(Kiemelt kép: Unsplash+)
A mesterséges intelligencia és az automatizálás óriási zavarokat vetít előre a munkában és az életmódban: sokféleképpen befolyásolva az emberek társadalmi és pszichológiai jólétét. Az automatizálás nem újdonság, de a technológia megnövekedett léptéke és képessége hatalmas lehetőségeket és kihívásokat vetít előre a mai az következő generációk számára. Ebben a kontextusban most a jövőnk a legfontosabb, különösen az oktatás és a képzés tekintetében, mely évtizedes befektetéseket igényel(ne), mielőtt a munkavállalók jelenlegi és következő generációja megfelelő tudományágakkal és kompetenciákkal lesz felvértezve ahhoz, hogy az A2 (mesterséges intelligencia és automatizálás alapú) gazdaságában kitűnjön. A kormány és az emberek közötti törvényhozási és társadalmi szerződések kialakításához is időre lesz szükség. A „társadalmi hitelek” jelenlegi többletére támaszkodva, ahol elegendő bizalom van az emberek és a kormányzat között, kritikus fontosságú, hogy felkészüljünk a munka és a munkahelyek átalakulására, mivel a technológiai és ipari zavarok közelgő hullámai sokak számára nehézek és felzaklatóak lehetnek.
Először is vizsgáljuk meg az A2 gazdaság fő jellemzőit és a különböző forgatókönyveket, hogy rávilágítsunk arra, hogy az A2 társadalmat érintő zavarok széles körűek és mélyek lesznek, és a munka és a családi élet számos területére hatással lesznek. Ezt követően feltárjuk, hogy mit jelent majd számunkra az A2 gazdaság pontosan, és milyen beavatkozásokat tehetünk a kockázatok mérséklése és a lehetőségek kihasználása érdekében.
Hogyan fog megzavarodni a munka és az oktatás mai dichotómiája?
A mesterséges intelligencia és az automatizálás által befolyásolt munkafajták közé tartoznak:
Rutinszerű feladatok: melyek pszichomotorikus és szabályalapú megismerést egyaránt igényelnek, szállítás, tárgyak szortírozása és alkatrészek minőségellenőrzése.
Vizuális felismerési feladatok: a személyzet és a személyzet arcfelismerését magában foglaló biztonsági beléptetés.
Szövegek szemantikai elemzése és generálása: jogi dokumentumok elemzése kulcsszavak és jelentés szempontjából, valamint cikkek készítése; e-mailek megválaszolása az ütemterv és a kérvényező alapján.
Az emberekkel vagy gépekkel való kommunikáció alapvető szintjei: szükségletek és alapvető kérések.
Bár a fenti feladatok darabosnak és jellegtelennek tűnhetnek, ha együttesen tekintjük őket, komoly következményekkel járnak. Például egy radiológus, aki a felvételeken azonosítja a daganatokat, a diagnózis alapján jelentést ír, majd ezt követően időpontot szervez a beteggel és a gondozókkal való találkozásra, ezeket a feladatokat már hamarosan a mesterséges intelligencia is elvégezheti. Tegyük hozzá, mindezek a feladatok egy átlagos napon a radiológusok munkakörének 80%-át is kitehetik.
Az A2-gazdaság jellemzői
Azt, hogy az A2 gazdaság felváltotta a jelenlegi (vagy „hagyományos”) gazdasági modellünket, akkor mondhatjuk el, ha a jövőben az MI és az automatizálás a következő (alábbiakban tárgyalt négy figyelmeztetésként jelölt) jellemzőket veszi fel. Az A2 mind a fázisban növekedni fog idővel, attól függően, hogy hogyan kezeljük eme technológia térnyerését. A kihívást az jelenti, hogy a növekedés nagy része szervesen, különböző területeken zajlik, és számos érdekelt fél által vezérelve, a leendő vállalkozóktól kezdve a kisvállalkozásokon át a multinacionális vállalatokig és a kormányokig. Egyszerűen nem tudjuk, hol és mikor jön a „Következő Nagy Dolog”. Ezek az innovációk valószínűleg hullámokban érkeznek majd, néhány évente jelentős áttöréseken keresztül.
Egyszerűen fogalmazva: nem tudjuk és nem is fogjuk tudni figyelmen kívül hagyni az A2-gazdaság felemelkedését. Ki kell használnunk a lehetőségeket és csökkentenünk kell a lehetséges kockázatokat. Mik ezek a kockázatok? Vizsgáljunk meg néhányat közülük.
Megfontolandó figyelmeztetések
Ha ezeket a figyelmeztető jeleket látjuk megjelenni gazdaságunkban, akkor jól tesszük, ha tudomásul vesszük és óvatosan navigálunk. Ezek baljós jelek, melyek arra utalnak, hogy gazdaságunk és társadalmunk nem áll jól. Fel kell készülnünk és meg kell előznünk az ebben a négy figyelmeztetésben leírt jövőt. Vessünk rájuk egy rövid pillantást.
A tudástartomány feletti ellenőrzés elvesztése
Ahogy az intelligens gépek átveszik a kulcsfontosságú tudásfeladatok (ügyvédi kutatás, orvosi receptek felírása, tudományos irodalomkutatás, ütemezés stb.), valamint egyes kreatív feladatok (írás, festészet, építészeti tervezés, tananyagtervezés, tánckoreográfia) ellátását, az ezeket a feladatokat megtanuló emberek értéke idővel csökkenni fog. Az emberek megkérdőjelezik majd, hogy szükség van-e ezeknek a tudásterületeknek a megtanulására, mivel ritkán, vagy egyáltalán nem fogják alkalmazni ezeket a területeket sem a munkájukban, sem a családjukban. A legtöbb ilyen feladatot gépek fogják elvégezni már helyettük. Ha az emberek átadják a tudásterület feletti ellenőrzésüket az intelligens gépeknek, a következő generáció elveszíti a tudományok és művészetek alapvető ismereteit. Ez gyengíti a gépekkel szembeni autonómiánkat, és végül az emberek tudás nélkül aligha tehetnek valamit, mivel visszacsúszunk a „tudás analfabetizmusának sötét középkorába”.
Az emberi fajtudatos identitásunk eltűnése
Ahogy a robotok emberi külsőt vesznek fel, az emberektől való megkülönböztetésük kritikus fontosságú lehet, hogy az emberek továbbra is az „uralkodó faj” maradjanak. Idővel azonban, ahogy az emberi testrészeket speciális gépalkatrészekkel helyettesítik, nagy a valószínűsége annak, hogy az emberek részben emberré, részben géppé válnak, és kritikussá válik annak felismerése, hogy mi különbözteti meg az embert a géptől. Ha nem foglalkozunk az emberi identitás kérdésével, akkor az a veszély fenyeget, hogy az emberi faj fokozatosan beolvad az intelligens géppopulációba, és lemondunk a bolygó feletti uralmunkról.
Az intelligens gépek számbeli túlsúlya
Nem kérdés, hogy az emberek mindig fölényben vannak-e az intelligens gépekkel szemben, akár alapértelmezésből (a felsőbbrendű értelmünk miatt), akár egy beépített mechanizmus révén, mely a gépeket az embereknek alárendeli. Ha azonban e két feltétel egyike sem teljesül, akkor az embereket egy nap elnyomja az intelligens gépek puszta száma. Ezen autonóm gépek irányítása nem garantálható, ha a gépek tervezése nem biztosítana egy hátsó biztonsági kulcsot (vagy „kill switch2-et) a gépek irányítására előre nem látható körülmények esetén.
Vállaljuk vagy alávetjük magunkat az átalakulásnak
Ahogy az A2-gazdaság egyre nagyobb teret nyer, bizonyos szolgáltatások (munkaközvetítők, oktatási intézmények és közösségi szolgáltatások) túlterheltek lehetnek, mivel a különböző iparágakra fokozatosan hatással van a technológia és a megjelenése által keltett zavarok. Valószínű, hogy a vállalkozások megtartják legképzettebb munkatársaikat (az operatív, közép- és felsővezetői szinteken) az átalakulás irányítására és az automatizálás végrehajtására. Ezeknek a „legjobb kulcs- és szakembereknek” és szakértőknek az is feladatuk lesz, hogy az innovációt ösztönözzék, és megelőzzék az idővel felmerülő hibákat.
A fennmaradó (mondjuk a személyzet 80%-át) át lehet csoportosítani más munkakörökbe (ha az automatizálás csak bizonyos részlegeket érint, pl. egy gyárban), rövid távú szerződéseket lehet kötni velük, vagy előnyökkel együtt lehet őket visszavonni. Az újonnan munkanélkülivé vált emberek általában nem keresnek azonnal átképzést. Elsősorban azzal foglalkoznak, hogy másik munkahelyet keressenek. Ha még a zavarok kezdetén járunk, akkor még mindig lehetnek olyan munkahelyek, melyek felszívják az elbocsátott munkavállalókat. Ahogy azonban az A2 gazdaság hullámai elérik a munkaerőt, a munkahelyek egyre szűkösebbek és „rosszabb” minőségűek lesznek, ami további munkanélküliséghez vagy alulfoglalkoztatottsághoz vezet.
Jelenleg 3-6 hónapba telik, amíg egy személyt megfelelően átképeznek egy új munkakörbe, beleértve az új munkahelyen való felkészítést is. Feltételezve, hogy elegendő új munkahely áll rendelkezésre az újonnan munkanélküliek befogadására, szükségünk lesz:
Gyors kiválasztási folyamatok: mesterséges intelligencia alapú toborzás, hogy az újonnan munkanélkülieket az új munkahelyekhez illesszük.
Képzési szervezetekre vagy vállalati L&D-kre: hogy gyorsan új képzési programokat hozzanak létre e készségek fejlesztésére.
Emberi vagy mesterséges intelligenciával rendelkező) oktatók: ezek felszerelése az e készségek oktatásához szükséges know-how-val.
Képzés nagy tömegek számára: nagyon rövid idő alatt kell ezeket az átképzéseket lebonyolítani.
Az új alkalmazottak gyors beilleszkedése: az új munkakörökbe és a kiesők felzárkóztatása.
A munkahelyek megmentését célzó program azonban meglehetősen sok erőfeszítést és erőforrást igényelt, hogy enyhítse a megnövekedett munkanélküliség hatását. A technológiai bomlás közelgő hulláma azzal a veszéllyel jár, hogy a munkanélküliség nagyon gyorsan fog bekövetkezni (képzeljük el, hogy az önvezető autók 3-6 hónapon belül felváltják a taxisofőröket, teherautó sofőröket, furgonvezetőket, áruszállítók sofőrjeit), sokkal több ágazatban, és ami a legfontosabb, nem lesz világos, hogy milyen új munkahelyekre lehet majd kiképezni ezeket a munkanélkülieket. Ráadásul az új képzési programok kidolgozása akár egy évig is eltarthat. Az új oktatóknak 3-6 hónapra van szükségük ahhoz, hogy a képzési megbízás vállalása előtt megszerezzék a szükséges tapasztalatot az új munkakörben. Nem tudjuk, hogy a képzési intézményeink elég agilisak-e ahhoz, hogy nagyon rövid időn belül új tanterveket készítsenek és hajtsanak végre. Ha ezt a kérdést makroszinten vizsgáljuk, akkor lehet, hogy egy másik „képzési” rendszerre van szükségünk, hogy az embereket egy ideig értelmesen „önfoglalkoztatásban” tartsuk, amíg várunk az új képzési programokra, amelyekkel ezeket a munkanélkülieket új munkahelyekre lehet átirányítani. Az egyik lehetséges alternatív képzési rendszer a „maker space2 oktatás formájában valósulhat meg.
A társadalmi nyugtalanság lehetősége fennáll, ha az emberek szükségletei tartósan kielégítetlenek maradnak. Ahelyett, hogy megvárnánk, amíg az A2-gazdaság eléri partjainkat, hatékony és irányított módon is véghez vihetjük az átalakulást. Lesznek ugyan következményei, de ezek kezelhetők, feltéve, hogy az országok elegendő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy „meglovagolják” ezt a következő átalakulási hullámot. Ha jól csináljuk, akkor azok az országok, amelyek képesek lesznek összeszedni magukat, a vezetőülésben lesznek, és a világ legfejlettebb és leggazdagabb országai közé fognak tartozni.
Az MI-gazdaság új világrendje
Más globális trendekkel együtt a mesterséges intelligencia gyorsan lebontja a régi akadályokat, és új világrendet épít. Ennek eredményeként a következő évszázadot azok az országok fogják uralni, amelyek gyorsan alkalmazkodnak az új MI-gazdasághoz. Az a feltételezés, hogy a következő évszázad a „kínai évszázad” lesz, tévesnek bizonyulhat, ha Kína nem tud alkalmazkodni a mesterséges intelligencia gazdaságához.
Az MI-gazdaság három pillérre épül:
MI-munkaerő: Széles körű készségekkel rendelkező munkaerő-állomány, beleértve a mesterséges intelligencia kutatóit, a mesterséges intelligencia megvalósítóit és a robotikában és automatizálásban jártas, mesterséges intelligenciában jártas munkavállalókat.
MI-infrastruktúra: Adatmegosztás, algoritmuscsere, munkaerő-mobilitás és alacsony költségű energia szükséges a folyamatos MI-innováció támogatásához.
Mesterséges intelligenciás új társadalmi szerződés: A munkavállalók kiszorulása jelentős ellenállást fog kiváltani. Az átképzés, a garantált jövedelemrendszerek és más átmeneti költségek a mesterséges intelligenciagazdaságot bevezető vezető országok vállára kerülnek.
Divatjamúlt világrendek
Az 1800-as évek eleje óta a Pax Britannica (1815-1914) , az amerikai század (1917-2017) és a kínai század (2017-től napjainkig) kialakuló (vagy talán újra kialakuló) világrendeket hasonló gazdasági és politikai szabályok vezérelték.
Fő jellemzői voltak: a könnyen elérhető és olcsó munkaerő, energia és nyersanyagok Az ipar intézményi és kormányzati támogatása, mely hozzáférést biztosít a tőkéhez, a politikai stabilitáshoz és a nemzetközi kereskedelemhez. Folyamatos innováció, mely csökkenti a termelési határköltségeket, növeli a munkavállalók termelékenységét, és támogatja az életszínvonal emelkedését.
1800 óta az új technológiák (többek között a távíró, a gőzenergia, az elektromosság, a futószalagok, az automatizálás és újabban a robotika) gyors bevezetése tartós előnyhöz és világszínvonalú fölényhez juttatta a korai alkalmazókat. Most, hogy Kína arra készül, hogy a következő évszázadban átvegye a gazdasági fölényt, talán megváltoztak a szabályok. Fontos, hogy az energiaköltségek Jeremy Rifkin szerint is gyorsan közelednek a „nulla határköltség” felé, és a katonai és politikai hatalom fokozódó elterjedése, ahogyan azt Fareed Zakaria először 2009-ben megjelent „The Post American World” című könyvében vázolta, csökkenti a szuperhatalmi játékba újonnan belépők előtt álló akadályokat.
A mesterséges intelligencia gazdaságának kiépítése
MI-munkaerő
Az MI-hez és a robotikához értő munkavállalók iránti kereslet már most is messze meghaladja a jelenlegi kínálatot. Az MI-gazdaság felfutásával ez az impedancia-különbség az innováció gátló tényezőjévé válik. Ennek elkerülése érdekében azonnal beruházásokat kell eszközölnünk a munkaerő alkalmazkodására. Kína már most „mesterséges intelligencia városokat” hoz létre, és a kínai kormány teljes támogatásával építi ki ezt a mesterséges intelligencia képességet. Kai-Fu Lee az „MI Szuper-erő: Kína, a Szilícium-völgy és az új világrend” szerint a jövő vezetőinek ezt az izmot kell felépíteniük: A legjobb MI-tehetségek toborzása és megtartása (az országban) az egyetemeken, hogy folytassák a kutatást és támogassák az egyetemi MI-oktatást. A mesterséges intelligencia területén végzett posztgraduális kutatások finanszírozása ösztöndíjakkal, kihívásokkal és iparközpontú társinnovációs programokkal. A természettudományos, mérnöki és matematikai alapképzési követelmények kiszélesítése az alapvető MI-oktatás és gyakorlati tapasztalat beépítésével. Robotikai és mechatronikai képzési programok finanszírozása műszaki és kétéves főiskolákon, szoros együttműködésben az ipari robotikai szolgáltatókkal. Kína jelenleg nagymértékben fektet be ezen a területen: az MI-kutatásban az első helyen áll, az MI-szabadalmak terén az első helyen, az MI-kockázati tőkebefektetések terén szintén az első helyen, az MI-vállalatok számát tekintve a második helyen, és a legnagyobb MI tehetségforrással rendelkezik a „Center For a New American Security” tanulmánya szerint.
MI-infrastruktúra
Az MI-val kapcsolatos közelmúltbeli hírek folyamatosan az adatgyűjtéssel és -felhasználással kapcsolatos adatvédelmi aggályokra és előítéletekre összpontosítottak. A virtuális asszisztensek kiképzéséhez gyűjtött személyes adatoktól kezdve a vásárlók bűncselekményi szándékát felmérő mesterséges intelligenciáig egyértelmű, hogy a problémák megoldásra várnak. Kína célszerű megközelítést alkalmaz az adatgyűjtés terén, és ezt a hozzáférést felhasználhatja arra, hogy megelőzze a többi globális MI-versenytársat. A nemzeti adatmegosztási programok kulcsfontosságúak a mesterséges intelligencia következő generációjának megalkotásához szükséges képzési készletek létrehozásához (a nyugatnak gyorsan meg kell oldania a magánélet védelmével és az etikai aggályokat). A nyílt algoritmuscsere, valamint a kereskedelmi algoritmuscsere kritikus sikertényező lesz. A szellemi tulajdonra vonatkozó jogszabályokat az ötletek és az ML-modellek áramlásának megkönnyítése érdekében módosítani kell. A munkaerő mobilitására és alacsony költségű energiára lesz szükség a folyamatos mesterséges intelligencia-innováció támogatásához. Már most is látjuk, hogy vállalkozások alakulnak, hogy ezeket az adathiányokat pótolják, de ezek a modellek sok kereskedelmi súrlódást okoznak.
Mesterséges intelligenciás új társadalmi szerződés
A közelmúltbeli globális politikai és gazdasági körülmények világszerte fokozták a nacionalizmust és a bevándorlással kapcsolatos aggodalmakat. Ez részben annak köszönhető, hogy a munkahelyeken megkezdődött a munkavállalók kiszorulása az automatizálás miatt. A vezető MI-gazdaságtan ezeket a társadalmi kérdéseket egy MI-optimalizált szociális hálóval vagy biztonsági hálóval fogja kezelni, hogy elkerülje a politikai súrlódásokat a változással szemben. A középkorú munkavállalók átképzése és továbbképzése, valamint a fiatal munkavállalók átirányítása a hanyatló iparágakból kritikus fontosságú lesz a további sikerhez. Az átképzésre képtelen munkavállalók számára garantált jövedelemrendszerek enyhítik a változásokkal szembeni ellenállást és fenntartják a társadalmi rendet.
