A kérdés tehát továbbra is fennáll: Nyissanak-e a múzeumok és művészeti intézmények egy sarkot a mesterséges intelligencia által generált digitális művészet számára vagy sem? Mi az MI által generált digitális művészet valójában? A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet olyan algoritmusok segítségével jön létre, melyeket úgy terveztek, hogy utánozzák azt, ahogyan az emberek művészetet alkotnak. Ezek az algoritmusok festményeket, szobrokat, zenét, sőt, akár költészetet is létrehozhatnak.
Egyes művészek a mesterséges intelligenciát eszközként használják a művészet létrehozásához, míg mások magának a mesterséges intelligenciának a kreatív lehetőségeit kutatják már. Bármilyen megközelítésről is legyen szó, a mesterséges intelligencia által generált digitális művészet egyre nagyobb teret és figyelmet kap a művészvilágban.
A generatív művészet előnyei
A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet múzeumokba és galériákba való beillesztése mellett szóló egyik érv az, hogy az MI-technológiában rejlő lehetőségeket mutatja be a művészet világában. A mesterséges intelligenciát már számos más iparágban is használják, az egészségügytől a pénzügyekig, és csak idő kérdése, hogy a művészeti világban is mainstream eszközzé váljon.
Az MI által generált digitális művészet befogadásával a múzeumok és művészeti intézmények a mezőny élén maradhatnak, és demonstrálhatják az innováció és a kreativitás iránti elkötelezettségüket.
Egy másik érv az, hogy a mesterséges intelligencia által generált digitális művészet új utakat nyit a kreativitás és a művészi kifejezés előtt. A hagyományos művészeti formák évszázadok óta léteznek, és bár továbbra is relevánsak és értékesek, nem mindig keltik fel a fiatalabb generációk figyelmét. A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet viszont új és izgalmas, és megvan benne a lehetőség, hogy bevonja a fiatalabb közönséget, és arra inspirálja őket, hogy saját művészetet hozzanak létre.
Az MI-vel szembeni aggályok
Vannak azonban olyanok is, akik ódzkodnak a mesterséges intelligencia által generált digitális művészet múzeumokba és művészeti galériákba való beillesztésétől. Az egyik aggály az, hogy ez elvonhatja a figyelmet a hagyományos művészeti formáktól és azok értékétől. Attól is tartanak, hogy a mesterséges intelligencia által generált digitális művészet nem lesz olyan hiteles vagy értelmes, mint az emberek által létrehozott művészet. Egyes kritikusok szerint a mesterséges intelligencia nem képes érzelmi mélységű művészetet létrehozni, és csupán egy eszköz az esztétikailag kellemes képek előállítására.
Mi tehát a válasz? A múzeumoknak és művészeti intézményeknek el kellene fogadniuk a mesterséges intelligencia által generált digitális művészetet? A döntés végső soron az egyes intézményeken múlik. Egyesek úgy dönthetnek, hogy a mesterséges intelligencia által generált digitális művészetet beépítik gyűjteményeikbe és kiállításaikba, míg mások inkább a hagyományos művészeti formákhoz ragaszkod(hat)nak. Az azonban egyértelmű, hogy a mesterséges intelligencia egyre elterjedtebb eszközzé válik a művészeti világban, és a múzeumoknak és művészeti intézményeknek legalábbis fontolóra kellene venniük a mesterséges intelligencia által generált digitális művészet által kínált lehetőségeket.
Fontos, hogy a döntés meghozatala előtt alaposan mérlegeljük az MI által generált digitális művészet múzeumi és művészeti intézmények gyűjteményeibe és kiállításaiba való beépítésének előnyeit és hátrányait. A múzeumok vagy művészeti intézmények veszítenek vagy nyernek, ha új, mesterséges intelligenciával kapcsolatos művészeteket építenek be? Mik az előnyök és a hátrányok?
Előnyök
- Innováció: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet beépítése bizonyítja az innováció és a csúcstechnológia iránti elkötelezettséget. Ez segíthet a múzeumoknak és művészeti intézményeknek, hogy relevánsak maradjanak, és vonzzák a fiatalabb közönséget.
- Sokszínűség: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet a sokszínűség új dimenzióját adja a művészeti világnak. Lehetőséget nyújt a hagyományos művészeti formáktól eltérő művészet bemutatására, és szélesebb közönséghez szólhat.
- Hatékonyság: A mesterséges intelligencia segítségével történő művészeti alkotás hatékonyabb és költséghatékonyabb lehet, mint a hagyományos módszerek. Ez elérhetőbbé teheti a feltörekvő művészek számára, és segíthet a múzeumoknak és művészeti intézményeknek gyűjteményeik bővítésében.
- Kreativitás: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet a kreativitás és a kifejezés új formáit inspirálhatja. A mesterséges intelligencia eszközként való felhasználásával a művészek új ötleteket fedezhetnek fel, és feszegethetik a lehetőségek határait.
Hátrányok
- Hitelesség: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészetből hiányozhat a hitelesség és az érzelmi mélység. Egyes kritikusok szerint ez csupán egy eszköz az esztétikailag tetszetős képek előállítására, és nincs olyan érzelmi visszhangja, mint az emberek által létrehozott művészetnek.
- Marginalizáció: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet beépítése marginalizálhatja a hagyományos művészeti formákat, és kevésbé relevánsnak tűnhet. Ez aggodalomra adhat okot azon művészek és művészeti intézmények számára, akik a hagyományos művészeti formákat szeretnék megőrizni és népszerűsíteni.
- Elfogultság: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet csak annyira elfogulatlan, amennyire a létrehozásához használt algoritmusok elfogulatlanok. Fennáll a veszélye annak, hogy a mesterséges intelligencia által generált művészet akaratlanul is fenntartja az előítéleteket vagy sztereotípiákat.
- Hozzáférhetőség: A mesterséges intelligencia által generált digitális művészet nem minden közönség számára hozzáférhető, különösen azok számára, akik nem ismerik magát a mesterséges intelligencia technológiáját. Ez szakadékot hozhat létre a technológiában járatosak és a nem járatosak között.
A legfontosabb dolog az, hogy a művészetet minden formájában értékeljük, függetlenül attól, hogy azt emberek vagy algoritmusok hozták létre. Az MI által generált digitális művészet talán nem rendelkezik olyan érzelmi mélységgel, mint a hagyományos művészeti formák, de megvan a maga egyedi tulajdonsága és innovációs potenciálja. A múzeumoknak és a művészeti intézményeknek nyitottnak kell lenniük, és fel kell használniuk a mesterséges intelligencia által a művészet jövője számára kínált lehetőségeket.
A blokklánc és a mesterséges intelligencia szinergiája
A blokklánc és a mesterséges intelligencia mindig is külön-külön működött, de az elmúlt néhány évben a kutatások azt mutatták, hogy a kettő között kapcsolat született. E technológiák konvergenciájára és számos iparágat átalakító erejére nemrégiben olyan médiumok hívták fel a figyelmet, mint a Turing, a De UETH Blog és az IBM. Bár a blokklánc és a mesterséges intelligencia sokrétű, összehasonlításuk rávilágíthat ellentétes természetükre és feltárhatja a szinergikus együttműködésük feltárásának lehetőségeit. Együttesen kihasználva eltérő jellemzőik harmóniában működhetnek a technológiai fejlődés előmozdításában, és számos előnnyel járhatnak a kulturális intézmények számára. Minden eddiginél nagyobb szükség van a művészeti világon kívüli megoldások bevonására, más piacoktól való tanulásra, és a velük való tudásmegosztásra is. A művészeti piac oly sokszor próbálta újra feltalálni a kereket. Nekünk az adatbázisunkra kell építenünk, mert olyan terméket használunk, mely nem a művészeti világ számára készült. De néha ki kell nézni a dobozból, mint például a hadseregben vagy más iparágakban, melyek több pénzt fektetnek be ennek a technológiának a fejlesztésébe. Innen jönnek az igazi lehetőségek.
Mi is az a blokklánc?
A blokkláncot olyan megosztott és megváltoztathatatlan főkönyvnek tekintik, mely azonnali és átlátható adatcserét biztosít egyidejűleg több tag között, amint azok tranzakciókat kezdeményeznek és teljesítenek. Mivel minden tagnak egy egységes nézete van az „igazságról”, más hatékonysági előnyökkel együtt bizalmat nyernek a tranzakciókkal kapcsolatban.
Mi is az az MI?
A mesterséges intelligenciát általában úgy definiálják, mint az emberi problémamegoldó és döntéshozatali képességek szimulációját fejlett számítógépes rendszerek által. Magába foglalja a gépi tanulás és a mélytanulás részterületeit, melyek adatokon kiképzett MI-algoritmusokat használnak előrejelzések vagy osztályozások készítésére. Mivel a mesterséges intelligencia adatelemzéssel tanul és fejlődik, nem meglepő, hogy az olyan technológiai óriások, mint a Google, a Meta, az Apple és a Tesla, amelyek kiterjedt adattárházakhoz férnek hozzá, vezetik a versenyt. Az adatellenőrzésnek ez a monopolisztikus koncentrációja kritikus aggályokat vet fel a tágabb értelemben vett következményekkel kapcsolatban. Az ilyen mértékű központosítás akadályozhatja a versenyt és az innovációt, és aggodalmakat vethet fel a magánélet védelmének megsértésével, a biztonsággal és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatban. Emellett a meglévő előítéleteket is állandósíthatja, ami a méltányosság és a reprezentativitás körüli etikai problémákhoz vezethet. Az MI központosítása kulcsfontosságú kihívás, és a blokklánc és az MI konvergenciája segíthet. Néhány olyan kapcsolódási pont a kettő között, amely potenciálisan új megoldásokat hozhat a művészeti világ számára.
Decentralizáció
A kriptoművészet előfeltevésének része, hogy az NFT-k potenciálisan inkluzív művészeti világot teremthetnek, lehetővé téve a művészek számára, hogy karriert építsenek anélkül, hogy a globális intézményeken keresztül vezetnék őket. A blokklánc decentralizált kerete enyhítheti az MI centralizációs problémáit, elősegítheti a versenyt és az innovációt, valamint a fejlesztők és közreműködők szélesebb és sokszínűbb spektrumát teheti képessé. A mesterséges intelligencia a blokkláncot is megközelítheti, hogy megkönnyítse a tudás biztonságos megosztását és a döntéshozatali folyamatba vetett bizalmat.
Átláthatóság
A blokklánc átláthatósága és elszámoltathatósága etikusabb kormányzást mozdíthat elő a mesterséges intelligencia területén, lebontva a számítógépes rendszereknek tulajdonított adatokkal és a területen működő innovációkkal gyakran összefüggő „titkolózást”. A blokklánc azt is lehetővé teszi, hogy a felhasználók titkosíthassák és ellenőrizhessék az adataikhoz való hozzáférést, így ők maguk irányíthatják, hogy az MI-rendszerek hogyan használják fel azokat.
Augmentáció
Az MI hihetetlen sebességgel képes gyorsan és átfogóan olvasni, megérteni és korrelálni az adatokat, ami az intelligencia új szintjét hozza a blokklánc-alapú üzleti hálózatokba. Azáltal, hogy hozzáférést biztosít nagy mennyiségű adathoz, a blokklánc segít az MI-nak a betekintés nyújtásához, az adatfelhasználás kezeléséhez, valamint egy megbízható és átlátható adatgazdaság létrehozásához.
Hitelesség
A blokklánc és az MI párosítása fokozhatja az adatbiztonságot. A blokklánc digitális nyilvántartása betekintést nyújt az MI keretrendszerébe és az általa használt adatok eredetébe, javítva az adatok integritásába és az MI által nyújtott ajánlásokba vetett bizalmat.
Elosztott számítási teljesítmény
Az MI képzéséhez és karbantartásához nagy „tűzerőre” van szükség. A blokklánc technológia gondoskodik a helyigényről is, például a hardver- és szoftver-, tárolási és karbantartási költségekről. Az energia hatékony mechanizmusok felhasználásával a blokklánc támogathatja a fenntartható MI-képzést és -fejlesztést.
A blokkláncot és a mesterséges intelligenciát az NFT-ken túl is vizsgáló múzeumok
Az MI művészet NFT-ként való kiállítása az első egyszerű felhasználási esete az MI és a blokklánc kombinációjának, melyet olyan múzeumok hajtottak végre, mint a HEK Basel, a Serpentine és a Centre Pompidou. Az NFT-k azonban csak egy fejezetet jelentenek egy „nagyobb diskurzusban”. Az MI kihívást jelent a kulturális intézmények számára, mivel nem rendelkezik olyan egyértelmű formával, mint más, általuk megszokott eszközök. Ez minden eddiginél inkább egy élő eszköz. Nehéz elképzelni a formáját, mivel olyan gyorsan változik, ahogy a gondolkodásunk is, és egyik befolyásolja a másikat. Kihívást jelent az ellentmondásosság szempontjából, különösen egy olyan múzeum számára, mely oktatni, megőrizni és kultúrát teremteni akar: oktatni magunkat és másokat anélkül, hogy minden választ tudnánk. A múzeumok eddig csak a felszínt karcolták a blokklánc és a mesterséges intelligencia integrációjával kapcsolatban, melyek képesek forradalmasítani a kulturális intézmények gyakorlatát és megváltoztatni a piaci lehetőségeket.
Néhány lehetséges felhasználási módja lenne e technológiák felfedezésének az innováció és az új kulturális élmények megteremtése érdekében a XXI. században:
Konzerválás
A blokklánc és a mesterséges intelligencia konvergenciája az adatbázisok kezelésén és elemzésén keresztül új felismerésekhez vezethet. Segíthetne a fizikai műalkotások megőrzésében és restaurálásában, valamint a digitális művészet tárolásában.
Proveniencia
Nincs iparági szintű piactér egy műtárgy tranzakciós történetének nyomon követésére, így a blokklánc központi rendszerként működhet egy műtárgy tulajdonosi történetének ellenőrzésére és nyomvonalának biztosítására. Emellett pedig a múzeumokat is segíti a műtárgycsere folyamatában egy olyan adatbázissal, mely nyomon követi a művek helyét.
A közösség bevonzása
A mesterséges intelligencia alkalmazásával interaktív kiállításokat lehetne létrehozni, és a múzeumi archívumok alapján személyre szabhatóvá lehetne tenni a látogatói élményt. A közönségnek a gyűjteményekkel való kapcsolatát is javíthatná olyan interaktív eszközökkel, mint a beszédből képet vagy beszédből videót alkotó eszközök.
Digitális ikerintézmény
A mesterséges intelligencia egyik, más piacok által már vizsgált alkalmazása a fizikai helyszínek, például múzeumok elrendezésének digitális ikerközpontosítása a látogatottság szimulációjának és elemzésének lefuttatása érdekében. Ez segíthet a műtárgyak elhelyezésének tervezésében és a közönség szemének követésében is, olyan kiállítást képzelve el, mely közvetlenül a „szemük irányítására” irányul.
A mesterséges intelligencia az alkotóművészetben
Olyan művészek, mint Refik Anadol, Mario Klingemann, Anna Ridler, Memo Akten és Sofia Crespo már elkezdték felfedezni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, ami forradalmasítja az alkotók művészetükkel való kapcsolatát. Az emberek ezt a technológiát arra használják, hogy olyan új készségeket tanuljanak meg, amelyekről korábban azt hitték, hogy nem lehetnek meg. Az alkotásban az üzenetnek kell a középpontban állnia, nem pedig az átadásához használt formátumnak: A közönségtől és a múzeumoktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy általában nem érdekli őket, hogy milyen médiumot használtak a műalkotás létrehozásához, amíg maga a mű megmozgatja őket. Sokkal inkább a koncepció, a narratíva, és az, hogy mit vizsgál, kérdez vagy kommunikál. A mesterséges intelligencia az ember és a nem-emberek közötti együttműködés terében, önmaga kiterjesztéseként is működhet. Olyan kísérletező rendszert hozhat létre, mely akár a művészeket is segítheti a koncepciók megalkotásában vagy feltárásában. Ez a technológia végső soron önmagunk „aktív tükörképeként” működhet.
Amikor a generatív mesterséges intelligenciáról beszélünk, a kuráció fontos része a mesterségnek. Ha van egy valódi vízfestményünk egy mesterséges intelligencia által generálttal szemben, feltehetjük magunknak a kérdést, hogy a kettő különbözik-e egymástól, és hogy ez a kérdés egyáltalán fontos-e. Ezek az eszközök magukban foglalják az „ízlés kurátorának” szerepét. Az ízlés egy új készség. A generatív mesterséges intelligenciát arra használhatjuk, hogy kurátorkodjunk, bármi is legyen az, amit keresünk, és kevésbé legyünk közvetlen készítői. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a digitális korban eltűnt a kézzelfoghatóság iránti igény. Az emberek talán még mindig szeretnének egy valódi akvarellt kapni, nem pedig egy mesterséges intelligencia segítségével előállítottat. A jövőben nem az internetet vagy a blokkláncot fogják megtalálni, hanem „száraz virágokat egy darab műgyantában”. Bár összekapcsolódunk a kibervilággal, mégis szerves lények vagyunk, így természetes, hogy ebben a nagyon is digitalizált világban fáradtságot tapasztalunk. Emiatt meg kell őriznünk a fizikait, és figyelnünk kell a kettő integrálására.
Az eszközökkel kapcsolatos felfogás megváltozása
Fontos és átható kérdés, hogy ezek a technológiák ijesztőek-e vagy hatalmas lehetőséget jelentenek. Jelenleg azonban a sajtóban leginkább a mesterséges intelligencia jelenlegi állapotából adódó kockázatokat emelték ki. A technológiával kapcsolatos nézőpontunk megváltoztatja azt, ahogyan használjuk az eszközt, és azt, hogy hasznot húzhatunk-e belőle vagy sem. Ez egy szimbiózis. A mesterséges intelligenciában benne van egy félelemmel teli elem is. És amikor elkezdjük más megvilágításban látni, vagy elkezdünk olyan emberekre tekinteni, akik úgy fejlesztik, hogy a megőrzés érdekében működnek, vagy megpróbálják összekapcsolni az egyéneket, akkor szerintünk elkezdünk megnyílni, és új narratívát kapunk arról, hogy ez a technológia hogyan fog beépülni majd az életünkbe.
A nagyközönség, a hagyományos művészeti közönség és a blokkláncot és a mesterséges intelligenciát a digitális művészet jövőjének megteremtésére használó csoportok között a kényelem és a félelem szintje széles skálán mozog. Warren Buffett az MI-t a nukleáris technológia fejlődéséhez hasonlította. Ön az MI-t nukleáris robbanásként látja, vagy a megfizethető és környezetbarát energia nukleáris energiájaként? Minden társadalom, mely új technológiát fejleszt ki, egyszerre teremt lehetőségeket a jó és a rossz oldaláról. Az emberek kezdetben azt hitték, hogy a közösségi média az egyének számára ad majd erőt, de kiderült, hogy a nagyvállalatok számára ad majd még több profitot.
Ezek az eszközök nem léteznek nélkülünk. Minden technológia lehet rendkívüli vagy katasztrofális. De jelenleg mi hozzuk meg ezeket a döntéseket. Addig a pillanatig megvan a hatalmunk, hogy közösen egyengessük az utat, hogy ezek az új technológiák úgy működjenek együtt, hogy mindenkinek egyenlő lehetőségeket nyújtsanak, és ne csak még több hatalmat adjanak néhány ember kezébe.
Decentralizált kurátori tevékenység
A művészet és a technológia gyorsan fejlődő világában a Web3 átalakító erőként jelent meg, forradalmasítva a művészet kurátori kezelését és megtapasztalását. A hagyományos művészeti galériák és múzeumok már nem a művészeti világ egyedüli kapuőrei, köszönhetően a blokklánc technológia decentralizált és demokratizáló képességeinek. Érdemes így megvizsgálni, hogy a Web3 hogyan alakítja át a művészet kurátori tevékenységét, a hozzáférhetőség és a kreativitás új korszakát vezetve be.
A hagyományos művészeti kurátori modell
Történelmileg a művészeti kurátori munka centralizált folyamat volt, a múzeumok és galériák közvetítőként működtek a művészek és a közönség között. A kurátorok és intézmények hozták meg a kritikus döntéseket arról, hogy mely művészek és műalkotások érdemelnek elismerést, gyakran személyes preferenciáik vagy intézményi programjaik alapján. Ez a hagyományos modell néha kirekesztő gyakorlatot és korlátozott nyilvánosságot eredményezett a feltörekvő művészek számára.
Web3 és decentralizáció
A blokklánc-technológiával és kriptovalutákkal működő Web3 decentralizált elveket vezet be a művészeti világba. A legfontosabb újítás a Non-Fungible Token (NFT), mely egy egyedi digitális eszközt képvisel a blokkláncon. A művészek NFT-ként tokenizálhatják alkotásaikat, lehetővé téve számukra, hogy a hagyományos közvetítők megkerülésével közvetlenül a gyűjtőknek adják el műveiket, miközben megtarthatják a tulajdonjogot és az ellenőrzést a műveik felett.
A művészek felhatalmazása
A Web3 lehetővé teszi a művészek számára, hogy közvetlenebb kapcsolatot alakítsanak ki közönségükkel. Munkáikat blokklánc-alapú platformokon tehetik közzé, ahol a gyűjtők NFT-ket vásárolhatnak, közvetlenül támogatva a művészeket. Ez a pénzügyi autonómia lehetővé teszi a művészek számára, hogy a bonyolult művészeti piaci dinamikák navigálása helyett inkább a mesterségükre és a kreativitásukra koncentráljanak.
Közösség által vezérelt kurátori munka
A Web3 művészeti kurátori tevékenységre gyakorolt hatásának egyik legizgalmasabb aspektusa a közösség vezérelt platformok felemelkedése. A decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) egyre nagyobb teret hódítanak, lehetővé téve a művészetkedvelők számára, hogy közösen kurátorkodjanak és támogassák azokat a művészeket, akikben hisznek. A DAO-k blokklánc-alapú irányítási mechanizmusokat használnak arra, hogy döntéseket hozzanak arról, hogy mely művészeket finanszírozzák, állítsák ki vagy támogassák. Ez a váltás demokratizálja a kurátori folyamatot, és a művészeti nézőpontok szélesebb körének ad hangot.
Fokozott hozzáférhetőség
A Web3 „decentralizált kurátorsága” kiterjeszti a művészet elérhetőségét a globális közönségre. A világ minden tájáról érkező művészetkedvelők földrajzi elhelyezkedésüktől függetlenül kapcsolatba léphetnek a művészekkel, és támogathatják őket. Ez a hozzáférhetőség lebontja a korlátokat, és elősegíti a sokszínűbb és befogadóbb művészeti ökoszisztémát.
Kihívások és megfontolások
Miközben a Web3 izgalmas lehetőségeket kínál a művészeti kurátori tevékenység számára, kérdéseket is felvet a hitelesség, a szerzői jogok és a fenntarthatóság tekintetében. A digitális műalkotások eredetének és hitelességének biztosítása ebben az összefüggésben kulcsfontosságúvá válik. Emellett a művészeknek és a gyűjtőknek a decentralizált művészeti világban olyan jogi és etikai megfontolások között kell eligazodniuk, mint a viszonteladási jogdíjak és a szellemi tulajdonjogok.
A Web3 a decentralizált kurátori tevékenység bevezetésével, a művészek feljogosításával és a művészet globális közönség számára való hozzáférhetőbbé tételével átalakítja a művészeti világot. Ahogy a blokklánc technológia és az NFT-k tovább fejlődnek, a művészek, a gyűjtők és a művészetkedvelők számára a lehetőségek határtalanok. A művészeti világ egy átalakuló korszak közepén van, ahol a kreativitás és a közösség kerül a középpontba, és a Web3 kulcsszerepet játszik ezen az izgalmas úton.
(Kiemelt kép: Unsplash+)
