(Kiemelt kép: Unsplash)
A körforgásos gazdaság egy rugalmas rendszer, mely jót tesz az üzletnek, az embereknek és a környezetnek is. Integrálja egy termék életciklusának minden szakaszát: a tervezés pillanatától kezdve egészen addig, amíg hulladékká nem válik, és azt is, hogy az így keletkezett újrahasznosítható anyagokat hogyan lehet majd újra beilleszteni a gyártási folyamatba. A körforgásos gazdaság alkalmazható és fejleszthető a következő területeken: biológiai sokféleség, várostervezés és gazdálkodás, éghajlat, divat, zöld energia, pénzügyek, élelmiszer, hulladék- és erőforrás-gazdálkodás. A „körforgásos gazdaság” kifejezés a 2000-es évek eleje óta létezik. Olyan rendszerre utal, melynek célja az erőforrások folyamatos felhasználása és a hulladék kiküszöbölése, vagyis, hogy az alkatrészek, termékek, berendezések és infrastruktúrák hosszabb ideig maradjanak használatban. Az egyik folyamatból származó hulladékot egy másikba kell bevinni így, akár melléktermékként, akár egy másik gyártási ciklusban visszanyert energiaforrásként, de akár regeneratív erőforrásként, melyet vissza lehet juttatni a környezetbe, akár komposztként is. Olyan szervezetek, mint például a Világgazdasági Alapítvány, jelentéseket készítettek, melyek bemutatják a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való áttérés gazdasági előnyeit: ilyenek lehetnek például a sör csomagolása, feldolgozása, forgalmazása: a költségek 20%-kal csökkentek így. A mobiltelefonok újrahasznosítása: az újragyártási költségek 50%-kal csökkentek. A körforgás az EU gyártásában már csaknem 630 milliárd USD költségmegtakarítást eredményezett eddig. Számos iparág már részt is vesz ebben az új körforgásos trendben, többnyire úgy, hogy hulladékot vagy törmeléket használnak a termékeik alapanyagaként: a csomagolásipar (műanyag, üveg és konzervdobozok), autóipar (alkatrészek újragyártása), építőipar (újrafelhasználható csiszolóanyagok). A gyártók számára tehát bizonyított pénzügyi előnyökkel jár már a körforgásos megközelítés bevezetésének gyakorlati alkalmazása a dolgos hétköznapokban is.
A körforgásos gazdaság elemei
Több olyan kulcselemet különíthetünk el, melyekről úgy vélik, hogy kritikus részét képezik ma egy szervezetnek a körforgásos gazdaság felé történő elmozdulásában (ezek természetesen iparáganként módosulhatnak és hagyhatóak el az igények szerint). Az első lépés lehet a jövőre vonatkozó direktíva: a tervezési folyamatok során figyelembe veszik már a rendszer teljes perspektíváját, és csak a megfelelő anyagokat használják hozzá (a lehető leghosszabb élettartamra tervezve). A második a digitális technológia beépítése minden folyamatba, vagyis az erőforrás-felhasználás nyomon követése és optimalizálása, valamint az ellátási lánc szereplői közötti kapcsolatok erősítése digitális, online platformok és ezekbe való betekintést nyújtó új technológiák segítségével. A harmadik a megőrzés és meghosszabbítás: amíg az erőforrások használatban vannak, kötelező a karbantartás, a javítás és folyamatos korszerűsítés az élettartamuk maximalizálása érdekében, és adott esetben a visszavételi stratégiák révén akár „második életet” is adhatnak nekik. A negyedik a regeneratív folyamatok előtérbe helyezése: a megújuló, újra felhasználható, nem mérgező erőforrások hatékony anyag- és energiafelhasználásának biztosítása. A hulladékot erőforrásként használják fel, a hulladékáramokat másodlagos erőforrásokként használják, és a hulladékot újrafelhasználás és újrahasznosítás céljából nyerik mindig vissza. Az ötödik az üzleti modellek újragondolása: mindig a nagyobb értékteremtés lehetőségeit kell figyelembe venni és az ösztönzők összehangolását olyan üzleti modellek révén teszik meg, melyek a termékek és szolgáltatások közötti kölcsönhatásra építenek. A szervezet azonnal beépítheti a digitális technológiát, megőrizheti és bővítheti a már gyártott termékeket, és együttműködhet a közös értékteremtés érdekében, amit egyébként is meg kellene tennie, mivel ezek egyszerűen „jó gyakorlatok” minden (ma valamit magára is adó) vállalkozás számára. Az üzleti modellek újragondolása egyre inkább követelménnyé válik, ahogy a vállalkozások előrehaladnak a digitális átalakulásban, számos meglévő üzleti analóg megszokott metódus úgyis feleslegessé válhat. Javasoljuk így, hogy egy területen, projektként kezdje mindenki a körforgásos átállást kicsiben, és a követelmények ismeretének és megértésének növekedésével bővítse majd csak azokat.
Egy ERP-rendszer csak segíthet a körforgásos rendszer megvalósításában
Egy ERP-rendszer (Enterprise Resource Planning vagy Vállalati Erőforrás Irányítás) számos olyan eszközzel rendelkezik a szoftver gyártási és forgalmazási területein belül, melyek már támogatják a körforgást, és segíthetnek a vállalkozásoknak a tényleges gyakorlati megvalósításának javításában. Egy integrált üzleti folyamat kezelő szoftver optimális esetben a szervezeti adatok elérését valós időben teszi lehetővé, az ERP rendszerek az egyes területeken keletkező adatok gyűjtését, tárolását, kezelését, feldolgozását és értelmezését teszi lehetővé összvállalati, vagy akár vállalatcsoporti szinteken is ma már. Nem véletlen így a körforgásos rendszerek megvalósításához megkerülhetetlenek és nélkülözhetetlenek, az alábbi folyamatokat és területek lehetnek a legfontosabbak a kívánt célok eléréséhez.
Anyagjegyzék és a mérnöki módosítások ellenőrzése
Az anyagjegyzék, vagy BOM (Bill of Materials) egy jó kiindulópont lehet. A darabjegyzék pontosságának biztosításával csökkenhet a pazarlás, és minden az utánpótlásra irányul, ami elháríthatja a rendszer felesleges terhelését is. Azoknak a gyártóknak, akik újrahasznosított anyagokat szeretnének beépíteni a gyártási folyamatukba anélkül, hogy a végterméket veszélyeztetnék, folyamatosan ellenőrizniük kell az anyagjegyzéküket (BOM). Az ERP biztosítja, hogy teljes mértékben ellenőrizni tudják az anyagok mennyiségét, minőségét és költségét, és ellenőrizni is tudják a termékeket alkotó erőforrások, tételek és alkatrészek hierarchiáját. A BOM-ból származó információk segíthetnek a vállalatoknak nyomon követni és jelenteni az újrahasznosított anyagok százalékos arányát, melyekből az ügyfeleknek értékesített végtermék áll. A tervezés szintjén a mérnöki módosítások ellenőrzése teszi lehetővé, hogy a fejlesztési fázisban megtervezzék és ellenőrizzék a terméket alkotó elemeket, és azt is, hogy hogyan lehet a legjobban beépíteni az előre felhasznált alkatrészeket, vagy milyen újrahasznosított anyagot lehet felhasználni egy-egy „receptben”.
Anyagszükséglet-tervezés
Egyetlen vállalkozás sem szeretne olyan készletet tartani, amelyet nem használnak fel hamarosan, és ez elkerülhető az anyagszükséglet-tervezés (MRP) funkció használatával. Olyan ez mintha egy ételt főznénk, és a főzés megkezdése előtt biztosítani szeretnénk, hogy minden hozzávaló a megfelelő mennyiségben rendelkezésre álljon. Az MRP biztosítja, hogy a gyártási folyamathoz szükséges dolgok a megfelelő tételek és mennyiségek megrendelésével a megfelelő időben, a gyártás megkezdése előtt szállítva és raktáron is rendelkezésre álljanak.
Készletgazdálkodás
A felesleges készlet az egyik olyan pazarlás, amelyet a vállalatok elkerülhetnek, de ha a készletnek lejárati ideje van, vagy hőmérsékletre érzékenyek, akkor biztosítani kell, hogy ezek a tételek időben felhasználásra kerüljenek, vagy ne romoljanak meg. Egy olyan készletgazdálkodási rendszer, mely naplózza és nyomon is követi ezeket a kritériumokat, pontos készletellenőrzéssel és IoT-vel és érzékelőkkel való integrációval biztosítja, hogy a tételeket a szükséges körülmények között tárolják és a lejárat előtt elfogyasszák azokat.
Társ- és melléktermékek
A társ- és melléktermékek kezelése kevesebb hulladékot, jobb gépkihasználtságot eredményez, és nagyobb lehetőséget biztosít az anyagok újrafelhasználására a gyártási folyamatban. A vállalkozások extra bevételt is generálhatnak azáltal, hogy keresletet teremtenek a fel nem használt melléktermékek iránt, olyan termékekké, melyeket eladhatnak más szervezeteknek, melyek felhasználhatják majd így azokat.
Ellátási lánc menedzsment
Ha rendelkezik a vállalat egy olyan webes platformmal, amely lehetővé teszi az online tranzakciókat a beszállítókkal (egy portál is elég már erre), akkor számos különböző területen javíthatják a velük való együttműködést: biztosíthatják, hogy ha a tervező vagy a gyártócsapat megváltoztatja a BOM-ot, az újrahasznosított anyagot is tartalmazzon, a követelmények változását zökkenőmentesen továbbítsa a beszállítóknak, és az új megrendeléseket a frissített követelményeknek megfelelően le is szállítsa azokat. Az automatizált ajánlatkérési funkcióval könnyedén felkérhetik a meglévő és új beszállítókat, hogy ajánlatukban szerepeltessék az újrafelhasznált vagy újrahasznosított elemeket.
Az ERP biztosít(hat)ja azokat a megoldásokat, folyamatokat és eszközöket, melyek segítenek az adatok kezelésében és az üzleti tevékenységekbe való betekintés megszerzésében. Ennek segítségével a gyártók hozzájárulhatnak a körforgásos gazdasághoz azáltal, hogy hatékonyabban dolgozzák fel az inputokat és a nyersanyagokat, miközben csökkentik a hulladék mennyiségét és védik a környezetet. A működési hatékonyság javulásából származó további előnyök végső soron javítják a termelékenységet és a végeredményt. A vállalatok számára ez egy lehetőség arra, hogy jó „vállalati polgárként” nagyobb szerepet vállaljanak a körforgásban a jövő nemzedékek érdekében.
