(Kiemelt kép: Unsplash)
A Climate Corp Monsanto általi 2013-as, 930 millió dollárért történő felvásárlása jól mutatja, hogy egyes vállalatok milyen fontos szerepet tulajdonítottak már régebben is a mezőgazdasági adatoknak. A globális helymeghatározó műholdak (GPS) által lehetővé tett földrajzi adatmeghatározás megteremtette az alapját és az értékét minden későbbi növénytermesztési információnak. Az adatok felhasználása a növénytermesztési inputok helyspecifikus elhelyezéséhez először az 1980-as években kezdődött, amikor a Minnesotai Egyetem talajminta-adatokat használt a mész kijuttatásának variálásához. Az AgLeader által 1992-ben bevezetett, GPS-pozicionálással ellátott szemtermés-monitorok megjelenése biztosította a szükséges visszajelzést a termés teljesítményének és a termőföldön belüli változékonyságnak a jobb megértéséhez. Az ágazaton belül az innováció a BEELINE Technologies által 1997-ben bevezetett GPS (kéz nélküli) kormányzás bevezetésével tovább virágzott. Azóta számos más innovatív technológia, vezérlő és érzékelő jelent meg, melyek a gazdálkodók műveleteinek minden aspektusára kiterjedő adatbőséget biztosítanak az agrár vállalkozások számára. Ezeket a technológiákat és a szántóföldön belüli változékonyság megfigyelésére, mérésére (és az arra való reagálásra való képesség) kombinációját ma precíziós mezőgazdaságnak nevezzük. A térbeli vonatkozású adatokhoz való hozzáférés és a benne rejlő változékonyság kezelésének képessége hatékony eszköz a nagyüzemi növénytermesztés hatékonyságának növelésére. Az így nyert adatokból olyan hasznosítható információk nyerhetők, mint például a vetőmagok, vegyszerek és műtrágyák változó arányú kijuttatása (VRA). Jelentős gazdasági előnyök érhetőek el ezen „inputok” optimális elosztásával, ha a szántóföldön belüli területi változékonyságot megértjük.
Három agrárforradalom után
A XX. század eleje óta három forradalom zajlott le a mezőgazdaságban: a mechanikus, a kémiai és a biogenetikai. Az első forradalmat a Waterloo Gasoline Engine Company által 1893-ban bevezetett első benzinmotoros traktor jelentette. Ez a technológia jelentős hatékonyságnövekedést jelentett a ló és az eke hatékonyságához képest. A következő forradalmi változás a kémia területén elért tudományos áttörések formájában következett be, melyek jobb tápanyag- és növényvédő szerekhez vezettek. Azzal, hogy megértették, hogyan lehet a növényt jobban táplálni és megvédeni a környezeti veszélyektől, jelentős hozamnövekedést lehetett elérni. Bár sokak szerint igen ellentmondásos, a bizonyos kártevőkkel és betegségekkel szemben ellenálló, genetikailag módosított növények bevezetése további hozamnövekedést eredményezett. E technológiai nóvum másik jelentős előnye a gazdák számára a jobb kockázatkezelés és a termelés biztonsága is volt. Ez a három „technológiai forradalom” kombinációja drasztikusan megnövelte a mezőgazdasági termelékenységet: az átlagos kukoricatermés ma már ötször nagyobb, mint az 1930-as években volt.
A negyedik forradalom kora
A mezőgazdasági gépek telematikája, a vezeték nélküli széles sávú internet, a felhőalapú számítástechnika és a mobil eszközök terén a közelmúltban elért fejlődés jelentős lehetőséget kínál a precíziós mezőgazdaságot övező komplexitás nagy részének automatizálására és racionalizálására. Az innovatív AgTech vállalatok új fajtája ma ezeket a technológiákat kombinálja, hogy automatizálja az értékes mezőgazdasági információk és előrejelző meglátások gyűjtését, feldolgozását és átadását. A precíziós mezőgazdaság biztosítja a növénytermesztők számára a szükséges információkat ahhoz, hogy maximalizálják az előző három mezőgazdasági forradalom által lehetővé tett lehetőségeket. A negyedik forradalom kulcsfogalma a beruházások megtérülésének maximalizálása lett így. Az adatok már most is értékes gazdasági hozamot eredményeztek az előző három forradalom mindegyike esetében. Ez nyilvánvaló a termelők jelenlegi vásárlói magatartásában és a fejlődő gazdálkodási gyakorlatukban is. A pandémia, majd az azt követő gazdasági válság és ezek nagy tőkebevásárlásokra gyakorolt negatív hatása ellenére az adatelemzés és a kapcsolódó szolgáltatások alkalmazása gyorsan növekszik. Az alacsony árrések mellett a termelők az innovatív szoftverszolgáltatókhoz fordulnak, hogy segítsenek nekik optimalizálni mezőgazdasági tevékenységük minden aspektusát és maximalizálni a jövedelmezőségüket.
Az ágazatnak ma már számos összetett és egymással összefüggő kihívással kell szembenéznie. Mindez egy olyan időszakban történik, amikor a gyors népességnövekedés miatt a mezőgazdasággal szemben támasztott igények felgyorsulnak, ami azt jelenti, hogy tényegesen szükség van a teljes negyedik forradalom minden nóvumára. A mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az éghajlatváltozás hatásaihoz, mivel 2030-ra még gyakoribbá válnak az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint az aszályok és árvizek. Az agrár ágazat így növeli a termőterületek termelékenységének javítására irányuló beruházásokat a termelés maximalizálása és a változó fogyasztói igények kielégítése érdekében. Ezt a negyedik forradalmat az új technológiák, különösen a mesterséges intelligencia (MI) és az autonóm robotok alkalmazása által előidézett várható változások jellemzik. Ezek felhasználhatók a termények betakarítására, gyümölcsszedésre, gyomirtásra, az állatállomány fejésére és a műtrágya autonóm kijuttatására. Céljuk, hogy hatékonyabb gazdálkodási gyakorlatok révén segítsék a mezőgazdasági termelékenység növelését. A precíziós mezőgazdaság például az agrokémiai szerek és a víz előírásszerű alkalmazását jelenti a pazarlás minimalizálása érdekében is már.
A 5G már kötelező
2030-ra a vidéki összeköttetések javulása és az 5G fejlődése azt fogja jelenteni, hogy a mezőgazdasági ökoszisztéma minden eszköze összekapcsolható lesz, és folyamatosan adatokat gyűjthet és tárolhat egy gazdaságirányítási rendszerben a hatékonyabb műveletek érdekében. Ez remélhetőleg enyhíti majd a munkaerőhiányt, csökkenti a szükséges természeti erőforrások számát, és kielégíti a mezőgazdasági termékek iránti növekvő keresletet, miközben alkalmazkodik az éghajlatváltozás kihívásaihoz is. A gazdaságok okosabbá válnak, ahogy a technológia segít abban, hogy kevesebb földterületen több élelmiszert termeljenek. Az intelligens gazdálkodás olyan precíziós mezőgazdasági technikákat foglal magában, melyek érzékelőket és digitális képalkotást használnak az élelmiszer termelés nyomon követésére és maximalizálására. Egyesíti a dolgok internetét (IoT) és az automatizálást, hogy érzékelők és vezérlőrendszerek segítségével önszabályozó mikroklímát hoznak létre a növények számára. A mezőgazdasági „üzemek” hatalmas mennyiségű adatot kezdenek gyűjteni és nyomon követni a műveleteikről így, melyeket a növekedés automatizálása érdekében a mesterséges intelligenciába táplálnak majd.
Vertikális gazdálkodási rendszerek
Ezeket az elveket alkalmazzák majd a vertikális gazdálkodási rendszerekben, ahol a növényeket egymásra épített, beltéri gazdaságokban termesztik, így hektáronként több élelmiszer termelhető. Mivel 2030-ra a népesség 60%-a városi lesz, az ilyen farmok városokban történő építése segíteni fog az „élelmiszer-kilométerek” kiküszöbölésében a frissesség megőrzése mellett. Ezen a területen már most is jelentős növekedés tapasztalható. A GlobalData szerint az intelligens üvegházakkal kapcsolatos munkakörökben történő munkaerő-felvétel 2021-től több mint háromszorosára nőtt. A mesterséges intelligencia fejlődése csökkentette az emberi beavatkozás szükségességét, és a beruházások csak növekedni fognak, mivel az ágazat előtt álló kihívások több automatizálást igényelnek.
Drónok és modularitás
A mezőgazdasági drónok pilóta nélküli légi járművek, melyeket a termés optimalizálására és nyomon követésére használnak. 2023-ban a drónok képesek megvizsgálni és értékelni a növények vegetációs indexeit, melyek meghatározzák a növények egészségét, betakarítási szakaszát és a talaj nitrogénszintjét. Ezek az információk segíthetnek a mezőgazdasági inputanyagok előírásos alkalmazásában a növények tér-időbeli igényei alapján. A GlobalData szerint az agrárdrónokkal kapcsolatos szabadalmak száma 2015 és 2021 között 14-szeresére nőtt, 2030-ra autonómmá és modulárissá válnak. A moduláris alapú innováció azt fogja jelenteni, hogy a drónok képesek lesznek fejlett növényvédelmi permetezést és terepfelügyeletet végezni. Ezek a feladatok gyakran nem vonzóak a gazdaságok számára, mivel hihetetlenül időigényesek, és a munkaerő-válság és a szakemberhiány csak erősíteni fogja a mezőgazdasági drónok iránti keresletet. 2030-ra a mezőgazdasági drónokat a nagyobb vidéki összeköttetés és a helyhez kötöttebb szabályozás fogja támogatni.
Még maradtak kihívások
Bár az ágazat előtt álló számos kihívás tökéletes lehetőséget teremtett az agrártechnológia fejlesztésére és integrálására, az elfogadásával kapcsolatban továbbra is vannak problémák. A mezőgazdasági termelőknek digitálisan képzettnek kell lenniük, és meg kell érteniük, hogyan lehet ezeket a technológiákat a legjobban kihasználni, és sajnos még mindig sok gazdálkodó vonakodik az új technológiák bevezetésétől. A gazdálkodóknak kibertudatossá kell válniuk, mivel a mezőgazdasági ökoszisztémákhoz csatlakoztatott eszközök számának növekedése kibertámadásoknak teszi ki őket – és az élelmiszer-ellátási láncoktól való függőségünk a gazdaságokat különösen vonzó célponttá teszi a kiberbűnözők számára. Bár tehát a technológiai váltás és digitális transzformáció lehet erre az egyetlen okos válasz, melyre oly nagy szükségünk van a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a 2030-as év jövőbeli gazdaságai előtt még mindig lesznek akadályok.
