forradalmasíthatja a tervezők munkamódszerét, és új lehetőségeket nyithat meg a kreatív kifejezések tárháza előtt.
Intelligenssé tehetjük-e a számítógépeket?
Míg a mesterséges intelligencia rendszerek kiválóan elemzik az adatmintákat és meglátásokat generálnak, gyakran alulmaradnak, amikor az emberi kreativitás határtalan birodalmáról van szó. Az a képességünk, hogy a dobozon kívül gondolkodunk, elképzelhetetlent képzelünk el, és látszólag egymástól független ötleteket kapcsolunk össze, úttörő innovációkat eredményez.
Fragmentalitás és mesterséges általános intelligencia
A memórián alapuló intelligencia, amely „csak úgy folyik”, nem idegen az emberiségtől. Formális matematikai képzésünk során arra tanítottak minket, hogy aláássuk a logikán és az érvelésen túllépő intelligenciaformákat. A ChatGPT az emberi képességeket felülmúló, példátlan mértékű memorizálás erejének élő illusztrációja. A fragmentalitás világát a kiegészítő intelligencia új birodalmának megbecsülésére készteti.
Filozófia és adattudomány
A tudás hatalmas birodalmában, ahol a tudomány és a filozófia területe összeütközik érdekes szinergiák jönnek létre. Az adattudomány és a filozófia házassága valószínűtlennek tűnhet, de kapcsolatuk nemcsak lenyűgöző, de posztmodern világunkban alapvető fontosságú is.
Arisztotelész szillogizmusai és a nagy nyelvi modellek
Az elmúlt néhány évben jelentős előrelépések történtek a gépi tanulás és a mélytanulási technológiák terén. Ennek eredményeképpen a fejlesztők képesek voltak olyan MI-eszközöket készíteni, melyek valóban képesek úgy gondolkodni, mint egy ember. Képesek összetett feladatok elvégzésére, valamint az adatok és minták elemzése alapján logikus döntéseket hozni, ami csak az embereknek volt fenntartva.
A minimalizmus pszichológiája
Miért vonzódunk gyakran az egyszerűséghez? Az információkkal, zajjal és vizuális zűrzavarral elárasztva úgy tűnik, a minimalizmus vonzása napról napra erősebb. De mi az, ami a minimalista dizájnban olyan mélyen rezonál? Pusztán vizuális preferenciáról van szó, vagy valami mélyebbre hatol a pszichénkben?
A látványosság társadalma
A közösségi médiát figyelve elég nyilvánvaló, hogy mennyire számítanak a reprezentációk. Az olyan platformokon, mint az Instagram, nagyon kevés a hitelesség. Mindig boldognak, fittnek és szerethetőnek kell tűnnünk. Ami valóban történik az életünkben, és akik valójában vagyunk, a lényegünk, azt elrejtjük a világ elől, és reprezentációval és illúzióval helyettesítjük.