Először is szeretnék gratulálni a vezérigazgatói kinevezéséhez. Elődje, Rehus Péter 1991 óta, több mint 30 éve dolgozik a cégnél, de Ön is több mint 20 éve az IBM Magyarország sorait erősíti, miközben alapvetően a munkaerőpiacon, így az IT szektorban is korábban nem látott fluktuáció figyelhető meg. Mit tud az IBM, ami miatt akár évtizedekig ott marad az ember, miért jó ott dolgozni?
Köszönöm szépen a gratulációt. Miért jó itt dolgozni? Elsőre az jutott eszembe, hogy a változatosság miatt. A folyamatos változás természetes létformája az IBM-nek, hiszen az elmúlt 112 évben képes volt irányítani az IT trendeket, sikeres maradt egy olyan piacon ahol az állandó megújulás és az adaptálódás a globális folyamatokhoz elengedhetetlen. Ezért
a változatosság nálunk adottság, ami érvényes a feladatokra, a munkakörökre, a termékekre és az ügyfelekre egyaránt.
A másik, ami miatt szeretek, és sokan szeretnek itt dolgozni, az az imént említett trendirányítás. Az IBM számos területen élen jár az IT szektorban, rengeteg innovációt vezet be elsőként vagy az elsők között a piacon, ami különösen érdekessé teszi az itteni munkát.
Van esetleg olyan, a céghez kötődő története, amely jól szemlélteti az eddigi éveit, vagy azt, hogy milyen is a munkakörnyezet az IBM-nél?
Rengeteg ilyen történetem van, és mindegyiknek van egy közös pontja: az ember. Azt gondolom, hogy az ember határozza meg leginkább a munkakörnyezetet. A változatosság, a motiváció, a sikerélmény, az elismerés, az összetartás mind a munkahelyen dolgozó kollégákon múlik.
Az egyik ilyen történetem 2008-ból való, amikor megkaptam az első jelentősebb vezetői megbízásomat, a cég hazai szoftver divízióját irányíthattam. Bizonyára emlékszik mindenki erre az időszakra, nagyon súlyos gazdasági világválság söpört végig a világon, ami nyilván az ügyfeleinket is nagyon mélyen érintette és lényegében minden beruházást le kellett állítaniuk. Ebben a nehéz helyzetben sem adtuk fel, hanem összekapaszkodtunk, kidolgoztunk egy válságálló megoldáscsomagot, amivel megkerestük minden ügyfelünket és segítettünk nekik a kilábalásban. Ennek eredményeképpen ez a nagybetűs Csapat ebben a válság sújtotta időszakban is kiváló eredményt tudott elérni.
A másik ilyen történetem néhány évvel későbbről való, amikor egy termékcsoport regionális kereskedelmi vezetője voltam. Pár év után úgy éreztem, hogy a kihívás és a belső motiváció csökken ezzel a feladattal kapcsolatban. Jeleztem ezt feletteseimnek, akik szinte azonnal kidolgoztak alternatívákat, újabb feladatok közül választhattam, amelyek a karrierem ívét tovább segítették és motiváló kihívásokat is jelentettek a számomra.
Arvind Krishna, az IBM elnök-vezérigazgatója tavaly sokakat meglepett őszinteségével, amikor azt nyilatkozta, hogy 7800 pozícióra nem keresnek emberi munkaerőt, mert azon tevékenységeket ki lehet váltani a mesterséges intelligenciával és az ehhez kapcsolódó rendszerekkel. Hazánkat és az itthoni munkaerőt mennyire érinti ez az automatizációs trend, illetve mi a mérvadó trend az IBM HR stratégiájában, mennyire alakulnak át a készségek, pozíciók, mennyire fontos a személyes jelenlét?
Nagy általánosságban azt mondanám, nem kell attól tartani, hogy a mesterséges intelligencia tömegek munkáját veszi el. Inkább azt gondolom, hogy
az az ember, aki MI-t használ, el fogja venni annak az embernek a munkáját, aki nem.
Ha visszalépünk egy kicsit az időben, a digitalizáció sok feladatot elvett például a HR-től. Előtte felsétáltunk a munkaügyre, hogy megtudjuk valamilyen személyes munkavállalói adatunkat. A HR-es kolléga kikereste kartonunkat és megnézhettük, fénymásolhattuk a keresett információt. A digitalizáció eredményeképpen a HR-es ezen feladata megszűnt, mert már a munkaügyi alkalmazásból letölthető lett minden információ.
Jelenleg az IBM-ben már mesterséges intelligenciát használunk erre a feladatra is, nem kell az alkalmazásban keresgélnem, hanem szabadszavas szövegként beírom, hogy mit szeretnék, és már meg is kapom az információt. Esetleg a digitális aszisztens elindít egy folyamatot, például szabadság kérését. Összefoglalva, a mesterséges intelligencia ebben az esetben a hatékonyságot növeli, a feladatot már a digitalizáció elvette a HR-től.
Ha már mesterséges intelligencia: emlékszem, amikor szakmai passiótól hajtva receptek készítésére tanítgattam több héten át Watsont, az IBM szuperszámítógépét, amelynek aztán a tanulságok levonása után meg is jelent egy szakácskönyve az általa kreált receptekkel. Ez több mint 8 éve volt. Jelenleg 2024-ben már a csapból is az MI és a hozzá köthető fejlesztések folynak, élen a csevegőbotokkal és a nagy nyelvi modellekkel. Hol tart most az IBM, mik a főbb csapásirányok, fejlesztések ezen a téren?
A Watson már nemcsak recepteket generál, hanem el is készíti az ételt, megkóstolni ugyan nem tudja azt, de kérésre véleményblogot ír a visszajelzések alapján.
Viccet félretéve, ezen képességek már régóta rendelkezésre állnak a Watsonban, de felhasználási körét tekintve leginkább olyan iparági megoldásokban teljesedett ki, ahol szignifikáns vállalati értéket tud létrehozni. Ilyenek például az egészségügy, a pénzügyi szolgáltatások, az ipari és a védelmi szektor.
Az elmúlt nyolc év (de van az húsz is) alatt folyamatosan kutattuk és fejlesztettük a mesterséges intelligenciával kapcsolatos megoldásokat, így a jelenben, amikor – ahogy Ön említette – a csapból is az MI folyik, az IBM már nemcsak kész termékcsaláddal, a Watsonx-el segít az ügyfeleinek, hanem a jövő fejlődési irányait határozza meg kutatásaival.
A mesterséges intelligencia mellett a régiós partneri ökoszisztéma fejlesztése is bekerült az IBM Magyarország stratégiai céljai közé: itt mire van igazán szükség, hol vannak növekedési irányok, milyen célokat fogalmazott meg?
Az innováció és az ügyfelek gyorsabb elérése indokolja ezt a stratégiai irányt, amely nem mellesleg
a feltörekvő magyar IT-vállalkozások számára is új piacokat, regionális és globális lehetőségeket teremt.
A technológia gyors változása, illetve az ügyfeleink versenyhelyzetének javítása érdekében az üzleti partnereink által IBM-termékekre fejlesztett innovatív megoldásokat minél hamarabb el kell juttatni a végfelhasználókhoz. Ráadásul mindezt regionális méretekben érdemes skálázni, mert a térségünkben sok kisebb méretű ország található, így partnereink számára remek növekedési lehetőséget nyújt az általunk kínált program. Tapasztalataink szerint az ügyfeleink nagy érdeklődéssel fogadják szomszédos országból jövő, de ugyanabban az iparágban sikeres megoldásokat fejlesztő partnereinket. Remek esélyeket kaptak így magyar informatikai vállalatok például bolgár vagy a szlovén piacon is.
Elemzők úgy vélik, azt az időszakot éljük, amikor nehéz igazán kiemelkedőt alkotni. Az IBM másik stratégiai célja a technológiai innováció, mit kell tudni ezzel kapcsolatban?
Én nem osztom ezt a véleményt, sőt! Nagyon izgalmas időszakban élünk, számos területen robbanásszerű innovációt tapasztalhatunk, elég csak a korábban említett mesterséges intelligenciát említeni. Az IBM hagyományosan is élenjáró ezen a területen,
29 évig folyamatosan mi jegyeztettük be a legtöbb szabadalmat az Egyesült Államokban. Jelenleg is mintegy 15 kutatóközpontban folyik a munka, a vállalat a teljes bevételének több mint 10 százalékát fordítja K+F tevékenységekre.
Nagyon komplex és fontos területekre összpontosítjuk erőforrásainkat. Ezek az adat és az MI, a hibrid felhő, az IT biztonság, a félvezetők és a kvantumszámítógépekkel kapcsolatos kutatások.
Végül, de nem utolsó sorban: az IBM zászlaján mindig is fenn volt a fenntarthatóság, elég akár a “jól működő világot” célzó projektekre, vagy a tavaly átadott új budapesti irodára gondolni, amelynek tervezése során cél volt a környezetbarát és emberközpontú szemlélet. Mik most itthon a legfőbb fenntarthatósági célok?
Az adatok fogják megmenti a bolygót. Először is, a fenntarthatóság elve a működésünk minden elemét átszövi és kiemelt prioritást élvez mintegy 50 éve. Ez tetten érhető a vállalat működtetésében, amelynek egy kis, de fontos eleme a már említett új környezetbarát irodaház. Összességében az IBM 2030-ra vállalta, hogy eléri a széndioxid-semlegességet.
Másodszor, ami még fontosabb, az IBM érzékeli, hogy
az adatok feldolgozása és az MI egyre nagyobb számítási kapacitásokat igényel, ami exponenciálisan növeli az adatközpontok energiafelhasználási igényeit.
Ezért a kutatóink olyan processzorokat és szervereket fejlesztenek, amelyek jelentősen csökkentik a fogyasztást, mint például a Power10-es processzorok esetében mintegy 33 százalékkal javul a teljesítményhatékonyság az előző generációhoz képest. A hibrid felhő megoldások esetében is jelentős kutatási munka zajlik a rendszerek teljesítményének és hatékonyságának javítására, illetve terhelések elosztásának optimalizálására.
És mitől fogják az adatok megmenteni a bolygót? Számos területen alkalmazunk olyan szoftveres megoldásokat, amelyek a rendelkezésre álló adatvagyonból segítenek az optimalizációs döntések meghozatalában.
Például a Tririga nevű épületmenedzsment megoldásunk jelentősen csökkenti az energiafelhasználást és hatékony üzemeltetést tesz lehetővé, míg az kiegészülve az Envizi fenntarthatósági nyilvántartó rendszerrel egy komplex megoldáscsomagot kínál a fenntarthatósági célok elérésére, és nem utolsó sorban a költségek drasztikus csökkentésére. Ezen, és más felhasználási területeken is azt tapasztaljuk, hogy a Watsonx felhasználása további optimalizációs lehetőségekre világít rá, ezzel is tovább csökkentve karbonlábnyomunkat.
(Kiemelt fotó: ICT Global)
