A 2024-es választásokon felértékelődik a mesterséges intelligencia szerepe. A világ közvéleménye nagyon tart tőle, a valóság eltorzításának, a szavazók megtévesztésének eszközét, a tömeges manipuláció és a dezinformáció egyik leghatékonyabb fegyverét látják benne.
Hogyan befolyásolhatja a mesterséges intelligencia a választásokat?
A mindennapjainkba látványosan berobbant mesterséges intelligencia nemcsak áldás, hanem átok is lehet. Bárki hozzáférhet, bárki generálhat vele egyre jobb minőségű tartalmakat. Politikai szereplők is használják, élnek és visszaélnek vele, 2024 pedig a választások éve.
VÁLASZTÁS 2024: Navigálás a délibábok között, avagy a mesterséges intelligencia hatása a választások integritására
A digitális korszak felgyorsulásával a mesterséges intelligencia az életünk minden területét átalakítja, beleértve a választások „szent és demokratikus” folyamatát is. Az OpenAI által kifejlesztett generatív MI-technológiák megjelenése a lehetőségek és veszélyek új korszakát hozta el, különösen a szavazások biztonsága és integritása terén. Az MI által generált dezinformáció és a deepfake elterjedése soha nem látott kihívások elé állítja a demokratikus társadalmakat, ami szükségessé teszi a választások védelmére vonatkozó eddigi megközelítéseink újraértékelését.
Az internet vége közelebb lehet, mint azt gondol(hat)nánk
Az internet évtizedek óta életünk szerves részét képezi. Forradalmasította a kommunikációnkat, az információhoz való hozzáférésünket és az üzleti tevékenységünket. A technológia rohamos fejlődésével most úgy tűnik, hogy csak tovább fog növekedni és kiterjeszteni a hatókörét. A világszéles hálózat vége azonban sokkal közelebb lehet, mint azt gondol(hat)nánk.
Az USA betiltotta az MI-generált hangklónok hívásait
Idén a világ tíz legnépesebb államából hétben tartanak vagy tartottak már választásokat. A dezinformáció korában szinte napról napra válik egyre egyszerűbbé a szavazók manipulálása, megtévesztése. Az Egyesült Államok épp ezért betiltotta a mesterséges intelligencia által generált hangklónok telefonhívásait.
Hogyan vesztette el a monopóliumát a hagyományos média
A minőségi újságírás fontosabbá vált, mint valaha, mivel olyan megbízható médiumokra van szükség, melyek képesek pontos információkat nyújtani a nyilvánosságnak, és segítenek kezelni és ellensúlyozni a dezinformáció széles körű és gyors terjedését. Ugyanakkor az újságírás a bevételkiesés és az alternatív információszolgáltatók által támasztott verseny miatt hatalmas nyomás alatt áll.
Forradalom a reklámiparban
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül, és iparágak egészét alakította át. A marketing és a reklám területén az MI-t egyre inkább a folyamatok racionalizálására, a célzás javítására és a kampányok optimalizálására használják, ami hatékonyabb és eredményesebb stratégiákat eredményez.
Fellép a Google a hazug politikai hirdetések ellen
Bátor lépésre szánta el magát a Google: a pártok közötti egyre élesedő rivalizálás miatt szigorítanak a politikai hirdetéseken. A hirdetőknek komoly ellenőrző és hitelesítő folyamatokon kell átesni. Az új szabályok ettől még persze kijátszhatók, de egyre nehezebben.
Nem szeretik a Facebook-felhasználók a kormánypropagandát
Nehéz helyzetben van a Facebook-felhasználó, hogy a rázúduló tartalmak közül eldöntse, melyik félretájékoztatás, dezinformáció, kormánypropaganda. A közösségi médium címkéi azonban sokat segíthetnek.
Jobban hiszünk az MI által generált dezinformációban, mint az emberiben
Egy teszten többen elhitték a mesterséges intelligencia kamuállításait a Covid-19-ről és az éghajlat-változásról, mint az emberek által írt, szándékosan megtévesztő Twitter-bejegyzéseket. De azért ez még nem az MI-világvége.
Az emberek szellemileg nem állnak készen az MI-val telített „igazság utáni“ világra
A mesterséges intelligencia korszaka dezinformációk, mély hamisítványok és „hallucinált tények” áradatát ígéri. A pszichológusok még csak most kezdenek megbirkózni a következményekkel. 2016-ban egy úgynevezett „igazság utáni” világ alakult ki, ahol az objektív tényeknek látszólag kisebb súlya van, mint a személyes meggyőződésekre apelláló véleményeknek.