Generic selectors
Exact matches only
Search in title
Search in content
Post Type Selectors
post
Hirdetés

Közigazgatás

Az évek során az adatkezelés sokat veszített fényéből, mivel nem tudott látványos üzleti hatást felmutatni. De mi is pontosan az adatkezelés? Túllépett-e az adatminőségen és az adathozzáférésen? Hogyan illeszkedik a mesterséges intelligencia megoldások megjelenéséhez?
A szoftverek felfalják a világot. A vállalatoknak minden iparágban fel kell tételezniük, hogy a szoftverforradalom közeleg. Ez még azokra az iparágakra is vonatkozik, melyek ma még nem szoftveralapúak. Az elkövetkező tíz évben az inkumbensek és a szoftveres lázadók közötti csaták epikusak lesznek. Mellesleg megjelent egy új és veszélyesebb ragadozó is közben, a mindenható mesterséges intelligencia.
A mai hiper-kapcsolatos, mindig aktív, azonnali hozzáféréssel rendelkező társadalomban nem ésszerűtlen azt gondolni, hogy a fenomenális technológiai változások idejét éljük. Bizonyos értelemben így is van. A technológiáknak köszönhető társadalmi változások azonban gyakrabban lassabbak, mint gondolnánk. És mindez azzal kezdődik, hogy hogyan is ismerjük meg valójában a minket éltető új technológiákat.
Az elmúlt években a gépi tanulás jelentős fejlődésen ment keresztül, és a különböző iparágak szerves részévé vált. Az egészségügytől a pénzügyekig a tanulási algoritmusok bebizonyították, hogy képesek hatalmas mennyiségű adatot elemezni és pontos előrejelzéseket készíteni. A gépek folyamatos fejlődése során azonban vita alakult ki: vajon végül felülmúlják-e vagy sem az emberi tanulási képességeket?
A mai távmunka korszakában egyre többen választják a digitális nomád életmódot, és cserélik az íróasztalukat homokos tengerpartokra, a sarki irodákat pedig hangulatos kávézókra. De mit is jelent pontosan digitális nomádnak lenni, és hogyan csatlakozhatunk a helytől független ICT-szakemberek soraihoz?
Öt nap. Ennyi időbe telt, amíg a ChatGPT elérte az 1 millió aktív felhasználót. A természetes nyelvfeldolgozásban közel 50 évnyi innováció kellett ahhoz, hogy multimodális „érvelő szörnyeket” hozzunk létre. Ezek az eszközök nemcsak elbűvölték, hanem meg is rémítették a közönséget lenyűgöző képességeikkel és hatékonyságukkal, valamint potenciálisan veszélyes következményeikkel, ha nem szabályozzák őket megfelelően. Hol kezdődött tehát mindez, és hová tart ez az egész?
A mesterséges intelligencia és a megélhetési válság a front ellentétes oldalára rendezheti a szolgáltatókat és fogyasztókat. Az elmúlt egy évben már romlott az ügyfélelégedettség az összes vizsgált szempont alapján, derült ki a KPMG globális kutatásából.
A kritikusok szeretik azzal vádolni a nekik nem tetsző művészetet, hogy az giccs vagy hamisítvány. Mindenki számára, aki először próbálkozik a generatív mesterséges intelligenciával, az a koncepció, hogy egy gép néhány kétértelmű szó alapján kiváló minőségű képet készít majd, és ez így ma még „fekete mágia”. Hogyan lehet ezt a tevékenységet valaha is kreatív cselekedetnek tekinteni? A válasz egyszerű: nem az a kreatív, amit létrehoz, hanem a folyamat és a végeredmény mögötti elképzelések.
Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag elfogadta a mesterséges intelligenciáról szóló első globális állásfoglalást, amely arra ösztönzi az országokat, hogy biztosítsák az emberi jogokat és a személyes adatok védelmét, illetve felügyeljék a mesterséges intelligencia általi kockázatokat.
Az OpenAI után a Microsoft egy újabb európai mesterségesintelligencia-fejlesztővel, a francia Mistral AI-jal kötött együttműködési szerződést. Mindkét fél jól jár az ügylettel, az uniós törvényhozók viszont fogást keresnek rajta az európaiak adatainak védelmére hivatkozva. A Mistral nagy nyelvmodelljei eközben egyre jobb teljesítményt érnek el sorra körözve le a versenytársakat világszerte.
A gyors technológiai fejlődéssel jellemezhető mai korszakban a mesterséges intelligencia  az üzleti modellek átalakításának középpontjában áll. Az MI hatása a kereskedelem világára tagadhatatlan, és rengeteg lehetőséget kínál azoknak, akik hajlandóak az innovációra és az alkalmazkodásra.
A közösségi média mindennapi életünk szerves részévé vált, világszerte emberek milliárdjai használják a különböző platformokat a kapcsolatteremtésre, megosztásra és tartalomfogyasztásra. A Facebooktól az Instagramon át az X avagy Twitter-ig ez a fajta „közösködés” átalakította a kommunikációnkat és az egymással való interakcióinkat. Ahogy azonban ezek a platformok egyre népszerűbbek lettek, úgy merültek fel aggodalmak a mentális egészségünkre és a társadalom egészére gyakorolt hatásukkal kapcsolatban.
PODCAST

ICT Global News

VIDEOGALÉRIA
FOTÓGALÉRIA

Legnépszerűbb cikkek