(Kiemelt kép: Unsplash+)
A CES mára nemcsak a tömegek szórakoztatóipari kiállításává vált, de televíziós showként is funkcionált, mivel idén az iparág legnagyobb nevei piacra kerülő legérdekesebb alkotásaikat mutatták be. Azokat a kiemelkedő tévétrendeket láttuk a CES 2024-en, melyek hamarosan az Ön nappalijában is megjelenhetnek. A Samsungnál és az LG-nél jobban senki sem tud egy az egyben versenyezni, különösen a CES-en. Ez a tendencia folytatódott 2024-ben is, mivel mindkét koreai technológiai óriás új, átlátszó tévétechnológiát mutatott be a CES látogatóinak nagy örömére. Először a Samsung kápráztatta el a First Look esemény résztvevőit az átlátszó MicroLED TV-vel, mely vékony, üveglapon táncoló, vibráló képeket mutatott. A Samsung már évek óta ígérgeti a MicroLED technológiát, mely a pixelszintű képvezérlésnek köszönhetően ugyanazt a kontrasztot és tökéletes fekete szintet ígéri, mint az OLED, de fényesebb és potenciálisan modulárisabb formában. Sajnos, ahogy korábban is, a Samsung legújabb MicroLED kijelzője sem mutatja jelét annak, hogy egyhamar piacra kerülne még ez a jövőtechnológiai megoldás.
Hatalmas képernyőkbe fojtva
Nem úgy az LG átlátszó csodája, az OLED T-nek becézett 77 hüvelykes, feltekerhető OLED TV. Az LG nem csak azt állította, hogy az átlátszó képernyő hamarosan megvásárolható is lesz, de a márka a technológia lehetséges hátrányait is megmutatta egy különálló, feltekerhető kontrasztos képernyővel, mely háttérként állhat, ha filmet vagy tévéműsort szeretnénk nézni. A tévé vezeték nélküli videó- és hangátvitelt is kap a vállalat Zero Connect Box nevű készülékén keresztül. Az LG szerint az alkotás lényege, hogy gyakorlatilag bárhová, akár egy ablak elé is elhelyezhető legyen anélkül, hogy szemet szúrna. Nem árt, hogy emellett pokolian jól is néz ki. Árazás egyelőre nincs hozzá még természetesen. Az egyre fényesebb tévék fejlődése az utóbbi időben egyre nagyobb teret hódít, a 2023-as év jelentős előrelépéseket mutat be a kijelzőtípusok között, hogy a HDR-videók úgy pörögjenek, mint még soha. A CES 2024-en a kínai elektronikai gyártók, a Hisense és a TCL robbantották ki a fényerősség versenyét, két olyan erős tévével, melyek jelentős változást ígérnek a piacon. A TCL zászlóshajó QM8 kijelzője járt az élen, amely elképesztő 5000 nites csúcsfényerőt állít, amihez kiváló színlefedettség és akár 5000 dimmelési zóna társul a miniLED háttérvilágítású erőművétől. Ez a szám több mint kétszerese a tavaly tesztelt legvilágosabb tévék többségének, a TCL pedig odáig ment, hogy a legújabb modelljét (amelyből egy 115 hüvelykes szörnyméretű változat is készült) „a 2024-es év legjobb tévéjének” nevezte szerényen, még mielőtt a piaci év elkezdődött volna. A Hisense sem maradt le, és bemutatta a korábban már felharangozott 110UX TV-jét, egy 110 hüvelykes behemótot, mely állítólag 10.000 nites csúcsfényerővel rendelkezik. A TV egyéb lenyűgöző tulajdonságokat is ígér, többek között a legmagasabb színtartomány-szabvány 95 százalékos lefedettségét és több mint 40.000 dimmelési zónát, hogy sötétedéskor a csillogó fényeket csillapítsa. Mindkét tévé várhatóan idén tavasszal érkezik, a pontos árakat még szintén nem hozták nyilvánosságra.
A mesterséges intelligencia 2024-ben mindenki számára kötelező
A CES 2024-en a „Nagy elmék, merész elképzelések: Mi a következő lépés az AI számára?” című panelbeszélgetésen a mesterséges intelligencia két kiválósága, Dr. Fei-Fei Li és Andrew Ng vett részt. Li és Ng felbecsülhetetlen értékű meglátásaikat osztották meg most, melyek rávilágítottak az iparág lehetséges jövőjére. Li szerint 2024-ben a nagy nyelvi modellek (LLM) a horizontális technológia elmélyülésének évét jelentik, ami a digitális forradalom átalakító erejét jelzi. A médiamegjelenésekben bekövetkező változások ellenére hangsúlyozta, hogy az LLM ugyan már itt van, hogy velünk is maradjon a dolgos hétköznapokban, és már a különböző vertikális területeket is befolyásolja, beleértve az üzleti, fogyasztói alkalmazásokat és a társadalmi területeket is. Amikor a mesterséges intelligencia lehetséges áttöréseiről kérdezték őket, Li és Ng egyaránt óvatosnak mutatkozott a konkrét közeljövő megjóslásával kapcsolatban. Li izgalmas előrelépéseket várt az infúziós modellek terén, hangsúlyozva a Pixelközpontú fejlesztések irányába történő elmozdulást. Ng viszont lelkesedését fejezte ki a cselekvéssorozatok megtervezésére és végrehajtására képes autonóm ágensek iránt, utalva a következő hónapok közelgő áttöréseire. A beszélgetés a mesterséges általános intelligencia (AGI) területére is kitért, és mindkét szakértő kiemelte a nagyobb teljesítményű hardverek, például a PC-k és a grafikus kártyák jelentőségét a mesterséges intelligencia fejlődésének előmozdításában. Li lelkesedve nyilatkozott az MI-ügynökökről, és olyan jövőt képzelt el, melyben a mesterséges intelligencia együttműködik az emberi erőforrással, hangsúlyozva, hogy az MI csak feladatokat helyettesít, de nem munkahelyeket vált ki. Li árnyalt nézőpontja óvatosságra intett a munkahelyek helyettesítésének megvitatásakor, és inkább az adatokban lévő minták megértésére és erőteljes előrejelző modellek létrehozására összpontosított.
A vita ezután a mesterséges intelligencia magas megtérülésű (ROI) alkalmazásaira terelődött. Li megjegyezte, hogy a Fortune 500 vállalatoknál az ügyféltámogatás, a szoftverfejlesztés és az értékesítési műveletek azok a területek, melyeken jelentős megtérülés tapasztalható. Szerinte a kulcs az olyan lehetőségek azonosításában rejlik, ahol a jó, megismételhető mintákból használható adatokat lehet megszerezni, hangsúlyozva az iparág specifikusság fontosságát. A Fortune 500 vállalatok vezérigazgatóinak főbb aggodalmait illetően az MI-rendszerek mai tapasztalható „pontatlanságai” közös kihívásként jelentek meg. Li hangsúlyozta, hogy meg kell érteni az iparágat és az eredmények tétjét, kiemelve annak fontosságát, hogy a mesterséges intelligenciában rejlő valódi lehetőségek megértéséhez le kell hámozni a hype-ot övező sok felesleges „mázat” és a tényleges üzlet használatot kell figyelembe venni. Számos olyan iparág van, ahol a hosszú távú pontosság fontos, mint például az egészségügy és a bankszektor. A beszélgetés során szóba került az MI szerepe a szellemi tulajdon kapcsán, Ng pedig a New York Times-szal nemrégiben kirobbant viták közepette szimpátiáját fejezte ki az OpenAI és a Microsoft iránt. Árnyaltabb szemléletet sürgetett, szembeszállva a szenzációhajhász állításokkal, és hangsúlyozva az alkotói gazdaság és a generatív MI-technológia közötti kapcsolat összetettségét. Li csatlakozott ehhez a gondolathoz, és arra biztatta a médiát, hogy értse meg a technológiában rejlő mai „feszültségeket”. A mesterséges intelligencia fejlődésének válaszútján állva Fei-Fei Li és Andrew Ng által megosztott meglátások bepillantást engednek a jövőbe, ahol a mesterséges intelligencia felelősségteljes és együttműködő integrációja átformálhatja az iparágakat, és az innováció új korszaka felé terelhet minket.
Forradalmasítani az autós technológiát és a szórakoztatást
A mesterséges intelligencia mellett az autóipar korifeusai sem tétlenkedtek idén Las Vegasban. A BMW régóta a luxus és a teljesítmény szinonimája, de a CES 2024-en bebizonyítják, hogy ennél sokkal többről van szó. A hangsúlyt a járműveken belülre helyezték, és a fejlett technológiák és médiatartalmak integrálására helyezték idén a hangsúlyt. A BMW kezdeményezése ugrásszerű előrelépést jelent a vezetési élmény fokozásában, nagy teljesítményű gépeiket a szórakoztatás és a csatlakoztathatóság központjaivá alakítva. A BMW innovációjának központi eleme a legújabb, 9-es operációs rendszer, más néven iDrive 9. Ez a rendszer, mely a Google Android Automotive szoftverére épül, megváltoztat(hat)ja a világot. Nem csupán a navigációról és a hagyományos autós kezelőszervekről szól, hanem az átfogó szórakoztatói élményről is. A BMW Digital Premium csomag a lehetőségek „csodálatos világát” nyitja meg a ConnectedDrive áruházon keresztül a harmadik féltől származó alkalmazások sokaságához való hozzáféréssel. Ezek közé tartozik többek között az a lehetőség, hogy a jármű infotainment kijelzőjén játékokat játszhassunk (ez a funkció akkor is elérhető, ha az autó parkol, vagy ha egy EV-állomáson töltődik).
Ezekkel a fejlesztésekkel a BMW szem előtt tartja az autóban történő zavaró tényezők lehetőségét is. Készen állnak a szükséges intézkedések végrehajtására annak érdekében, hogy ezek a szórakoztató funkciók ne veszélyeztessék a biztonságot. Ez egy kényes egyensúly az innováció és a felelősségvállalás között, és úgy tűnik, hogy a BMW készen áll arra, hogy ezt a problémát meg is oldja a gyakorlatban majd. Azok számára, akik nem szeretnek játszani, a BMW kibővített videostreaming lehetőségei meggyőző alternatívát jelent(het)nek. Frissítik az autóba épített videóalkalmazást, hogy a tartalmak szélesebb skáláját támogassa, beleértve a lekérhető és élő opciókat is. Ez a lépés a szórakozás új szintjét hozza el az olyan modellekhez, mint a BMW X2 és az új Mini modellcsalád. Különösen figyelemre méltó a „DTS AutoStage Video Service powered by TiVo” integrációja, amely a hírektől a filmekig sokféle médiát ígér.
A BMW előretörése az AR és MR területén nem csupán a technológiai trendekkel való lépéstartásról szólt, hanem új mércék felállításáról. Az 1920×1080 pixeles kijelzőt kivetítő Xreal Air 2 AR-szemüveg jól példázza ezt. Úgy tervezték, hogy navigációs utasításokkal, veszélyre figyelmeztető és szórakoztató tartalmakkal gazdagítsa a vezetés élményét, a valós környezetbe zökkenőmentesen integrálva. Ez a technológia tükrözi a BMW azon törekvését, hogy iparági szabványt hozzon létre a járművekben történő AR- és MR-használat tekintetében. Intelligens személyi asszisztense, mely az Alexa nagy nyelvi modelljére épül, egy lépés az intuitívabb, emberhez hasonló interakciók felé a járművön belül. Ez a rendszer várhatóan gyors utasításokat ad, és a jármű funkcióival kapcsolatos kérdésekre válaszol beszélgetés formájában, miközben egyes járműfunkciókat is vezérel. Stratégiai lépés volt, hogy az Amazon Alexa mellett maradtak, különösen az Android-alapú operációs rendszerüket figyelembe véve.
A BMW és a Valeo együttműködése az automatizált parkolóőrök és a távműködtetés terén a parkolási technológia jövőjébe engedett bepillantást. A koncepció lényege, hogy a járművek autonóm módon találják meg a parkolóhelyeket és térnek vissza. Ez a technológia, bár kihívást jelent az olyan problémák miatt, mint az erős, késleltetés nélküli kapcsolat fenntartása, jelentős lépést jelent a teljesen autonóm jármű üzemeltetés felé. A BMW bemutatója a CES 2024-en nem csupán a luxusjárművekről szólt, hanem arról is, hogy újraértelmezik, milyen lehet egy autó a modern világban. A belső technológiára helyezett hangsúlyuk a játéktól az AR-ig olyan járművek felé való elmozdulást jelent, melyek nem csupán közlekedési eszközök, hanem az innováció és a szórakozás platformjai is lesznek egyben. Úgy tűnik, a BMW egy olyan jövő felé tart, ahol az autók legalább annyira szólnak a „belső” utazásról”, mint a fizikai úton levésről.
A hidrogén visszatért
Érdekes nóvum volt, hogy Las Vegas-ban a Hyundai, a Nikola, a Bosch és mások komolyan erőltették az üzemanyagcellákat, de miért pont most? Az autógyártók és a politikusok mindig is úgy mutatták be a hidrogént, mint az elektromos járművek alternatíváját, a tiszta energiaforrását, de ez az ígéret sosem vált be igazán. A CES 2024-en azonban senkinek se mondták el már ezt, mivel az idei kiállításon mindenféle méretű hidrogénüzemű járművet láthattunk. Az elmúlt néhány évben olyan nagy hangsúlyt kaptak az akkumulátoros elektromos járművek, hogy úgy tűnt, a hidrogén végleg a háttérben marad. Vajon a hidrogénhajtás visszatérés előtt áll vagy sem? Vagy ez egy újabb példa arra, hogy a vállalatok a CES-en olyan ígéreteket tesznek, melyeket nem tudnak majd betartani? Kezdjük azzal, hogy megnézztük, mi volt idén a kiállításon. Talán nincs is olyan vállalat, melyik jobban kötődne a hidrogénenergiához, mint a Nikola. A teherautó-ipari startupot az üzemanyagcellás nagy teherautó ötlete köré alapították, és korábbi vezérigazgatója, Trevor Milton mindent megtett (egészen a csalással kapcsolatos büntetőjogi vádakig), hogy ezt népszerűsítse. A Nikola az elmúlt néhány évet azzal töltötte, hogy Milton távozásával megpróbálta újjáépíteni önmagát. Ennek érdekében a startup elhalasztotta a hidrogénes teherautót egy teljesen elektromos változat javára, melyet 2021-ben kezdett el szállítani. A CES-en a Nikola végre bemutatta az egyik első, Amerikában épített hidrogénes teherautóját, melyet elkezdett szállítani az ügyfeleknek is. Ha van olyan jövő, ahol egy újragondolt Nikola segít a hidrogénüzemű teherautók elterjedésében, akkor talán ez itt kezdődött el. A vegasi kiállításon egy másik startup, a Croft Motors „robusztus” hidrogénüzemű járműveket fejlesztését mutatta be. A cég egy háromsoros, prototípus SUV-val kezd, melynek „várható hatótávolsága 1000 mérföld lesz”. Úgy vélik, hogy az akkumulátoros-elektromos járművek elterjedésének közelmúltbeli lassulása miatt itt az ideje, hogy újraindítsák a diskurzust a hidrogénben rejlő lehetőségekről. A Croft egy hűtőszekrény méretű eszközt is fejleszt, mely a vizet hidrogénre és oxigénre bontja (elektrolízis). Ez az „elosztott üzemanyagtöltő termék” vélekedésük szerint lehetővé teszi majd a hidrogénjárművek »gyors« elterjedését.
A spektrum másik végén a jól ismert autógyártó, a Hyundai is úgy tűnik, hogy új módon próbálja felkarolni a hidrogént. A koreai autógyártó évtizedek óta dolgozik a hidrogénüzemű járművekkel, és azt mondják, hogy a technológia „kiemelkedő szerepet” fog játszani a Hyundai csoport azon törekvésében, hogy 2050-re valódi szén-dioxid-semleges vállalat legyen. Ez nem csak a hidrogénnel működő autók és SUV-k népszerűsítésére tett kísérletet jelenti, hanem ugyanezt a vállalat összes nehézgépjárművére is kiterjesztik. A Hyundai szerint az építőipari járművek túl nagyok és túl sok energiát igényelnek ahhoz, hogy akkumulátorral működjenek. Ehelyett a cég szerint a hidrogénnek mint tiszta energiaforrásnak több értelme van ebben az iparágban (érdemes megjegyezni, hogy az anyavállalatból 2002-ben kivált HD Hyundai, az építőipari berendezésekkel, finomítókkal és szállítmányozással foglalkozó konglomerátumnak volt az egyik legnagyobb kiállítása az idei CES 2024-en). Céljuk egy teljes hidrogénenergia-ökoszisztéma kiépítése az egész Földön, az óceántól a szárazföldekig. A Hyundai a hidrogénenergiát mindenbe be akarja építeni, amit gyárt, a hajóépítéstől kezdve az építőipari gépekig, valamint gyártási és tárolási megoldásokat is szeretne létrehozni. Már a rövid távú ütemtervünk része, hogy alternatív, tiszta hidrogén előállítási módszereket hozzanak kereskedelmi forgalomba. A Hyundai azon dolgozik, hogy „szennyvíziszapot és más szerves hulladékokat” tiszta hidrogénné alakítson. A Bosch, mely már gyárt hidrogén üzemanyagcellákat (mint amilyet a Nikola használ a teherautójában), bejelentette, hogy olyan motort fog gyártani, mely képes a hidrogén elégetésére, kihagyva azt a folyamatot, amikor az energiát elektromos árammá alakítják és akkumulátorban tárolják.
Miért pont most? Mert van politikai akarat és pénz is már rá. A zöld hidrogénre és a tankolási infrastruktúrára irányuló szövetségi beruházások (mely a két nagy akadálya a széles körű elterjedésnek) lendületet adtak a HFCV-knek (Hydrogen Fuel Cell Vehicles). Ez kulcsfontosságú, mivel ma szinte minden hidrogén-üzemanyagot fosszilis tüzelőanyagokból állítanak elő, és jelenleg kevés infrastruktúra áll rendelkezésre a HFCV-k üzemben tartásához, legyenek azok személyautók vagy nehéz teherautók. A 2022-es kétpárti infrastrukturális törvény 9,5 milliárd dollárt irányoz elő „tiszta hidrogén kezdeményezésekre”, hogy hidrogéngyártó „csomópontokat” hozzanak létre az Egyesült Államok különböző részein. A hidrogénszállítást ugyanaz a jogszabály is támogatja, mely az akkumulátoros-elektromos járművek értékesítését is ösztönzi. Az EV adójóváírás mellett az inflációcsökkentő törvény (IRA) hidrogéngyártási hitelt hozott létre, mely a termelőknek kilogrammonként akár 3 dollárt is kínál a tiszta hidrogén előállításával járó magasabb költségek ellensúlyozására. Az IRA részeként a Szövetségi Autópálya-felügyelet a CES alatt (bár nem ténylegesen magán a CES-en) több százmillió dollárt jelentett be új töltő- és üzemanyagtöltő infrastruktúrára: ennek nagy részét majd a hidrogénre fordítják.
A fosszilis üzemanyagipar részéről is van vállalati érdeklődés, mely 2023 első három negyedévében több tízmillió dollárt fordított a hidrogénlobbizásra. A Shell, a BP, a Chevron és az ExxonMobil például mind tagja a Clean Hydrogen Future Coalition nevű lobbicsoportnak. A csoport a takaros elnevezés ellenére azzal érvel, hogy az olyan fosszilis tüzelőanyagoknak, mint a földgáz, szerepet kell játszaniuk a „tiszta hidrogén ökoszisztémában”, ha szén-dioxid-leválasztó technológiával párosulnak. A gond az, hogy a metán krónikusan szivárog az ellátási láncban, és bár a gáz nem marad sokáig a légkörben, az ENSZ szerint „80-szor erősebb a globális felmelegedés szempontjából, mint a szén-dioxid”. Bár a vállalati és politikai érdeklődés megvan, a hidrogénüzemű járművek továbbra is viszonylag ritkák. Az okok összetettek, de az infrastruktúra hiánya az egyik legfontosabb. Egyrészt az amerikai energiahálózat már létezik, bár ősrégi, mégis ez a gerinc, mely országszerte több tízezer EV-állomást támogat. Hidrogéntöltő állomások viszont sokkal nehezebben találhatók benne. A másik ok a hulladék; a hidrogén üzemanyagcellás járművek általában kevésbé hatékonyak, mint az akkumulátoros-elektromos járművek. Az elektrolízishez szükséges energia mintegy 30%-a elvész, és további veszteségeket okoz a hidrogén szállítása, tömörítése és az üzemanyagcellán keresztül történő visszaalakítása villamos energiává.
Ugyanakkor, ahogy a Hyundai, a Nikola és más, hidrogénre összpontosító cégek állítják, az akkumulátoros elektromos járművek előnyei nem olyan hangsúlyosak az olyan területeken, mint a teherautózás, a közepes teherbírású járművek és a légi közlekedés. Ez azért van, mert az EV akkumulátorok sokszor nehezebbek, mint az üzemanyagcellák, és órákba telik a teljes feltöltésük. A hidrogénüzemű járművek feltöltése viszont körülbelül olyan időigényes, mint egy hagyományos benzintank feltöltése. A bökkenő az, hogy a vállalatoknak valóban megfizethetővé és elérhetővé kell tenniük az üzemanyagot anélkül, hogy meghosszabbítanák a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünket. Bár a Nikola az elmúlt néhány évben a hidrogénenergiával kapcsolatban egyfajta rossz példaképpé vált, ez nem igazán vetette vissza az iparágat. Természetesen lesznek olyan cégek, melyeknek nehézségeik lesznek.
Közeleg a technológiai tél
Miközben a mesterséges intelligencia-láz minden formában (a komolytalan parasztvakító kütyüktől a ténylegesen működőnek mondott ipari megoldásokig) tombolt a CES 2024-en is, azt ígérve, hogy ez a jövőtechnológia mindent, mindenhol és egyszerre változtat majd meg, furcsának tűnhet, hogy technológiai télről beszélünk. Pedig lehet, hogy közeleg a tél. Miért is? Bár lehetetlen megjósolni egy abszolút technológiai telet, vannak olyan jelek a mostani MI-zajban, melyek arra utalnak, hogy valami történni fog hamarosan. Úgy véljük, hogy a mesterséges intelligencia körüli hype gazdasági és kulturális értelemben is egyre inkább leeresztett lufivá fog változni. Lehet, hogy Ön is azok közé tartozik, akiket elkápráztat az önvezető autók gondolata a nagyvárosokban az USA-tól Kínáig. Csakhogy nincsenek önvezető autók még az utakon még Európában sem. Ha egy kicsit megkapargatjuk mit is jelentenek ma az úgynevezett autonóm autók, gyorsan kiderül, hogy rengeteg ember nagyon sokat remélt ettől a technológiától. A GM Cruise szolgáltatása viszont leállt, mert drága volt, és nem volt nyereséges, és megerősítették, hogy robotaxijaik körülbelül fél mérföldenként emberi beavatkozásra támaszkodtak. Mindenféle repülő autó prototípusairól hallottunk megint Las Vegasban, de ezek továbbra is nagyon drágák és meglehetősen nehézkesek lesznek. Az olyan generatív mesterséges intelligencia, mint a ChatGPT és Claude mindent meg fog változtatni ígérték megint. De nem változott semmi (a ChatGPT Plus-t sem használják tömegek még és vetélytársait is egyfajta szórakozásnak vélik még a legtöbben). Ezek nagyon jó eszközök a „tudásmunkások” termelékenységének növelésére, de ennél többre nem képesek ma még. Az MI-ból való kiábrándultság kezd elhatalmasodni. Ez rendben van, mert ez azt jelenti, hogy a piac és a felhasználói majd kitalálják, hogyan fog az MI ténylegesen működni. Ez több időt vesz igénybe viszont nyilván, mint amennyit ma az MI-iparág korifeusai remélnek és szeretnének.
A közösségi média iparági óriások generációváltás előtt állnak eszközeik tényleges használatában. A társadalom „láthatatlan keze” pedig mindig visszavág. A Meta számos perrel néz ma is szembe. A Twitter, vagyis fedőnevén X, értékeltsége zuhanni kezdett. Az emberek privátabb közösségi médiaalkalmazásokat keresnek, az Alfa Generációt egyszerűen nem nagyon érdekli a mai közösségi média. Azt látjuk, ami évezredek óta mindig is történt a szociokulturális rendszerekre gyakorolt jelentős technológiai hatások esetén. A kultúra kezdi megváltoztatni azokat a technológiákat, melyek megváltoztatták (vagy megváltoztatni igyekeztek) a társadalmat. Néhány szakértő, köztük Marshall McLuhan, azt állította, hogy a technológia formál és változtat meg minket. Ez igaz. De aztán, ahogy a kultúra a technológiák hatására megváltozik, a kultúra elkezdi újraformálni ezeket a technológiákat. Új normákat, értékeket és viselkedési formákat hoz létre, ahogy tanul és kezdi meglátni a technológiák jó és rossz aspektusait. A kultúra az emberiség legerősebb ereje. Amikor az emberek nagyobb társadalmakat alkotnak, a kultúra az a rendszer, melyet társadalmaink alakítására, működtetésére és fejlesztésére használunk. Soha egyetlen technológia sem győzött még a kultúra ellen. A technológiák a kultúra révén válnak jobbá. A nem működő rossz aspektusokat idővel eltávolítják, és a kultúra új szabályokat állít fel. Ilyenkor történnek a legjobb technológiai innovációk is, mert ezek olyan nóvumok, melyeket a kultúra maga akar.
Tehát amit most látunk, az a technológiai iparágak számára gazdasági értelemben egy tél, de a társadalom szélesebb rétegei számára inkább egy tudatukat formáló esemény. Társadalmi-kulturális szempontból az olyan technológiák káprázatos ígéretei, mint az önvezető autók, a repülő autók, az MI, a virtuális és kiterjesztett valóság, a Web3, a kripto, a blokklánc, csalódást okoztak mindig első körben. A kultúrát frusztrálta a reklámok bombázása minden digitális platformon. A személyes adatokkal való féktelen visszaélés néhány ilyen platformon, valamint a digitális életünk szinte minden területének mélyreható monetizálása. Ahogy a kultúra elkezd visszavágni, ez izgalmas új lehetőségeket kínál az innovátorok számára. Új üzleti modellek fognak megjelenni. A szabályozások és a törvények kezdenek fejlődni, de nem azért, ahogy a technokraták gondolják, hogy megállítsák az innovációt, hanem inkább válaszul a civil társadalomra, a láthatatlan kézre, mely reagál a csalódásokra, és jobbá akarja tenni magát a működő technológiát. Ez az emberi kultúra valódi csodája. Soha nem megy egyik napról a másikra. Ez egy hosszú, lassú, kanyargós, fordulatos út, sok bukkanóval az út mentén. A végeredmény azonban mindig is a technológia és az emberi lét jobbá tétele volt.
