(Fotó: Freepik)
Amikor azon gondolkodunk, hogy a szövegből képet készítő mesterséges intelligencia jó vagy rossz, azt is figyelembe kell vennünk, hogy kiket érint. Ebben az esetben az új technológia elsősorban az alkotókat és kreatívokat érinti. Kollektívaként mi profitálunk ebből az új technológiából, vagy nem? Lépjünk egy lépést hátra, és tekintsük át az alkotói gazdaság egészét. A legtöbben a mesterséges intelligencia új térhódításáról és az emberi alkotók feleslegességéről és a művészet végéről, a kreatív ipar Armageddonjáról papolnak. Közben pedig nincs új a nap alatt, annak idején ugyanez a vita és hisztéria zajlott le Jan Vermeer van Delft kapcsán már a XVII. század közepén is.
Ekkor nem a mesterséges intelligencia, hanem a korabeli fejlett technológia (tükrök és lencsék) segítségével kérdőjelezték meg a holland festő munkásságát, aki a perspektíva tökéletes ábrázolásához camera obscura-t is használt. De ekkor is az volt a probléma: ez nem igazi művészet, hiszen a technológiával a festő valahogy csalt, hogy tökéletesen imitálja a valóságot.
Ma már ez a vita idejét múlt, Vermeert mindenki nagy művésznek tartja, és megbecsülik azért, hogy annak idején volt mersze kitágítani a határait annak, mi volt az, amit egy ember képes alkotni új és szokatlan technológiai megoldásokkal. Vagyis ma egy Invoke AI által elkészített Stable Diffusion 2.1 motorral működő mesterséges intelligenciás műalkotás annyiban tudja ellopni a kreatív művészek munkáját, mint ahogy annak idején a holland festőgéniusz, felesleges elmarasztalni ma az alkotókat, csak azért mert egy ritka és sokak számára ismeretlen módszert használnak. Ugyan ma a szöveges utasításokkal kényszerítjük arra a gépi elmét, hogy alkosson és „fessen”, de a technológia itt is a művészet eszköze és nem az „igazi” művészet helyettesítője és eltörlője. Sőt gyakorlatilag az MI-vel támogatott művészet segít abban, hogy egyre több kreatív ember bele tudjon kapcsolódni a művészeti vagy alkotói gazdaság vérkeringésébe.
Nincs ingyenebéd
Persze érdemes megvizsgálni a szövegből képet generáló MI divatja hogyan is hathat a kreatív gazdaságra. Köztudomású a social media előtti időkben (kb. 20 éve) a tartalomkészítésből megélni szinte lehetetlen volt, mára a kreatív gazdaság viszont megnyitotta az ajtókat az alkotók és a közönségük előtt. A közösségi médiás platformok, a YouTube és az Instagram valóban alkalmas arra már napjainkban is, hogy pénzt is kereshessenek a kreatív alkotók, felfedezve saját (esetlegesen réteg) piacukat. Vagyis sokkal több kreatív művész férhet ma már hozzá magához az alkotás lehetőségéhez is, miközben a közönségnek is több platform áll rendelkezésére, hogy megtalálja és díjazza kedvenc művészeit. Igaz tény és való, hogy a tartalomkészítésből nem az alkotók, hanem a platformtulajdonosok gazdagodtak meg eddig csak.
A YouTube 2021-től 30 milliárd dollárt fizetett kreatív alkotóknak, miközben maga a platform 28,1 milliárd dolláros bevételt szerzett ezekből magának. Nem szabad arról sem elfeledkezni a tartalmakat a közösségekhez ma eljuttató algoritmusok meglehetősen elfogultak: kit büntetnek és kit jutalmaznak véletlenszerűen látszólag.
Segíthet a szövegből képeket gyártó mesterséges intelligencia generáló algoritmusok használata a professzionális alkotóknak új bevételi lehetőségeket szerezni, hogy ne károsítsa eddigi bevételeiket? Vagy csak tovább táplálja a körforgást, ami megint csak a gyors és méretarányosan előállított extra tartalmak számát növeli és erősíti azokat a meglévő korlátokat és elfogultságokat, melyek csak erősítik ezeket az új algoritmusokat? A válasz is, is, hiszen ez a technológia nem oldja meg a kreatív gazdaság jelenlegi meglévő problémáit, inkább csak újabbakat vezet be a meglévők mellé. Az MI szöveg-kép eszközt használó művészek úgy vélekednek, hogy erősíti ez az új eszköz az alkotói szerepüket és lehetőségek egész tárházát nyitja meg előttük.
A másik oldal viszont azzal érvel, hogy így nemsokára már senki sem fogja a hagyományos eszközökkel alkotó kreatívokat támogatni, akiknek a munkái stock image és ingyenes oldalakon lelhetőek fel (Pexels, Unsplash stb.) A legtöbb tartalomgyártó média ma vagy fizet a stock képekért, vagy szabadúszókkal fotóztat. Hamarosan ezek a cégek inkább kihagyják ezt a lehetőséget és fizetnek inkább egy-egy mesterséges intelligenciával működő szöveg-kép generátorért, hiszen egyedi képeket kaphatnak jóval olcsóbban (gyakorlatilag egy új iparágat felvirágoztatva).
Mi lehet a legnagyobb hátulütője az MI szöveg-kép generálásnak?
Hiába van viszont bármilyen mesterséges intelligenciás segédlet, ha valaki csapnivaló alkotó nem fog tudni a piacon is életképes és minőségi alkotásokat eladni. Az MI egy eszköz itt is mint a hasonszőrű mesterséges szöveggeneráló megoldásoknál, de nem az emberi kreativitást helyettesítő „szerszám”, hiszen ma már a marketingesek is használnak az A/B tesztekhez MI-segédeket. Ami viszont a legfontosabb, a mostani hype mutat rá arra, mennyire szabályozatlan a mesterséges intelligencia területe még. Az egyik legszembetűnőbb hiányossága a megoldásnak ma, hogy a szöveg-kép modelleket valós műveken és személyeken „idomítják”, azok hozzájárulása nélkül a legtöbb esetben.
Maga az MI nincs arra kiképezve, hogy a szerzői jogvédelem alatt álló műveket megkülönböztesse. Így állt elő az, hogy sokan kérdőjelezik meg azt, hogy pl. a Stable Diffusion élő művészek stílusában, azok esztétikájával felvértezetten alkothat (ez nemcsak szerzői, de etikai problémákat is felvet). Megoldás lehetne, ha az adott és „másolt” művész valamilyen jelképes jogdíjat kapna ilyen esetekben. Másrészről a szabályozások és korlátok hiányában nincs semmiféle felügyelet, hogy mit is állítanak elő a képmotorok, csak bizonyos MI-megoldásoknál korlátozzák még a hírességek vagy politikusok fotóinak másolását és dezinformációs felhasználását (DALL-E).
A vita már évszázadok óta zajlik, amikor fejlődik a technológia mindig panaszkodnak rá, hogy elveszi bizonyos réteg munkáját, míg akik alkalmazzák és beletanulnak új művészeti ágat tudnak vele teremteni (lásd Vermeer). Vagyis a szövegből képeket alkotó MI a kreatív gazdaságot erősítheti és nem fogja elpusztítani. Lehetőséget ad a meglévő kreatív alkotóknak és potenciális piacot teremt egy új generációnak is egyben, ha jól sáfárkodnak vele és meg is lesz hozzá a megfelelő szabályozás előbb vagy utóbb.
